Bérunió: egymillió aláírást gyűjt a Jobbik

0
63
Az alacsony bér nem csak ázsiai probléma. Forrás: Pixabay

Nyolc térségi országban kellene egymillió aláírást összegyűjteni a Jobbik kezdeményezte európai bérunió megvalósulásához. A nemzetközi jogász szerint a terv ellentétes az uniós joggal, Vértes András GKI-elnök a piacgazdasággal ellentétesnek tartja.

Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését, amikor augusztus 20-án útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy

a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.

Vona pozitív példaként említi az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.

A Jobbiknak sikerült maga mögé állítani a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult kezdeményezés célja, hogy

egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint tévedés, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió, mert a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. Úgy véli: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból: az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.

Az Európai Bizottság vonatkozó határozata egyértelműen kimondja, hogy a Jobbik kezdeményezése nem vonatkozhat a fizetésekre – mondta el nemrégiben az ATV-ben Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A kérdést közgazdaságilag megközelítők szerint a magyar gazdaság termelékenysége nem teszi lehetővé a nyugatit megközelítő béreket. Egy elemzés szerint ha holnap minden multinak az egy munkavállalóra jutó bérköltsége annyi lenne, mint például Németországban,

akkor az összes multi fogná a sátorfáját és itt hagyná az országot.

A bérek és árak az ország által megtermelt értékektől függnek, ami összhangban van az ország fejlettségével/versenyképességével.

Forrás: Eurostat, ténytárblog

Ha azonos szintre kellene emelni minden bért, akkor – mivel emögül hiányozna a munkavállalók által kitermelt többletérték – vagy valakinek kevesebb jutna, vagy valamilyen külső forrásból kellene ezt minden szereplőnek megfinanszíroznia (eladósodás minden szektorban). Mivel egyik sem jó opció, gyorsan otthagynák azokat az országokat, ahol a versenyképességi előnyt pont az alacsonyabb bérek jelentették.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a fuhu.hu-nak ehhez hozzátette, hogy bár jól hangzik az azonos munkáért egyenlő bér kívánalma, és az egyenlő(bb)ség fontos cél, de piacgazdaságban kivitelezhetetlen: se az árak, sem a gazdaság teljesítménye nem azonos egyes országok között. Ha csak az egészségügyet nézzük, az például sokkal rosszabb teljesítményt nyújt nálunk, mint a fejlett országokban. A bérunió fékezné a fejlődést – mondta. Az NDK példájához pedig annyit tett hozzá, hogy az egyesítés után a németek 15 éven át évi 100 milliárd márkát, összesen 1500 milliárdot fordítottak a keleti országrészre, és a felzárkózás így se volt teljesen sikeres.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..