Kezdőlap Címkék Berlin

Címke: Berlin

Félnek a zsidók Berlinben

A Hamász terrorakció után megszaporodtak az Öljük meg a zsidókat feliratok a német fővárosban, ahol a zsidó közösség létszáma meghaladja az 8000-et, és közülük 5000-en izraeli állampolgárok is.

“Arra tanítom a két kis gyereket, hogy csak otthon beszéljenek héberül, az utcán nem. Eddig a sarki arab zöldségesnél vettük az uborkát, mert az pontosan olyan volt mint Izraelben: édes és zamatos. A Hamász terrorakciója óta nem merek elmenni az arab zöldségeshez. Áttértünk a német uborkára, amely olyan mintha műanyagból lenne. Viszont a kislányomnak és a kisfiamnak nem kell azt hallgatnia, hogy “piszkos zsidók.”

Nagyszüleim holokauszt túlélők voltak, de mi már Izraelben nőttünk fel, és nyolc éve költöztünk a német fővárosba, ahol a gyerekek ugyanúgy járnak óvodába és iskolába mint a többiek. Nekik nem beszéltünk a holokausztról hiszen nagyon kicsik még. Nem tudom, hogy nyugodtan felnevelhetem-e őket Berlinben?” – mondta a fiatal izraeli családanya a der Spiegel tudósítójának. A német lap felidéz néhány zsidóellenes cselekedetet az elmúlt napokból:

Október 10 Öljétek meg a zsidókat! – ez a felirat jelent meg a berlini fal egy megmaradt darabján óriási betűkkel néhány horogkereszt társaságában.

Október 11 letépték az izraeli zászlót a berlini városháza ormáról, ahova azért tűzték ki, mert a német főváros így is ki akarta fejezni szolidaritását Izraellel a Hamász terrorakciója után.

13 Dávid csillagot festettek néhány ház bejáratára, ahol zsidók laknak a Prenzlauer Berg negyedben.

13 a Harag napja – hirdette meg a Hamász, és Berlinben a zsidó éttermek zöme ki sem nyitott emiatt. Joral Feinberg híres zsidó étterme kinyitott, de alig jött vendég. 2017-ben vált híressé az étterem egész Németországban amikor egy antiszemita férfi rátámadt a tulajra, ezt kiáltva: ”Mindnyájan gázkamrában végzitek majd!” A vendéglős barátnője videót készített az esetről, amely bejárta a világhálót.

“Nem lenne jó üzenet, ha mi is zárva tartanánk “- mondta a Harag napján Feinberg, aki tudja, hogy az étterme célpont. Ott is parkol előtte a rendőrautó.

Október 14-én a Moabit városrészben fedeztek fel egy vörös Dávid csillagot egy ház kapuján.

“A házban, ahol lakom, leköptek, mert zsidó vagyok. Most barátoknál lakom átmenetileg. A helyzet teljesen abszurddá változott, már nem merek héberül beszélni az utcán.

Nyolcvan évvel a holokauszt után itt Berlinben azt tapasztalom, hogy a zsidók újra félnek kilépni az utcára!

Ha az édesanyám keres, akkor angolul annyit mondok neki, hogy később visszahívlak. Csak akkor merek vele hosszasabban héberül beszélni, ha magam vagyok csak a szobában” – mondja a 20 éves izraeli fiatalember, aki érettségi után költözött Izraelből Berlinbe, hogy ott trombitálni tanuljon. Olyan városrészben él, ahol sok az arab és a török, de a Hamász terrortámadása előtt sohasem tapasztalt semmilyen zsidóellenes reakciót.

Október 15-én több mint ezer tüntető éltette a Hamászt a Potsdammer Platzon.

Október 16-án a Neuköln negyedben egy támadó tűzijátékot hajított egy fiatal izraeli párra, akik héberül beszélgettek egymással.

“Abban a városban, ahol születtem, megpróbálták felégetni a zsinagógát, ahova járunk. Hogy tudom így felnevelni a gyerekeimet? Azt már mondtam nekik, hogy ne viseljenek kipát, ha iskolába mennek. A családom túlélte a Holokausztot és a Jom Kippur háborút, de most, ha a német társadalom nem segít, akkor nem tudom, hogy mi lesz velünk?” – nyilatkozta könnyek között egy fiatal zsidó családanya Berlinben.

“A legrosszabb a csönd, senki sem kérdezte meg tőlem, hogy miben segíthetek?”

– hangsúlyozza Maximilian Feldhake rabbi, aki tíz éve él Berlinben. Részt vesz egy olyan mozgalomban, mely megpróbálja közelebb hozni egymáshoz a Németországban élő zsidókat és muzulmánokat. Most mindennek vége: egyetlen muzulmán partnere sem telefonált a Hamász terrorakciója óta.

Teljes bizalmatlanság

Dotan-Dreyfus 35 éves izraeli író 13 éve él Berlinben, az első könyvét németül írta. Nem ért egyet Izrael palesztin politikájával, ezért megtagadta a katonai szolgálatot.

“A Hamász rossz a palesztinoknak, az izraeli kormány rossz Izraelnek”

– ez a véleménye a jelenlegi helyzetről. Tart attól, hogy elfajulhatnak a dolgok Berlinben is, mert “a rendőrség túlságosan keményen lép fel a muzulmán tüntetőkkel szemben.”

Az izraeli író szerint Berlin megváltozott a Hamász terrortámadása után: ”korábban kiröhögtem azokat, akik azt mondták, hogy inkább elkerülnek egyes város részeket, mert túlságosan sok ott a muzulmán. Ma már nem nevetek ezen, sőt magam is kezdek kerülni egyes városrészeket Berlinben.”

“Netanjahu a felelős ezért az óriási kudarcért”

Erről nyilatkozott a der Spiegelnek Ehud Barak, aki egykor éppúgy elit kommandós volt az izraeli hadseregben mint Benjamin Netanjahu, akinek bátyja vezette a híres Entebbe-i túsz szabadító akciót. Ehud Barak vezette azt a túsz szabadító akciót, amely a Sabena utasainak a kiszabadítására irányult Tel Avivban. Csapatában szolgált akkor Benjamin Netanjahu is.

Ehud Barak később volt miniszterelnök és hadügyminiszter is Izrael kormányában. A 81 éves Barak Tel Avivban nyilatkozott a der Spiegelnek:

“Benjamin Netanjahu és az ő jobboldali kormányai közvetve nagyon is segítették a Hamászt. Lehetővé tették, hogy a pénzügyi támogatás áradjon a katari emírtől a Hamászhoz. Miért volt ez jó Netanjahunak? Mert ezek után vígan kijelenthette:

“a palesztinokkal nem lehet tárgyalni, mert azok terroristák!”

Netanjahu minden eszközzel arra törekedett, hogy megakadályozza egy palesztin állam létrejöttét. Ezért támogatta a szélsőséges palesztinokat, és gyengítette a mérsékelteket, az Al Fatahot.”

Netanjahu azt mondja, hogy el kell pusztítani a Hamászt, de hogy lehet ezt megtenni egy olyan területen, ahol több mint 2 millió civil él?

Barak: “Előszöris fontos, hogy nemzeti egységkormány alakult, és ebben benne van két egykori vezérkari főnök is, akik értik a dolgukat, és a katonák bíznak bennük.
Tudják, hogy légierővel nem lehet megsemmisíteni a Hamász katonai erejét, ehhez be kell menni a gázai övezetbe!
Tudja, hogy hol van a Hamász katonai főhadiszállása? A Sifa kórház alatt, a gázai övezet kellős közepén! Sajnos a polgári áldozatok elkerülhetetlenek.”

Ha Izrael legyőzi a Hamászt, akkor mi jöhet utána?

“Tizenöt éve amikor hadügyminiszter voltam, és összecsapás előtt álltunk a Hamásszal, akkor tettem egy ajánlatot az akkori egyiptomi elnöknek és a mérsékelt palesztinok vezetőjének: legyen tűzszünet, és utána az arab államok egy része küldjön hadsereget ennek betartására a gázai övezetbe. Mind Mubarak akkori egyiptomi elnök mind Mahmud Abbasz, az al Fatah vezetője határozottan elutasította ezt a javaslatot. Talán most alkalmazni lehetne ezt tizenöt év múltán” – hangsúlyozta Ehud Barak nyugdíjas izraeli kormányfő.

Új zsidó kulturális központ nyílt Berlinben

A 40 millió eurós beruházást a Chabad zsidó közösség szervezte meg: Berlin városa mellett több német tartomány járult hozzá a kulturális központ felépítéséhez, és természetesen üzletemberek és polgárok is adakoztak.

“Amikor a vége felé kezdett elfogyni a pénzt, akkor önkéntes adakozást hirdettem, és 36 órán belül 1,5 millió euró jött össze “

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Yehuda Teichtal rabbi az ortodox zsidó közösség vezetője, aki megálmodta a kulturális központot Berlin Willemsdorf kerületében.

Mi lesz a hét emeletes kék épületben? Mindenekelőtt iskola és óvoda, ezenkívül szociális gondozó hely és természetesen sportpályák. A kóser kávézót szánják az intézmény társasági központjának, ahol összegyűlhetnek a zsidó kulturális központ látogatói.

“Mi olyan ortodox zsidó közösség vagyunk, amely nyitott a világra “

– hangsúlyozta Yehuda Teichalt rabbi, aki emlékeztetett rá, hogy ez a zsidó közösség Európa keleti felében alakult meg, de a központját már 1941-ben áthelyezte New York Bronx városrészébe. A második világháború során a nácik 6 millió zsidót öltek meg, köztük ennek a zsidó közösségnek is sok tagját. Yehuda Teichalt rabbi sok családtagja is a holokauszt áldozata lett.

A most 51 éves rabbi New Yorkból érkezett 25 évvel ezelőtt Németországba.

Bővítik a zsinagógát

A kulturális központ egyik sarkában működik a 250 személyes zsinagóga, de ez az utóbbi időben szűknek bizonyul, mert Berlin zsidó népessége dinamikusan növekszik.

Nagy szerepet játszik ebben az ukrajnai háború: Ukrajnából és Oroszországból ezrek érkeztek Németországba, amely a kivándorlók egyik kedvenc célpontja. Yehuda Teichtal rabbi hangsúlyozza, hogy mindenkit szívesen látnak a zsidó kulturális központban, tartozzon bármelyik valláshoz vagy legyen akár ateista. Az új zsinagógába a tervek szerint majdnem 600-an férnek majd be. Az európai rabbik konferenciája úgy határozott, hogy a központot Londonból áthelyezik Münchenbe, a nácizmus egykori kiindulópontjába, hogy ezzel is demonstrálják a zsidóság szerepét Németországban és az egész Európai Unióban.

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

“Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

USA figyelmeztetés Berlinnek: rendszabályozza meg Orbán Viktort!

A nagyhatalmi szerep felelősséggel is jár: Berlinnek nem szabad tovább tűrnie azt, hogy Orbán Viktor Putyin barát politikát folytat – megsértve ezzel a NATO és az EU egységes fellépését Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szemben – erről írt a Wall Street Journalban egy befolyásos elemző, aki az ellenzéki republikánusok agytrösztjének tagja.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa egyenesen bűnrészességel vádolta meg Angela Merkel ex kancellárt és utódát, Olaf Scholzot amiért azok lehetővé tették Orbán Viktornak a nemzeti együttműködés rendszerének a létrehozását. Amellyel immár a negyedik választást nyerte meg nagy fölénnyel Magyarországon. Mindez Németország támogatása illetve elnéző magatartása miatt aligha lett volna lehetséges.

Mi zavarja most a leginkább a befolyásos amerikai elemzőt? Az, hogy Németország Magyarországgal együtt akadályozza a gáz embargót Oroszországgal szemben.

240 milliárd euró

Ennyibe kerülne Németországnak az azonnali elszakadás az orosz energiától. Ezt számolták ki Olaf Scholz kancellár munkatársai, akik rámutattak arra, hogy ilyen hatalmas összeget Németország sem költhet erre a célra.

Valójában a német kancellár célja épp az lehetett ezzel a számítással, hogy visszakérdezzen Washingtonban: vajon nem Németország meggyengítése az USA egyik be nem  vallott célja a szankciós politikával?

Trump ex elnök annak idején meg akarta vámolni a németek autók importját mondván: sok BMW és Mercedes szaladgál New Yorkban, de kevés amerikai autó Európában! Az Egyesült Államok szisztematikusan bírálta Németország és Oroszország gazdasági együttműködését, most pedig annak teljes leállítását követeli az ukrajnai háborúra hivatkozva. Csakhogy Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épül! Ha arról lemond, akkor versenyképtelenné válhat a világpiacon. Ez lenne az USA rejtett célja?

Orbán keleti nyitása német érdekeket szolgált

Washingtonban árgus szemekkel figyelik Németország kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Ezért Orbán keleti nyitása nagyonis kapóra jött Németországnak. Magyarország nemigen profitált a keleti nyitásból, Németország viszont igen! Németország messze megelőzte az USA-t ezen a téren. Mind Oroszországban mind Kínában az amerikaiak lemaradtak a németek mögött. Valójában Kína az igazi tétje az amerikai-német versengésnek. Kína már ma is a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak. (Magyarország esetében a kínai kereskedelem jóval kevésbé jelentős, mert a magyar gazdaság Németországon keresztül kapcsolódik az 1,4 milliárd lakosú kínai piachoz.) Peking folyamatosan arra szólítja fel az Európai Uniót és benne elsősorban Németországot és Franciaországot, hogy ne kövessék az USA politikáját, mert az számukra sem előnyös.

Orbán Viktor Peking barát diplomáciája kiskaput jelenthet a németek számára is, akik semmiképp sem akarják feladni a hatalmas kínai piacot. Csakhogy Washingtonban már elkészültek azok a szankciók, melyek a Kínával való gazdasági együttműködésre vonatkoznak. A hivatkozási alap: Peking támogatja Oroszországot a szankciók elkerülésében plusz agresszív politikát folytat Tajvan körül.

Ebben a kritikus helyzetben a Nyugat nagynehezen létrejött egysége megrepedezhet hiszen Európa érdekei nem esnek egybe az USA-éval.

Német felajánlások

A német kormány további katonákat, légvédelmi rakéta-rendszereket és hadihajókat akar felajánlani a NATO-nak, hogy rövid távon megerősítsék a szövetség keleti szárnyát.

Ahogy a “Der Spiegel” magazin beszámol, a német katonai tervezők összeállítottak egy megfelelő csomagot Christine Lambrecht (SPD) védelmi miniszter számára.

A Bundeswehr hamarosan egy gyalogsági egységet telepíthet – mintegy 150 katonát és mintegy tucat “Boxer” kerekes tankot. A tájékoztatás szerint a hadsereg arra gondol, hogy a német katonák csatlakoznak egy francia harci csoporthoz Romániában, amelyet Franciaország már bejelentett a NATO-nak.

A további katonák mellett a német “Patriot” légvédelmi rakétarendszerek jobb védelmet nyújthatnak a balti államokban.

Emellett Berlin corvette-et és fregattot kíván felajánlani a NATO északi-tengeri és balti-tengeri misszióira. Ezeket a hadihajókat azonban ki kell vonni a Földközi-tenger más misszióiból. Már úton van a Balti tenger felé egy német flottaszolgálati hajó felderítési célokra.

Veszélyesek az ablakok bizonyos “diplomaták” számára

A  35 éves Kirill Zsalo holttestét a nagykövetség épülete mellett találták meg a járdán. Az orosz nagykövetség megtagadta a boncolást, ezért a német hatóságok nem vizsgálhatták meg a holttestet, melyet hazaszállítottak Moszkvába. A Der Spiegel beszámolója szerint az orosz nagykövetség tragikus balesetről beszél a furcsa haláleset kapcsán.

A német kémelhárítás azt gyanítja, hogy Kirill Zsalo valójában kém volt – diplomata útlevéllel. Azért tartják ezt nagyon valószínűnek, mert édesapja  az orosz biztonsági szolgálat egyik fontos főnöke. Alekszej Zsalo vezette az orosz titkosszolgálatnak azt az osztályát, mely megpróbálta megmérgezni Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, akit azután Németországban gyógykezeltek.

Kínos előzmények

A Bellingcat portál Alekszej Zsalo altábornagyot úgy írja le mint aki gyilkosságok végrehajtására kap utasításokat minden bizonnyal magától Putyin elnöktől.

Berlinben kétszer fejbelőttek egy csecsen parancsnokot, aki Németországban kért menedékjogot. A német kémelhárítás az oroszokat gyanúsítja mind a mai napig az akció végrehajtásával. Merkel kancellár személyesen is reklamált Putyin elnöknél az ügyben.

A titokzatos módon elhunyt Kirill Zsalo Bécsben szolgált diplomataként az ottani ENSZ képviselet mellett. Ausztria régóta a kémek paradicsomának számít. Az osztrák kémelhárítás az ifjabb Zsalot mint orosz hírszerzőt tartotta számon – diplomata fedésben. Kirill Zsalo 2019 óta szolgált a berlini orosz nagykövetségen. Két hónappal azelőtt érkezett oda, hogy a csecsen parancsnokot lelőtték az állatkert közelében. A német hatóságok őrizetben tartanak egy másik oroszt, Vagyim Kraszikovot, akit a gyilkosság végrehajtásával gyanúsítanak.

Putyin ellenfelei gyakran esnek ki az ablakon

Négy olyan orvosról is tudnak a nyugati hírszerző szolgálatok, akik a pandémia idején bírálták a hatóságok tehetetlenségét, majd nem sokkal később kiestek az ablakon. Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémia menedzselését, amely nem mondható különösebben sikeresnek: a halottak száma a hivatalos adatok szerint is meghaladja a 230 ezret. A londoni Economist szerint ennél három és félszer többen veszítették életüket a járvány miatt Oroszországban. Eddig.

A legutolsó orvos, aki kiesett az ablakon egy professzor házaspár lánya volt. Darja Horovszkaja bírálta a kórházi állapotokat Szentpéterváron miután mind édesapját mind édesanyját a Covid vírus miatt veszítette el. A 35 éves Darja Horovszkaja négy nappal azután esett ki egy szentpétervári kórház kilencedik emeletéről, hogy édesanyja is a vírus áldozata lett.

Miért eshetett ki az ifjabb Zsalo a nagykövetség ablakán?

A jólértesült Bellingcat arról ír, hogy a csecsen vezér gyilkosa csak órákkal korábban érkezett Berlinbe vagyis nem tudta előkészíteni a precízen megtervezett gyilkos akciót. Ehhez mindenképp segítségre volt szüksége, és ebben játszhatott kulcsszerepet a most elhunyt 35 éves diplomata. Orosz részről természetesen mindent cáfolnak, de érdekes, hogy a titkosszolgálat egy altábornagy fiát sem kíméli akkor, ha kínos leleplezés veszélye áll fenn. Kiderülhetne ugyanis, hogy a Németországban menedéket kereső csecsen vezér halálát Putyin rendelte el. Az elnök személyét a titkosszolgálatnak mindenképp védenie kell olykor még olyan áron is, hogy egy altábornagy fiát kell feláldozni “az ügy” érdekében.

Elkapták az Ibiza videó szervezőjét

A 40 éves osztrák férfit Berlinben fogták el. A bécsi Die Presse szerint magándetektív. Az Ibiza videó idézte elő a Szabadságpárt akkori vezérének bukását Ausztriában.

2019 tavaszán megbukott a kormánykoalíció Bécsben. Az ok: az Ibiza videó, amely bepillantást engedett a kisebbik kormánypárt vezérének terveibe. Hans Christian Strache arról győzködött egy álorosz nőt, hogy szerezzen pénzt papájától Putyin egyik kedvenc oligarchájától. Cserébe üzleti előnyöket biztosított volna az orosz milliárdosnak. Mire kellett volna a pénz?

A videón Hans Christian Strache azt mondja:

“olyan média birodalmat akarok Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon!”

Strache szoros politikai barátságot ápolt a magyar miniszterelnökkel és az orosz vezetőkkel is. Aztán hamar kiderült: az álorosz nő bosnyák, aki pénzért vállalta a feladatot. Strache lebukott, és magával rántotta pártját is. Ma a konzervatívok a zöldekkel kormányoznak Bécsben.

Ki adta a megbízást Strache lebuktatására?

A bukott politikus titkosszolgálati akciót emleget. Tény, hogy az amerikaiak szemére hányták az osztrák vezetésnek: a Szabadságpárt túlságosan szoros kötődését Moszkvához. Még Putyin is táncolt az osztrák külügyminiszter asszonnyal, akit a Szabadságpárt delegált az osztrák kormányba.

Talán a most elfogott magándetektív vall megbízójára bár ebben a szakmában ez nem épp életbiztosítás.

Az Ibiza akció mindenesetre elérte célját: megbuktatta azt a szélsőjobboldali politikust, aki kancellár akart lenni Bécsben miközben remek kapcsolatokat ápolt Moszkvával.

Hindenburg már nem díszpolgár

Michael Müller polgármester közölte a világgal: Hindenburg tábornok – elnök, aki 1933 óta volt a német főváros díszpolgára, immár törölve lett a listáról!

Mind Hitler, mind Hindenburg 1933-ban ugyanazon a napon felkerült a berlini tiszteletbeli állampolgárok listájára. Hitlert 1948-ban, három évvel a második világháború vége után eltávolították. Még akkor amikor Berlin a náci Németországot legyőző négy nagyhatalom /USA , Szovjetunió , Anglia és Franciaország / ellenőrzése alatt állt.

A berlini szenátus január harmincadikán döntött úgy, hogy az első világháború hőse, nem méltó a díszpolgári címre, mert segítette Hitler hatalomra jutását. Az idős Hindenburg 1934-ben meghalt, és ezt követően Adolf Hitler teljhatalmat gyakorolt Németországban egészen az 1945-ös vereségig.

Berlin a fal leomlásáig – 1989 – megosztott város volt. Nyugat Berlin a nyugati világ része volt míg Kelet Berlin az NDK fővárosa. A két rész a fal leomlása után egyesült, és Berlin újra az egységes Németország fővárosa lett. Jelenleg baloldali többség kormányoz, Müller polgármester szociáldemokrata, aki a zöldek és a Linke támogatását élvezi. A Linke az NDK egykori kormánypártja, amely megőrizte befolyásának egy részét Németország keleti tartományaiban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!