Kezdőlap Címkék Bolsonaro

Címke: Bolsonaro

Akiknek van választásuk és akiknek nincsen

Hiába minden hatékonysági vizsgálat a kínai oltóanyagra váró mintegy száz szegény ország polgárai kevéssé bíznak a kínai oltóanyag hatékonyságában és nagyon enyhének nevezett mellékhatásaiban – olvasható a Bloomberg platformján.

A kínai Covid-19 oltásokat tesztelő fejlődő ország közül kevesen közelállóbbak Peking számára, mint Pakisztán. A világjárvány előtti években Kína közel 70 milliárd dollárt fordított a dél-ázsiai országban utakra, vasutakra és erőművekre.

Pakisztánban két kínai vakcina klinikai teszt vizsgálata folyik, olyannyira, hogy még a magas rangú kormánytisztviselőket is beoltották. Mégis az ország legnagyobb városában, Karacsiban – valamint Indonéziától Brazíliáig terjedő más fejlődő országokban – készült felmérések és hivatalos észrevételek mellett készült interjúk azt mutatják, hogy Kína nem tudta elnyerni az emberek millióinak bizalmát, nem bíznak a kínai oltóanyagban.

Ez a bizalmatlanság még a legszegényebb országok lakóiban is megmutatkozik.

A Sinovac Biotech CoronaVac SARS-CoV-2 vakcinájának injekciós üvegei. A milliárdnyi adag előállításának, forgalmazásának és kezelésének kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak alig lehet más választása, mint a kínai oltások alkalmazása. Fotó: Bloomberg

Kína oltóanyagai egyértelmű diplomáciai győzelmet arattak Peking számára, mellyel szorosabbra fűzte a kapcsolatait több tucat szegényebb nemzettel a nyugati fejlesztések várható hiánya közepette.

Eközben egyes amerikai és európai vállalatok közzétették a vakcinájuk biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló adataikat, majd megkezdték az oltóanyag terjesztését.

Ez újabb akadályt jelent Kína erőfeszítéseiben, hogy politikai befolyását Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában növelje. Arról azonban kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

Peking milliárdokat költött kölcsönökre és projektekre, és kiművelte a helyi elitet, annak reményében, hogy megerősítse politikai és gazdasági erejét. Ezek az erőfeszítések gyakran sikertelennek bizonyultak a rossz irányítás és a nehézkes végrehajtás miatt.

„Kínának nagyszerű lehetősége van oltási diplomáciára és életmentő termékek forgalmazására”

– mondta Jorge Guajardo, a McLarty Associates vezető igazgatója, aki hat évig volt Mexikó kínai nagykövete. „De tapasztalatom szerint, valahányszor diplomáciai offenzívába kezdenek, azt mindig elcseszik valahol.”

A félrelépések alááshatják Xi Jinping elnök azon állításait, miszerint Kína kormányzó kommunista pártja jobban kezelte a vírust, mint a nyugati demokráciák.

Kína, amely egy évvel ezelőtt felfedezte az első ismert Covid-19 eseteket. Autoriter rendszere segítségével gyakorlatilag kiirtotta a vírust. Emberek millióit tömegesen tesztelte az esetek megjelenésekor, lezárta határait és bezárta az ország egyes részeit a fertőzések terjedésének elfojtása érdekében.

Ezzel a megközelítéssel Kína gazdasága helyreállni kezdett, már akkor is, amikor olyan országok, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még küzdenek a járványok terjedése ellen.

Kína globális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyugtassa a kormányokat és a lakosságot oltóanyagainak hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Októberben nagykövetek és diplomaták, kíséretében 50 afrikai országot járt végig szakembereik. Sinopharm Group Co. felajánlotta, hogy oltóanyagokat szállít Afrikába.

„Amikor a koronavírus elleni vakcina kutatást befejezzük hajlandóak vagyunk előtérbe helyezni az afrikai országokat”

– mondta Liu Jingzhen, a Sinopharm elnöke.

A Bloomberg kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium közölte, hogy az oltásokat fejlesztő kínai vállalatok szigorúan betartják a törvényeket, és az első két szakaszban végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyagok biztonságosak és hatékonyak voltak.

A kínai kormány július óta több mint egymillió sürgősségi vakcinadózist adott be, és közölte

„nem találtunk súlyos mellékhatásokat”.

Zhao Lijian, a külügyminisztérium szóvivője hétfői tweetjében kijelentette, hogy a kínai gyártású oltóanyagok lehetnek az „egyetlen választás” azoknak a kormányok számára,  mivel a „gazdag országok” a gyártásra szánt  12 milliárdnyi oltóanyag háromnegyedét már lefoglalták.

Külön kiemelte egy tájékoztatón, hogy az inaktív kínai vakcinák szélesebb körben terjeszthetők, mint mások, a meglévő hűtőlánc-rendszereket alkalmazva, és Kína „elsőbbségi alapon, ideértve adományokat és ingyenes segélyt is” biztosítaná őket a fejlődő országoknak.

Csaknem 100 országnak van oltási kapcsolata eddig az ázsiai óriással

Kína oldalán a matematika áll. A milliárdnyi adag előállításának, elosztásának és beadásának kihívása azt jelenti, hogy sok fejlődő országnak nincs más választása, mint hogy kínai vakcinákat használjon lakosságának legalább egy részére. Sokaknak nincs elég lehetőségük a Pfizer Inc. termékének tárolására, amelyet -70 Celsius fokon kell tárolni.

Kína megállapodott, hogy oltóanyagát az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-nak szállítja, amely koronavírus elleni oltást biztosít a fejlődő nemzetek számára.

A másik szerződött partnernek az AstraZenecanak az Egyesült Királyságban csak a tegnapi nap törzskönyvezték COVID-19 vakcináját vészhelyzeti felhasználás céljára.

A kínai oltóanyaggyártók kezdetben élen jártak a kutatásban de, hogy helyet találjanak a létfontosságú harmadik szakaszban végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséhez több nehézségbe ütköztek, miközben az amerikai riválisok előreugrottak.

Immár legalább 16 országban tartanak harmadik fázisú kísérleteket, az állam által támogatott China National Biotec Group Co. Argentínától Marokkóig folytat tesztelést; a Sinovac Biotech Ltd. bevonja többek között Brazíliát, Törökországot és a Fülöp-szigeteket; és a CanSino Biologics Inc. tesztelése Pakisztánban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában folyik.

A Sinovac oltóanyag klinikai vizsgálatainak elvégzésében segítséget nyújtó brazil Butantan Intézet hatóságai december 23-án azt mondták, hogy a oltás több mint 50% -ban hatékony volt, és megfelelt az USA szabályozóinak a Covid vakcinák sürgősségi engedélyezésére vonatkozó minimumkövetelményeinek.

A Sinovac részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy még folyik adatok végleges összesítése. Nagyon kevés információ állt rendelkezésre, hogy a kínai változatok hogyan teljesítettek a klinikai vizsgálatok utolsó szakaszában. Eddig csak az Egyesült Arab Emírségek és Kína támogatta a sürgősségi felhasználásra szánt oltásokat.

A brazil tárgyalás Sinovac eddigi legnagyobb, mintegy 13 000 résztvevővel. Egy törökországi kísérlet azt mutatta, hogy a vakcina több mint 91 százalékban hatékony, bár nem tekinthető meggyőzőnek, mivel csak 29 esetből számították ki, szemben a Brazíliában talált 170 esettel.

A Pfizer és a Moderna Inc. vakcinái jóval több mint 90% -os eredményt hoztak.

„Egy olyan országban, ahol csak a kínai oltóanyag áll rendelkezésre, vagy elfogadják azt, vagy sem” – mondta Yanzhong Huang, a New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.

„Amikor választási lehetőség van a különböző oltások között, az emberek ésszerűen gondolkodnak. Minden bizonnyal a nyugati gyártású oltásokat választják, mert azokról az adatok már rendelkezésre állnak. Kína oltóanyagról eddig nem áll rendelkezésre szisztematikus adat. ”

A CNBG és a CanSino nem válaszolt a Bloomberg észrevételeire.

A Sinovac szóvivője utalt a legutóbbi pekingi sajtótájékoztatókra, ahol az egészségügyi tisztviselők szerint a III. Fázisú vizsgálatokon átesett és sürgősségi használatra jóváhagyott inaktivált oltóanyagot biztonságosnak találták, csak enyhe mellékhatásokkal jár.

A Sinovac szóvivője külön közölte, hogy a vállalat csak azután hozhatja nyilvánosságra a hatékonysági adatokat, hogy azokat a kínai hatóságok felülvizsgálják.

Kevés helyen politizálódott a kérdés úgy, mint Brazíliában, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságában és az Egyesült Államok és India után a harmadik legjobban fertőzött országban. Jair Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” ismert brazil elnök többször megtámadta a „Made in China” oltásokat, még akkor is, amikor politikai ellenfél, Joao Doria, Sao Paulo kormányzója támogatta Sinovac és a Butantan Intézet brazil-kínai erőfeszítéseit.

„Nem vásároljuk meg Kínától, ez az én döntésem”

– mondta Bolsonaro egy októberi rádióinterjúban. „Ez hitelesség kérdése – vannak más oltások, amelyek megbízhatóbbak.”

A kormány később visszavonta kijelentését. December 21-én Doria szerint Sao Paulo napokon belül 5,5 millió adag Sinovac-vakcinát kap.

Ennek ellenére a Datafolha közvélemény-kutató intézet felmérése a hónap elején azt mutatta, hogy a brazilok fele nem oltatná be magát a Sinovac-Butantan oltással. Elutasítottsága a legmagasabb elutasítási arány az összes oltás között. A válaszadók mintegy 36% -a azt mondta, hogy elutasítaná az orosz oltást is, míg 23% azt mondta, hogy nem oltatná be magát amerikai vakcinával.

A populistán a vírus sem fog ki

Habár a vírus erősen sújtja a populista kormányokkal rendelkező országokat a vírus nem valószínű, hogy megöli a populizmust. Ahhoz először is annak kiváltó okaival kell foglalkozni. 

Bolsonaro, Trump, Erdoğan, Kaczyński, Modi, Orbán, és persze Putyin egy részük populista, némelyiknek autoriter beütéssel; mások autoritaristák, akik csak használják a populizmust a hatalom megszilárdítására. Lesz olyan akit  a koronavírus-járvány rossz kezelése magával sodor, mások maradnak és számíthatunk rá, hogy újak is érkezhetnek.

Tekintettel arra, hogy sok populista kormány rosszul teljesít a koronavírus kezelésében, a populizmus úgy tűnhet könnyedén elsöpörhető. De egy ilyen vágyálom figyelmen kívül hagyja a populizmus térnyerésének okait és valószínűsíthető túlélését. Megszüntetéséhez annak kiváltó okaival kell foglalkozni – erre próbál választ adni a Carnegie Europe.

Az európai populizmus problémájának megértéséhez mélyebbre kellene ásni

Európában sokan úgy vélik, hogy a populizmus külső krízisek miatt jött létre, amelyek az elmúlt tíz évben sújtották a kontinenst. Ide tartozik a 2008-as pénzügyi válságnak az eurózónára gyakorolt ​​hatása, valamint a 2015-ös és 2016-os menekültáradat, amely feltárta az identitásvesztéstől való félelmeket, és növelte szkepticizmust az EU-val szemben.

Röviden: az EU tudósai és döntéshozói azt feltételezik, hogy az EU sikere a teljesítményéhez kötődik. Úgy vélik, hogy a jobb politikák és a hatékonyabb intézmények biztosítják az európai és a nemzeti politika zökkenőmentes együttélését. Ha a populizmust gazdasági sérelmek és identitásvesztéstől való félelmek vezérlik, akkor az a bevándorlás csökkentése érdekében több munkahely létrehozásával és a határok lezárásával megoldható.

Ez az értelmezés téves. A többszörös válságok tökéletes vihart jelentettek a populisták számára, igaz. De nem okozták azt az alapvető elégedetlenséget.

A populista politikusokra szavazó emberek általában nem törődnek azzal, hogy egy adott politika milyen jól teljesít.

Valójában a populista politikusok közös állítása – az emberek akaratának megtestesítése – kiküszöböli annak lehetőségét, hogy valaha tévedhessenek. Tehát a populista vezetők elit elleni támadásait ritkán kérdőjelezik meg – még akkor is, ha ők maguk is részesei ennek az elitnek.

Hogyan károsítja a populizmus a demokráciát

A populizmus gyökereinek megértése az első lépés a demokrácia védelmének megismerése felé.

Először is, a populizmus a fejlett demokráciák mélypontjaihoz kötődik. A politikai elit elidegenedett a választóktól, hosszú ideje csökkent a választásokon való részvétel, a párttagság és az olyan polgári tevékenység, amely kapcsolatot teremtett a választók és a pártok, kormány között. Ezek a kapcsolatok korábban kordában tartották a kormányt, és arra kényszerítették a politikusokat, hogy fordítsanak figyelmet az állampolgárokkal szembeni felelősségükre.

De ma a politikai pártok kevesebb társadalmi érdeket és embert képviselnek, mivel a tagság csökkent. Mint Peter Mair ír politológus érzékletesen kifejtette, a politika ürességet teremtett.

A populisták kitöltötték ezt az űrt, megkerülve a hagyományos intézményeket – a parlamentektől az újságokig -, amelyek mindig is a demokrácia oszlopai voltak. A technológiai fejlődés kényszerítette a hírmédia üzleti modelljét egzisztenciális válságra. A közösségi média lehetővé teszi a populisták számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek bázisukkal, a sajtó közvetítése és értelmezése nélkül.

Ez a dinamika tágabb nemzetközi szinten is játszik. Évek óta az európai mainstream politikai vezetők mindenért a hibás-brüsszeli politikát okolták, és ezt sulykolták híveikbe. Mások vakmerően populista álláspontokat utánoztak, hogy túléljenek egy választási versenyt. Azt nehéz megmondani, hogy ezek a politikai szereplők és taktikák hosszú távon sikeresek lesznek-e. Az azonban biztos jelenleg roncsolják az EU amúgy döcögő intézményrendszerét, törékennyé és sebezhetővé téve azt.

Európában a demokráciát nem lehet csak nemzeti szinten megérteni. Az EU sem számíthat demokratikus eljárásainak javítására pusztán intézményei bírálatával. Mivel a kormányzás sok szinten megosztott – helyi, nemzeti és a nemzetek fölötti (szupranacionális) EU szintjén -, mindezen szintek közötti kapcsolat rendezése nem oldja meg a populista gondot.

A helyi, nemzeti és nemzetek feletti kormányzás részvételén alapuló és elszámoltathatóvá tett rendszer jobb választ fog eredményezni az egyenlőtlenség és identitás problémáira.

Másodszor, még ha egyes populista vezetőket választások útján is le is váltanak, a populizmus valószínűleg túléli a koronavírust, mert annak jobboldali változata rendkívül sikeresen mozdította el az egész politikai és ideológiai vitát a jobboldal felé. Bizonyos esetekben jobbközép politikai pártokat ragadott meg. A saját populista kihívóit legyőző hagyományos jobbközép legkülönlegesebb példája, hogy a brit Konzervatív Párt elfogadta az akkori Függetlenségi Pártnak EU-ellenes programját, és az országot az EU-ból való kilépéshez vezette. Más esetekben a közelmúltban Ausztriában és Olaszországban, a populista jobboldal kormányra lépett, és kedvére változtatott a politikán. De a legtöbb országban ez csak annyiban befolyásolta a nyilvános vitát, hogy a centrista kormányok a jobboldal felé mozdultak el.

