Kezdőlap Címkék Amnesty International

Címke: Amnesty International

Levélíró Maraton: Indul a világ legnagyobb emberi jogi kampánya

0

Az Emberi Jogok Világnapja (december 10.) környékén minden évben levelek és üzenetek millióit küldik el a világ minden részén élő emberek olyanoknak, akiket nem ismernek, de így akarják kifejezni, hogy támogatják őket. A Levélíró Maraton 14 év alatt a világ legnagyobb emberi jogi eseménye lett. Az idei, 15. kampány ma indul.

Az Amnesty International által indított kampányban

tavaly a résztvevők közel 4,6 millió levelet, emailt, SMS-t, faxot és Twitter-üzenetet küldtek

különféle jogsértések áldozatainak, hogy kifejezzék a támogatásukat és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak is írtak, felszólítva őket, hogy engedjék szabadon a jogtalanul bebörtönzött foglyokat, vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre az elkövetőket.

„A Levélíró Maraton az elmúlt 15 évben reményt adott embereknek életük legsötétebb pillanataiban. Képzeljük el, milyen érzés lehet egy börtönben ülőnek, amikor egyszer csak levelek ezreit kapja meg, amelyekben számára ismeretlen emberek fejezik ki a szolidaritásukat. Képzeljük el, milyen érzés lehet megtudni, hogy emberek százezrei támogatják az igazságért folytatott harcod.

A levelek életeket változtathatnak meg”

– mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, aki nemrég interjút adott a Független Hírügynökségnek.

Azt is mondta:

„A világ minden táján jogvédők vannak veszélyben, sokukat úgy kezelik, mintha bűnözők lennének, mert ki merték mondani a véleményüket,

vagy mert szembeszálltak a környezetszennyezőkkel. Soha nem volt még annyira fontos, hogy megmutassuk, velük vagyunk. A Levélíró Maraton azt üzeni a jogsértő hatóságoknak, hogy figyeljük őket. Lehet, hogy hatalmuk van egyes embereket megfélemlíteni vagy börtönbe zárni, de nem hallgattathatják el az őket támogató milliókat.”

Idén az Amnesty két munkatársa is a címzettek között szerepel: a szervezet törökországi igazgatója és elnöke, Idil Eser és Taner Kilic. Ők is a tizenegy jogvédő között vannak, akik ellen a török hatóságok terrorizmussal kapcsolatos koholt vádak alapján eljárást indítottak.

A letartóztatások ellen tüntetők Isztambulban.
Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta: „A Levélíró Maraton egy

kiváló eszköz arra, hogy kiálljunk a jogsértések áldozatai mellett, és erősítsük Magyarországon is a globális szolidaritás eszméjét.

A magyarok gyakran nem hiszik el, hogy egy petíció aláírása számít, de a Levélíró Maraton évről-évre bebizonyítja, hogy milyen ereje van, ha emberek milliói fognak össze egy közös ügy érdekében.”

A kampány december 15-ig tart részeként december 7-én a szervezet bulit is rendez, Vedd magadnak a bátorságot jelszóval. Iván Júlia szerint „az este célja, hogy összehozzuk egy helyre az utóbbi időben egyre nagyobb kormányzati nyomás alatt dolgozó civileket, és amellett, hogy beszélgessünk a közös dolgainkról,

kibulizzuk magunkból a Nemzeti Konzultáció és az ellenünk folyó lejáratókampány okozta feszültséget és stresszt.

Természetesen itt is lehetőség lesz aláírni a Levélíró Maraton eseteit.”

Idén a két török jogvédő mellett egy olyan csádi aktivista mellett is ki lehet állni, akit a Facebookra feltöltött videók miatt kínoztak meg, de lehet támogatni egy finn transzszexuálist, izraeli palesztin aktivistákat, és egy jamaicai jogvédőt is.

Veszélyben vannak a melegek Közép-Amerikában

0

Az Amnesty International jelentése szerint komoly veszélyben vannak az el salvadori, guatemalai és hondurasi leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszex (LMBTI) emberek. A hatóságok nem védik meg őket az erőszaktól, így egyetlen lehetőségük marad: elmenekülni az országból, azonban Mexikóban további veszélyek várnak rájuk.

Melegfelvonulás Mexikóban
Forrás: Wikimedia Commons

A Nincs menedék című jelentés bemutatja az elképesztő méreteket öltő erőszak és diszkrimináció elől El Salvadorból, Guatemalából és Hondurasból menekülő meleg férfiak és transzszexuális nők üldözését. Arról is ír, hogy

a mexikói hatóságok nem védik meg az országon átutazó embereket,

és részletesen bemutatja, hogyan zárják őket rendszeresen és hosszú időre idegenrendészeti őrizetbe az Egyesült Államok területén.

“Közép-Amerikában az embereket durva támadások és hátrányos megkülönböztetés éri a nemi identitásuk vagy a szexuális orientációjuk miatt. Ezeknek az embereknek nincs hova menekülniük” – mondta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International amerikai régióval foglalkozó igazgatója. Azt is mondta:

“Terrorban élnek odahaza, és jogsértések áldozataivá válnak miközben biztonságot keresnek. Jelenleg ők az amerikai kontinens egyik legkiszolgáltatottabb menekült csoportja.”

Az Amnesty International közleménye szerint El Salvador, Guatemala és Honduras azok közé az országok közé tartozik, ahol a legtöbb embert ölik meg. 100 000 lakosra vetítve El Salvadorban 81,2, Hondurasban 58, míg Guatemalában 27,3 ember lesz gyilkosság áldozata a hivatalos adatok szerint.

Az Amnestynek nyilatkozó menekültek és menedékkérők túlnyomó többsége állandó diszkriminációról és durva erőszakról mesélt, köztük a helyi bűnszervezetek által elkövetett gyilkosságokról, fizikai erőszakról és gazdasági kizsákmányolásról.

Úgy érezték, nem volt más lehetőségük, mint elmenekülni.

A jelentés szerint a hatóságok szinte alig vonják felelősségre az LMBTI emberek elleni bűncselekmények elkövetőit, főleg akkor nem, ha maguk a hatóságok emberei a bántalmazók.

A hondurasi Cattrachas nevű civil szervezet adatai szerint 264 LMBTI embert öltek meg az országban 2009 és 2017 között. A legtöbb esetben a gyilkosokat nem állították bíróság elé.

Az Amnesty International kutatása arra is kitér, hogy

a meleg férfiak és transzszexuális nők ellen elkövetett brutális jogsértések nem érnek véget azután, hogy elhagyják az országukat.

A legtöbben arról számoltak be, hogy Mexikóban is további diszkrimináció és erőszak várt rájuk, nem ritkán a hatóságok részéről. Az országra általánosságban amúgy is jellemző az LMBTI emberek elleni erőszak. Többen azt is elmesélték, itt sem érezték magukat biztonságban, mert fenyegetéseket kaptak a határokon átnyúlóan működő bűnszervezetektől.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által készített tanulmány szerint a 2016 és 2017-ben megkérdezett, Közép-Amerikából származó LMBTI menekültek kétharmada lett szexuális és nemi alapú erőszak áldozata Mexikóban.

Többen azt is elmondták, soha

nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy joguk van menedékkérelmet benyújtani

Mexikóban, annak ellenére, hogy visszatérésük esetén komoly veszélybe kerülnének. Azt is elmesélték, hogy a mexikói hatóságok az ellenük elkövetett jogsértések ügyében indított vizsgálatokról soha nem adtak semmilyen felvilágosítást számukra.

“Még több vér fog az el salvadori, hondurasi, guatemalai, mexikói és amerikai hatóságok lelkén száradni, ha nem képesek védelmet nyújtani ezeknek a kiszolgáltatott embereknek” – mondta Erika Guevara-Rosas.

Bárki történetéből lehet színdarab

0

Színházi előadás készül Védett férfiak címmel, amelynek témája a nemek közti egyenlőtlenség, az elnyomás és a szexizmus, az elkészítéséhez pedig bárki hozzájárulhat a saját történetével.

A STEREO AKT kortárs színházi alkotócsoport és az Amnesty International közös akciójában olyan valós, személyes történeteket keresnek, amelyeket sokan átélnek nap mint nap, mégis nehezen vesszük észre bennük a zaklatást vagy a megkülönböztetést.

A darab célja az, hogy

láthatóbb legyen a nemek közti egyenlőtlenség problémája, és elősegítsék a párbeszédet a témában.

A történeteket – névvel, vagy név nélkül – emailben várják a tortenet@stereoakt.hu címre december 5-ig, illetve a Jurányi Ház földszintjén elhelyezett Védett Férfiak vitrinben papíron is bedobhatók egy erre a célra szolgáló postaládába.

Ez volt ma – 2017. november 6.

0

Magyarországra is elértek a legújabb offshore-botrány hullámai, 26 embert ölt meg egy ámokfutó egy texasi templomban, mielőtt öngyilkos lett, Tarjányi Péter nyilatkozott a FüHü-nek, elmaradt a metrófelújítás miatt várt káosz, Tarlós kirúgta Földi Lászlót – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Magyarországra érnek az újabb offshore-botrány hullámai

Nagy István svájci nagykövet
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

II. Erzsébet és Donald Trump közeli munkatársai is érintettek az offshore-botrány legújabb hullámában, a Paradise Papersben. Itt is előkerültek magyar szereplők, a Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Nagy Istvánnal kapcsolatban Mesterházy Attila, az országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult. Azt kérdezi:

“Magyarországi berni nagykövetének van-e olyan tevékenysége, ami összeférhetetlen nagyköveti szerepvállalásával?”

Agyonlőtte magát a texasi mészáros

26 embert ölt meg egy texasi baptista templomban egy ámokfutó. A lövöldözés után elmenekült, de két fegyveres civil üldözni kezdte és tűzpárbaj alakult ki köztük.

Végül az ámokfutó kocsija megállt, ekkor agyonlőtte magát.

Hogy miért lövöldözött a templomban, azt egyelőre nem tudni.

„Az elemzőknek gőzük sincs, hogy mi van ebben az országban!”

 

Tarjányi Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

„Ha az ellenzéki pártok a kormány megbuktatása helyett egymás szavazóinak elcsábítására törekszenek, akkor annak súlyos választási vereség lesz a következménye” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Progresszív Mozgalom megalapítója, Tarjányi Péter.

Szerinte a Fidesz megbuktatható, az Orbán-rezsim embereit – a főügyésszel, Polt Péterrel az élen – el lehet zavarni. Az interjúban arról is beszélt, hogy a demokrácia visszaállításához nincs szükség kétharmados győzelemre, elég lenne az egyszerű többség, de a Fidesz leváltásához nélkülözhetetlen a demokratikus ellenzék együttműködése.

Nem volt káosz a metrófelújítás miatt

Hétfőn elkezdődött a 3-as metró több mint egy éven át tartó felújítása a Lehel tér és az Újpest-Központ közötti szakasz lezárásával. Tarlós István főpolgármester szerint a BKV és a BKK szakemberei mindent megtettek, hogy a legkisebb fennakadással járjon a felújítás. Horváth Csaba MSZP-s politikus szerint a főváros által tervezett hatvan busszal nem tartható a 3-as metró pótlása.

Teljes a csönd az erdélyi „magyar kórház” körül

Csaknem másfél éve sokat beszéltek az Erdélyben építendő „magyar kórházról”, tavaly április óta azonban

mély csend van körülötte.

Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.

Kirúgta Földi Lászlót Tarlós István

Sértődött interjút adott Földi László a Magyar Időknek: az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója, sok egyéb mellett, arról beszélt, hogy az Echo tévés megnyilatkozását, amelyben a civilszervezetek vezetőit likvidálásra ítélte, szándékosan félremagyarázták, „elindult a karaktergyilkosság ellene”, amelyet szerinte a balliberális oldal oly kiérlelt technikával művel, és amelynek ő már sokszor lehetett részese.

Ez volt az az interjú, ami után Tarlós István eltiltotta attól, hogy migrációs témában nyilatkozzon, most viszont erről is beszélt. Így aztán a főpolgármester délután közleményt adott ki, amelyben azt írja:

“A történtek után nem maradt választási lehetőségem. Földi Lászlóval megegyeztem, hogy 2017. november 30-ával munkaviszonya a Városházán megszűnik.”

Az Amnesty International konzultálna a kormánnyal

A nemzeti konzultációban is emlegetett szervezet közleménye szerint úgy döntött, emlékezteti a kormányt, hogy „egykoron a magyar állam legmagasabb szintű vezetése számára is fontosak voltak az emberi jogok és az azokért dolgozó civil szervezetek”. Ezért elindítottak egy weboldalt, amelyen keresztül mindenki üzenhet a kormánynak.

Feltételesen szabadlábon a volt katalán elnök

A belgiumi vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után azt közölte, hogy

Carles Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi,

amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak

Túszokat ejtettek az Iszlám Állam dzsihádistái

Jemenben öngyilkos merénylők támadtak az ádeni rendőrkapitányságra, majd túszokat is ejtettek. Több órás tűzharc után sikerült megölni az összes dzsihádistát. 23 rendőrtiszt halt meg az akciójukban.

A szélsőjobb veresége Szlovákiában

A hétvégi szlovák megyei választásokon az antifasiszta egységfront megbuktatta Marian Kotleba kerületi kormányzót Besztercebányán. A szélsőjobboldali politikus 2013-ban került a közép-szlovákiai tartomány élére, ahol a leszakadó régió frusztrált lakói őt látták a legalkalmasabbnak, hogy változtasson a rossz helyzetükön. Mostanra viszont, többek között az EU-ellenes üzenetei miatt, jelentősen csökkent a támogatottsága.

Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány

Egy petíció azt követeli, hogy az Oscar-díjas

Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról.

Az online ív aláírói szerint a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Már több mint ezren kérték azt, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán, ahol pedig a hagyományok szerint ő adná át a legjobb színésznőnek járó díjat.

Sztárok verekedtek az NFL-meccsen

51 pontot ért el a ligát vezető Philadelphia Eagles és az idény egyik meglepetéscsapata, a Los Angeles Rams is. Az NFL kilencedik játékhetének vasárnapi meccsein tulajdonképpen az volt a legnagyobb meglepetés, hogy alig született meglepetéseredmény. Izgalmas meccs persze akadt és volt két verekedés is: az egyik két sztár, A.J. Green és Jalen Ramsey között.

“The Hungarian government should at least be saying: We are so sorry”

The Hungarian government should be ashamed of its treatment of the refugees and not proud of it, says Salil Shetty, Secretary General of Amnesty International. In an interview with FüHü he says that the national consultation is part of the election campaign, the NGO-bill is not in line with international law, and human rights are in a free fall due to the politics of demonization. We also asked Salil Shetty whether he is a Soros-agent.

Hungarian version HERE

Salil Shetty, Secretary General of Amnesty International

Amnesty International is mentioned in the so-called national consultation. What do you think about this?

This so-called national consultation sounds like a part of the government’s election campaign.

It’s not based on facts, it’s a fictional set of issues.

The reason why Amnesty International is listed there is that it is part of the government’s campaign to delegitimize any kind of independent voice, any kind of dissent, any kind of accountability mechanism on the government.

In the consultation Amnesty is mentioned as an organization that demanded the release of Ahmed H., who was accused of talking into a megaphone and throwing “solid objects” towards the police during the riots in Röszke. He was charged with terrorism, which Amnesty holds “unfounded and absurd”. The Syrian man was sentenced to 10 years, however, the second-degree court found the ruling unfounded and ordered a new trial.

So, I mean the trial of Ahmed H. from the very outset was not a fair trial, because even before the trial was completed, the government had been running an expensive campaign to prove that he was a terrorist. Even when the trial was in progress. It is a fragrant violation of all international standards. And as you know, it’s already been rejected by the court. The second round of the trial is about to begin in the end of October. It’s in that context that they have referred to Amnesty. We don’t take that seriously. I am very grateful to them for giving Amnesty a lot of publicity.

The government says that Amnesty International is one of the “pseudo-civilian organizations” of George Soros that try to implement the Soros-plan, and its representatives are his agents. Are you a Soros-agent?

(laughing) I am not sure what this Soros-plan is or what a Soros-agent is. The good thing about Amnesty is that we are a global movement of ordinary people who stand up for human rights everywhere. Over 95 per cent of our income comes from our members, activists. We have 7 million members and activists in the world, individuals who make small contributions.

We get some money from foundations and trusts, which includes Open Society Foundation, but this is a very small fraction, and it’s really not significant.

What do you think about the campaign against the NGOs in general?

This campaign had many steps. From 2014 onwards, Prime Minister Orbán has been attacking NGOs in many different ways. In 2014 it was about some Norwegian grants received by some NGOs. So, they came up with attacks, investigations. All of which, when taken to the court, was proved to be false.

More recently they have introduced the Lex NGO bill, which is styled after the Russian foreign agents bill. Of course we are challenging it, because it is against the right of privacy, against the freedom of associations. It is labelling organizations. We refuse to comply with that, along with 22 other NGOs we filed a complaint to the Constitutional Court.

It is not in line with international law. It is against all the fundamental principles Amnesty stands for.

So, we are going to fight that nationally and internationally.

In your last Annual Report you wrote that the situation of Hungary was among the most disappointing ones. Why do you think so?

If you look at the 1990s, the first decade after Hungary had come out of the iron curtain, until around 10 years ago, there was a lot of optimism around Hungary. The young people of Hungary were excelling everywhere in the world, there were so many success stories…

But what we have seen in the last Orbán-period is an attack on judiciary, the media, civil society. The worst manifestation of that was of course the attack against Muslims and migrants.

It is not only disappointing, it is shameful. A country that does not respect the rights of the most vulnerable people in the world should be shameful of itself. Well, it’s not really the country, because I want to separate the people of Hungary from this regime that is creating this image of Hungary.

Instead of being ashamed of what they are doing, they are going around saying that they are so proud

that they have kept the refugees away. The Hungarian government should at least be saying: we are so sorry that we are not able to meet the rights and obligations towards the most vulnerable people.

The report was about 2016, several months have passed since then. How did the situation change? For better or worse?

In all these counts, the attack on civil society, the treatment of the refugees, the attack on any kind of free speech or dissent, I would say it’s got worse.

In the case of the refugees, well, there are almost no refugees coming in any more. There is nobody for them to prosecute any more… But the people out there in those container camps are suffering. The number of people, whose application for asylum is processed, is negligible. We are talking about 2500 in the first six months. They have nobody to push back, because they are not letting anybody in. It is certainly not better for the people who are seeking asylum.

You mentioned free speech: what do you think about press freedom in Hungary?

Any press entity, which is trying to have an independent voice and which is critical of the government, as far as I am aware, doesn’t have much room to function. And they will use every possible avenue to make sure that any kind of criticism is not being allowed to surface.

It’s not different from the NGO-story.

Anybody who is critical and holding the government to account is silenced, using one method or another.

Populism is spreading now in the world, why do you think it is a problem?

It is a problem more broadly for how societies develop and operate, for the future of democracies. But for Amnesty it is a problem for its consequence on human rights.

While of course one can talk about Duterte and Erdogan, the fact is that Hungary is a Western European country. It is at the heart of Europe. You cannot compare it to the Philippines or Russia.

Instead of populism we call it the politics of demonization, when you identify a group of people, like the refugees or the Roma, and make them a scapegoat, you attack them and you deflect the attention from what needs to be done in the country, and you muzzle anybody who doesn’t agree with you.

The consequence of the politics of demonization is that human rights are in a free fall.

Whether it comes to the freedom of association, to the freedom of speech, expression, all of these are either under threat or attack.

“A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie”

Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára

Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?

Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.

Nem tényeken alapul, hanem fikción.

Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.

A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.

Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.

A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?

(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.

Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.

Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?

Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.

Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.

A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.

Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.

A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?

Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.

Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.

Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.

Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,

hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.

A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?

Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.

Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.

Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?

Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.

Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.

Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.

A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?

Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.

Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.

Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.

A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.

Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.

Magyarország és Lengyelország egy menedékkérőt sem vett át

0

Az európai uniós országok a menedékkérők áthelyezésében mindössze a vállaltak harmadát teljesítették, Magyarország és Lengyelország pedig egyetlen menedékkérőt sem vett át – közölte az Amnesty International (AI). Holnap, 26-án lezárul a Görögországból és Olaszországból a menedékkérők áthelyezésére nyitva álló kétéves időszak.

Az európai országok túlnyomó többsége csúfos kudarcot vallott ezen a téren – fogalmazott a civil szervezet.  Mint írták, Spanyolország a kvóta 13,6 százalékát, Belgium 25,6 százalékát, Hollandia 39,6 százalékát, míg Portugália 49,1 százalékát teljesítette a vállaltaknak, s csak Málta az egyetlen EU-tagország, amely teljesítette a kvótát. Norvégia és Lichtenstein önkéntes alapon vett részt a mechanizmusban, előbbi 1500, utóbbi pedig 10 menedékkérőt helyezett át. Kiemelkedik még Finnország, amely 1951 menedékkérőt (94 százalék) és Írország, amely 459 menedékkérőt (76,5 százalék) vett át.

Szlovákia – amely Magyarországhoz hasonlóan elvesztette a kvótapert -, a 902 menedékkérőből csak tizenhatot, míg Csehország a 2691-ből mindössze tizenkettőt helyezett át.

Pénztől is elestünk

Amellett, hogy ez jogilag is kötelező lett volna, Magyarország is 6 ezer eurós (1,9 millió forintnyi) támogatástól esett el, amely minden áthelyezett menedékkérő után járt volna. Ez a 2,4 milliárd forintos összeg több, mint amibe az ellátásuk került volna egy év alatt.

Az Amnesty International felszólította az európai kormányokat, hogy tegyenek eleget az áthelyezésekre vonatkozó kötelezettségeiknek, és más módokon – például munkavállalói vízumok és családegyesítések útján – is fogadjanak védelemre szoruló embereket Olaszországból és Görögországból – idézi a közleményt az MTI.

 

A fiatalok háromnegyede befogadna menekülteket

0

Ez derült ki az Amnesty International és a Világgazdasági Fórum felméréseiből.

Az Amnesty közleménye szerint az is kiderül a Világgazdasági Fórum világszerte végzett, Global Shapers Annual Survey nevű felméréséből, hogy az országok vezetői nem értik a fiatal választókat.

A 18-35 évesek túlnyomó többsége befogadna ugyanis menekülteket az országába

(72,6%), sőt, több mint negyedük (27,3%), saját otthonába is.

Forrás: Amnesty International

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint „a háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok, mondván nem tudnak rajtuk segíteni. (…) Közel két év telt azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját,

a legtöbb ország mégsem hajlandó még a saját maga vállalt elégtelen számú áttelepítésre vonatkozó vállalásnak sem eleget tenni.

Eközben komoly esély van rá, hogy az idei év során halnak majd meg a legtöbben a Földközi-tengeren.”

Az Amnesty International tavalyi felmérése szerint 5-ből 4 ember fogadna be menekülteket az országába. Vagyis a helyzet gyakorlatilag nem változott a mostani felmérés szerint sem.

Amerikában a fiatalok 85%-a mondta azt, hogy szeretne befogadni menekülőket.

Salil Shetty szerint „ebből is látszik, hogy Donald Trump nem mond igazat, amikor a saját menekültellenes elképzeléseit az ország egészének véleményével azonosítja”.

Forrás: Wikimedia Commons

A kérdésre, hogy mit kellene tenni a kormányoknak a menekültekkel, 55% azt mondta, hogy „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”.

Alig 3,5% mondta azt, hogy a menekülteket ki kellene toloncolni.

Az Amnesty International folytatja I Welcome nevű kampányát a menekülők védelméért. Ennek keretében szeptember 20-án a világ több mint 200 városában tartanak koncerteket a Sofar Soundsszal közösen, köztük Budapesten is. Olyan előadók lépnek fel menekült zenészekkel együtt, mint például Ed Sheeran.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK