boldogság Archives › Független Hírügynökség

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

ki

-

2024-03-22

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

A boldogság tudománya, vagyis mi is tesz minket boldoggá

FüHü

-

2023-05-15

0

A boldogság tudománya, vagyis mi is tesz minket boldoggá

A boldogság pszichológiájának tanulmányozása már évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, és számos kutatás eredménye alapján az alábbiakban összefoglalóban olvashatja, hogy mi is tesz minket boldoggá a tudomány szerint.

Kapcsolatok

Az ember társas lény. A kutatások arra utalnak, hogy a szoros, támogató kapcsolatok erősítik az ember boldogságát. Barátokkal, családtagokkal, romantikus kapcsolatban élőkkel való időtöltés és a közösségben való részvétel mind hozzájárulhat a boldogságunkhoz. Nem is muszáj embernek lennie, akár négylábú kedvenceink is lehetnek a legjobb barátaink.

Pozitív érzelmek

A pozitív érzelmek, mint a boldogság, az elégedettség, a szerelem és a vidámság, erősíthetik az ember jólétét és boldogságát. Nem kell hatalmas, világmegváltó dolgokra gondolni. Néha a legkisebb gesztusok tudnak a legjobban esni az embernek. Az öröm és a boldogság átéléséhez nem feltétlenül szükségesek az élet nagyobb eredményei, az apró dolgok, mint egy mosolygós reggel, egy kedves szó vagy egy apró öröm is boldogságot adhatnak. Kicsinyesnek tűnő dolgok, de van, hogy boldogabbá teszi az illetőt és erőt ad neki a napja további részéhez.

Érzelmi rugalmasság

Az érzelmi rugalmasság az ember képessége arra, hogy az érzelmeit pozitív irányba terelje, és képes legyen leküzdeni a negatív érzéseket. Az érzelmi rugalmasság fejlesztése például az önelfogadás, az empátia, a jelenben élés és a pozitív gondolkodás képességének kialakításával érhető el. Sokat segíthet a stresszes hétköznapokban, ha egy megterhelőbb nap után hallgatunk egy rövid meditációs podcastet elalvás előtt, hogy kikapcsoljuk gondolatoktól túlterhelt agyunkat.

Célkitűzések és teljesítésük

A célkitűzések kitűzése és elérése szintén hozzájárulhat a boldogságunkhoz. A tudomány azt mutatja, hogy az embereknek értelmes célokra van szükségük, amelyek számukra fontosak és megvalósíthatók. Itt sem kell hatalmas, világmegváltó dolgokra gondolni. Ha szeretnénk felújítani otthonunk, nem kell egyből arra gondolni, hogy falakat bontunk és szétszedjük a falakat. Kisebb dolgokkal, mint mondjuk egy kerti bútor megvásárlásával is fel lehet dobni a környezetünket.

A testmozgás és az egészséges életmód

A testmozgásnak és az egészséges életmódnak számos pozitív hatása van az emberi testre és az elmére egyaránt. A kutatások szerint a testmozgás, az egészséges táplálkozás, a rendszeres alvás és a stresszkezelés hozzájárulhatnak a boldogságunkhoz és az általános jólétünkhöz. Fontos, hogy mindennap mozogjunk egy keveset. Mozduljunk ki, sétáljunk egyet, vagy ha vannak gyermekeink, játszunk velük a kertben, barkácsoljunk nekik egy saját kis játszóteret, ahol biztosan nagy kedvencük lesz egy hintakészlet. Az együtt töltött idő mindig segít az ember lelki egészségén.

Összességében

A boldogság pszichológiája sokrétű és sok tényezőtől függ, azonban a kapcsolatok, a pozitív érzelmek, az érzelmi rugalmasság, a célkitűzések és a testmozgás elengedhetetlen az egészséges testhez és lélekhez.

97 éves korában boldog szerelemben él az Auchswitzot megjárt írónő

Polonius

-

2023-03-06

0

97 éves korában boldog szerelemben él az Auchswitzot megjárt írónő

19 évesen a Zeneakadémia helyett Auschwitzba vitték, ez sötét árnyékként kísérte egész életében. 97 évesen szerelmes és boldog.

“19 éves voltam, éppen felvettek a Zeneakadémiára, de az akadémia helyett elhurcoltak a debreceni gettóba, majd pedig onnan Auchswitzba.

Negyven kilenc családtagomat ölték meg ott.

A 11 éves kishúgomat is gázkamrába küldték. Gyönyörű kislány volt, imádtam. Attól kezdve, hogy elhurcoltak a debreceni gettóba, búskomor volt. Nem beszélt senkivel, csak nézett ránk. Feledhetetlen a tekintete, nincs nap, hogy ne gondolnék rá.”

Mi volt a legrosszabb?

“Folyton fáztam, nekem ez volt a legrosszabb. A fülem meg is fagyott, ez még ma is látszik.”

Fahidi Éva kilencven évesen társra talált: “Bandival távolról ismertük egymást. Kilencven évesen amikor súlyosan beteg lettem, akkor ő eljött hozzám, segített, ápolt, nem hagyott magamra. Bandi hozzám képest fiatalember, “csak” kilencven éves. Fut és síel. Mi Bandival szerelmesek vagyunk egymásba” – mondta a Story magazinnak Fahidi Éva, aki úgy érzi, hogy teljes életet él, ha már fiatalkorában ezt nem mondhatta el magáról.

Szeretet, idő, tudás – e három megérti egymást

Mihálffy Balázs

-

2020-02-15

0

Szeretet, idő, tudás – e három megérti egymást

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy sziget, ahol mindenféle érzés lakott: Boldogság, Szomorúság, Tudás és sok más, beleértve Szeretetet. Egy napon az érzéseknek bejelentették, hogy a sziget el fog süllyedni, így mindegyikük nekiállt csónakot építeni, hogy elhagyják a szigetet.

Csak Szeretet nem épített semmit.

Szeretet volt egyedül, aki maradt. Szeretet az utolsó pillanatig kitartott. Amikor a sziget már majdnem elsüllyedt, Szeretet segítségért kiáltott. Gazdagság éppen Szeretet felé haladt egy hatalmas csónakkal. „Gazdagság! Magaddal tudnál vinni?”, fordult hozzá Szeretet.
„Nem, nem tudlak, válaszolt Gazdagság. A csónakom tele van arannyal és ezüsttel. Nincs hely számodra.” Ekkor Szeretet Hiúsághoz fordul, aki éppen akkor evezett el előtte egy gyönyörű csónakkal. „Hiúság! Légyszíves segíts rajtam!” „Nem segíthetek, Szeretet. Te átáztál és kárt teszek a csónakomban, ha beszállsz!”, válaszolta Hiúság. Közeledett Szomorúság. „Szomorúság! Haddd menjek veled!”, kérlelte Szeretet. „Ó Szeretet! Annyira szomorú vagyok, magam akarok maradni!” Majd Boldogság úszott el Szeretet előtt, de az annyira boldog volt, hogy nem is hallotta, amikor Szeretet szólította.

Egyszer csak egy hang hallatszott.

„Gyere, Szeretet! Elviszlek magammal.” És megjelent egy öreg. Szeretet annyira örvendett az áldásnak, hogy elfelejtette megkérdezni az öreget, merre mennek. Amikor szárazföldet értek, az öreg saját útjára indult. Miután Szeretet felfogta, mennyivel tartozik az öregnek, megkérdezte a Tudást, egy másik öreget. „Ki segített rajtam?” „Az Idő volt az”, válaszolta a Tudás. „Idő?”, kérdezte Szeretet. „És miért segített rajtam az Idő?”

Tudás elmosolyodott és mély bölcsességgel így válaszolt: „mert csak az Idő képes megérteni a Szeretet értékét.”

A fenti példabeszédben a szeretet állt a mondanivaló központjában, ahogy az életben is az áll. De a szeretet tudás és idő nélkül béna. Ahogy a másik kettő is béna szeretet nélkül.
Idő érleli a tudást értékké, de a szeretetet is az idő hitelesíti. Mit ér a rideg, embertelen tudás, amit nem termékenyít meg a szeretet? Tudás és szeretet nélkül, pedig az idő is elfecsérelt idő.

Valamint mit ér e három, ha csupán üres szólam és nincs emberi szív, ki befogadja?

Miért ragad meg e három bennem? Mert egyik sem kötődik egy adott csoporthoz. Egyiket sem lehet privatizálni. Egyik sem csak a „mi kutyánk kölyke!” E három bont le határokat és köt össze identitásokat.

Miért rossz hely a világ jelenleg? Mert e három nem működik együtt.

Rossz kérdéseket teszünk fel magunknak és másoknak. Amíg automatikusan azt kérdezzünk, hogy mit kapok cserébe, addig üzleti kapcsolatban állunk a világgal és az üzlet rabbá tesz. Amikor az a kérdés és ez általános, hogy mit tehetek érted? Ekkor megszűnik az üzlet és elkezdődik az odaadás. Működésbe lendülnek házasságok, apa-fiú viszonyok, baráti, társadalmi viszonyok.

Se a tudás, se a szeretet, se az idő nem tűri, hogy beárazzák. A beárazott idő uzsora, vagy kamat. A beárazott szeretet prostitúció. A beárazott tudás falanszter.

Tehát a válasz a kérdésre, hogy miért rossz hely a világ: mert falanszterekben élünk, ahol minden időnkért kamatot fizetünk és ha szeretetre vágyunk…. tudjuk kit kapunk.

A boldogság világnapjára

Adorján György

-

2019-03-20

0

Alapvető emberi cél

„A boldogság alapvető emberi cél, és ha a politika javítja a boldogság feltételeit, az egy egész társadalmat előbbre visz” – mondta egykoron John Ashe, az ENSZ Közgyűlésének elnöke. Az ötlet a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

Kis hazánkban ez a mostani politikai kurzus, ami hatalomban van, aztán minden tőle telhetőt elkövet, hogy dumájában boldoggá tegyen bennünket, de tetteiben csak a boldogtalanságunkhoz járul hozzá, de ahhoz nagyon!

Dániában a legboldogabbak az emberek egy amerikai intézet által közzétett felmérés szerint, amely többek között az egy főre eső jövedelmet, az egészségben eltöltött várható élettartamot, a társas támogatás és a korrupció mértékét vette alapul a világ 157 országának rangsorolásához. Magyarország a 91. helyen szerepel a listán.

Külmázosok

Van még mit javítani! Ha ez a kormány lemondana, gyorsan és önként, mondjuk április 1-én, híven unortodox, illiberális mivoltához, akkor tán boldogabbak is lehetnénk! Vagy, ha a mai napon Wéberék végleg elköszönnének a Fidesztől.

Mert bizony „A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán” – mondta egykoron Széchenyi.

A külmázosok uralkodnak ma. Gátlástalan hazudozók, akik kacagányba bújtak már régóta és már ellenzéki korukban is az Arany János féle „democsokrácia” élharcosai voltak.

Magyarkák, akik nem átallottak a nemzeti büszkeség szent és sérthetetlen érzéséből olcsó vásárfiát faragni. Akik utcára hergelték a cigányozó, zsidózó kemény magot, melynek maradványaival őriztették még most is székházukat. Ez az ő igazi fundamentumuk. Izomagyúak bárdolatlan, közönséges, hazánkra csak szégyent hozó serege! Boldogok lehetnénk, ha végleg eltűnnének!

A rövid élet titka

Blogolda

Föld S. Péter

-

2017-12-24

0

Azért nekem mondja el, mert bennem megbízik. Ismer már régóta, és reméli, hogy én biztosan nem fogom kinevetni. Mindenki más kinevetné, ezt onnan tudja, mert akinek eddig elmondta, ami egy ideje foglalkoztatja, azok mind legyintettek. Jó esetben, teszi hozzá, mert voltak ennél cifrábbak is. Hülyének nézték, hogy ne szépítsük a dolgot. Egyébként szerinte is furcsa, hogy valaki a hosszú élet titkán rágódjon. Igazából az örök élet titka érdekelné, de hát ilyen nincs, ezt még neki sem lehet bemagyarázni. A hosszú élet, azért az már valami. Hogyan lehet tovább élni, és nem csak úgy, hogy vagyunk valahol, hanem egészségesen és boldogan.

Még karácsony előtt olvasott a szigetről, azóta nem hagyja nyugodni. Ikaria a sziget neve, látszólag semmi különös, mégis, maga a csoda. Sok, száz évnél idősebb ember él ott, a férfiak várható élettartama magasabb, mint bárhol a világon.

Volt abban a cikkben egy történet is, egy emberről, aki halálosnak hitt betegségben szenvedett. És egy nap úgy döntött, hogy Amerikából hazamegy meghalni a szülőföldjére. Mert ott, mondja, mégis jobb, mint idegenben. Nem mintha bárhol jó lenne meghalni, de ebbe most ő nem menne bele, messzire vezetne.

Emberünk úgy döntött, jobb, ha hazai földön nyugszik. Ennek már több mint negyven éve. Azóta is él, a betegség pedig, mintha sosem lett volna, kiment belőle. Így kell mondani, mert nincs rá jobb kifejezés. Nem gyógyult meg, mert nem gyógyította meg senki, egyszerűen kiment belőle a betegség. Senki sem tudja, hogy mitől, pedig néhány évvel ezelőtt vissza is repült Amerikába, hogy megmutassa magát az orvosainak, de már egyikük sem élt.

Úgy sejti, hogy a rendszeres rendszertelenség lehet a hosszú élet titka. Az Ikarián élőknek ugyanis nincs órájuk, akkor kelnek és fekszenek, amikor akarnak. Ne higgyem, hogy dologtalan nép lakik arra, tunya emberek, akik nem csinálnak semmit. Dolgoznak ők, nem is keveset, de akkor, amikor nekik tetszik. Stressz nélkül élnek, ahogyan ma mondjuk. Nem nézik ötpercenként az órájukat, mint mi, hogy akkor most hol kellene éppen lenniük.

Mert mi majdnem mindig máshol vagyunk, mint ahol lennünk kellene. Nekünk, akik nem Ikarián élünk, rendszerint több a dolgunk, mint amennyi időnk van. És ez állandóan zavar bennünket, frusztrál, ahogyan ma mondják. Hát ezen a szigeten szeretne ő élni, mondja. Mert a rövid élet titkát mindenki ismeri, de ő szívesen kipróbálná a másikat is. Hogy milyen lehet sokáig és jól élni. Boldogan és elégedetten.

– Utazz el Ikariára, – mondom – hagyd magad mögött a múltad, kezdjél új életet!

Csóválja, a fejét, szomorúság, lemondás van a tekintetében. Nem lehet, mondja. – Már miért ne lehetne, – kérdezem. – Ha valamit az ember nagyon akar, akkor semmi sem lehet lehetetlen.

Nem lehetetlen, de mégsem lehet, válaszolja. Nem mehetek el innen. Itt születtem, ezt a nyelvet beszélem, ez a hazám.

Erre nem mondtam semmit. A hosszú élet titka elnapolva. Marad a rövid élet, annak meg nincs semmi titka, ismeri mindenki.

Címke: boldogság