Kezdőlap Címkék Bankkártya

Címke: bankkártya

A 9000 forint minek az ára?

0
Gulyás Gergely kormányinfón tett bejelentésének folyományaként megjelent a nyugdíjasoknak szóló rezsiutalvánnyal kapcsolatos kormányrendelet. A rezsiutalványra a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jogosultak.
A három 3.000 forintos utalványt postai úton juttatják el a jogosultaknak.9 ezer forint, amit három darab 3 ezer forintos címletben kapnak meg a jogosultak. A juttatás adómentes és készpénzre nem lehet beváltani. Az utalványra jogosult minden
    • öregségi nyugdíjas,
    • özvegyi nyugdíjas,
    • rokkantsági ellátásra, rehabilitációs ellátásra, baleseti járadékra, szülői nyugdíjra, rokkantsági járadékra, fogyatékos támogatásra, stb… jogosult személy.
Az utalványokat földgáz- és villamosenergia számla kifizetéséhez lehet felhasználni.

A fideszesek nem láttak még bankkártyát?

Elképesztően primitívnek tartom a papagájkommandó által naponta mantrázott hazugságot a menekülteknek adott veszélyes, név nélküli bankkártyákról. A Görögországba érkező menekültek egyebek között éppen a biztonság növelése érdekében kapnak kártyát, amit természetesen azonosítani lehet.

Szóval tisztázzuk, aki látott már bankkártyát, az pontosan tudja, hogy van benne egy chip meg ráírtak egy jó hosszú számot. A rendszer ezek alapján azonosítja és követi nyomon a használatát, akár rányomtatták a felhasználó nevét, akár nem. Miért nincs akkor név a “migránskártyán”? Nos, ha én kérek egy bankban egy bankkártyát, várni kell míg elkészítik és kipostázzák nekem. A “migránskártyákat” előre el lehet (és kell) készíteni, hogy a beeső menekült azonnal megkaphassa, persze, azt hogy ki kapta, hozzárendelik a rendszerben a kártyát azonosító számhoz.

Miért biztonságos ez?

Azért mert csak az erre feljogosított üzletekben lehet használni, csak meghatározott árukra és pontosan nyomon lehet követni, hogy ki mit vett, mikor és hol. És persze csak Görögországban használható. Ha helyette készpénzt adnának, azt nyom nélkül bármire, akár kábítószerre és fegyverre is el lehetne költeni. A fideszes által most ajánlott élelmiszerjegy is kevésbé biztonságos, hiszen nem lehet nyomon követni és (engedménnyel) akár készpénzre is cserélhető. A kártyák használatát viszont rendszeresen ellenőrzik, ha bármi gond van, egyszerűen letiltják.

A “migránskártyának” vannak más előnyei is. Például sokkal olcsóbb ezt osztogatni, mint kamionokkal élelmiszert szállítani a menekülttáborokba, és ott egy fizetett személyzet segítségével azt osztogatni. Azzal sem kell bajlódni, hogy a menekült mit ehet és mit nem, nem kell ahhoz igazítani az adminisztrációt és a beszerzéseket. Mert a menekült is lehet például cukorbeteg és a vallása is befolyásolja, mit ehet.

Persze az is hazugság, hogy a Soros által megvett Brüsszel osztogatja a kártyákat – ezeket az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) két másik nemzetközi humanitárius szervezettel (a katolikus segélyszolgálattal és a Vöröskereszttel) együttműködve adja a menekülteknek.

A “migránskártyás” kampány tökéletesen demonstrálja, hogy az állampárt propagandistái gátlástalanul hazudnak és az sem zavarja őket, ha a hazugságot könnyű leleplezni – magukénak vallják Joseph Goebbelsnek, Hitler propagandaminiszterének (sajnos sikeres) alapelvét, miszerint ha egy hazugságot eleget ismételnek, az emberek többsége elhiszi.

Kártyaparti ászpókerrel – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávé mellett el kell ismernem: nem vagyok kártyás ember. Boldogult úrfikoromban még pókerezgettem néha, sőt, volt, hogy komoly tétben is játszottunk, de nem vált szokássá: mivel nekem mindig dolgozni kellett a pénzért, sosem becsültem le annyira, hogy játsszak vele. Hanem most Orbán Viktor addig kártyázott az Unióval, hogy bemutatták neki az ászpókert.

Persze erről a kormánysajtó mélyen hallgat és a tintában tartja az orrát, sőt, a független is épp csak, hogy megpendíti, pedig igen érdekes és nem kevésbé mulatságos történetről van szó. De kezdjük az elején, frissítsük fel az emlékeinket. Valamikor réges-régen, hajdanában-danában, tavaly november 23-án a mi kis miniszterelnökünk szokása szerint interjút adott a Kossuth Rádiónak. Adott ő ma is, arról lapunk másik helyén emlékezünk meg, minket most a tavalyi interjú érdekel.

