Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Kenderessy Milán
-
0
Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával  csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a  kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Polonius
-
0
Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Orbán nélkül is működik a világ

ki
-
1
Orbán nélkül is működik a világ

Azzal, hogy az USA elnöke nem hívja meg Orbánt a demokrácia-csúcstalálkozójára, világos megvilágításba helyezi véleményét a magyarországi fejleményekről. Ugyanakkor egy érzékeny ponton üti Orbánt, leértékeli.

Biztos eredmények nem várhatók a „Demokrácia csúcstalálkozójától”, amelyre Joe Biden amerikai elnök hívta meg a demokratikus világ miniszterelnökeit. Ennek szimbólikus jelentősége van.

Pontosan ezért olyan fontos, hogy Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik nem kapott meghívást.

Az amerikai kormány rossz szemmel nézi, hogy Orbán Viktor lebontja a demokráciát Magyarországon. A miniszterelnök számára ez a legrosszabb pillanatban jön pillanatban jön. Jövőre általános választások lesznek, amelyeket minden óvatos óvintézkedés ellenére elveszíthet.

A látványos kizárás egyben csapás egy olyan üzleti modellre is, amellyel Orbán eddig pontokat szerzett híveivel. Ügyesen sikerült elérnie, hogy Magyarország nagyobb nemzetközi szerepet vállaljon, mint azt mérete és gazdasági ereje tükrözné. Kiszámított destruktivitással sokat ért el az EU-n belül, és Oroszországot és Kínát európai hídfőként szolgálta érdekeik érdekében. Ez a politika akkor érte el tetőpontját, amikor Donald Trump volt az amerikai elnök.

És most Orbán már nem ülhet az asztalhoz – miközben ott vannak mások, akiknek a demokratikus hitelessége semmivel sem jobb, mint az övé. Ez a geopolitikai fronton is leértékeli.

Magyar diplomácia mélyponton

Kenderessy Milán
-
1
Magyar diplomácia mélyponton

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) az uniós országokon kívül Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában. Csaknem harminc éves története során mindig sikerült közös nyilatkozattal zárni a tanácskozást, de a Népszava tudósítójának értesülései szerint a magyar diplomácia ezt ezúttal megakadályozza. A vétó azt is jelentheti, hogy a jövőben nem sikerül közös közleményt kiadni, mert a magyar diplomácia vétózni fog. Miért süllyed ilyen mélyre Orbán Viktor diplomáciája?

Bosszú a Norvég alapért

Orbán Viktor szerette volna, ha a Norvég alap nem támogat ellenzéki civil szervezeteket. Emiatt még a rendőrséget is rájuk uszította. Orbán akciója csúfosan megbukott: a Norvég alap nem hátrált meg. Jeszenszky Géza oslói nagykövet lemondott, mert képtelen volt képviselni a magyar kormány álláspontját.

Orbán norvég fóbiája odáig ment, hogy amikor Donald Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor is megpróbált lépéseket kierőszakolni Norvégia ellen. Ez még Trumpnak is sok volt. I like Norway – szeretem Norvégiát mondta Orbán Viktornak, aki ebből megértette, hogy az USA aligha gyakorol nyomást a skandináv országra a magyar miniszterelnök kedvéért.

Már biztos: Orbánt nem hivták meg a demokrácia csúcsra

Washingtonban hivatalosan is közzétették a listát arról, hogy Biden elnök kikkel cserélne eszmét – virtuálisan – a demokrácia állásáról december elején. Az uniós vezetők közül egyedül Orbán Viktor nem szerepel a listán. Finom célzás ez arra, hogy Washingtonban nem tartják demokráciának a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ebből pedig az is következik, hogy egyáltalán nem esnének kétségbe, ha Magyarország következő kormányfőjét jövőre már nem Orbán Viktornak hívnák. Brüsszelben ugyanez a vélemény, Berlinben, Párizsban és Rómában ugyancsak.

Ezt kevéssé ellensúlyozza az a Barátság érdemrend, melyet Szijjártó Péter külügyminiszter kapott nemrég  Putyin elnöktől.

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

Polonius
-
0
Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: „szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Kenderessy Milán
-
1
Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.

Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.

Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.

Elfogynak a nyugati támogatók

Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.

Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.

A korrupció Orbán Achilles sarka

Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.

Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.

Szijjártó konyec?

Polonius
-
0
Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Együttműködésre ítélve

Polonius
-
0
Együttműködésre ítélve

Együttműködésben állapodott meg a  világ két legnagyobb környezetszennyezője. Erről Glasgowban állapodotak meg, ahova Biden elnök személyesen is ellátogatott, de Hszi Csinping és Putyin nem.

„Most már megvan a stratégiai menetrendünk (roadmap)” – örvendezett John Kerry, aki a környezetvédelem fő felelőse a Biden adminisztrációban. Ő volt az első magas rangú amerikai vezető, aki Biden beiktatása után Pekingben tárgyalt.

„A mostani megegyezés kötelezővé teszi az együttműködést a metán kibocsátás korlátozásában” – hangsúlyozta John Kerry. Hozzátette: Kínának az a vállalása, hogy nemzeti tervet készít erről, nagymértékben befolyásolja majd egész bolygónk klímáját.

Fel is szólította ebből az alkalomból a világ összes országát, hogy vegyenek példát a két legnagyobb környezetszennyező országról!

„Az Egyesült Államoknak és Kínának sok nézeteltérése van egymással, de a klímaváltozással kapcsolatban az egyetlen megoldás az együttműködés”.

Biden – Hszi Csinping csúcstalálkozó

John Kerry elmondta, hogy a megállapodást a klímaváltozás elleni harc ügyében az tette lehetővé, hogy néhány héttel ezelőtt Biden és Hszi Csinping telefonon egyeztetett egymással.

Amint a Bloomberg elsőként hírül adta: a jövő héten virtuális csúcstalálkozón cserél eszmét Joe Biden és Hszi Csinping.

Kína kész arra, hogy rendezze nézeteltéréseit az USA-val – közölte a kínai államfő a washingtoni nagykövetség portálján.

Szerdán John Kerry is megerősítette, hogy hamarosan sor kerül a virtuális csúcstalálkozóra, amely az első lesz a két államfő között. Amikor még mind a ketten alelnökök voltak, akkor többször is találkoztak egymással.

Biden és Hszi legutóbb szeptemberben folytatott telefonon megbeszélést: a társalgás 90 percen át tartott.

A két államfő széleskörű stratégiai eszmecserén áttekintette azokat a problémákat, melyben egyetértés mutatkozott és azokat is, amelyekben nem – így összegezte akkor a Fehér Ház a beszélgetést – emlékeztet a CNN, amely arra is utal, hogy Biden jól ismeri Hszi Csinpinget a korábbi időkből, és tisztában van a kínai kihívással:

„Ha nem mozdulunk, akkor ők eszik meg az ebédünket!” – mondta az USA elnöke.

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Kenderessy Milán
-
0
Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

Andy Landy mosolyalbuma – Mélygondolkodók

Andy Landy
-
0
Andy Landy mosolyalbuma – Mélygondolkodók

„…óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, –
aludj el szépen…”

AL
1...131415...2114. oldal a 21-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan