Kezdőlap Címkék Böröndi Gábor

Címke: Böröndi Gábor

A NATO is szittya harcmodort tanulhat tőlünk!

Böröndi, az új vezérkari főnök bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy elsősorban a katonák gondolkodásmódját szeretné megváltoztatni. Vissza szeretné hozni az oktatásba a nukleáris elrettentést, a hazafias nevelést és a szittya gondolkodásmódot. 

FH

Orbán és a hadsereg

Két fontos személycsere mutatja meg, hogy milyen hadsereget akar Orbán Viktor, aki az elmúlt időszakban nagyszabású tisztogatást hajtott végre a tisztikarban. A régi vezérkari főnököt leváltották, és helyére kinevezték azt a tábornokot, aki a NATO brüsszeli központjában képviselte Magyarországot.

A mór megtette kötelességét, a mór mehet – így gondolhatta Orbán Viktor amikor lapátra tette azt a vezérkari főnököt, aki sok tisztet rúgott ki a hadseregből. Milyen legyen az új? Hatékony, digitalizált és teljesen NATO konform. Böröndi Gábor altábornagy korábban a hadsereg digitalizálási programját irányította. A 45 éven felüli tiszteket azért is távolították el, mert nem feleltek meg a digitalizálás követelményeinek. Böröndi Gábor a sereg legfiatalabb tábornoka volt, és még mindig csak 52 éves. Több diplomát is szerzett: jogit Miskolcon, a magyar vezérkari akadémiát Budapesten, az amerikai katonai akadémiát Washingtonban.

Ő volt az első magyar katonatiszt Afganisztánban. Ellenzékből Orbán Viktor bírálta a külföldi katonai missziókat, de kormányra kerülve maximálisan támogatta azokat, mert tudta: az USA a lojalitás fontos kritériumának tekinti, hogy szövetségesei részt vegyenek azokban.

Böröndi Gábor tábornok nemcsak a NATO-hoz, de Orbán Viktorhoz is lojális: 2020-ban egyenruhában vett részt a miniszterelnök országértékelő beszédén a Várkertben. Ezt ugyan tiltja a törvény, de Orbán ismét megmutatta, hogy a személyes lojalitást milyen fontosnak tartja.

Orbán bizalmi embere a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén

Május elsejétől Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár irányítja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, mely a hírszerzés és a kémelhárítás feladatát egyaránt ellátja. Ő nem hivatásos katona viszont abszolút lojális Orbán Viktorhoz. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett diplomát, és dolgozott püspöki titkárként is. A Fidesz agytröszt, a Századvég egyik vezetője. Jelenleg is tulajdonosa a Századvég Internationalnek. Igazgatósági elnöke a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt-nek.

2004-ben szentelték pappá Barthel-Rúzsa Zsoltot. Akinek a lojalitása döntő fontosságú lehet egy olyan időszakban amikor Orbán Viktor amerikai puccstól tart. Erről nyíltan viccelődött is a Várkert bazárban az évértékelő során mondván: reméli, hogy a következő USA nagykövetet nem Puccini-nek hívják majd Budapesten.

Nicolae Ceausescut  egy olyan különleges bíróság ítélte halálra 1989 karácsonyán, amelynek élén Stanculescu tábornok állt, akit a román diktátor nevezett ki korábban a katonai titkosszolgálat élére.

Nyilatkozatokban csepegtetett fegyverkezési tervek

A parlament helyett a sajtóban üzenik meg illetékesek, milyen újabb hadieszköz-vásárlásokra készül a kormány. A páncélosok száma se annyi lesz, újabb repülőgépek jönnek, legutóbb pedig kiderült: légvédelmi rakétarendszert is vesznek, már idén.

Példátlan a parlamentáris rendszerekben, hogy a törvényhozás szinte semmit se tud arról, a regnáló kormány milyen eszközöket, rendszereket kíván vásárolni a hadsereg számára, és ezt miből akarja kifizetni. Olyanokat, amelyek jelentős része több ciklusra szóló fejlesztés, következő kormányok kezét kötheti meg a konszenzus nélküli pénzköltés.

Ráadásul ezek az eszközbeszerzések teljesen átírják a honvédséggel kapcsolatos nagyjából húsz éves alkalmazási irányt, s az ehhez kötődő fejlesztési elképzeléseket is.

A decemberben bejelentett páncélosvásárlással kapcsolatos biztonságpolitikai kérdőjelekről már írtunk. Akkor az derült ki, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap

  • 44 darab német Leopard 2 harckocsit,
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.

Azt pedig már féléve tudtuk, hogy vesznek

  • 16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.

Árat „természetesen” nem árultak el. Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, hogy ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot. Már ezek lényegében lenullázhatják a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési forrást.

Akkori cikkünk írásának napján minden előjel nélkül hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk

komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert

(SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) a légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén.

Árról szóló információval ezúttal se fárasztották az adófizetőket.

Csak bő két hét elteltével aztán megtudhattuk, nem is annyi az annyi. Január első napjaiban az InfoRádióban arról beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy

a 44 Leopard páncélos valójában 56.

Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért tizenkét darab A4-es harckocsit lízingelünk, hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?

Ugyanebből az interjúból tudhatta meg a nagyérdemű, hogy tíz éves terv keretében (tehát 2028-ig, noha hivatalosan meghirdetve a Zrínyi 2026 keret van érvényben)

„a légierő teljes spektrumában”

terveznek, amelynek alapján a 36 helikopter mellé

nyolc repülőgépet is vásárolnak.

Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert összesen három közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.

És ezeken felül jön még három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is; ennek igényéről hosszú évek óta szó van, hogy ne bérelni kelljen külföldről (általában Ukrajnából nagy, Antonov szállítógépeket), és a szűk szállítói kapacitás a NATO európai erőiben általános probléma.Csak jelezzük: Az Airbusnak ilyenje is van, az A400-as.

De a tényt ezúttal is a sajtóban közölték. Ahogyan azt is, hogy

„modernizált Gripenekről”

is szó van.

Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban, a kormánypárti Echóban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott Carl Gustaf tankelhárítókat vesz a honvédség.

Mégpedig 20 milliárd forintért vállról indítható páncéltörő rakétavetőket

2019 és 2026 között.

A legutóbbi hétvégén aztán ismét Benkő vette át az infócseppek hullatását. Egy vele készített MTI-interjúban egy rövid mondatban elrejtve hangzott el, hogy már az év első felében a légvédelem számára

új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták

beszerzését tervezik. Egyebeket ezúttal se tudtunk meg, a jól kiválasztott médium pedig nem feszegette.

Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról

a 650 milliárdos keretről van szó,

amelyet a nyilvánosság is csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.

Az ezek után már csak apró betűs hír, amiről a Népszava írt ma, hogy a Leopard páncélosokat úgynevezett ellentételezés nélkül vásárolja meg a HM. Korábban, legelőször az első Orbán-kormány idején elfogadott kormányrendelet kötelezővé tette az egymilliárd forintot elérő vásárlások esetén ezt a konstrukciót.

Eszerint a szállítónak ellentételezési (angol szakkifejezéssel offset) ajánlatot kellett tennie, mégpedig a vételár egészére. Ennek alapján a Gripenek beszerzésekor a svéd-angol konzorcium először 105, majd 110 százalékot vállalt, amelyet már a 2002 utáni szocialista kormány megvalósultnak ismert el.

Ennek keretében egyharmadot kellett itteni beruházással fedezni, a többit Magyarországról kiinduló exporttal, illetve hazai cégek külpiacra segítésével teljesíteni. A Gripen svéd gyártója, a Saab, illetve ennek anyaholdingja, a Wallenberg csoport szinte teljes egészében olyan befektetéseket (illetve ezek bővítését) vállalta, amelyek amúgy is megtörténtek volna (például Electrolux, Astra Zeneca), és a programba hivatalosan bevont 14 cégben voltak olyanok, amelyek nem is tudtak arról, hogy résztvevői lettek volna az ellentételezésnek.

Ennek következtében a Gripenek megvétele valószínűleg nem eredményezett pótlólagos gazdasági növekedést, de legalább biztosította azt, hogy ha mentesítik is a közbeszerzés alól, legalább valamilyen erőfeszítést kell tennie a szállítónak.

A jelenlegi vásárlásokban már se közbeszerzésről, se bármilyen ellentételezésről nincs szó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK