Kezdőlap Címkék AstraZeneca

Címke: AstraZeneca

A Vaxzevria (AstraZeneca) hatékony az indiai variáns ellen

Az Angliából származó, a Public Health England (PHE) által közzétett adatok szerint az AstraZeneca vakcina magas szintű védelmet biztosít a koronavírus delta (B.1.617.2; korábban “indiai” néven említett) variánsa ellen.

A PHE által pre-print formában közzétett adatok azt mutatják, hogy a Vaxzevria (COVID-19 Vaccine AstraZeneca) 92%-os hatékonyságú a delta variáns által okozott kórházi kezelések csökkentésében, s a beoltottak között nem fordult elő haláleset. A vakcina szintén magas szintű védelmet nyújt az alfa (B.1.1.7; korábban “brit”) variáns által kiváltott súlyos fertőzések esetén, haláleset itt sem fordult elő.

Az enyhe tünetekkel járó fertőzéssel szemben a védőhatás ugyanakkor kissé alacsonyabb hatékonyságot mutat: 74% az alfa és 64% a delta variánssal szemben.

A súlyos fertőzéssel szemben mutatott magasabb hatékonyág alátámasztja az újabb adatokat, melyek erős sejtes immunválaszt mutattak ki Vaxzevria alkalmazása után, mely erőteljes és tartós védelmet nyújt1.

Mene Pangalos, az AstraZeneca kutatásokért felelős elnökhelyettese szerint: “A való életből származó adatok szerint a Vaxzevria magas szintű védelmet nyújt a delta variánssal szemben, mely az utóbbi időben gyors terjedése miatt aggodalmat okozott. Mindez megerősíti, hogy az AstraZeneca vakcina továbbra is nagyon fontos tényező világszerte, mivel továbbra is túlnyomó részben ezt használják az indiai oltási programban és a COVAX együttműködésben.”

Az elemzésbe 14.019 delta variáns által Angliában okozott, sürgősségi ellátást igénylő esetet vontak be április 12 és június 4 között (közülük 166-an kerültek kórházba).

Fontos megjegyezni, hogy a rövid utánkövetési idő miatt a delta variánssal szemben mutatott hatékonysági adatok javarészt egy beadott dózisra vonatkoznak.

A fertőzés legújabb hullámát jelentős részben a delta variáns okozza Indiában és világszerte. Az Egyesült Királyságban észlelhető mértékben emelte az esetszámot és átvette a domináns szerepet az alfa (brit) variánstól Skóciában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immunizációs stratégiai tanácsadó testülete (SAGE) is ajánlja a Vaxzevria (COVID-19 Vaccine AstraZeneca) használatát azokban az országokban, ahol a delta variáns jelen van vagy várhatóan problémát okozhat.

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

„Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Mindegyik jó, ha megvéd

Amikor az emberek influenzaoltásra mennek, általában nem tudják, melyik cég készítette az oltást. Manapság nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri a Covid-19 oltások márkanevét. Valójában preferálják is, hogy melyikkel szeretnék magukat beoltatni.

A még be nem oltottak számára van néhány jó és néhány rossz hír. Rossz hír, hogy nem választhatnak. Az oltási folyamat nem annyira egyéni aktus, mint kollektív stratégia a teljes lakosság – különösen annak legkiszolgáltatottabb tagjainak – védelmére.

A jelenleg rendelkezésre álló oltások közül – nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb, mint a másik. Legalábbis ebben a pillanatban nem.

„A legjobb bevizsgált oltóanyag az, amelyikkel leghamarabb beoltanak”

A szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében, hogy mindenki a lehető leghamarabb fogadja el az általa megjelölt oltást.

Először is fontos meghatározni, hogy mit értünk „jobb” alatt. Az egyadagos oltás jobb lenne, mint a kétadagos kezelés. A szájon át bevehető vakcina jobb lenne, mint az, akinek fecskendőre van szüksége. A szobahőmérsékleten tartható adagok jobbak lennének, mint az ultrahideg körülmények között. A bármilyen típusú fertőzést megakadályozó vakcina jobb lenne, mint az, amely csak a tüneteket akadályozza meg, de mégis célszerűbb olyan vakcinát alkalmazni, amely kiküszöböli a súlyos betegség és halál lehetőségét, mint egy olyan oltóanyag, amely csak nagyon hatékony a Covid enyhe formái ellen.  A minden korosztályon tesztelt vakcina előnyösebb lenne, mint az, amelyet csak bizonyos csoportokkal próbáltak ki, bár ez utóbbiak számára ugyanolyan jó lehet.

Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amely a legtöbb pontszámot kapná ezekben a kategóriákban.

Talán egyszer egy vakcina sokkal jobbnak bizonyul, mint az összes többi. És talán mindenkinek elegendő adag lesz. De ma nem ez a helyzet. Ezért a szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében az, hogy mindenki regisztráljon és a lehető leghamarabb vegye fel mindkét oltását.

Nincs elegendő adat annak megállapításához, hogy a rendelkezésre álló  oltóanyagok közül hatékonyságában lényegesen különbözik egymástól.

Nincs is véglegesnek tekinthető tanulmány. Az AstraZeneca vakcina egy hónappal az adatok elküldése után az Európai Gyógyszerügynökségnek az oltóanyag hatékonysága 59% -ról 70% -ra nőtt. De még az ábrákat sem olyan könnyű értelmezni.

„Ha jobban megnézzük a konfidencia intervallumokat, akkor azt látjuk, hogy a hatékonyság valóban nagyon hasonló az összes oltás esetében”

– mondják a szakértők.

Más szavakkal, a statisztikai különbségek miatt, ha a klinikai vizsgálatokat újra elvégeznék, ezek a hatékonysági arányok könnyen megegyezhetnek az összes rendelkezésre álló vakcina között.

Némelyik jobb, mint másik

Tehát lehetséges, hogy egyes oltások valóban jobbak, mint mások?

„Igen, természetesen,  de még mindig nem tudhatjuk biztosan, mert nincs elég adat.

fontos az, hogy minden jóváhagyott vakcina biztonságos és nagyon hatékonyan működjön”

– mondja a londoni King’s College fertőző betegségek osztályának kutatója.

„A helyzet az, hogy az emberek megszokták, hogy a legjobbat vegyék: például egy fél hüvelyk nagyobb képernyővel rendelkező mobiltelefont vagy egy kicsit hosszabb ideig tartó akkumulátort akarnak” – teszi hozzá. – De az oltásokkal ez nem így működik, többek között azért, mert nincs mindenki számára elegendő. Emellett bebizonyosodott, hogy az összes jóváhagyott gyógyszer biztonságos és hatékony a betegség súlyos formáinak és a halálesetek megelőzésében, ami valójában a legfontosabb.”

A második védőoltás után is sokan fertőzödtek meg

Romániában több mint ezren kapták meg a koronavírus fertőzést azután, hogy már mindkét védőoltással rendelkeztek. Valeriu Gheorghita orvos ezredes közölte ezt a sajtóval – rámutatva arra, hogy ez mindössze 0,19%.

Romániában csakis az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat használják tehát sem az orosz sem pedig a kínai vakcina nem része a oltó programnak.

Romániában a Pfizer, a Moderna és az Astra Zeneca vakcinával oltják az embereket. Ezek közül mindegyik 90%-os vagy magasabb védettséget ígér. Romániában általában a második oltást követő 10-14-ik napon kapták meg a koronavírus valamelyik mutációját, de a betegség lefolyása enyhe volt, és senkinek az életét nem veszélyeztette.

Pfizer oltás diákoknak

Az amerikai gyógyszergyár már benyújtotta engedélyezésre azt a vakcinát, melyet a 12-15 éves korosztálynak ajánlanak a Covid-19 vírus ellen. A román orvos ezredes célzott rá, hogy az engedély hamarosan megszülethet. Ily módon megkezdődhet a diákok oltása is. A pedagógusok Romániában kiemelt kategóriában szerepelnek: az oltó programban előnyt élveztek. Így mindazok, akik regisztráltak, jó eséllyel már legalább egy védőoltást megkaptak.

Így jó esély van arra, hogy a következő tanév elején már mind a diákok, mind a tanárok beoltva kezdjék meg a munkát. Elég sok a pótolnivaló, mert míg az egyetemek szintjén sikerült jól megszervezni a távoktatást, addíg az általános és középiskolákban sok helyen gondok mutatkoztak Romániában is.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
„Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca

Négy igazán okos embert kérdeznek hétről-hétre az ATV Öt című műsorában. Sok okos, bár időnként meghökkentő megjegyzést tesznek a mai politikáról, és összességében mindig elgondolkoztatnak. Most azonban – nem először – kifejezetten felbosszantott a négy igazán okos ember. Azzal bosszantottak fel, hogy afölött értetlenkedtek, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek között az orosz és kínai vakcina megítélésében is a párthovatartozás szerint alakultak a frontok. Komolyan háborgott ez a négy igazán okos ember amiatt, hogy az ellenzékiek még mindig ott tartanak, hogy ami nyugati, az jó, ami orosz vagy kínai, az nem jó.

Nem ott tartanak.

Nem arról beszélnek, hogy ami nyugati, az jó, és ami keleti, az elve rossz. Nagyon pontosan fogalmaznak az ellenzékiek: nem helyeslik, hogy Magyarországon olyan vakcinával oltanak, amely nem kapta meg az Európai Gyógyszerhatóság jóváhagyását. És nem azért nem helyeslik ezt, mert a magyar gyógyszerhatóság szakemberei kevésbé lennének felkészülve, mint amszterdami kollégáik. Egészen más okból: azért, mert

az Európai Gyógyszerhatóság szakemberei – ugyanúgy, mint brit vagy amerikai kollégáik – autonóm módon, szakmai lelkiismeretükhöz igazodva hozhatják meg döntéseiket, míg a magyar hatóság szakemberei – hasonlóan orosz vagy kínai kollégáikhoz – nincsenek ebben a helyzetben.

Hogy mi folyik az ügyben Moszkvában vagy Pekingben, azt nem tudjuk, de hogy mi folyik Budapesten, azt tudjuk. Az orosz vakcinával kapcsolatban Orbán Viktor és Szijjártó Péter üzente meg egy keddi napon a magyar hatóságnak: mire Szijjártó pénteken Moszkvában aláírná a megállapodást a Szputnyik V szállításáról, legyen meg a jóváhagyás.

Ha igazak a hírek, a felkért külső szakértők egy része nem adta nevét a jóváhagyó döntéshez.

A kínai vakcinával kapcsolatban az Orbán-kormány még egyszerűbbé tette a helyzetet: Szijjártó Péter kezébe adta a „szakmai” döntést. Rendeletet hozott arról, hogy ha Szijjártó megállapítja, hogy három országban legalább egymillió embert beoltottak már egy vakcinával, és a három között van egy EU-tag vagy „tagjelölt” (azért kellett ezt betenni, mert tag nincs, de Szerbia ilyen tagjelöltként megfelelt a célnak), akkor a magyar hatóság a vakcina vizsgálata nélkül megadja az engedélyt. Így, kijelentő módban, ami a jogszabályok nyelvén kötelezettséget ír elő. Ez a baj a kínai és orosz vakcinával, és nem az, hogy orosz illetve kínai. Nem az, hogy

földrajzi értelemben keleti vakcinák, hanem hogy politikai értelemben keletiek: olyan önkényuralmi rendszerek kínálják azokat, ahol nem létezik független gyógyszerhatóság.

Ugyanúgy nem létezik, ahogy független bíróság vagy független média sem. Lehetséges volna, hogy ennyire okos emberek, mint az Öt szereplői, nem értik ezt?

A címben azért szerepel a Szputnyik V. és a Sinopharm mellett az Astra Zeneca, mert azzal is történt valami – csak éppen az ellenkezője annak, ami Magyarországon történt a Szputnyik V-vel és Sinopharmmal.

Számos más országhoz hasonlóan hétfőn Németországban is felfüggesztették az Astra Zeneca alkalmazását.

Több országban is vérrögöket vettek észre néhány beoltott személynél: 14 főnél Nagy-Britanniában (14 millió beoltott személyből), 7 főnél Németországban, több százezer beoltottból. Németországban a Paul Ehrlich Intézet, az ottani gyógyszerhatóság javasolta a vakcina használatának felfüggesztését és további vizsgálatát, és a kormány ennek megfelelően döntött. Ez egy időre biztosan lelassítja az országban az oltási kampányt, holott annak ütemével amúgy is elégedetlenek a németek. Mégis

így döntöttek, mert első a biztonság és az oltásba vetett bizalom.

Varju Lászlót azzal szembesítették az ATV-ben, hogy Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja orosz vakcinával olttatta be magát, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke pedig azt mondta el nyilvánosan, hogy ő elfogadja, ha kínai jut neki. Hasonló értelemben nyilatkozott Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is. Én nem látok ellentmondást aközött, hogy a pártok helytelenítik az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott orosz és kínai vakcina alkalmazását, illetve hogy egyes politikusaik készek ezekkel a vakcinákkal beoltatni magukat.

Miért van igaza azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik nem helyeslik a keleti vakcinák alkalmazását?

A Szputnyik V. illetve a Sinopharm az orosz illetve kínai állam politikai fegyvere nemzetközi befolyásának kiterjesztésére. Amennyire ez a nyilvánosságra került adatokból illetve becslésekből tudható, mindkét nagy országban a lakosság kisebb része kapta meg a koronavírus elleni oltást, mint Magyarországon. Mégis mindkét ország sokfelé szállítja vakcináját, és felajánlja az Európai Unió országainak is.

Az Orbán-kormány az Európai Unióval szemben „szabadságharcot” folytató, a keleti önkényuralmakkal barátkozó politikájából következik, hogy már akkor kereste az orosz és kínai vakcinabeszerzés lehetőségeit, amikor még szó sem volt arról, hogy akadozni fog az Unió által megrendelt vakcinák szállítása.

A súlyos járványhelyzetben ma számos további európai országban is hajlanak ezeknek az ajánlatoknak az elfogadására. Szlovákiában még súlyos koalíciós válság is lett a dologból, a két kisebb koalíciós partner Matovič miniszterelnök távozását követeli. Ők ugyanis nem értenek egyet olyan vakcina alkalmazásával, amely nem kapta meg az uniós hatóság jóváhagyását.

Hasonló vita folyik Csehországban is. Szerintem igazuk van azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik kitartanak a korábban képviselt álláspont mellett.

Gyurcsány Ferenc joggal mondta el az Országgyűlésben, hogy az orosz vakcinát előbb-utóbb jóváhagyják majd Amszterdamban, és akkor nem lesz akadálya az alkalmazásának, a kínaival viszont más a helyzet, azt nem is nyújtja be a szállító jóváhagyásra.

Van itt egy olyan további szempont is, amiről senki nem beszél. A koronavírust akkor fogja legyőzni a világ, ha nemcsak Európa és Észak-Amerika, de a harmadik világ lakosságához is eljut az oltás. Ha Európa gazdag országai élnek az orosz és kínai politikai törekvések kínálta lehetőséggel, ezzel más országoktól vonják el a vakcinaszállítmányokat, hogy néhány hónappal előbb érjék el a magas átoltottságot (hiszen néhány hónap múlva itt lesz a Johnson&Johnson és a Curevac vakcinája is), és dinamikusan emelkedik a BioNtech–Pfizer vakcina kínálata). Márpedig ha más országok terhére gyorsítják az oltást Magyarországon, az nem ígér tartós megoldást, hiszen a mai globalizált világban az itt megfékezett vírus visszajön majd hozzánk más világrészekről.
Igaza van tehát azoknak, akik szerint az EU tagországainak saját forrásaikból kell megoldaniuk lakosságuk beoltását. Kormányként, pártként ez a felelős álláspont. Ugyanakkor nem kifogásolható, ha adottságnak tekintve a kormány eljárását, magánemberként ki-ki beoltatja magát azzal, amit az állami egészségügy felkínál neki.

Mint ahogy az sem, ha valaki ragaszkodik az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinához, és kész néhány hónapot várni arra.

Leállították az AstraZeneca vakcina alkalmazását

Dél-Afrika vasárnap leállította az AstraZeneca-Oxford koronavírus elleni vakcina alkalmazását, miután bizonyítékok merültek fel arra vonatkozóan, hogy az oltóanyag nem védi meg a klinikai vizsgálatok résztvevőit a fertőzőbb vírusvariáns okozta enyhe vagy közepesen súlyos fertőzéstől.

Az eredmények vészes csapást jelentettek az országnak a járvány leküzdésére irányuló erőfeszítéseire.

Dél-afrikai tudósok vasárnap bejelentették, hogy hasonló probléma áll fenn a koronavírus korábbi változatai által megfertőzött emberek körében is: a természetes módon megszerzett immunitás, úgy tűnik, nem védi meg őket az enyhe vagy mérsékelt esetektől, amikor a B-néven ismert változat újrafertőzte őket.

A fejlemények, amelyek csaknem egy héttel azután következtek, hogy egymillió adag AstraZeneca-Oxford vakcina érkezett Dél-Afrikába, óriási veszteséget jelentettek az ország számára, ahol több mint 46 000 ember halt meg a vírus miatt.

A B.1.351 változat már legalább 32 országban elterjedt, beleértve az Egyesült Államokat is.

A dél-afrikai tudósok vasárnap felvázolt tanulmányaiból az nem derült ki, hogy a oxfordi vakcina védelmet biztosított-e a B.1.351 variáns súlyos betegségei ellen.

A kiértékelt klinikai vizsgálat résztvevői viszonylag fiatalok voltak, és nem valószínű, hogy súlyosan megbetegednének, ami lehetetlenné teszi a tudósok számára annak megállapítását, hogy a variáns akadályozza-e az AstraZeneca-Oxford vakcina azon képességét, hogy védelmet nyújtson a súlyos Covid-19, kórházi kezelések vagy halálesetek ellen.

A vakcinát kapó emberek vérmintáiban kimutatott immunválaszok alapján azonban a tudósok azt mondták, hogy úgy vélik, hogy a vakcina még megvédhet a súlyosabb esetek ellen.

Ennek ellenére az a tény, hogy minimális hatékonyságot mutatott az új változat enyhe és mérsékelt eseteinek megelőzésében, további bizonyítékkal egészítette ki, hogy a B.1.351 a jelenlegi oltóanyagokat kevésbé hatékony.

A dél-afrikai AstraZeneca-Oxford vizsgálat során nagyjából 2000 résztvevőnek két adag vakcinát vagy placebót adtak.

Gyakorlatilag nem volt különbség a B.1.351-gyel fertőzött oltóanyag- és placebo-csoportokban, ami arra utal, hogy a vakcina kevés védelmet nyújtott az új változat ellen. A vakcinát kapó csoport 748 emberéből tizenkilenc megfertőződött az új variánssal, szemben a placebót kapott csoport 714 emberéből 20-mal.

Ez egyenértékű a 10% -os oltóanyag-hatékonysággal, bár a tudósoknak nem volt elegendő statisztikai bizalmuk ahhoz, hogy biztosan tudják, hogy ez az adat több ember körében is megmarad-e.

„Míg az AstraZeneca vakcina magas hatékonysággal rendelkezett az eredeti koronavírussal szemben, korlátozott védelmet nyújt az 501Y.V2 variánssal szemben.

Ezek az eredmények nagyon is a valóságot tükrözik itt az ideje újrakalibrálni a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos várakozásainkat” – mondta Shabir Madhi, a Witwatersrandi Egyetem virológusa, aki az AstraZeneca-Oxford vakcinakísérletet vezette Dél-Afrikában.

Ha további tanulmányok azt mutatják, hogy mégis, akkor a dél-afrikai egészségügyi tisztviselők vasárnap kijelentették, hogy fontolóra veszik az AstraZeneca-Oxford vakcina újbóli használatát.

Pfizer és Moderna egyaránt azt mondta, hogy az előzetes laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy oltóanyagok, még védő hatásúak, kevésbé hatékonyak a B.1.351 ellen. A Novavax, valamint a Johnson & Johnson szintén szekvenálta a klinikai vizsgálat résztvevőinek vizsgálati mintáit Dél-Afrikában, ahol a B.1.351 okozta az esetek túlnyomó többségét – és mindkét oltás alacsonyabb hatékonyságot jelentett ott, mint az Egyesült Államokban.

Az AstraZeneca-Oxford vakcina bevezetésének szüneteltetése azt jelenti, hogy az első szállítmányokat most raktárakba szállítják. Ehelyett a dél-afrikai egészségügyi tisztviselők azt mondták, hogy

az elkövetkező hetekben beoltják az egészségügyi dolgozókat a Johnson & Johnson vakcinával, amely nagy hatékonysággal képes megakadályozni az új változat okozta súlyos eseteket és kórházi kezeléseket.

A Johnson & Johnson sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyt kért Dél-Afrikában. De az ottani egészségügyi tisztviselők jelezték, hogy még az engedélyeztetés előtt néhány egészségügyi dolgozó beadhatja a vakcinát egy folyamatban lévő vizsgálat részeként.

 „Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói megkezdték a vakcina klinikai fejlesztés révén történő átalakítását. Gyorsan haladnak előre, hogy az őszi szállításra készen álljon, ha arra szükség van.” – nyilatkozta az AstraZeneca  szóvivője.

Nem csak a fertőzéstől a terjedéstől is óv az oxfordi vakcina

Az AstraZeneca vakcina bizonyítottan nem csak a fertőzéstől óvja meg az embereket, hanem drasztikusan csökkenti a vírus terjedését is.

Az AstraZeneca vizsgálatának eredményei elsőként mutatnak be olyan vakcinát, amely a fertőződés megakadályozásán túl jelentősen csökkenti a vírus terjedését is. A brit tisztviselők üdvözölték az eredményeket, mondván, hogy ez is bizonyítja mennyire kulcsfontosságúak a tömeges oltások a járvány megszüntetéséhez.

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina nem csak megvédi az embereket a súlyos betegségektől és a haláltól, hanem jelentősen lelassítja a vírus átterjedését is állítja egy most közzétett tanulmány.

Ez egy olyan megállapítás, amely utat nyit a tömeges oltás szükségszerűségét elsődlegessé tevő stratégiákhoz.

Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya elsőként dokumentálja annak bizonyítékát, hogy bármely koronavírus elleni vakcina csökkentheti a vírus terjedését. Az eredmények, amelyeket az Oxford és az AstraZeneca kutatói egy tanulmányban részleteztek, azt mutatják, hogy a vakcina közel kétharmadával csökkentheti az átvitel mértékét.

„Most már tudjuk, hogy az oxfordi oltás is csökkenti az átvitel mértékét, és ez mindannyiunk számára elősegíti a pandémia mielőbbi legyőzésének lehetőségét” – mondta Mr. Hancock államtitkár a BBC-nek adott szerda reggeli interjúban.

Az Oxford és az AstraZeneca kutatói azt is megállapították, hogy a vakcina egyetlen dózisa 76 százalékban hatékony a Covid-19 megelőzésében.

Az első oltás beadását követő három hónapban az adatok nem mutatják annak szükségességét a védelem életbe lépéséhez, hogy szükséges kivárni a kezdeti három hetes időszakot.

A biztató eredmények megerősítik azt a már alkalmazott stratégiát, amely prioritásként kezeli a lehető legtöbb első adag vakcina bevitelét, félretéve az aggodalmat, hogy gond ha az emberek a tervezettnél később kapják meg a második adag vakcinát.

A legfrissebb adatok nem befolyásolják azt a vitát, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett két oltás, a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásaira is érvényes e mindez mivel az AstraZeneca vakcinájára vonatkozó adatok nem általánosíthatók más oltásokra.

A vakcina akkor tűnt hatékonyabbnak, amikor a két oltás beadása közötti intervallum hosszabb volt, mint az eredetileg tervezett négyhetes kivárás – állapították meg az oxfordi és az AstraZeneca kutatói. A klinikai vizsgálatban résztvevők között, akik két standard erősségű dózist kaptak legalább három hónapos különbséggel, a vakcina 82 százalékos hatékonyságot mutatott, szemben az 55 százalékos hatékonysággal, amikor az adagokat kevesebb, mint hat hét különbséggel adták be.

Az oltási stratégia, amely három hónappal elkülöníti az adagokat, „optimális lehet a pandémiás vakcina bevezetéséhez, ha a készlet rövid távon korlátozott” – írták a kutatók.

Az újonnan közzétett tanulmány a tavaly év végén kiadott adatokra épít, és megállapította, hogy az oltóanyag két százalékos erősségű dózisban 62 százalékos hatékonyságú volt. Ezekben a kezdeti megállapításokban a vakcina hatékonysága jóval magasabb, 90 százalék volt, ha a a vakcina első adagját csak fele mennyiségben adták be.

Az oxfordi és az AstraZeneca kutatók eredetileg a különböző hatékonysági szinteknek tulajdonították a kezdeti dózis alacsonyabb erősségét. De fokozatosan más következtetésre jutottak: a dózisok közötti idő  a legvalószínűbb magyarázat.

Az újonnan közzétett tanulmány várhatóan elegendő biztonsági adattal látja el az AstraZenecát, hogy március elejéig engedélyt kérjen az oltóanyag sürgősségi felhasználására.

Célegyenesben a harmadik vakcina is

Az AstraZeneca gyógyszergyártó hétfőn jelentette be, hogy elkészült a késői stádiumú klinikai vizsgálatának korai elemzése.  Eszerint a cég koronavírus-vakcinája 70,4 százalékban hatékonyan megakadályozta a Covid-19-et fertőződést, ami arra utal, hogy a világ végül legalább három jól működő vakcinával rendelkezhet a járvány megfékezéséhez – írja a New York Times.

A brit-svéd vállalat, amely az Oxfordi Egyetemmel együtt fejlesztette ki a vakcinát. Ezzel a harmadik legnagyobb vakcina-fejlesztő lett, amely bíztató korai eredményeket jelentett be a Pfizer és a Moderna nyomán, amelyek mindkettő szerint oltóanyaguk körülbelül 95 százalékkal hatékony késői stádiumú tanulmányok.

Az AstraZeneca készítménye megnyugtató eredményt produkált a vakcina biztonságáról. Globális vizsgálat alá került, miután az AstraZeneca szeptemberben ideiglenesen szüneteltette a kísérleteket a lehetséges biztonsági kérdések kivizsgálása érdekében, miután egy brit résztvevő neurológiai betegségben szenvedett.

Oxford és az AstraZeneca most közölte, hogy benyújtják adataikat Nagy-Britannia, Európa és Brazília szabályozó hatóságainak, és sürgősségi engedélyt kérnek.

A vállalat szerint korai elemzése 131 koronavírus-eseten alapult.

A vizsgálatok során két  különböző adagolási rendet alkalmaztak, amelyek közül az egyik 90%-ban volt hatékony  a Covid-19 megelőzésében, a másik hatékonysága 62%-os eredményt hozott.

A 90 százalékos hatékonyságú kezelés a felére csökkent első adag és a szokásos második adag alkalmazását jelentette. Oxford és az AstraZeneca azt is elmondták, hogy a vakcinát kapó személyeknél nincs kórházi vagy súlyos koronavírusos eset, és a tünetmentes fertőzések csökkenését is tapasztalták, ami arra utal, hogy a vakcina csökkentheti az átvitelt.

Az AstraZeneca oltóanyagának várhatóan viszonylag egyszerű tárolási követelményei lesznek. Várhatóan ez is az oltóanyag hűtését igényli, bár nem közölt részleteket arról, hogy mennyi ideig és milyen hőmérsékleten lehet tartani.

A Moderna oltása akár egy hónapig is eltartható egy közönséges hűtőszekrény hőmérsékletén. A Pfizer legfeljebb 5 napig tartható hagyományos hűtőszekrényekben, vagy speciális hűtőkben akár 15 napig is, de egyébként ultrahideg tárolást igényel.

Az AstraZeneca a tengerentúlon végzett vakcinájának tanulmányaiból származó adatokat az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalhoz kívánja vinni – ami azt jelentené, hogy az ügynökség valószínűleg felülvizsgálja és engedélyezi az oltást, mielőtt a késői szakasz adatai készen állnak a vakcina működésére amerikai résztvevőkben. A brit szabályozók már elvégezték az oltás úgynevezett gördülő felülvizsgálatát.

„A mai nap fontos mérföldkő a világjárvány elleni küzdelemben” – mondta Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója. „A vakcina hatékonysága és biztonságossága megerősíti, hogy rendkívül hatékony lesz a Covid-19 ellen, és azonnali hatással lesz erre a közegészségügyi vészhelyzetre.”

Andrew Pollard professzor, az oxfordi oltási vizsgálat vezető kutatója elmondta, hogy „ezek a megállapítások azt mutatják, hogy van hatékony oltásunk, amely sok életet ment meg”.

Az oxfordi vakcinakísérletek hatékony immunválaszt váltanak ki az időseknél

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett COVID-19 vakcina erőteljes immunválaszt eredményez idős embereknél – közölte a Financial Times hétfőn a korai eredményekre hivatkozva.

A működő vakcinát meghatározónak tekintik az új koronavírus elleni csatában, amely több mint 1,15 millió ember halálát okozta, válságos helyzetbe sodorta a globális gazdaságot és megváltoztatta a normális életet szerte a világon.

Az oxfordi vakcina védő antitesteket és T-sejteket vált ki az idősebb korosztályokban – közölte az FT két, a kutatásban bennfentes emberekre hivatkozva.

Az idősebb résztvevők egy részén végzett immunogenitási vérvizsgálatok megerősítik a júliusban közzétett adatokat, amelyek azt mutatták, hogy a vakcina „robusztus immunválaszokat” generált egy egészséges, 18 és 55 év közötti felnőtt csoportban – írta az újság.

Az Oxford és az AstraZeneca nem válaszolt azonnal a Reuters észrevételeire. A megállapítás részleteit várhatóan hamarosan közzéteszik egy klinikai folyóiratban – közölte az FT. Nem nevezte meg a kiadványt.

Az FT arra figyelmeztetett, hogy a pozitív immunogenitási tesztek nem garantálják, hogy az oltás végül biztonságosnak és hatékonynak bizonyul az idősebb embereknél.

Az AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetem kutatóinál fejleszti a vakcinát, elsőszámú versenyzőnek számít a COVID-19 elleni védőoltás előállításában.

A vakcina várhatóan az elsők között lesz, amelyek megszerzik a hatósági jóváhagyást, a Pfizer PFE.N és a BioNTech 22UAy.F jelöltjével együtt.

A vakcina körülbelül egy évig nyújt védelmet – mondta Pascal Soriot vezérigazgató júniusban.

Az oltást AZD1222 vagy ChAdOx1 nCoV-19 néven az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki, és áprilisban engedélyezték. , amely vállalta a méretezés és a gyártás méretét.

Az AstraZeneca brit gyógyszergyártó számos szállítási és gyártási megállapodást kötött világszerte vállalatokkal és kormányokkal, amikor egyre közelebb kerül a késői stádiumú klinikai vizsgálat korai eredményeinek bejelentéséhez.

Az AstraZeneca az amerikai szabályozók jóváhagyása után folytatta a harmadik fázisú oltás- kísérletét az Egyesült Államokban is – közölte a társaság pénteken. Egy nagy londoni kórház személyzetéről közölték, hogy készen áll az első adag vakcina befogadására  – jelentette a The Sun újság hétfőn.

A pontosan nem azonosított kórháznak, a „november 2-án kezdődő héttől” kell számítania az oltásra.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!