Kezdőlap Címkék Bérunió

Címke: bérunió

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

Jobbik: Hogyan segít a bérunió az országon belüli bérkülönbségek felszámolásában?

0

A Béruniós kezdeményezés elsődleges célja az Európa keleti és nyugati fele közötti bérkülönbségek kiegyenlítése, de ugyanilyen fontos az országokon belüli regionális különbségek mérséklése az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének jegyében.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon belül az ország nyugati és keleti fele között is közel kétszeres különbség figyelhető meg a nettó átlagjövedelmek terén és noha a munkanélküliség jelenleg csökkenő tendenciát mutat, még így is megfigyelhetők különbségek a megyék között.

A régiónként eltérő bérek nem csak hazánkban, de Európa sok más államában is kihívást jelentenek. A Béruniós kezdeményezés elsődleges célja az Európa keleti és nyugati fele közötti bérkülönbségek kiegyenlítése, de ugyanilyen fontos az országokon belüli regionális különbségek mérséklése az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének jegyében.

A kohéziós alapok megfelelő felhasználása és az elmaradottabb területeket kedvezményező gazdaságpolitika önmagában is sokat segíthet a probléma felszámolásában, a Béruniós kezdeményezés spektruma is teljesen egybeesik azzal a törekvéssel, hogy egy-egy országon belül is megtörténjen a leszakadó vidékek felzárkózása. Természetesen lehetetlen minden ország minden régiójában teljesen azonos feltételeket teremteni, az élen járó régiók képesek más térségekre is pozitív hatást kifejteni és a fejletlenebb területeken is felfelé húzni a béreket. Magyarországot az országon belüli különbségek különösen sújtják, hiszen hazánkban még a legjómódúbb megyék átlagbére is elmarad az európai átlagtól, a legszegényebb területeken mért adat pedig méltatlan az Európai Unióhoz és azokhoz az eszmékhez, melyek mentén az Unió létrejött.

Gyöngyösi Márton, országgyűlési képviselő és a Béruniót kezdeményező polgári bizottság vezetője

Jobbik: bérkülönbségek feszítik Európát

0

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint egyre több nyugat-európai ország vezetője kezdi érzékelni azt az anomáliát, mely az Európai Unió keleti és nyugati tagállamai közötti bér- és életszínvonalbeli különbségekből fakad.

Mint közleményükben írják, ez a sokáig szőnyeg alá söpört probléma hamis illúzióvá teszi a közös piac és a szolidaritás eszméjét is, a probléma megoldását pedig már nem lehet sokáig halasztani.

Az Európai Bizottság elnöke,

Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében a bérkérdésre is kitért.

Juncker szerint az egyenlőségen alapuló Európában nem lehetnek másodrendű dolgozók, egyenlő munkáért pedig egyenlő bér jár.

Noha Jean-Claude Juncker beszédében a külföldre kiközvetített munkavállalók fizetéséről beszélt, a Jobbik álláspontja szerint ez éppen a tágabb, egész Európát érintő bérprobléma részterülete. Valós megoldása pedig csakis

egy átfogó bérkiegyenlítés és gazdasági felzárkóztatás

lehet, mely elvezethet egy valódi egyenjogúságon alapuló Európához.

A Jobbik szerint a Bérunió kezdeményezése, mely a kohéziós és felzárkóztatási politika átfogó reformja által egy új, igazságosabb Európa alapja lehet, megoldást nyújthat az egyre gyakrabban felvetett problémára. A Jobbik ezért bátorítja az Unió döntéshozó szerveit és hatóságait, ne hagyják, hogy az évértékelőn felvetett bérkiegyenlítés a be nem váltott ígéretek sorát gyarapítsa, hanem ragadjanak meg minden eszközt a jövedelmi különbségek megszüntetésére.

A bérunióról szólt a Jobbik ünneplése

0

Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem ünnepi beszédet tartott, hanem a Városligetben kötetlen beszélgetést folytatott egy előre meghirdetett témában, az európai bérunió megteremtéséről.Azért az ünnep is szóba került.

A bérunióról szóló kezdeményezésről ma indított aláírásgyűjtést a Jobbik, amely tagja az ezt a zászalájára tűző európai polgári csoportosulásnak. Az Európai Bizottság májusban regisztrálta és jóváhagyta „az egyenlő munkáért egyenlő bér” kezdeményezést. A résztvevő tagállamokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.

„Ez a kampány arról is szól, hogy ennek az Európa szívében lévő nemzetnek az életét gazdagabbá és harmonikusabbá együk” – mondta Vona. Amit Szent István eldöntött, az most segítségre szorul – tette hozzá. Szerinte Magyarország gazdasági és társadalmi értelemben Európa mostohagyereke, s az egyik – bár fontos – megoldás a bérek és jövedelmek rendezése. Ezért ezen a szimbolikus napon indítják a kampányukat.

 „Szent István nem kevés külső és belső harccal hosszú időre eldöntötte az ország sorsát és Európa részéve tette Magyarországot”

– hangoztatta Vona Gábor az ünnep kapcsán.

Bérunió: egymillió aláírást gyűjt a Jobbik

Nyolc térségi országban kellene egymillió aláírást összegyűjteni a Jobbik kezdeményezte európai bérunió megvalósulásához. A nemzetközi jogász szerint a terv ellentétes az uniós joggal, Vértes András GKI-elnök a piacgazdasággal ellentétesnek tartja.

Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését, amikor augusztus 20-án útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy

a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.

Vona pozitív példaként említi az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.

A Jobbiknak sikerült maga mögé állítani a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult kezdeményezés célja, hogy

egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint tévedés, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió, mert a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. Úgy véli: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból: az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.

Az Európai Bizottság vonatkozó határozata egyértelműen kimondja, hogy a Jobbik kezdeményezése nem vonatkozhat a fizetésekre – mondta el nemrégiben az ATV-ben Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A kérdést közgazdaságilag megközelítők szerint a magyar gazdaság termelékenysége nem teszi lehetővé a nyugatit megközelítő béreket. Egy elemzés szerint ha holnap minden multinak az egy munkavállalóra jutó bérköltsége annyi lenne, mint például Németországban,

akkor az összes multi fogná a sátorfáját és itt hagyná az országot.

A bérek és árak az ország által megtermelt értékektől függnek, ami összhangban van az ország fejlettségével/versenyképességével.

Forrás: Eurostat, ténytárblog

Ha azonos szintre kellene emelni minden bért, akkor – mivel emögül hiányozna a munkavállalók által kitermelt többletérték – vagy valakinek kevesebb jutna, vagy valamilyen külső forrásból kellene ezt minden szereplőnek megfinanszíroznia (eladósodás minden szektorban). Mivel egyik sem jó opció, gyorsan otthagynák azokat az országokat, ahol a versenyképességi előnyt pont az alacsonyabb bérek jelentették.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a fuhu.hu-nak ehhez hozzátette, hogy bár jól hangzik az azonos munkáért egyenlő bér kívánalma, és az egyenlő(bb)ség fontos cél, de piacgazdaságban kivitelezhetetlen: se az árak, sem a gazdaság teljesítménye nem azonos egyes országok között. Ha csak az egészségügyet nézzük, az például sokkal rosszabb teljesítményt nyújt nálunk, mint a fejlett országokban. A bérunió fékezné a fejlődést – mondta. Az NDK példájához pedig annyit tett hozzá, hogy az egyesítés után a németek 15 éven át évi 100 milliárd márkát, összesen 1500 milliárdot fordítottak a keleti országrészre, és a felzárkózás így se volt teljesen sikeres.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK