Kezdőlap Címkék Arany

Címke: arany

28 tonna náci arany

Lengyelországban a Hochberg kastély alatt  28 tonna aranyat remélnek megtalálni alatt. A Hochberg kastély Wroclaw környékén van, mely akkor Breslau néven a náci Németországhoz tartozott.

Erődítmény városnak deklarálta Breslau városát Hitler. Ez azt jelentette, hogy -Budapesthez hasonlóan – az utolsó katonáig védeni kellett a várost az előrenyomuló szovjet csapatokkal szemben. Breslau rom várossá változott. A második világháború után Lengyelországhoz csatolták immár Wroclaw néven.

SS feljegyzések az aranyról

Mostanában kerültek napvilágra azok az SS dokumentumok, melyek szerint a nemzeti bank arany tartalékának Breslauban maradt részét elásták a Hochberg kastély alatt. A feljegyzések szerint hatalmas értékről van szó: a 28 tonna arany magyar pénzben 400 milliárd forintot érhet!

A Lengyel-Német Szilézia Híd alapítvány szerezte meg az SS dokumentumokat, melyeket benyújtottak a kulturális minisztériumnak Varsóban.

Az alapítvány szerint az SS feljegyzés több olyan helyet is megjelölt Sziléziában, a nácik aranyat és műkincseket rejtettek el a második világháború végső szakaszában. Az egyik ilyen rejtekhelyen összerabolt festmények vannak, többi között Botticelli, Caravaggio, Cezanne, Dürer , Monet és Rembrandt alkotásai.

Az arany árát is rekord szintre emeli a vírus járvány

Hétéves csúcson az arany árfolyama miközben a piacokon konjunktúra van – állapítja meg a Bloomberg. Még további aranyár emelés várható – állítja a Saxo bank szakértője  – megemlítve, hogy ellenszélben megy fel az árfolyam, mert a dollár erős és a tőzsdék általában jól tartják magukat. De akkor miért menekül a pénz az aranyhoz?

Elsősorban a korona vírus járvány miatt, mert a nemzeti bankok valószínűleg további lazítással akarják elkerülni a várható visszaesést. A CNBC gazdasági televízió ezzel kapcsolatban megemlíti az Apple bejelentését: az amerikai óriás közölte, hogy nem teljesülnek a profit elvárások a korona vírus járvány miatt. Ez egyrészt lelassítja a gyártást Kínában hiszen az I Phone-ok jórésze ott készül, másrészt pedig kedvezőtlenül hat a keresletre is. Kína az egyik legnagyobb piac és a vírus veszély miatt több mint 780 millió kínai mozgását korlátozza valamilyen formában a pekingi hatalom a járvány leküzdése érdekében.

Japán már visszaesett, az USA és az EU mindenképp el akarja kerülni ezt

Egy, de lehet, hogy két kamat csökkentést jósolnak az Egyesült Államokban a piaci elemzők. Választási év van, és a választók hangulatát elsősorban a pénztárcájuk állapota határozza meg az Egyesült Államokban. Jól tudja ezt Donald Trump is, aki minden eszközzel a kamatlábak további csökkentésére noszogatja a Federal Reserve Boardot.

1650 dollárt is elérhet egy uncia arany ára

Legalábbis ezt jósolja Ole Hansen, a Saxo bank szakértője. Aki meg is indokolja, hogy nem kell ahhoz válságnak jönnie, hogy az arany ára további magaslatokat hódítson meg. „Hiába van ellenszél a többi piacon, nehéz lenne megindokolni, hogy miért ne emelkedjen tovább az arany árfolyama. Mi abban hiszünk, hogy a várható további kamatláb csökkentések, a kormányok konjunktúra ösztönző lépései, a negatív reálkamatok az USA-ban és a tőzsdék további szárnyalása mind mind odavezet, hogy növeli a keresletet az arany iránt.”

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Aranyláz és szükségállapot

0

Peruban több évtizedes hagyománya van az illegális aranybányászatnak, de az utóbbi években már annyira eldurvult a helyzet, hogy tegnap szükségállapotot hirdettek ki a leginkább érintett amazonasi tartományra. 60 napra felfüggesztették az alkotmányos jogokat, és ezzel egyidejűleg 1500 rendőrt és több katonai egységet rendeltek ki a Brazíliával határos perui Madre de Dios tartományba.

Mi vezetett ehhez a drasztikus lépéshez?

A spanyol hódítók óta tudva levő, hogy Peru tényleg egy igazi aranybánya, és ma is az évi 1500 tonnás termelésével Dél-Amerikában a legnagyobb, de világviszonylatban is a 6. helyen áll a legfontosabb nemesfém kitermelésében. Ez a publikus arany mennyiség azonban az Andok hegyeiből származik, olyan bányákból, mint például a Yonacoda, ami a világon a második legnagyobb külszíni arany lelőhelye, és már legalább 7 milliárd dollárt termelhetett a Newmont Mining Corporationnak. Ez a bányavállalat is, akár csak a legtöbb nagy bánya, külföldi tulajdonban van.

Viszont ezen a hivatalos mennyiségen túl egyre elképesztőbb méreteket öltött az okosban bonyolított aranybányászat is. Egyesek szerint ennek pénzbeli értéke már felülmúlja a szintén nem kis volumenű illegális koka termesztést, az erre épülő háztáji vegyiparral és kereskedelemmel együtt. A legnagyobb problémája az államnak azonban nem a potya arany mennyiségével van. A „kézműves” bányászat ugyanis, a legális iparral szemben, nem az Andok hegyeiben okoz mérhetetlen károkat, hanem a perui Amazonasnak az egyik leggazdagabb állat-, és növényvilággal rendelkező területét teszi véglegesen tönkre.

Ezt az aranylázat is a természetes vizek hordalékának a kiemelkedő aranykoncentrációjára indította be, de a régi aranymosók a 21. századi kollégái irdatlan mennyiségű higany felhasználásával nyerik ki a nemesfémet, amivel valószínűleg örökre megmérgezik a munka közben kiirtott dzsungel talaját és vizeit is. A perui aranyláznak az eddig elpusztított 60 ezer hektárnyi erdőn kívül még áldozatai az itt élő őslakosok is. (Az amazonasi indiánok egy része korábban még soha nem került kapcsolatba a „civilizációval” és a kormány törvényekkel próbálja megvédeni ezeknek a „no contact” törzseknek a területét, nagyjából olyan hatékonysággal, mint az érvényben lévő környezetvédelmi szabályok a helyi őserdőt.)

Az évtizedek óta tartó illegális bányászatnak a gazdasági válság következtében megugró aranyár adott aztán rendes lökést. Az 1-2 ezer dolláros beruházással (motoros fűrész, szivattyú, szita, hatósági kenőpénz, önvédelmi fegyver: kb ennyivel már bele lehet vágni egy sufnituning arany stratupba), és némi szerencsével akár ezerszeres hozamot is el lehet érni. Nem nehéz elképzelni, hogy ez nemcsak Peru szegényebb részéből vonzott tömegeket a régióba.

Az eddig immel-ámmal intézkedő hatóságoktól eddig csak annyira futotta, hogy évente néhány lelőhelyről elzavarták az aranyásókat, de ahogy továbbálltak, pár patakkal arrébb már folytatódott is tovább a termelés. Az elmúlt 10 év alatt putrivárosok sora nőtt ki a semmiből a környéken, amihez az időközben kiépített, 2 óceánt összekötő „merőleges panamericana” is hathatós logisztikai támogatást biztosított. Az aranyásó kultusz vadnyugati hangulatához híven felvirágzott a kényszer prostitúció, az emberkereskedelem és a gyermekmunka is. Annyira eldurvult az illegális bányászat okozta pusztítás, hogy még a pápa is szót emelt ellene, amikor 2018-ban Puerto Maldonadóban, a környék legfontosabb városában misézett. A rengeteg környezetvédő szervezet és a nemzetközi sajtó vészharang kongatása mellett talán ez is hozzá járult ahhoz, hogy a kormány ilyen drasztikus lépésekre szánja el magát.

Csak bízni tudok benne, hogy ha már szükségállapotot vezettek be, akkor sikerül is megállítani ezt az esztelen természetkárosítást.

Soós Tamás

A Bundesbank a választások előtt hazavitte az aranykészlet nagy részét

0

Megvizsgáltunk minden egyes aranyrudat és le is mértük őket. Nincs okunk a reklamációra – hangsúlyozta a Bundesbank igazgatósági tagja, Carl-Ludwig Thiele a kamerák előtt. A német aranykincs, melyet a hidegháború idején New Yorkban, Londonban és Párizsban tartottak, jórészt hazatért.

Nem kis értékről van szó: a 270 ezer aranyrúd a mai árfolyamon 120 milliárd eurót ér. Már a súlya is tekintélyes: 3378 tonna.

Miért vitték külföldre a Bundesbank aranykészletét? Azért, mert a hidegháború idején a Német Szövetségi Köztársaság frontországnak számított. Biztosabb az aranykészlet a Rajnától nyugatra – ez a konszenzus alakult ki a német elitben a gazdasági csoda idején, amikor Németország újra Európa vezető gazdasági hatalma lett. Így

a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.

De miért maradt ott a berlini fal leomlása után?

Sokan tették fel ezt a kérdést különösen a pénzügyi válságok idején, amikor az arany hagyományosan felértékelődik. A német Számvevőszék 2012-ben szólította fel a Bundesbankot, hogy most már itt az ideje az aranykészlet hazaszállításának. A Bundesbank szép csendben meg is kezdte ezt, de ezt nem verték nagy dobra. A biztonság ugyanis sokba kerül. Most, hogy az aranykészlet java hazakerült 7,7 millió euróra rúg a számla.

Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.

A Banque de France trezorjában immár semmi sincs pedig eddig 374 tonna német aranyat őriztek ott. Mire használja fel a Bundesbank ezt a hatalmas értékű aranykincset?

A hazaszállítás önmagában egy sikeres PR akció és a szeptemberi választások előtt minden bizonnyal megerősíti Angela Merkel kancellár pozícióját.

A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.

A nyugdíjkassza Németországban ugyanolyan gondokkal küzd mint nálunk és mint a legtöbb európai államban: túl sok az öreg és túlságosan kevés a munkaképes fiatal. A Bundesbank teljes mértékben elzárkózik attól, hogy az aranykészletet erre használják fel.

Macron francia elnök az eurozóna átfogó reformját javasolja: egységes pénzügyminisztériumot, amely központilag kezelné a tagállamok államadósságát. Schauble német pénzügyminiszter ezt egyáltalán nem fogadja el, de az eurozóna reformjával egyetért. Ennek

a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,

melynek nagyrésze évtizedek múltán hazatért abba a Németországba, amely vitathatatlanul Európa meghatározó gazdasági nagyhatalma. A szeptemberi választás után kiderülhet, hogy mi lesz az eurozóna reformjával és mire használják fel Németország aranykészletét, melynek értéke – mai árfolyamon – 120 milliárd dollár.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK