Kezdőlap Címkék Augusztus 20

Címke: augusztus 20

Az ostobácska magyarázat is belefér a vallásszabadságba

0

A vallásszabadságba belefér, hogy bárki ostobácskán magyarázva Isten büntetésének tartsa büntetőügyét is – mondta Gábor György a Fidesz piksziséből kipottyant sikerüzletember Kuna Tiborról a Független Hírügynökségnek. Ennél nagyobb baj szerinte, ha vallási szimbólumot aggatnak a törvényhozás épületére.

Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakta azzal, hogy először kirakták a közbeszerzésekből, aztán 245 milliós költségvetési csalással vádolták meg az addig közpénz-milliárdokat elnyert Kuna Tibort. Ezt maga az érintett mondta egy meglehetősen bizarr pünkösdista gyülekezeti beszédben, amelyről a 444.hu tudósított.

Kuna – cégein keresztül – a Rogán-féle politikai propaganda (például a Soros-kampány) egyik kivitelező sztárja volt, tavaly ők készítették a vizes vb reklámfilmjét is, másodpercenként négymillió forintért.

Most letöltendő börtönbüntetés és vagyonelkobzás várhat rá.

Azóta se derült ki, mi vezetett el oda, hogy nem csak teljesen körön kívül került, hanem büntetőeljárás is indult ellene.

Kuna arról beszélt fiatalok előtt, hogy Isten két tálentumot adott neki: nagy rakás pénzt és nagy rakás hatalmat és befolyást. „És én úgy éltem az életemet, hogy ezt a nagy rakás pénzt nagyon jól használtam. Isten szerint nagyon jól használtam” – mondta. De Isten hiába jelezte finoman, hogy új küldetése lenne számára, ő csak azzal a nagy rakás pénzzel foglalkozott, amit elképzelése szerint tőle kapott, de nem volt elég közvetlen a kapcsolata az Úrral.

Kuna szerint a sikerszéria azért szakadt meg most júniusban, mert miközben a közbeszerzéseken nyert pénzből másoknak segített, nem vette észre, hogy Isten más küldetést talált neki.

„Az úgy van, hogy ha a talentumodat nem használod, elásod, én elástam a másikat, azt elvette az Úr. Várt sokáig, évekig. Halkan súgta a fülembe, csak hát kit érdekelt, mert én annyira meg voltam igazulva, hogy én jól csinálom az „A” talemtumomat, hogy a másik a talentumommal nem törődtem semmit, jól elástam, hello, hello, ott van. És mivel Isten azt akarja, hogy ha életet kaptál, szolgálatot is kaptál, nem tenghetsz, lenghetsz, ezért azt mondta:

jól van, fiam, ha nem hallod meg szelíden, akkor meghallod keményen.”

A lelkiismereti és vallásszabadságba ez is bőven belefér, az is, hogy ostobácskán magyarázza a vele történteket, ahogyan másoknak pedig joguk van ezen nevetni – mondta az ismert vallásfilozófus a Független Hírügynökségnek.

Gábor György szerint ennél sokkal súlyosabb történet, az, hogy az augusztus 20-ai ünnepen az Országgyűlés épületére vallási szimbólumot aggattak ki. Olyan vörös színű Szent István-i zászlók voltak láthatók, amelyeken hatalmas kereszt látható (amelyről azóta kiderült, hogy az eredetin nem volt rajta).

A törvényalkotás nem hitelvek alapján történik,

a vallás nem válhat törvényalkotási normatívává

– szögezte le Gábor György. Az állam nem tehet különbséget egyház és egyház között, noha ezt már megtette évekkel ezelőtt, amikor az új egyházi törvényben kénye-kedve szerint ismert el vagy vonta meg ezt a státuszt – fűzte hozzá.

Még ha csupán szimbolikus is a vallási jelkép megjelenése, azt sugallja, hogy a vallás preferált szerephez jut az állam életében. De mindez azután, hogy az alaptörvénybe idén nyáron becikkelyezték, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme”, ami viszont már nem szimbolikus, hanem valóságos cselekedet a vallásfilozófus szerint.

Ezek az apró lépések felfoghatók úgy is, hogy a kormány fokozatosan akarja

felszámolni az állam és az egyház alkotmányos szétválasztását,

aminek sorában okkal feltételezhető, hogy akár minden közintézményben kitetetik a keresztet.

Egyértelműen ez történik, legitimációs megerősítésre használják a vallást – válaszolta kérdésünkre Gábor György. Szerinte azonban ez éppúgy el fog tűnni, ahogyan annak idején a kötelező orosznyelv-oktatással történt.

Ideológiai giccsé silányult népszórakoztatás

Sikerült kibillenteni a rutinba sorvadt 20-iki népünnepély csúcspontját a megszokás unalmából. A felébredés azonban a múltba röpítette a nézőket, a feléledő etnocentrikus államideológia világába.

„Búcsúzunk a Kárpát-medence központjából” – köszönt el az állami rádió szpíkere a tűzijáték végén, áthatva a megelőző félóra áhítatától. A térségi kishatalmi gondolat sokadik újrafelmelegítését lelke mélyéből ünneplő rádiós közlése betetőzte a látottakat-hallottakat.

Csodaszarvasos felvezetéssel indult és elúszó szentkoronával zárult a hagyományos nyár végi performansz, közte mindenféle újítást nélkülöző koreográfia uralta a – sportnyelven szólva – biztonsági játékot. Csak semmi kockázat, az évtizedek óta megszokott alakzatokkal lehozható a kötelező. A lényeg a felvezető és lezáró kép, ezek közvetítették az üzenetet.

A nép megkapta, amit igényel. A nemzeti nagyságot, a kiválasztottság bizonyosságát.

Az aláfestő zene – bizonyos Szarka Tamásé – jelképezte az este lényegét. A jól ismert darabok hangulatából (István, a király), olykor klasszikusokból (például Dvorzsák) merítkező összetákolt kísérőzene teljesítette be a giccsparádét.

„Hány éhező ember látja ezt?” – kérdezte édesanyám a közvetítés közben. S valóban, meddig lehet elfedni a súlyos társadalmi problémákat cirkusszal?

Miről beszéljenek a szónokok augusztus 20-án?

Egy évvel ezelőtt még minden könnyű volt: a kormány akkor eligazította a külképviseleteket, megmondta nekik világosan, hogy ünnepi beszédeikben mire helyezzék a hangsúlyt. A melegen ajánlott üzenet akkor így hangzott: „Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között.”

Megvolt a választás, Magyarország Szent Istvánra szavazott. (Soros mehet a levesbe.) Ami persze nem csoda, hiszen Szent István sokkal jobb fej, mint Soros György. Gyorsabb száz gáton, mint Soros, több fekvőtámaszt tud lenyomni és távolugrásban is kenterbe veri.

Szent István már gyerekként is megette a spenótot, míg Sorosról köztudott, hogy válogatós volt. Szent István evés előtt mindig megmosta a kezét, Soros Györgyről ez nem mondható el. Szent István zsebre tett kézzel is messzebbre tudta köpni a szotyola héját, mint Soros György.

Idén nincs ilyen eligazítás, vagy legalábbis nem jutott el hozzánk. Pedig nemcsak külföldön, de idehaza is számos településen mondanak beszédet a különböző rendű és rangú szónokok, akik most gondban vannak és törhetik a fejüket, hogy mi legyen Szent István üzenete. Nem mindegy ugyanis, hogy mit mondanak a magyar embereknek. Akik, mint köztudott, isszák választott vezetőink szavait, amit tőlük hallanak, az számukra iránytű a zavaros világ útvesztőiben.

Lehet persze migránsozni, ha valakinek még megvan a tavalyi beszéde, előveheti, de aki ad magára, az idén is új műsorral kedveskedik a nagyérdeműnek.

Ha még nincs mindenki kész a beszéddel, azt javasolnám, hogy beszéljenek az embereknek a gender tudományokról. Ez érdekli az embereket, és nem az, hogy megfizethetetlenül drága a gyümölcs. Ha bemegy egy ember egy vidéki kocsmába, de elég csak végigsétálni a főutcán, biztos, hogy az emberek a genderről beszélnek. Vagy, ha nem arról, akkor arról, hogy a kormányszóvivő öreg bigott kommunistának nevezte Heller Ágnes filozófust.

Tessék találékonynak lenni kedves politikusok, van téma bőven, csak meg kell találni.

A bérunióról szólt a Jobbik ünneplése

0

Vona Gábor, a Jobbik elnöke nem ünnepi beszédet tartott, hanem a Városligetben kötetlen beszélgetést folytatott egy előre meghirdetett témában, az európai bérunió megteremtéséről.Azért az ünnep is szóba került.

A bérunióról szóló kezdeményezésről ma indított aláírásgyűjtést a Jobbik, amely tagja az ezt a zászalájára tűző európai polgári csoportosulásnak. Az Európai Bizottság májusban regisztrálta és jóváhagyta „az egyenlő munkáért egyenlő bér” kezdeményezést. A résztvevő tagállamokban és az Európai Unió más tagállamaiban egy év alatt legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni, ha ez megvan, akkor a kezdeményezés képviselői az Európai Parlament és az Európai Bizottság elé terjeszthetik elképzeléseiket.

„Ez a kampány arról is szól, hogy ennek az Európa szívében lévő nemzetnek az életét gazdagabbá és harmonikusabbá együk” – mondta Vona. Amit Szent István eldöntött, az most segítségre szorul – tette hozzá. Szerinte Magyarország gazdasági és társadalmi értelemben Európa mostohagyereke, s az egyik – bár fontos – megoldás a bérek és jövedelmek rendezése. Ezért ezen a szimbolikus napon indítják a kampányukat.

 „Szent István nem kevés külső és belső harccal hosszú időre eldöntötte az ország sorsát és Európa részéve tette Magyarországot”

– hangoztatta Vona Gábor az ünnep kapcsán.

Kövér ma is sorosozott egyet

0

Nem mondott újat Kövér László az Országgyűlés fideszes elnöke mai ünnepi beszédében. Miként az ünnep alkalmából a kormányzati napilapnak adott tegnapi interjújában, úgy ma „élőben” is Sorosozott és kampányolt.

Zalaegerszegen az augusztus 20-ai megemlékezésen arról beszélt, hogy ahogy kétezer évvel ezelőtt, úgy most is politikai és eszmei küzdelem zajlik az európai nemzetállamok felszámolása érdekében. Kövér szerint a jövő tavaszi választások tétje is az lesz, hogy sikerül-e megvédeni Szent István örökségét – tudósított a HírTV.

Az előző két választáson – fejtette ki – „arról döntöttünk, hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet. Olyan gazdaságot építünk, amely nem a pénzügyi spekuláción, hanem értékteremtő munkán alapul. Arról döntöttünk, hogy megerősítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat. Segítjük a nemzeti tagállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai embereké is maradjon.”

A DK és Gyurcsány nem teketóriázott

0

Egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg a Demokratikus Koalíció és külön Gyurcsány Ferenc pártelnök is a mai nemzeti ünnep alkalmából. A pártelnök ezúttal sem finomkodott.

“Államalapítónk nem követelt több tiszteletet, nem üzengetett, és nem akarta megállítani hazánk európai szövetségeseit, mert tudta, hogy a magyarok sorsa összefonódik Európáéval.” A Demokratikus Koalíció ünnepi közleménye azt is leszögezi, hogy Szent István hitt a magyarok képességeiben, felismerte, hogy a magyaroknak tehetségük és szorgalmuk alapján ott a helyük az európai közösségben. A párt szerint jöhetnek fejedelmek, kiskirályok és zsarnokok, akik szembe fordulnak Magyarország európaiságával, ez csak ideig-óráig tartó eltévelyedés lehet, a magyarok mindig a szent istváni utat, mindig Európát fogják választani

Nem csak a DK adott ki közlemény, a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc a közösségi portálon is kinyilvánította, hogy mit gondol az ünnepről, az államról, de még inkább a mai magyar valóságról. Mint írja: Az állam dolga nem az, hogy egyszínűvé tegye polgárait, hanem hogy védje életük sokféleségét, ezzel elismerje önálló létezésük jogát, értékét. Az állam nem fél e kulturális kavalkádtól, hanem őrzi, bátorítja, mert tudja, hogy ebben rejlik a változás, az alkalmazkodás ereje. A jó állam jó vezetői ilyen politikát folytatnak.

„Az Orbán rezsim nem ilyen”

– írta Gyurcsány, hozzátéve: saját képére akar formálni bennünket, valódi államalkotónak csak önmaga meggyőződését osztó, az őt hűen követőket fogadja el.

 

 

 

Botka: ne csak Szegeden legyen jó!

0

„Vissza kell térnünk Európához, vissza kell térnünk Szent István intelmeihez, akkor tudunk csak boldogulni!” – figyelmeztetett ünnepi beszédében Botka László az MSZP kormányfőjelöltje.

A szegedi polgármester leszögezte, hogy első királyunk álmai beteljesületlenek maradtak. István arról álmodott, hogy hazánk egyenrangú tagja legyen az európai országoknak, de az utóbbi időben azt érezhetjük, hogy egyre távolodunk Európától.

Minden polgárunkat, etnikai és nemzeti kisebbségeit is ugyanazok a jogok illetik meg, amelyeket a határon túliak kapnak – figyelmeztetett, hozzátéve: nagyobb felelősséget kell vállalnunk egymásért, határon innen és túl.

Végig vette a többi jeles ünnepünket is. Mint mondta, március 15-én azokra a hősökre emlékezünk, akik ugyan elbuktak, de utánuk olyan Magyarország született, amely lehetővé tette a nemzet felemelkedését. Október 23. a diktatúra és az idegen hatalom elleni felkelés sarokpontja lett a demokrácia újjáéledésének, az elnyomó rezsim összeomlásának. Augusztus 20-a pedig minden más ünnepnél jobban kínálja a lehetőséget arra, hogy ne csak a múltra, hanem a nemzetünk jelenére és fennmaradására összpontosítsunk. „Nem áll távol augusztus 20-a szellemiségétől, hogy ha kell, akkor tiltakozásunkat fejezzük ki azokkal szemben, akik nem jó irányba kormányozzák a haza hajóját – szögezte le, utalva a mai tiltakozó megmozdulásokra.

A szegediek eredményeit sorolva leszögezte: nem elégedhetnek meg azzal, hogy a városban legyen csak viszonylag jó.

„Nem hagyhatom, hogy közben az ország nagyobbik fele egyértelmű vesztese lett az elmúlt éveknek”.

Úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban útnak indult, hogy a szegedi mintát – a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését és az ordító igazságtalanságok megszűntetését – az egész országra ki lehessen majd terjeszteni.

Augusztus 20. margójára

0

Szeretnék egyszer egy olyan augusztus 20-ra ébredni, ahol a kormány és ellenzéke egyaránt a Kossuth téren tiszteleg a nemzeti zászló felvonásakor. Mindegy melyik kormány, mindegy melyik épp az ellenzéke.

Áder is a mának beszélt

0

Nem mosta el az eső az ünnepélyes zászlófelvonást, a  tisztavatást, s a Köztársasági elnök ünnepi beszédét Budapesten, a Kossuth téren. Áder János a múlttal példálózott, de egyértelműen a mának beszélt.

Áder János köztársasági elnök beszédében benne volt szinte minden, a mai kormányzati politikai kommunikációban folyamatosan hangoztatott kifejezés: kereszténység, egyenrangúság, tisztelet, jogainkat csorbítani akarók, törvény, erő, hit, erős kéz – de szerencsére Európa is, mégpedig úgy, mint amihez Magyarország tartozni akart és tartozik. Hiányzott belőle ugyanakkor a kormány által erőltetett sorosozás, háttérhatalomra mutogatás, migránsozás, igaz, némi „ismét meg kell védeni a határainkat” azért elhangzott.

Szent László példáján keresztül igyekezett bemutatni hogy röpke pár évtized alatt mennyire képes romlani egy ország helyzete, a Szent István által örökölt hagyott erős ország helyett zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és európai hatalmi harcok hatásai változtatták meg a nem is annyival régebben még erős országot. De Szent László – egyebek között erős kézzel, erős törvényekkel, hittel, a belső béke megteremtésével, a széthúzáson felülemelkedve – ismét a keresztény Európa mellett kitartó, a nyugati kultúrához tartozó, büszke, egyenrangú, szabad és független állammá tette Magyarországot, olyanná, amely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat csorbítani szándékozóknak  – szögezte le Áder.

A történelem ismét tanít bennünket,

mondta Áder, hozzátéve:  újra látnunk kell, hogy csak az lehet a mienk, amit újra és újra képesek leszünk megvédeni. Példaként említette, hogy mennyire megváltozott a „védelem, biztonság” fogalma az alatt a pár év alatt, ami a most avatott tisztek tanulmányainak a megkezdése óta eltelt.

Ma ismét védenünk kell a határainkat

– hangsúlyozta (intonációjával is), meg kell védenünk független, szabad és európai országunkat.

Ínycsiklandó finomságokat kínálnak

0

Az idén nyolcadik alkalommal rendezték meg az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek kísérőrendezvényeként a Magyar Ízek Utcáját Budapesten. Számos különlegességet kínálnak a kétnapos rendezvényen.

Már az első napon is sokan ellátogattak a rendezvényre, amit a (jó) idő is a kegyeibe fogadott.

Fotó: KTGY

Hagyományosan az év talán egyik legnagyobb látogatottságú gasztronómiai eseményén mutatják be Magyarország tortáját, valamint Magyarország cukormentes tortáját.

Fotó: KTGY

Emellett gasztronómiai különlegességek sora jelenik meg az ország és a Kárpát-medence minden tájáról: az idén karcagi birkapörkölt, kakastöke pörkölt, számtalan kiváló kézműves termék, gyömbéres kolbász, pálinkakülönlegességek, magyar halkülönlegességek, házi sörök, szatmári töltött káposzta is kóstolható és kapható.

Fotó: KTGY

A látogatók a magyar ízek mellett megkóstolhatják a lengyel, cseh és a szlovák étel és italkülönlegességeket. S aki telítődik, nos, az egészségesebbnek is mondott finomságokhoz is hozzájuthat.

Fotó: KTGY

Vasárnap az ide látogatók akár hosszabb programot is tervezhetnek: este megnézhetik a szokásos ünnepi tüzijátékot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK