A szovjet csapatok 1945 januárjában szabadították fel a nácik legszörnyűbb koncentrációs táborát, ahol több mint 1,1 millió embert gyilkoltak meg. Az áldozatok döntő többsége zsidó volt.
Izraelben és a zsidó közösségekben rendszeres a megemlékezés, de a muzulmánok nemigen mutattak eddig érdeklődést. Piotr Cywinski, az emlékhely igazgatója elmondta a Deutsche Wellenek, hogy tavaly rekordot döntött a látogatók száma: több mint 2,3 millióan érkeztek Auschwitzba. Az arab országokból mindössze 3200-an jöttek. Persze érkezhettek muzulmánok más államokból is.
A berlini szociáldemokraták palesztin vezetője Auschwitzban
Raed Saleh, aki a szociáldemokraták frakcióvezetője Berlinben, a Jordán nyugati partján született palesztin családban. Ötéves kora óta él Németországban. Ahonnan diák csoportokat vezet Auschwitzba. „Az antiszemtizmus a muzulmán diákok között nem ritka. Mégis amikor Musztafa, a nagydarab muzulmán fiú meglátta a gyerek cipőket Auschwitzban, akkor megrendült” – meséli Raed Saleh.
Csütörtökön zsidó és muzulmán vezetők együtt érkeztek Auschwitzba
Mohammed al Issza egykor Szaúd Arábia igazságügyi minisztere volt, ma pedig a Muzulmán Világszervezet (Muslim World League) főtitkára. A Muzulmán Világszervezet több mint egymilliárd muzulmánt képvisel. Egy holokauszt túlélő fiával, az American Jewish Committee vezetőjével együtt emlékeznek meg Auschwitzban a népirtásról. David Harris és Mohammed al Issza együttműködése akkor kezdődött amikor a muzulmán vezető levelet írt a Holocaust Memorial Museum-nak Washingtonba: kifejezve együttérzését a holokauszt áldozataival. „Az egész emberiséget megrázta a holokauszt!” – hangsúlyozta a muzulmán vezető. Aki meglátogatta a washingtoni múzeumot, melynek emlékkönyvében Elie Wieselt idézte: „tanúskodnunk kell a halottak és az élők miatt”! Mellette a Korán idézet: „Ó hívők! Álljatok ki az igazság mellett mint Allah tanúi!”
A Nyílt társadalom alapítvány meg szeretné akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland áttörését a kelet-németországi választásokon. Ezt hangsúlyozta az alapítvány berlini irodájának vezetője.
Selmin Caliskan sajtóértekezletén elmondta: több mint ötven civil szervezetet támogatnak, melyek aktívan fellépnek a neonáci tendenciák ellen. A Nyílt társadalom alapítvány eredetileg Budapesten működött, de kénytelen volt Berlinbe költözni , mert az Orbán kormány lehetetlenné tette a működését Magyarországon. Soros György egész Európában a szélsőjobboldal céltáblája lett, mert támogatja azokat a szervezeteket, melyek fellépnek a nyílt társadalom érdekében.
Az Alternative für Deutschland a migráns válságot kihasználva jelentősen növelte a befolyását Németországban. Különösen annak keleti részén. Az egykori NDK-ban különösen erős a neonáci tendenciák újraéledése. Ősszel három itteni tartományban lesznek helyi választások: Thüringiában, Szászországban és Brandenburgban. Az Alternative für Deutschland mindenütt szeretne győzni.
A demokratikus erők azonban összefognak ellenük. Görlitz városában az Alternative für Deutschland szerette volna megszerezni a polgármesteri posztot , de a demokratikus pártok összefogása ezt megakadályozta.
Heiko Maas külügyminiszter szerint aktívabban kellene fellépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen, mely újra felütötte a fejét Németországban. Közéleti szereplőket érnek támadások éppúgy mint a harmincas években amikor a terror a nácik bevett harci módszerei közé tartoztak. Heiko Maas a nagymúltú szociáldemokraták egyik vezetője. A szociáldemokraták a legutóbbi európai választásokon újra leszerepeltek. Épp ezért tisztában vannak azzal, hogy széleskörű demokratikus összefogásra van szükség, ha meg kívánják akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörését Németországban.
A németországi zsidók tanácsának elnöke üdvözölte a döntést és közölte: a jövőben jó lenne, ha egy zsidó irányítaná a Zsidó múzeumot Berlinben. A lemondást egy kiállítás váltotta ki, melyet sokan bíráltak belföldön és külföldön egyaránt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly decemberben levélben kérte Angela Merkel kancellárt, hogy zárassa be a Welcome in Jerusalem kiállítást. Izrael kormányfője szerint a kiállítás elfogult, mert a palesztinok és a muzulmánok szemszögéből mutatja be Jeruzsálemet. Peter Schäfer most lemondott igazgató akkor azzal védekezett, hogy Jeruzsálem mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára szent város. Trump elnök tavaly decemberben ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Európai Unió kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint Jeruzsálem egyben a palesztinok fővárosa is.
Berlinben a Zsidó múzeum közintézmény, mely évente több mint 700 ezer látogatót vonz. A holokauszt előtt Berlinben jelentős zsidó közösség élt, de a többségüket meggyilkolták, a túlélők jó része pedig emigrált. A Szovjetunió bukása után (1991) jelentős számú zsidó emigrált Izrael és az USA mellett Németországba is. Ennek eredményeképp a Németországban élő zsidók száma immár meghaladja a negyedmilliót. A Zsidó tanács őket képviseli. Ezért amikor az elnök, Josef Schuster felszólította a Zsidó múzeum igazgatóját a távozásra, akkor az vette a kalapját és sietve lemondott. Joseph Schuster elnök javasolta: a Zsidó múzeum igazgatója a jövőben legyen zsidó!
20 eurós órabért akarnak a repülőterek dolgozói Berlinben, ahol hétfőn rövid munkabeszüntetést tartottak a szakszervezet felhívására. A Verdi szakszervezet szerint a munkaadók ajánlata tökéletesen elfogadhatatlan! Jelenleg egy átlagos dolgozó 17 eurónál valamivel többet keres óránként Berlin két repülőterén. Ahol nyolcvan járat nem indult el a sztrájk miatt. A szakszervezet újabb munkabeszüntetést tervez, ha nem kapják meg a 20 eurós órabért – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál.
Vége a bőség korának – nyilatkozta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A szociáldemokrata pénzügyminiszter arra utalt, hogy tavaly még jelentős többletet produkált a költségvetés, de idén már nem fog. Hosszú idő után ugyanis
csökkent a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedév során
Ezért az állam a jövőben kisebb adóbevételekre számíthat. Olaf Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ragaszkodik elődje, Wolfgang Schäuble szigorú költségvetési politikájához. Vagyis nem enged sem a hazai sem pedig a külföldi nyomásnak és semmiképp sem kockáztat költségvetési deficitet mint ahogy azt oly sokan szeretnék.
A sárga mellényesek tiltakozó akcióira hívják fel a figyelmet Németországban is hiszen Franciaországban nyolcadik hete tüntetnek Macron elnök szigorú költségvetési politikája ellen. Franciaország költségvetése és egész gazdasága sokkal gyengébb formában van mint a német, de a tiltakozókat ez hidegen hagyja. Ők az életszínvonaluk megőrzését és javítását akarják, és úgy vélik: az állami költségvetés fő feladata épp ennek a biztosítása!
A GDP növekedése nem hozott életszínvonal emelkedést a globalizáció veszteseinek
Erre hívják fel a figyelmet a sárga mellényesek Franciaországban. Matteo Salvini miniszterelnök helyettes épp azzal védelmezte Róma költségvetését Brüsszellel szemben, hogy csakis így tudják elkerülni a sárga mellényes mozgalom átterjedését Itáliára. Végül Olaszország populista kormánya kompromisszumot kötött Brüsszellel, mert mindkét oldal belátta, hogy túlságosan nagy a tét, mindkét fél sokat veszíthet. Brüsszel megértően fogadta azt is, hogy Macron elnök engedményeket adott a sárga mellényeseknek. Ezzel pedig végképp elúszott a remény, hogy Franciaország idei költségvetésének a hiánya belül marad a három százalékon.
Németország a tavalyi többletből viszont felpörgethetné a hazai gazdaságot és lendületet adhatna az egész uniónak – javasolják sokan Olaf Scholz pénzügyminiszternek. Aki azonban hajthatatlan: vége a bőség korszakának, mindenki készüljön fel a nehéz időkre! – tanácsolta a Bild am Sonntag interjúban.
Ki fog a szociáldemokratákra szavazni?
A szigorú költségvetési politika nem növeli feltétlenül a baloldali választópolgárok bizalmát. A Verdi szakszervezet 23 ezer tagja, akinek nevében Berlinben sztrájkoltak hétfőn a repülőtereken, nem ilyen gazdaságpolitikát vár. Régebben a szakszervezetek voltak a szociáldemokraták legfőbb politikai támogatói, de egyáltalán nem véletlen az egykor baloldali párt mélyrepülése az elmúlt évtizedben. Amióta a szociáldemokrata kancellár bevezette a Harz reformokat, vagyis a munkaadók kívánságára létrehozták a rugalmas munkaerő piacot és befagyasztották a reálbéreket Németországban, a szociáldemokraták népszerűsége egyre mélyebbre zuhan. Megerősödnek viszont a jobb és baloldali szélsőségek, melyekben közös, hogy ellenzik a szigorú költségvetési politikát. Franciaországban a baloldal és a szélsőbal áll elsősorban a sárga mellényesek tiltakozó akciói mögé, de a szélsőjobb is rokonszenvvel figyeli azt.
Macron elnök reformjai végképp eltűnnek ?
Németországban sokan eleve szkeptikusak voltak a reformokkal szemben, de a mai körülmények között megvalósíthatatlannak tartják őket. Márpedig Németország nélkül nem lehet megreformálni az eurozónát. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban újra egyértelművé tette: szó sem lehet arról, hogy Németország bármiféle garanciát vállaljon olyan szövetségesek csillagászati adósságaiért mint Franciaország vagy Olaszország. Miért változtatnánk, ha így is mennek a dolgok? – tette fel a költői kérdést Angela Merkel kancellár. Macron elnök pedig nincsen abban a helyzetben, hogy sürgesse a reformot hiszen Franciaországban a sárga mellényesek a nyolcadik hétvége után is folytatni akarják a tiltakozást, a kemény mag pedig el van szánva: meg akarják buktatni a fiatal elnököt, aki igazában még el sem tudta kezdeni a reformjait…
Egy rabbival együtt gyújtotta meg Európa legmagasabb menoráját Steinmeier német államfő Berlinben. A Hanuka kezdetét jelző ünnepségen Yehuda Teichtal rabbi képviselte a német főváros zsidó közösségét. Németországban megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma és ez aggasztja a zsidó közösséget. Különösen, hogy az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland nem határolja el magát az antiszemita megnyilvánulásoktól. Jól látszott ez Chemnitz-ben, ahol a migránsok ellen irányuló akciók során egy zsidó éttermet is megtámadtak.
Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy 80 évvel ezelőtt rendeztek a nácik pogromot a zsidó kisebbség ellen. A Kristályéjszaka egyenesen vezetett a holokauszthoz, amely egész nácik által megszállt Európa zsidóságát érintette. Soha nem feledkezhetünk meg erről – hangsúlyozta Németország államfője.
A Hanuka nyolc napos ünnep annak emlékére, hogy a második jeruzsálemi templom menórája nyolc napig világított annak ellenére, hogy az olaj csak egyetlen egy napra volt elegendő. Németországban különösen ügyelnek arra, hogy a zsidók Fény ünnepét az állam is a maximálisan tiszteletben tartsa. Németországban a zsidó közösség folyamatosan gyarapszik, mert az egykori Szovjetunió területéről sokan ide vándoroltak ki a világ egykor igen népes közösségéből, amely ma már csak a töredéke a réginek.
Az antiszemita gyűlöletbeszéd felélénkült szerte Európában – figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier. A szociáldemokrata államfő hangsúlyozta, hogy ez ellen mindent meg kell tenni – különösen Németországban, ahol ez erkölcsi kötelesség! Sohasem lehet vége az antiszemitizmus elleni harcnak – mondta a német államfő.
Nem akarták, hogy egy szép nap a rendőrség és a titkosszolgálat kopogtasson náluk, iratokat kobozzon el és számlákat zároljon.
A Nyílt Társadalom Alapítvány gondos kockázatelemzés alapján határozta el, hogy Budapestről Berlinbe költözik – írja a Spiegel. Erről az OSF közép-európai programjának vezetője beszélt, miután a magyar kormány hatalmas nyomást gyakorol a Soros György által létrehozott alapítványra. Lásd a „Stop, Sorost”.
A lap szerint a lépés jelképereje hatalmas a térség rendszerváltás utáni történetében. Több mint 30 év után ugyanis lezárul egy fejezet, amely 1984-ben azzal indult, hogy Soros elkezdte támogatni a szocializmussal szemben álló magyar erőket. Szerepvállalásával időközben gyűlöletes figura lett sok antiliberális csoport szemében, nemcsak Magyarországon, másutt is.
Nizák Péter, a regionális igazgató azonban azt hangsúlyozza, hogy a támogatás a távozás után sem csökken a térségben. Mint mondta, azért mennek el, mert nem szeretnék, ha a hatalom veszélyeztetné a munkájukat. Nem akarták ugyanis, hogy egy szép nap a rendőrség és a titkosszolgálat kopogtasson náluk, iratokat kobozzon el és számlákat zároljon.
Nizák általában véve is aggasztónak tartja azt, ami manapság a civilekkel Magyarországon történik, példátlannak nevezi egy uniós államban. Hiszen a gazdálkodásuk eddig is teljesen áttekinthető és nyilvános volt, így semmi szükség nem volt arra a jogszabályra, amely előírja, hogy közzé kell tenni külföldi forrásaikat. De ez még csak a kezdet. Ugyan nem fizikailag fenyegetik a közhasznú szervezetek embereit, nem veszik őrizetbe őket, egyelőre megbélyegzik és kirekesztik, listára teszik azokat. Az NGO-kat adminisztratív eszközökkel zaklatják. Az viszont jogbizonytalanságot okoz, hogy a kormány kétségbe akarja vonni ezeknek a szervezeteknek a közhasznúságát. Ezek után a külföldi adományozók kétszer is megfontolják, küldjenek-e pénzt. Csontos Csaba szóvivő kitért arra, hogy a munkatársak közül idáig senkit sem ért támadás, ám ezt a jövőre nézve nem lehet kizárni a felfokozott választási kampány után.
Nizák vegyes érzelmekkel tekint Magyarországon a jövő elé. Egyrészt igen kedvezőtlenül ítéli meg a civil szektor kilátásait, másrészt viszont nagyon sok szolidaritást és előre mutató kezdeményezést tapasztal. Ez derűlátással tölti el. De szeretné azt hinni, hogy az itteni negatív irányzatok hosszabb távon nem összeegyeztethetőek az EU értékeivel. Vagyis az ország nem haladhat ezen az úton, ha az unió tagja akar maradni.
50 tandem vonult fel a német fővárosban, mindegyiken egy zsidó és egy muszlim ült, sőt, volt egy olyan riksa is, amelyben hárman ültek: egy zsidó rabbi, egy keresztény lelkész és egy muszlim imám. Utóbbi azt mondta:
„Meg kell mutatnunk, hogy nem tűrjük az antiszemitizmust.”
A rabbi pedig arról beszélt, hogy együtt kell fellépniük az idegengyűlölet ellen, amelyet elsősorban az Altetnative für Deutschland szít Németországban. A populista, szélsőjobboldali párt a harmadik helyet szerezte meg a választásokon múlt ősszel. Azóta a népszerűsége még nőtt is.
Közben ráadásul gondok vannak a kormánykoalícióban, Horst Seehofer belügyminiszter, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke egyenesen ultimátumot adott: ha nem lépnek fel keményebben a menedékkérők ellen, felrúgja a koalíciót.
Bajorországban a CSU évtizedek óta hatalmon van, ősszel viszont választások lesznek, és
az AfD ott is megerősödött.
A muszlimok és zsidók közös felvonulása a náci korszakra is emlékezett: a Bebel térről indultak, ahol az első nagy könyvégetés volt 1933-ban. „Ahol könyveket égetnek, ott előbb vagy utóbb embereket is meg fognak égetni” – mondta ekkor a Nobel-díjas Thomas Mann, megjósolva a holokausztot.
Németországban jelenleg mintegy negyedmillió zsidó és ötmillió muszlim él. Amikor Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, akkor muszlimok egy csoportja izraeli zászlókat égetett el Berlinben. Ezért is vonultak fel most közösen, hogy megmutassák: közös érdekük a fellépés a fajgyűlölet ellen.
Lehet átkozni a Pécsi Országos Színházi Találkozót, és lehet agyba-főbe dicsérni. Zsűrielnökként végig ültem a 18. fesztivál, 14 előadásból álló versenyprogramját. Azt gondolom, valahol a kettő között van az igazság. Láttunk néhány csodát, de bizony láttunk csapnivaló produkciókat is, amelyekről nem értettük, hogyan is kerültek bele Regős János és Térey János válogatásába.
A színházi szakma legrangosabb seregszemléje, vagy ki tudja milyen szempontok alapján összeválogatott, hevenyészett mustra, amire még a politika is rányomja a bélyegét? Mondják ezt is, és azt is. Vannak lelkes hívek, és vannak olyanok, akik már csak legyintenek az egészre, hogy hol van ez attól, amit valaha Jordán Tamás kitalált? Azaz a szakma és a közönség közös örömünnepétől, amikor temérdek színházi ember ücsörög a pécsi teraszokon, flangál a sétálóutcán, fellépés után még ott marad napokig. Nézi a kollégákat, hajnalig dumál, eszik, iszik a fesztiválklubnak kinevezett étteremben, ahová nehéz beférni, és a színészek még főznek is, országos esemény a POSZT, ahonnan akár naponta élőben is ad az akkor még tényleg közszolgálat, és csaknem annyian várják kiket is díjaznak, mint egy fontos focimeccs végeredményét.
No hát ez tényleg nincs, és idén, sajnálatos módon, a gyerekprogramok is elmaradtak. Az alapító Jordán tíz év után abbahagyta a fesztivál igazgatást, amiről maga is úgy gondolta, hogy a rendezvénysorozat elfáradt kissé, nemzetközivé pedig nem lett a mustra, pedig a kezdetekkor azt tervezték, hogy a tizedikre fokozatosan azzá válik. De zajlottak tovább a fesztiválok, amelyeket botrányok is kezdtek kísérni, főleg attól kezdve, hogy a Magyar Teátrumi Társaság bevásárolta magát a POSZT-ba, ami kapásból azzal a felhanggal járt, hogy a jobboldal lenyúlta az eseményt. És a válogatásban, a díjkiosztásban voltak is erre utaló jelek. Amikor például Vidnyánszky Attila Isten ostora című rendezése halmozta a díjakat, volt például nagy felhördülés, szerintem joggal, én bizony azt az előadást be sem válogattam volna. De most viszont nem válogatták be a pazar Bánk bán rendezését, ami szerintem a Nemzetiben az eddigi legjobbja, és a díjazottak között lett volna helye. Ez jelzi, hogy nem döccent még helyre a szakmai értékrend, bár Kővári Zsuzsa, Magyar Attila, Szűcs Gábor, 2016-ban azt tűzték ki célul, hogy helyreállítják ezt, és nem lesz több botrány, például olyan, mint amikor a Színházi Kritikusok Céhe Csáki Juditot jelölte a zsűribe, de mégsem mehetett. Tény, ami tény, az utóbbi időkben elmaradtak a botrányok. Bár, hogy Alföldi Róbert nem is olyan sokkal a POSZT kezdete előtt, az érvényes szerződés dacára, nem léphetett fel a Zsolnay Kulturális Negyedben, az azért a fesztivál szempontjából sem volt szerencsés, főleg úgy, hogy azon játszott Alföldi, a III. Richárd fajsúlyos címszereplőjeként. Ez nem hozta könnyű helyzetbe a zsűrit, mert, ha nem szavaz Alföldire, minősíthetik gyáva nyúlként, ha rászavaz, mondhatják, hogy direkt, eleve, provokációs céllal hozta a döntését. Az a helyzet, hogy a zsűri szinte egységesen, jobbnak találta Kocsis Gergelyt a Katona József Színház A kaukázusi krétakörében, mint Alföldi kétségtelenül nagyszerű alakítását, és ez teljesen független volt attól, hogy kit sorolnak be erre vagy arra az oldalra. Szóval, szakmai döntés született, akkor is, ha ezt nem hiszi el mindenki.
Ahogy egységes volt a Csanádi Judit jelmeztervezőből, Falussy Lilla dramaturgból, Rockenbauer Zoltán művészettörténészből, Trokán Péter színészből, Szabó K. István rendezőből, Szamosi Zsófia színészből, Zsuráfszky Zoltán koreográfusból és jómagamból álló zsűri abban is, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház Rosmersholm produkciója legyen a legjobb előadás, és benne Imre Éva a legjobb színésznő.
POSZT
A poklok legmélyebb bugyraiba jutott el ez a produkció, megmutatva az önmagát kereső, de önmagából kifordult embert. Tette ezt közel sem kellemesen, fájdalmasan a vesénkbe látva, ütős szarkasztikus humorral, bámulatos színészi alakításokkal, fenséges díszletben, rejtélyesen eredeti világításban, Andriy Zholdak lenyűgöző rendezésében. Sokan köpni-nyelni nem tudtunk, akkora hatással volt ránk, miközben igaz, ami igaz, többen nem bírták a „kiképzést”, és elhagyták a nézőteret.
A zsűri tagjai persze soha nem hagyták el a nézőteret előadás közben, de például nem igazán akadt közülünk, aki a gyakran kiváló teljesítményt nyújtó Horváth Csaba két produkciójával együtt tudott menni. Azt végképp nem értettük, miért kellett tőle kettő. Azt sem, hogy a Katona remek A kaukázusi krétakör előadása mellé miért kellett egy sokkal gyengébbet, a Berlin, Alexanderplatz címűt is tőlük hozni, pláne úgy, hogy Pesten fogószínpadon játsszák, Pécsen viszont a Kamaraszínházban ez nem állt rendelkezésre.
Fotó: Éder Vera
A Migránsoook- Avagy túlsúlyban a bárkánk székelyudvarhelyi előadása esetében viszont azt nem sikerült megoldani, hogy a színpadra helyezett nézőtér íve megfelelően emelkedjen, így nem láttuk a játék jelentős részét. Miközben dermesztően fontos a problémafelvetés, és mindannyian lényegesnek tartottuk, hogy ennek a fesztivál is helyt adott, sem a darab, sem az előadás nem bizonyult elég acélosnak. Kell, hogy legyen majd még ebből a témából igazán jó dráma, húsba vájó előadás. Fejezzük be a jókkal, ezért most beszélek még egy rosszról, a Nagyváradi Szigligeti Színház A kaukázusi krétakör előadásáról. Ez amúgy az elmúlt években feljövőben lévő színház avíttas, évtizedekkel ezelőtti játékstílusú, gyenge előadása volt, érthetetlen, miért került a POSZT-ra. Adódott még egy A kaukázusi krétakör előadás, a Miskolci Nemzeti Színház sokkal figyelemreméltóbb produkciójában, Szőcs Artur rendezésében, Láng Annamária nagyszerű Gruse alakításával.
Remek társulati összmunka jellemezte az újvidékiek súlyos történelmi traumákról beszélő, Borisz Davidovics síremléke című produkcióját. Kiváló ötletekkel, érdekes mozgásokkal volt teli a debreceniek groteszk hangvételű Három nővére. Veszettül jól szórakoztunk a kecskemétiek, ugyancsak ötletes, nagy svunggal előadott, Béres Attila által rendezett, Csárdáskirálynő előadásán. Elejétől végéig kidolgozottnak, végig gondoltnak, erősnek bizonyult a Katona A kaukázusi krétakör előadása, Székely Kriszta rendezésében. Az Illatszertár nyíregyházi előadása szintén úgy kiváló társulati munka, Mohácsi János irányításával, hogy jellegzetes karakterek is kiragyognak belőle. A Radnóti Színház III. Richárd előadása pedig Pécsen is méltán jókora sikert aratott, vitathatatlanul erőteljes előadás, bár elmarad Andrei Seban nagy rendezéseitől, például a Ványa bácsitól, a Suttogások és sikolyoktól, de akár a Hedda Gablertől is. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tetszetős, mutatós formavilágú, érdekes világítású, figyelemre méltó, de kissé üres Hedda Gablere, pedig elmarad Keresztes Attila jó néhány kiváló rendezése mögött.
POSZT
Szóval elég vegyes volt a válogatás, zsenialitáshoz közelítőt és csapnivalót egyaránt láttunk. A hangulat amúgy jó volt. Napról napra hajnalig sokan zsúfolódtak össze a színészbüfében, meg az előtte rögtönzött szabadtéri kocsmában. Voltak igazi, mély beszélgetések, kedélyes diskurzusok, sörözések, borozások, eszmecserék és rögeszmecserék. Szóval zajlott az élet.
Már hónapokkal korábban téma volt, hogy az 1984 óta Budapesten működő, Soros György általa alapított és támogatott szervezet elköltözik Budapestről. Csontos Csaba, az alapítvány szóvivője a Független Hírügynökségnek is beszélt arról, hogy az alapítvány irodáját Berlinbe költöztetik.
A mostani, hivatalos bejelentés időzítése nem véletlen: A Fidesz politikusai a választás után többször is beszéltek arról, hogy a negyedik Orbán-kormány elsőként a Stop Soros törvényjavaslatot fogadtatja el az országgyűléssel, tegnap pedig Rogán Antal miniszteri meghallgatásán azt mondta: a korábban tervezetthez mérten szigorítani fogják a Stop Soros törvény tervezetét.
Mindezek fényében az alapítvány közleményében úgy fogalmaz: „az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet miatt helyezik át nemzetközi tevékenységüket Berlinbe, és a munkatársakat is átköltöztetik a német fővárosba.”
Terveik szerint ennek ellenére továbbra is támogatni fogják a civil szervezeteket Magyarországon az olyan fontos területeken, mint az emberi jogok, a művészet és a kultúra, a sajtószabadság és az átláthatóság, valamint az oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása minden magyar állampolgár számára.
Az Alapítványok Budapesten dolgozó több mint 100 munkatársa elsősorban nemzetközi adományozással foglalkozik, körülbelül 60 százalékuk magyar állampolgár, és sokan közülük több mint egy évtizede dolgoznak a Nyílt Társadalom Alapítványok kötelékében.
A szervezet megteszi a szükséges lépéseket, hogy biztosítható legyen az iroda elköltöztetésében érintettek biztonsága és egzisztenciája.
A Nyílt Társadalom Alapítványok közleményének szövege itt olvasható.
Válaszul a múlt heti antiszemita incidensre Berlinben és néhány más német nagyvárosban szolidaritási megmozdulást rendeztek: kipával a fejükön gyülekeztek a résztvevők, akiknek a többsége nem volt zsidó.
Magát az antiszemita incidenst sem egy zsidó idézte elő: egy palesztin férfi kipróbálta azt, hogy milyen kipával a fején végigmenni egy muszlim városrészen. Videót készített, melyből kiderült: sok muszlim nyíltan és agresszíven kimutatja ellenszenvét a zsidók iránt. Ezért tanácsolta azt az incidens után az országos zsidó szervezet vezetője, hogy ne hordjanak kipát nyilvános helyen. Josef Schuster természetesen most is jelen volt a berlini megmozduláson és pontosította véleményét:
„Csak akkor nem ajánlatos a kipa viselése Németországban nyilvánosan, ha az illető egyedül van.”
Gideon Joffe, a berlini zsidó közösség vezetője is elmondta: növekszik az antiszemtizmus Németországban, de távolról sem ér el olyan szintet mint Belgium vagy Franciaország egyes részein.
Angela Merkel kancellár az antiszemita incidens kapcsán elmondta: kétféle antiszemitizmus van jelenleg Németországban. Az egyik a hagyományos és a neonáci szervezetek által fenntartott ellenszenv a zsidókkal szemben. A másik, az újabb antiszemitizmus a muszlimok tömeges bevándorlásához köthető.
Érdekes, hogy Németországban korábban is élt többmilliós muszlim közösség – jórészt törökök -, de eddig körükben nem volt tapasztalható komoly antiszemitizmus. Trump amerikai elnök döntése, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősítette az antiszemita tendenciákat szerte Németországban. Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt, mely bejutott a parlamentbe, azzal vádolja Angela Merkelt, hogy ő idézte elő a válságot azzal, hogy 2015-ben több mint egymillió migránst engedett be Németországba.
Cem Özdemir, a Zöldek pártjának egyik vezetője, részt vett a kipa megmozduláson Berlinben. Hangsúlyozta, hogy sem a muszlimok sem pedig a keresztények között nincs helye az antiszemitizmusnak. A populista pártoknak nincs helye a kipa megmozduláson – jelentette ki a török származású német politikus. Az Alternative für Deutschland – a többi német párthoz hasonlóan – támogatásáról biztosította ugyan a kipa megmozdulást, de vezetői nem mentek el rá. Az AfD aktivistái között elég sok neonáci van, akik inkább Hitler születésnapján ünnepeltek április 20-án.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