Európának a  populizmussal van problémája

Ez leginkább az európai migrációs politikában mutatkozik meg, amely illiberálissá vált, amelyet a nemzeti identitás elvesztésétől való félelem hajtott és megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásokat. Sok más területen is megfigyelhető, a szociálpolitikától a biztonságon és a terrorizmus elleni küzdelemig. Magyarország és Lengyelország kormánya szisztematikusan megsemmisítette a jogállamiságot és az alapvető jogokat. Ugyanakkor a sajtószabadság és az állampolgári szabadságjogok korlátozását is törvényesítették,  vagy például helyeselték Franciaország terrorizmus elleni harcát és Olaszország arra irányuló törekvését, ahogy korlátozza a menekülteket és migránsokat segítő civil szervezetek tevékenységét.

A koronavírus-járvány felerősíti Európa néhány problémáját az alapvető jogok tiszteletben tartása terén.

Az európai közösség legnagyobb kudarca, hogy képtelen az alapvető demokratikus jogok  kapuőreként fellépni. A magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak és a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetőjének Jaroslaw Kaczyńskinak sikerült visszavonni országuk demokratikus vívmányait úgy, hogy ehhez a többi EU tagállam csendben asszisztált, pedig feladatuk lenne az unió alapjogainak betartatása.

Mindez az uniós kormányzást is aláássa. A populista vezetők felfedezték, hogy a káosz létrehozásával könnyen elérhetik céljaikat. A populista kormányok megakadályozták a konszenzus kialakítását az Európai Tanácsban, ahol az EU állam- vagy kormányfői találkoznak, nemcsak az őket hatalomban tartó védjegytémákban – például a menedékkérők áthelyezésének ellehetetlenítésében -, hanem más kérdésekben is. mint például Kína az emberi jogokkal való visszaélése.

Köztudott, hogy az EU-n belül sok a megosztottság. Sokan megelőzik a populizmus térnyerését, és a vétózási taktikák sem újdonságok. Az változott, hogy mivel a populisták sikeresek voltak a partnerekkel szembeni különböző ügyekben és a politikai kérdéseket „váltságdíj” ellenében, engedték  csak tovább, mára már mások is alkalmazzák akár kevésbé fontos kérdésekben. Az EU legbefolyásosabb politikusa például egyszerűen csupán a viszályok elkerülésére és elsimítására és nem megoldására fókuszál.  Az EU gyengének, megosztottnak és képtelennek tűnik nagy kihívások kezelésére, a kínai beavatkozástól az európai gazdaságokig a transzatlanti feszültségekig.

E dinamika mögött Európa megtört demokráciája áll, amely képtelen lépést tartani a huszonegyedik század átalakulásaival. Eddig az intézményi reform nem működött. A populista politika mélyebb kérdéseket vet fel a legitimitás, a képviselet és a politikai részvétel kapcsán. Kik az emberek?” Ki dönt? És kinek a javára?

Ezeknek az kérdéseknek az értelmes megválaszolása a helyi, nemzeti, uniós és globális kormányzási szint kapcsolatának teljes átgondolását igényli – az EU által próbált fentről lefelé irányuló reform helyett. Ennek a kapcsolatnak a kezelése kulcsfontosságú lesz az európai projekt megújításában.

Beiktatták Jair Bolsonarót, Brazília szélsőjobboldali elnökét

Miután hivatalosan átvette a megbízatást elődjétől, az új brazil elnök azt mondta rövid beszédében, hogy „a nép ma elkezd megszabadulni a szocializmustól és a politikai korrektségtől”. Hozzátette, hogy a brazil zászló „soha nem lesz vörös”.

A Brazíliavárosban, a Planalto palotában Jair Bolsonaro átvette a jelképes elnöki szalagot elődjétől, Michel Temertől és ezzel formálisan is ő lett Brazília 38. elnöke. Ezt követően tartott beszédében bejelentette, összehívja a parlamenti képviselőket, hogy „strukturális reformokat” hagyjanak jóvá.

Hozzátette, hogy végrehajtja a szavazó urnákban kért változtatásokat és azon fog dolgozni, hogy Brazíliát a megérdemelt kiemelt pozícióba juttassa a világban. Megígérte, hogy harcot folytat majd a politikai alkuk és egyeztetések kormányzati modellje ellen és megszabadítja a nemzetet „az értékek kifordításától, az óriási államtól és a politikai korrektségtől”.

Szakít azzal az ideológiával, amely szerinte „védelmezi a banditákat és kriminalizálja a rendőröket”.

A gazdaságról Bolsonaro azt mondta, hogy szembeszáll a világválság hatásaival, javasolni fogja és bevezeti a „szükséges reformokat”. Más gazdag nemzetek mintájára az alapképzést helyezi majd előtérbe.

Beszéde végén Jair Bolsonaro utalt az ellene elkövetett szeptemberi merényletre és megismételte kampányának egyik szlogenjét: „A mi zászlónk soha nem lesz vörös. Csak akkor, ha szükség lesz a vérünkre ahhoz, hogy megtartsuk zöldnek és sárgának”.

Orbán Viktor gratulált

A magyar kormányfő, aki egyike volt a kevés megjelent külföldi vezetőnek, gratulált Jair Bolsonarónak. Valószínűleg tetszett neki a beszéd is – bár erről nem nyilatkozott facebook oldalán.

Forrás: Facebook

Orbán Benjamin Netanjahuval is tárgyalt

A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Brazíliavárosban.

A két miniszterelnök áttekintette a magyar-izraeli kapcsolatok aktuális kérdéseit. Egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szorosabbra fűzik a magyar-izraeli biztonságpolitikai és védelmi együttműködést.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump gratulált a brazil elnöknek beiktatási beszédéhez

Az amerikai elnök gratulált Jair Bolsonarónak a beiktatási ünnepségén elmondott beszédéhez. „Gratulálok Jair Bolsonaro elnöknek, aki nagyszerű beiktatási beszédet mondott. Az Egyesült Államok önökkel van” – írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump.

Bolsonaro szintén Twitter-bejegyzésben köszönte meg az amerikai elnöknek „a bátorító szavakat”. „Együttes erővel, Isten segedelmével, felvirágzást és haladást teremtünk népeinknek” – hangoztatta.

A fasiszta Jair Bolsonaro nézeteiről, a győzelmét lehetővé tevő válságról itt olvashat részleteket >>>

Ma iktatják be Brazília fasiszta elnökét

A magyar embereket általában egyáltalán nem izgatja, hogy mi történik a távoli Brazíliában, erről az országról csak a foci, a kávé és a tangában szambázó csinos lányok szoktak eszükbe jutni. A valóság azonban az, hogy ami ott zajlik, az hatással van az egész világra, így Magyarországra is.

Brazília ugyanis – bármilyen meglepő – világhatalom. Azt talán könnyű belátni, hogy egy egész kontinens – Dél-Amerika – vezető gazdasági és politikai hatalma, de az sem lehet kérdéses, hogy az egész bolygóra hatással van. Ez ugyanis az ötödik legnépesebb ország a maga 208 millió lakosával, és része a világ gazdasági elitjének is, mivel hosszú ideje ott van a 10 legnagyobb gazdaság között, most éppen a 8. vagy a 9. a GDP, vagyis a bruttó hazai termék adatok szerint. (Magyarország a GDP szerint az 58., pont Kazahsztán mögött, a 2016-os adatok szerint…)

Ráadásul a brazil politikai helyzet drasztikus változása része egy az egész világon érzékelhető tendenciának, a szélsőjobboldal és a populizmus erősödésének, aminek Donald Trump a jelképe. Az új brazil elnököt, Jair Bolsonarót éppen ezért szokták a „Trópusi Trump”-nak „becézni”. Ez azonban szerintem tévedés. Trump ugyanis csak egy demagóg populista, akit azért az amerikai szélsőjobb is támogat, míg

Bolsonaro egy igazi fasiszta.

Ez egy kemény jelző, de ha megnézzük, miket mond, teljesen indokoltnak érezhetjük. Kezdjük azzal, hogy az új brazil elnök dicsőíti a 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát, a legszívesebben visszaállítaná az akkori rendszert. Ennek érdekében politikai tisztogatást is ígért és a mostani – demokratikus – rendszer átalakításáról szokott szónokolni. A brazil katonai diktatúra persze nem volt olyan kemény, mint a chilei, de azért ott is bőven voltak gyilkosságok, letartóztatások, miközben nem működtek a demokratikus intézmények. Bolsonaro ezért elégedetlen is az egykori katonai katonai diktatúrával, szerinte azt jól tette, hogy megkínozta és megölte az ellenfelei egy részét, de legalább 30 ezerrel több embert kellett volna akkor megölni.

Bolsonaro a választási kampányban konkrétan azt ígérte, hogy támogatja az emberek kínzását, az pedig szerinte nem is igazi rendőr, aki nem öl. Azt is mondta már, hogy a vörös semmirekellőket el fogja takarítani az országból, olyan tisztogatás lesz, amilyet még nem látott Brazília. A diktatúra dicsőítésére nem mentség, csak részbeni magyarázat, hogy annak idején Bolsonaro katonai vezető volt…

Azt is megígérte, hogy elnöki rendelettel fogja megkönnyíteni a fegyverek vásárlását és a fegyvertartást a büntetlen előéletű állampolgároknak. Ennek hatására a Taurus Armas brazil fegyvergyár részvényeinek árfolyama 88 százalékkal nőtt egy év alatt.

Persze utálja a melegeket is,

azt mondja, jól el kellene verni őket. Sőt, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen. A 63 éves Bolsonaro régóta, 27 éve parlamenti képviselő, és először akkor vált széles körben ismertté, amikor megakadályozta azoknak a tankönyveknek a terjesztését az iskolákban, amelyek a homofób előítéletek ellen is nevelni akarták a fiatalokat. Na és persze házasság is csak egy férfi és egy nő között lehetséges.

Egyébként a nőkkel is baja van, hiszen „beismerte” egyszer, hogy van egy gyengesége is, négy fia mellett ugyanis egy lányt is nemzett. Egy képviselőnőről pedig négy éve azt mondta, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják.

Na és ha már „Trópusi Trump”,

akkor természetesen kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, a világ legnagyobb és legfontosabb zöld övezetét, az Amazonas-medencét pedig tönkretenné bányászattal, erdőirtással és az őslakosok elűzésével. A kampányban egy bárányhimlős gyerekhez hasonlította az Amazonas-medencét, amin a himlőfoltok az őslakosok felszámolandó rezervátumai. Az őserdő tönkretételének katasztrofális klimatikus következményei lesznek az egész Földön. Nálunk is.

Latin-Amerikában még soha nem választottak meg elnöknek ilyen szélsőséges politikust, a hozzá hasonlók eddig csak puccsal kerülhettek hatalomba.

Hogyan győzhetett egy fasiszta abban az országban, ahol régóta baloldali kormány volt?

Ráadásul a legnépszerűbb politikus talán még ma is Lula, a korábbi baloldali elnök. Csakhogy a bíróság nem engedte, hogy Luiz Inácio Lula da Silva – akit a nép csak Lulaként emleget – induljon a választáson, mert korrupció miatt éppen börtönbüntetését tölti. Hiába volt 2003 és 2011 között elnök, hiába befolyásos és népszerű politikus, a kormányzat sok más tagjával együtt őt is elítélték, amiért kenőpénzt fogadott el a megemelt áron megbízásokat kapó cégektől. Brazília – még – nem illiberális állam, ott még börtönbe lehet jutni az ilyen – nekünk igazán ismerős – „alkotmányos költség” miatt.

Lula szakszervezeti vezető volt mielőtt politikus lett, ő és a pártja, a Munkáspárt azért lett igazán népszerű, mert a gazdaság szárnyalt és ezt egyebek között arra használták fel, hogy jelentősen csökkentsék a társadalmi feszültségeket, milliókat vezessenek ki a nyomorból. Csak aztán később, amikor már Lula két elnöki periódus után nem indulhatott újra és párttársai lettek az utódai, összeomlott a brazil gazdaság, amiben a nagyon ráfizetéses riói olimpiának is szerepe volt. A korábban a nyomorból kimentettek közül milliók csúsztak vissza a szegénységbe, már csaknem 13 millió brazilnak nincs is munkája.

A visszatérő nyomor és a korrupció miatt pedig zuhant a baloldal népszerűsége

Ezt használta ki Bolsonaro, aki a Trump és más a populista politikusok által is használt demagógiával harcot hirdetett az elit és az establishment ellen – „megfeledkezve” arról, hogy 27 éve ő maga is része volt ennek az elitnek.

Azt is kihasználta, hogy a gazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a bűncselekmények – köztük a gyilkosságok – száma. Azt harsogta, hogy majd ő keményen elbánik a bűnözőkkel, a rendőrségnek megengedné, hogy szinte bármikor fegyvert emelhessen a bűnözőkre, a büntethetőség korhatárát pedig leszállítaná 16 évre.

A szavazóknak (főleg a képzetleneknek, a fiataloknak meg a fehér férfiaknak – ez is olyan „Trumpos”) szimpatikus volt a durva kampány, a keménykedés és az elit pocskondiázása. Bolsonaro népszerűségét még az is növelte, hogy szeptemberben egy kampányrendezvényen megkéselte egy elmeháborodott, aki azt hitte, ezzel Isten parancsát teljesíti. Sokan ezt úgy fogták fel, hogy Isten valójában Bolsonarót segítette, hiszen életben maradt.

Orbánnak tetszik a fasiszta Bolsonaro, el is megy a beiktatására

Orbán Viktor egyike annak a mindössze tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz Jair Bolsonaro beiktatásán. Latin-Amerikán kívülről Orbán Viktor mellett csak Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök és Marcelo Souza portugál elnök vesz részt az eseményen.

Feltűnően kevés vezető lesz tehát személyesen jelen, de ez nem annyira Bolsonaro nézeteinek szól, hanem inkább a január elsejei dátum következménye. A magyar kormányfő amúgy már megválasztásakor lelkesen gratulált az új brazil elnöknek.

Frissítés: Orbán megérkezett Brazíliába

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Orbán Brazíliavárosból üzent a Facebookon: Itt három óra híján 2019. Boldog új évet, Magyarország.

Az új brazil elnök bizonyára örül Orbán látogatásának, hiszen Trump és Pinochet (!) mellett Orbán Viktort is a példaképei közzé sorolja, Bolsonaro is sokat kampányolt a migráció megfékezésével.

Gyors változások jönnek majd rendeleti úton

Az Estadão brazil portál szerint Bolsonaro, miután hivatalba lép Brazília elnökeként, rendeletekkel akar gyors változásokat keresztül vinni. Ezek közé tartozik a fegyvertartás új szabályozása és az Erdő törvény módosítása is. Hamilton Mourão alelnök pedig azt mondta, ki kell használni az első hat hónapot. Persze azért a szövetségi parlament két háza ellenállhat és lassíthatja az ország átalakítását, a kongresszusban nincs is többsége az elnöknek.

A brazil elnök szobája (elég gyatra Orbán várbeli szobájához képest…):

Fotó: Estadão

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!