Éspedig ezt mondta, szó szerint:

„A bankkártya-ügy még a magamfajta, viharvert veteránokat is meglepte, mert arra azért nem gondoltam, hogy miközben a pénzmosásra hivatkozva, pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok, ugye, mi nem vehetünk föl csak úgy pénzt, nem lehet névtelen bankkártya, ezeket mind rögzítik, az összes tranzakciót, a neveket, aközben valakik, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság, pedig névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, nem tudjuk, mit akarnak, csak azt látjuk, hogy be akarnak jutni az Európai Unióba, és akik közül sokan válnak terroristává és bűnözővé, miután megérkeztek Európába, tehát fenyegetik az európai emberek biztonságát.

És ezeknek az embereknek osztogatunk név nélkül, illetve osztogatnak név nélkül bankkártyákat. Jogos a kérdés, hogy ez miért történik, honnan van a pénz? Az unió esetleg a saját pénzét adja, azt, amit mi is befizettünk oda? Szóval tisztázatlan az egész, föl kell tárni. (…)

Én dolgozok azért ezen. Magyarországnak vannak mindenfajta testületei, szervezetei, próbálok információkat gyűjteni arról, hogy mi történik, és ostromoljuk a brüsszeli bürokratákat kérdésekkel; a Fidesznek az európai parlamenti képviselői ezt az ügyet nem hagyják annyiban, föl akarjuk deríteni ennek a hátországát.”

Arról lenne szó, hogy Görögországban egyes menekülteknél úgynevezett anonim bankkártyákat láttak, mellyel – elképzelni is szörnyű! – azok fizettek. És ezek állítólag nemzetközi, sőt, uniós segélyszervezetektől származtak volna – lám, az Unió támogatja a terrorizmust, most megvannak, Oszi!

Hát, nincsenek meg, Dezsőkém, nincsenek meg, mondanák a régi tévésorozatban, ugyanis van olyan, hogy a Fennvaló – akinek kiváló humora van – teljesíti az ember kérését, vágyát és az illető ebből az alkalomból megnézheti magát.

Kérni ugyanis tudni kell. Még teljesül.

Deutsch Tamás az Orbán-interjú előtt egy nappal már be is terjesztette írásbeli kérdését az Európa Parlamenthez az ügyben, mert ő egy okos ember, aki egy nappal előre látja Brüsszelben, mit fog mondani másnap reggel Pesten a főnöke. Valóságos parafenomén, jós, egy vak Kalkhász… Deutsch Tamás azt kérdezte hát, pontosan mennyi uniós pénzt töltöttek már fel a migránsok kártyájára, milyen megfontolás és felhatalmazás alapján döntöttek úgy, hogy nem uniós állampolgároknak uniós pénzeket osztogatnak, hányféle migránskártya létezik, hány kártyát osztottak és terveznek még kiosztani a migránsoknak.

No, Brüsszel malmai lassan őrölnek, de biztosan

Míg tavaly év végén a kormánymédia szája ezen habzott, és nem fékezetten, ők tologatták a papírokat, azonban lássunk csodát – tegnapra megszületett a válasz! Az egy különös egybeesés, hogy a kérdést eredetileg Jean-Claude Junckernek címezték, és pont akkor sikerült megválaszolni, amikor a magyar kormányfő épp őellene kezdett plakátkampányba – viszont megjött a válasz, csak nem is értem, miért, a kormánymédiában sehol sem mutatják be. Akkor lássuk mi, bemutatom én:

„Az Európai Bizottság készpénztámogatási programok végrehajtása céljából finanszírozást nyújt humanitárius partnereinek számos országban, többek között Törökországban, Jordániában, Libanonban és Görögországban, ahová a szíriai polgárháború miatt lakóhelyét elhagyni kényszerült legtöbb kedvezményezett menekült.

Görögországban a humanitárius készpénztámogatást előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák formájában nyújtják elismert menedékkérők és nemzetközi védelemben részesülő személyek számára, főszabály szerint legfeljebb hat hónapos időszakra, a programot központilag koordináló görög migrációpolitikai minisztérium által meghatározott feltételekkel. Az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) két másik nemzetközi humanitárius szervezettel (a katolikus segélyszolgálattal és a Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségével) együttműködve hajtja végre a programot. Az uniós joggal összhangban a program biztosítja a menedékkérők számára a befogadás anyagi feltételeit, az alapvető szükségleteik méltó, legális és hatékony módon történő kielégítése céljából.

E program keretében több mint 90 000 kedvezményezett kapott havi rendszerességgel, az egyes családok összetételének megfelelően előre meghatározott összegű készpénztámogatást, mely Görögország szociális szolidaritási jövedelméhez igazodik. A kártyákat csak közvetlenül az UNHCR és végrehajtó partnerei tölthetik fel. A 2016–2018-as programozási időszak során a Bizottság mintegy 122 millió EUR-t különített el a görögországi kedvezményezettek számára nyújtott többcélú készpénztámogatásra.

A kártyákon egy szám található, amely a programban részt vevő kedvezményezett személyazonosságára vonatkozik. A kártyatulajdonos személyazonosságát fizikai vizsgálattal havonta ellenőrzik. Bármilyen visszaélés vagy hamis személyazonosság esetén a kártyát letiltják. A kártyákat kizárólag Görögországban lehet használni.”

Aláírás: Dmitrisz Avramopulosz európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos.

Kérem, baj van

Ez esetben ugyanis szó nincs anonimitásról, nem névtelenek kapják a segélyt és nem költik nyakló nélkül: ez egyszerűen egy támogatási forma, ráadásul Görögországon kívül nem is lehet igénybe venni. Egyáltalán, miért használnak kártyát erre, ahol csak lehet?

Elsősorban azért, mert megkönnyíti a segélyezést. Azt nem is kéne magyarázni, hogy ahány rászoruló, annyiféle, sőt, a kultúrájuk de még az emésztésük sem egységes – mondjuk Kelet-Ázsiában az elterjedt laktóz-érzékenység miatt évtizedekig nem tudtak mit kezdeni a válságövezetekben kiosztott tejporral, Indiába nem lehet marhahúskonzervet küldeni, a Közel-Keletre sertéshúst, ha a menekültek összekeveredve élnek táborokban, valóságos rémálom nyilvántartani, melyikük mit ehet, mit nem. Tulajdonképpen csak egyvalami van, amit mindenki megeszik és ez a rizs, de mégsem élhetnek kizárólag azon.

Megoldás lenne, ha a tábor nyitott (mert ha zárt, nincs segítség), hogy mindenki kap egy kis pénzt, és vesz magának, amit szeret. Igen ám, csak azt a pénzt el is lehet inni, szamárságokra is lehet költeni, és hát a menekülők egy része nem okvetlenül fejlett kapitalista társadalmakból érkezik, esetleg az egész napi pénzüket ráköltik egy tábla csokira.

Nos, ebben az esetben használnak ilyen bankkártyákat, amiknek a forgalma ellenőrizhető, a kártya kezelőjéhez, tulajdonosához köthető, egyes árucikkeket ki sem fizethet vele, Ráadásul ez élénkíti a helyi gazdaságot is: a görög program esetében, amíg valaki és annak családja segélyre jogosult, addig őket az adott ország áraihoz, helyi szociális segélyeihez mérten az ENSZ, az Európai Unió és több, velük együttműködő nemzetközi civil szervezet finanszírozza. Ráadásul úgy, hogy az a helyi országnak nem kerül semmibe, mégis ott költik el a pénzt, így egy kicsit a helyi közösség is kárpótlást kap a menekültek jelenlétéből fakadó esetleges kellemetlenségekért. De az árujukat mindenképpen megveszik, külső forrásból származó pénzzel, tehát hasznuk származik belőle. Mindenki jól jár.

Ezt speciel nem tudta Orbán Viktor, mikor feszegetni kezdte a kérdést, de ha tudta volna, akkor is feszegeti

Ugyanis nem az volt a lényeg, mi az igazság – az itt áll, feketén-fehéren, mindenki láthatja, kicsit sem veszélyes. A Viktor gyereknek is csak addig volt érdekes, míg félni lehetett tőle, most, hogy kiderült, mennyire ártalmatlan, már nem is játszik vele, nem hirdeti a kormánymédiában, hogy alapos, kimerítő választ kapott az őt oly fájón kínzó kérdésre.

Így már nem is fontos, felejtsük el.

Hát kérem, így jár az, aki nem tud kártyázni, de kártyázik.

Blöffölt egyet két párra, emelte a tétet, és most nagyon csodálkozik, hogy a partnerének ászpókere van.

Próbál úgy tenni, mintha ő ott se járt volna.

Hátha nem veszik észre.

Vagy elfelejtik.

Jövőre jön a biometrikus bankkártya

0

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréses vagy ujjlenyomatos hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz. Ehhez azonban a bankoknak és kereskedőknek is lesz dolguk.

A biometrikus fizetési technológia, a Mastercard Identity Check a világ 37 országában válik elérhetővé jövőre. Az új hitelesítési megoldás felgyorsítja és zökkenőmentessé teszi a digitális fizetést, javítja a biztonságot, ezzel pedig csökkenti a vásárlások megszakításának arányát – írták.

Tavaly Dél-Afrika után Bulgária volt az első európai ország, ahol a Mastercard tesztelte az ujjlenyomatos azonosítási megoldást. A UniCredit bankkal közösen lefolytatott próbákon a használók 93 százaléka kényelmesebbnek találta a biometrikus kártya használatát a hagyományos PIN-kódosnál, 95 százalék pedig biztonságosabbnak értékelte, mint a sima chipes kártyát. Összességében tízből kilenc ember nagy valószínűséggel ezt a megoldást választaná, ha elérhető lenne bankjánál.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy ezt az új kártyatípust szupermarketekben, éttermekben és kávézókban, kiskereskedéseknél, valamint benzinkutaknál használnák leggyakrabban. A megkérdezettek nagy többsége a biometrikus fizetési eszközt az egyérintéses funkcióval együtt is szívesen használná.

A tavalyi teszt idején kiadott háttéranyagokból azért az is kiderül, hogy az új plasztik mindennapos használatához

a bankoknak és az elfogadóhelyeknek is hozzá kell tenniük a magukét.

A biometrikus azonosításhoz a kártyabirtokosnak regisztrálnia kell pénzintézeténél, ahol ujjlenyomatát titkosított digitális sablonná konvertálják, melyet a kártyán tárolnak. Ezt követően a kártya a világ bármely EMV típusú termináljánál használható lesz.

Bolti vásárlás esetében a biometrikus kártya ugyanúgy működik, mint bármelyik chipes megoldás. A kártyabirtokos egyszerűen behelyezi a plasztikot a terminálba, az ujját pedig a beépített érzékelőre teszi. Az ujjlenyomatot a digitális sablon alapján ellenőrzik – ha azok egyeznek, a fizetési tranzakció megvalósul, és a vásárlónak ki sem kell adnia a kártyát a kezéből.

Mától új pénzforgalmi szabályok, amelyek kedveznek a bankkártya-tulajdonosoknak

0

A módosítások egyik legkedvezőbb eleme az, hogy a korábbi 45 ezer forint helyett 15 ezer forintra csökken az a kárösszeg, amelyet az ügyfélnek kell állnia abban az esetben, ha ellopták a bankkártyáját. Sőt, még ezt az összeget sem kell befizetnie, ha a plasztikkártya ellopását, illetve jogosulatlan használatát a visszaélés előtt nem vehette észre, vagy a kár bekövetkezéséért a bank, vagy a pénzügyi szolgáltató tehető felelőssé, illetve, ha az adott szolgáltató nem írt elő erős, egyértelmű ügyfél-hitelesítést a kártyás fizetésekre.

Továbbra is érvényben marad az a szabály, mely szerint a bank mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben a kárt a fizető ügyfél csalárd módon eljárva, vagy a kárt a kártyahasználati szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta, például a PIN-kódot felírta a bankkártyára, így az másvalaki tudomására is juthatott.

Az enpenzem.hu portál a napokban részletesen írt arról, hogy szombattól, azaz január 13-ától a kártya ellopását, eltűnését bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen lehet bejelenteni a kibocsátó banknál. A letiltás feloldására is ugyanezt írják elő a jogszabályban. A költségmentesség csak magára a bejelentésre vonatkozik, a letiltási díj marad, sőt még nőhet is.

A kártyapótlás díja várhatóan alacsonyabb lesz, mert a bankok legfeljebb a pótlással összefüggésben ténylegesen és közvetlenül felmerülő költséget számíthatják csak fel.

Kedvező változás az is, hogy kártya, illetve az ahhoz tartozó PIN-kód ügyfél részére megküldésével összefüggő kockázat ezentúl a bankot terheli.

Ez Önnel is megtörténhet! – Ellopta a vásárlóinak banki adait

Az eladó a vevők bankkártyáira utazott, egy hónap alatt 33 vásárlótól tudott pénzt szerezni.

A 26 éves fiatalember két belvárosi dohányboltban dolgozott eladóként, közben azon ügyködött, hogy minél több vásárló banki adatát megszerezze. 2015 februárjában és márciusában 33 kártyáról tudott online fizetést végezni, mellyel összesen 3 millió forinttal rövidítette meg a tulajdonosokat. A nyomozók kiderítették, hogy a férfi játékfüggő volt, a pénz az utolsó fillérig külföldi szerencsejáték oldalak számláin landolt.

Az ügyészség most vádat emelt ellene információs rendszer felhasználásával, üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt, így hamarosan bíróság elé állítják. A vádhatóság tájékoztatása szerint a csaló több mint 10 millió forintot is megszerezhetett volna, de nem minden próbálkozása járt sikerrel.

A férfit így kísérték be a rendőrségre az elfogása után:

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK