Kezdőlap Címkék áremelkedés

Címke: áremelkedés

Dinnye ár: Raskó György tanmeséje a Facebookon

Tiltakoznak a termelők, mert a Penny üzletlánc  “pofátlanul olcsón” kínálja a görögdinnyét – írja a Facebookon az egykori agrár államtitkár, akinek magának is szép gazdasága van. A dinnye termesztők 350 forintos árat tartanak “méltányosnak”, de a Penny Market 229 forintért kínálja a dinnyét.

A cégnek nyilván így is megéri, mert a becsábított vevő, akkor mást is nála vásárol. Most harc folyik a vevőkért, mert drámai mértékben csökken a vásárlóerő: 8-10%-kal kisebb mint tavaly.

A görög dinnye átvételi ára 150 forint, akkor a gazdák miért követelnek 350 forintos eladási árat? – teszi fel a jogos kérdést Raskó György. Egyébként érdekes, hogy kevesen feszegetik miért van olyan óriási különbség a felvásárlási és az eladási ár között Magyarországon?

Hányan nyerészkednek ezen a nemzeti együttműködés rendszerében?

A tej kínos példája

Raskó György arra hívja fel a figyelmet, hogy a dinnyetermesztő gazdák ugyanazt a hibát követik el mint a tejtermelő gazdák, akik az egekbe emelték az árakat tavaly, és erre a fogyasztók drámai mértékben csökkentették a vásárlásaikat. Most a tejtermelők szívják a fogukat, mert a drága tejből és tejtermékből jóval kevesebb fogy mint korábban. Ezt akarják a dinnyésgazdák? – kérdi Raskó György, aki szerint, ha túl magas az ár, akkor a gazdák nyakán maradhat a dinnye, ha túlságosan drága, mert jó volt a termés. Persze ott az export lehetősége is, de a külföldi piacokon a kereslet-kínálat szabályai döntenek, ehhez kell a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk.

Feltehetjük  a kérdést a magas élelmiszer árak mellett vajon a magyar piacon is a kereslet – kínálat dönt-e vagy pedig az, hogy melyik ágazatnak van a nagyobb lobby ereje? Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem is kérdés: a hatalom igyekszik mindent megszabni, a túlszabályozott piac meglehetősen irracionálisan működik. Egy világra nyitott gazdaságban ezért produkálja a mezőgazdaságára oly büszke Magyarország azt, hogy tizedik hónapja magasabb az élelmiszer infláció mint 30%! Ilyen egész Európában nincs!

A határmenti területeken a szomszédba járnak bevásárolni, holott a Kárpát medencében Magyarországnak a legjobbak az agrár adottságai.

Ezt a csúfos kudarcot Orbán Viktor sem tudja megmagyarázni, ezért beszél inkább a migránsokról és a genderről miközben ő maga is tudja: honfitársait a megélhetés százszor inkább érdekli mint ezek a témák.

Drágább lesz a repülőjegy a környezetbarát üzemanyag miatt

0

Többet kell fizetnie a repülő jegyekért, és emiatt minden valószínűség szerint csökken majd az utazóközönség – írja a Fenntartható Repülés című jelentés, melyet a BBC ismertet. A zöld átmenet megdrágítja a repülést.

70%-kal csökkenti a káros kibocsátást a fenntartható üzemanyag, melyet jórészt mezőgazdasági hulladékból állítanak elő, de ez sokkal drágább mint a jelenleg használatos repülő benzin.

A drágább repülőjegyek sok embert elriaszthatnak, de a Fenntartható Repülés jelentése szerint így is 250 millió utasra lehet majd számítani 2050-ben. Nagy Britannia a világ harmadik legnagyobb repülő hálózatával rendelkezik, ezért a zöld átmenet számára lehetőségeket is kínál.

A londoni kormány is jelentős összegekkel támogatja a zöld átmenetet ezen a téren: öt új gyár épül Nagy Britanniában, amely környezetkímélő üzemanyagot állít elő repülőgépek számára. Mind az öt épülő gyár jelentős állami támogatást élvez – írja a BBC.

Az USA elszipkázhatja a cégeket

A Fenntartható Repülés felhívja a figyelmet arra, hogy az új amerikai adókedvezmények arra ösztönözhetnek sok európai céget, hogy inkább az Egyesült Államokban állítson elő környezetet kímélő repülő üzemanyagot.

Mark Harper közlekedési miniszter kijelentette, hogy

“ez a kormány elkötelezett az új technológiák és üzemanyagok fejlesztésének támogatásában a repülés terén is. Jelentős haszna lesz annak, ha a repülési ágazattal együtt hajtjuk végre a zöld átmenetet.”

Hogy lesz zéró kibocsátás 2050-ben?

Kétéves akció tervet jelentett be hétfőn a brit kormány ezzel kapcsolatban. Eszerint 2030- ban már a repülőgépek 10%-ban a környezetkímélő üzemanyagot használják majd, és 2050-re ez száz százalékra emelkedik.

165 millió fontos állami támogatást kap az az öt gyár, amely előállítja a környezetet kímélő repülőgép üzemanyagot – számolt be az airport-technology portál a hétfői rendezvényről, melyen a brit kormány megígérte: hosszútávú garanciákat is nyújt majd a cégeknek, melyek a környezetkímélő üzemanyagot előállítják a repülőgépeknek Nagy Britanniában.

Argentína: hogy lehet élni 100 % fölötti inflációval?

1991 óta nem volt ilyen nagy áremelkedés a G20-hoz tartozó latin-amerikai országban, ahol korábban hiperinfláció pusztított.

102,5%-os éves inflációt mért Argentína statisztikai hivatala február végén. Ez a világon a legmagasabbak között van. Miért? Egyrészt azért, mert a baloldali populista kormányzat a Nemzeti Bankkal együtt nyomja a gázt: októberben választások lesznek, és a választópolgárok legfőbb problémája az egyre nehezebb megélhetés. A forgalomban levő pénz mennyiség megnégyszereződött három év alatt. A másik ok Putyin háborúja Ukrajnában.

A Financial Times által megkérdezett szakértők szerint nagyon valószínű, hogy a magas infláció egész évben marad Argentínában.

Három számjegyű inflációt Zimbabwéból, Venezuelából, Líbiából és Szíriából jelentettek. Az IMF, amely jelentős kölcsönnel támogatja Argentínát – 44 milliárd dollár -, kérte a kormányt és a nemzeti bankot, hogy tegyenek hatékonyabb intézkedéseket az infláció megfékezésére. Közben Argentína deviza tartaléka 4,2 milliárd dollárra csökkent.

A kormány most azért lobbizik a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy enyhítsék a megakölcsön feltételeit, mert közbejött a háború Ukrajnában és a nagy szárazság, amely padlóra küldte Argentína mezőgazdaságát, amely exportjával rendkívül fontos a kereskedelmi és pénzügyi mérleg szempontjából. Ebben a hónapban Argentína 3,5 milliárd dollárra számíthat az
IMF-től, de ezt Washingtonban még jóvá kell hagyni.

Az ársapka nem használ

Precios justos – igazságos árak – ezzel az elnevezéssel indított kampányt a kormány Buenos Airesben. 1700 közszügségleti termékre húztak ársapkát decemberig, de szemmel láthatóan ez sem használ.

“Semmit sem tudok vásárolni, az embereknek egészen egyszerűen nincsen ennyi pénzük” – panaszkodott egy 74 éves nyugdíjas nő a Guardian tudósítójának a San Fernando piacon Buenos Aires külvárosában.”

“Így nem lehet élni, a 100%-os infláció elviselhetetlen! Fáradt vagyok, és

elegem van abból, hogy a politikusok egymással vitatkoznak miközben sokan felfordulnak az éhségtől. Ez nem mehet így tovább!”

– mondta egy 50 éves háziasszony a piacon a Reuters tudósítójának. Az élelmiszerek ára egyetlen hónapban 9,8%-kal nőtt Argentínában. A nemzeti bank jelezte, hogy jön a 2000 pesos bankjegy, amely a jelenlegi árfolyamon 10 dollárt ér.

A kormány hivatalos inflációs célja az idei évre 60%. A 47 milliós Argentína lakosságának több mint az egyharmada – 36% – él a szegénységi küszöb alatt. 2 millió argentin sorsa a mélyszegénység, melyet egyre fokoz az éves 100% fölötti infláció.

Az elégedetlenség nő, és ez a jobboldali konzervatív jelölt malmára hajthatja a vizet – írja a Bloomberg rámutatva arra, hogy Javier Milei egyre esélyesebbnek látszik az októberi elnökválasztáson.

Miért kapott 17 milliárd forintos állami támogatást Mészáros Lőrinc?

A Kúria döntése alapján válaszolnia kell arra a kínos kérdésre a Rogán Antal felügyelete alá tartozó állami hivatalnak, hogy a pandémia  idején a Magyar Turisztikai ügynökség  miért adott 17 milliárd forintot adott a Hunguest cégnek szállodai felújításra.

A rekord összeget Mészáros Lőrinc szabadon költhette el, azt sem rótták fel neki, hogy több mint 800 munkatársat rúgtak ki a cégtől arra hivatkozva, hogy a járvány idején a szállodákban nincsen vendég.

A Transparency International támogatásával megindított per végülis sikerrel járt: a Kúria döntése alapján Mészáros Lőrincnek illetve Rogán Antalnak ki kell adnia a dokumentumokat a sajtónak illetve a Transparency International Magyarországnak.

Mindez kínos korrupciós vizsgálatot is eredményezhet, amely mint cseppben a tenger mutatja meg, hogy valójában miképp működik a nemzeti együttműködés rendszere.

Mi lesz a rendszerhű oligarchák vagyonával?

Zelenszkij elnök Ukrajnában példát mutat: még korábbi támogatóját, a dollármilliárdos Ihor Kolomijszkijt is igyekszik megkopasztani, hogy betömje a költségvetés lyukait. Az oligarcha cégeit – más sorstársaival együtt – állami irányítás alá helyezték. Más kérdés, hogy Kolomijszkij és oligarcha társai réges régen kimentették vagyonuk jó részét külföldre.

Matolcsy György nagy feltűnést keltett parlamenti beszámolójában a többi között arra is kitért, hogy a magyar költségvetés tátongó lyukait is betömhetnék azok, akik a nemzeti együttműködés rendszerének haszonélvezői voltak az elmúlt 12 évben. Orbán Viktor a MOL-ra kivetett extraprofitadóval máris példát mutatott arra, hogy a kormány mindenáron pénzt akar szerezni, mert fel akarja tölteni a rezsivédelmi alapot. A miniszterelnök minden bizonnyal úgy véli, hogy benzináremelést még lenyel a magyar lakosság, de újabb rezsi áremelkedést már nem.

Csakhogy 10 milliárd euróval drágább Magyarország rezsiszámlája, és ezt a pénzt kell kigazdálkodnia Orbán Viktornak miközben már most is alig fűtik a kórházakat és az iskolákat.

Mészáros Lőrinc vagyona célkeresztbe kerülhetne, ha nem lenne nyílt titok, hogy Magyarország leggazdagabb embere stróman, a magyar miniszterelnök alteregója.

Ettől még adakozhatna a rezsivédelmi alapba hiszen az Orbán Viktor hatalmának alapköve is. Ha a miniszterelnök ráengedi az energiaárakat a lakosságra, akkor ezzel meginoghat a többség megélhetése, következtetésképp Orbán Viktor politikai hatalma is.

Ceausescu Romániájában sem fagyoskodtak mindhalálig az emberek, inkább a diktátortól szabadultak meg.

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

40%-al drágább  a Coca Cola Lengyelországban

Ha whisky-colat rendelsz, akkor abban az alkohol az olcsóbb mint cola – ezzel viccelnek Lengyelországban amióta felemelték a cukros italok árát  2021 első napjaiban – számol be a Politico.

A  polgárok többsége csak azt látja: így akarnak pénzt kihúzni a zsebéből a pandémia idején még több pénzt.

A miniszterelnök a Facebookon válaszolt a vádakra, melyeket nevetségesnek nevezett.

“Csak nem képzelik , hogy a lengyel költségvetésben tétel félmilliárd (110 millió euró) vagy egymilliárd zloty?” – írta a kérdések és válaszok a Facebookon fórumon Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki a 72 éves erős ember, Jaroslaw Kaczynski utóda szeretne lenni.

A lengyelek utálják a Cola adót

Egyes boltok brutális áremelésre használták ki az adóemelést, amely több részből áll. Előszöris fél zlotyt kell fizetni minden liter cukrozott ital után. Aztán jön a második elem: ez a cukor fokától függ. Minél cukrozottabb az ital, annál magasabb az adó. Végül a harmadik elem: a koffein adó. Ez 0,1 zloty minden liter után, amelyikben van koffein.

Átlagosan mindez 35%-os áremelkedést jelent – számolta ki a Crédit Agricole Lengyelországban működő részlege.

A lengyelek 60%-a ellenzi az adót, melyet csak a választások után mert bejelenteni be a kormány – írja a Politico.

Sok kisvállalkozó mehet csődbe

A pandémia miatt az éttermekben nincs fogyasztás, és ez amúgyis nehéz helyzetbe hozott sok kisvállalkozót, akik energia italokat vagy más cukrozott italt állítottak elő. Az adóval végképp padlóra kerülhetnek – figyelmeztet Slawomir Dudek a vállalkozók szövetségének vezető közgazdásza.

A lengyel kormány azt hangsúlyozza, hogy célja a polgárok egészségének védelme: az adóból befolyt pénzek legnagyobb része a nemzeti egészség alaphoz kerül. Ez az alap (NFZ) statisztikát tett közzé, mely szerint egy főre jutó éves cukor fogyasztás évi 21,5 kilóról 33,3 kilóra emelkedett 2008 és 2017 között. Ezzel is magyarázható, hogy a férfiak 68%-a, a nők 53%-a túlsúlyos volt 2016-ban Lengyelországban, és ez az arány azóta is folyamatosan növekszik.

Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

Ismét nőtt az infláció

Szeptember után emelkedtek az árak, a 2,9 százalékkal októberben megtört a korábbi hónapok csökkenő trendje. Az élelmiszerek ismét „kitettek magukért” a drágulásban, az üzemanyagok jelentősen olcsóbbak lettek.

Az április-májusi 3,9 százalékos csúcsról fokozatosan csökkent az áremelkedés éves üteme, ez a tendencia azonban most megtört: a szeptemberi 2,8 után októberben 2,9 százalék volt az infláció. (Az elemzői várakozás legalább stagnálás volt.)

A tizedik havi – a tavalyi októberihez viszonyított – áremelkedésben a vezető szerepet a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek vitték.

Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér kiemelkedően, 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult.

Az  csökkenésben szerepe volt, hogy az üzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent. Ennek alapján nem csoda, hogy a szezonális termékeket és az üzemanyagot nem tartalmazó úgynevezett maginfláció egy tized ponttal 4 százalékra emelkedett.

A kis keresetűek gondját tehát cseppet se enyhíti az összesített drágulási ütem viszonylagos mérsékelt volta. Egy hónap alatt az átlaginfláció is 0,6 százalék volt, de szeptembertől októberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal ment fel. Ezen belül a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8-del. A nyugdíjasok hivatalosan számított áremelkedése 3,3 százalék volt októberben éves alapon.

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.

Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.

A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.

Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.

A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.

Bérnyomásból árnyomás

A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.

A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.

Egyre nyomasztóbb a béremelés

Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.

Forrás: GVI

A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)

az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.

Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.

Az üzleti stratégia bánja

Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.

Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az

tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.

Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.

A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.

Kicsik nyomorúsága

Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.

Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.

Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.

Az exportra dolgozók jobban állnak

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!