Kezdőlap Címkék Amerika

Címke: Amerika

Ismerje meg az „anti-Sorost”, Trump egyik legnagyobb támogatóját!

Több mint 38 milliárdosra becsülik a kaszinómágnás, Sheldon Adelson vagyonát, aki hatalmas összegekkel támogatta Donald Trump megválasztását, és azóta is rendszeresen találkoznak. A 84 éves Adelson rendszeresen szerepel azokon a listákon, amelyeken a világ legbefolyásosabb embereit sorolják fel, komoly befolyása volt Trump Jeruzsálemet érintő döntésére is. Nagy ellenfeléhez, Soros Györgyhöz hasonlóan Adelson is sok ügyet támogat – de a nézeteik szinte mindenben különböznek.

Sheldon Adelson
Forrás: Flickr / East Coast Gambler

Sheldon Adelson 1933-ban született, apai oldalról ukrajnai és lengyelországi zsidó felmenői vannak, anyja viszont Angliában született. Bostonban nőtt fel, már fiatal korában milliomos lett különböző üzleteivel, mára pedig

ő Amerika 14. leggazdagabb embere,

a Forbes szerint 38,3 milliárd dolláros vagyona lehet – vagyis kb. másfélszer akkora, mint nagy ellenfelének, Soros Györgynek volt az adományozás előtt.

Adelson a Las Vegas Sands Corporation alapítója, elnöke és vezérigazgatója, szállodája és kaszinója van Las Vegasban, Makaóban és Szingapúrban, övé a Las Vegas Review-Journal című újság, valamint az Israel Hayom (Izrael Ma) című izraeli napilap. Ezek mellett az offshore-cégeket leleplező Panama Papírok között is előkerült Adelson neve: egy bermudai céghez volt köze.

Már gazdag ember volt, amikor 1991-ben második feleségével Velencében járt nászúton, és annyira megtetszett neki a város, hogy felépíttetett egy róla mintázott szállodát Las Vegasban: a The Venetiant. Amely egyébként, a Las Vegas Strip hoteljeihez hasonlóan, jóval több, mint egy szálloda: szórakoztatóipari komplexum, kaszinóval, éttermekkel, klubokkal.

Fotó: MTI/EPA/David G. McIntyre

A kétezres évek elején Adelson Kelet-Ázsiában kezdett terjeszkedni, egész pontosan Makaóban: ő nyithatta meg az első, nyugati stílusú kaszinót. Ezzel kapcsolatban korrupciós vádak is érték, újságcikkek szerint például a koncesszióért cserébe segített, hogy Peking kapja a 2008-as olimpiát. Végül 2016-ban a cég elfogadott egy 9 millió dolláros büntetést, és lezárták a vizsgálatot.

Sheldon Adelson vagyona az ázsiai befektetéseknek köszönhetően megsokszorozódott,

így került be a világ leggazdagabb emberei közé.

Az amerikai milliárdosok többségéhez hasonlóan régóta adományoz nagyobb összegeket különböző, általa fontosnak tartott társadalmi ügyekre, egy, a saját nevét viselő alapítványt is létrehozott. Tízmilliókat fordított iskolák építésére, de zsidó származású fiatalok izraeli útjait is támogatja. Emellett

gyakorlatilag minden ellen küzd, amit Soros György támogat.

Sorosnak például vannak befektetései az online szerencsejátékiparban, míg Adelson háborút hirdetett az internetes kaszinók ellen. 2013-ban arról beszélt, hogy Iránra atombombát kellene dobni, dollármilliókkal küzd a marihuána legalizálása ellen, és még egy szervezetet is létrehozott, kifejezetten azért, hogy szembeállítsa a demokraták támogatói, elsősorban Soros György által létrehozott MoveOnnal, amely főleg liberális ügyeket támogatott.

Forrás: Wikimedia Commons

Ez a szervezet volt a Freedom’s Watch, amelynek évi 30 millió dolláros költségvetését Adelson gyakorlatilag egymaga finanszírozta. A szervezet

rengeteget költött például az iraki háború népszerűsítésére,

valamint republikánus jelöltek támogatására.

Sheldon Adelson ugyanis, bár családja demokrata volt, hithű republikánus. Hiába nőtt a vagyona Barack Obama elnöksége alatt jobban, mint bárki másé (a Facebook-alapító Mark Zuckerberget is beleértve), elszántan küzdött ellene: a Brookings Intézet szerint csak 2012-ben összesen 93 millió dollárt költött arra, hogy Obamát ne válasszák újjá.

A kudarc nem vette el a kedvét: a Bloomberg összesítése szerint

Adelson az elmúlt néhány évben több mint 200 millió dollárt költött republikánus jelöltekre és különböző, a jobboldaliak által fontosnak tartott ügyekre.

2012 februárjában a Forbes-nak el is mondta, hogy miért: azt állította, ellenzi, hogy gazdag emberek megpróbálják befolyásolni a választásokat, de ameddig képes rá, ő is megteszi, mert szerinte Soros György is ezt csinálja.

Ugyanebben az interjúban Adelson egyébként azt is állította, hogy ellenzi a negatív kampányt, és az ő pénzét nem lehet ilyenre használni – ugyanakkor több példát is lehet sorolni, amikor mégis ez történt.

A pénznek is köszönhetően

Sheldon Adelson befolyása óriási a republikánus pártra,

az utóbbi időben még nagyobb is, mint a nála is gazdagabb Koch-fivéreké.

Több forrás szerint Adelson a tavalyi elnökjelöltek között például valóságos külön castingot tartott a Venetianben, ezután döntötte el, hogy kit támogat. Ő volt a legnagyobb adományozó a 2012-es és 2016-os kampányban is – nemcsak saját pártjában,

egyik pártnak sem adott senki annyi pénzt, mint ő a republikánusoknak.

Tavaly Donald Trump mögé állt, 25 millió dollárt adott a kampányára, majd a választási győzelem után adott ötmilliót Trump beiktatási ünnepségére is – soha egyetlen magánszemély nem adott még ennyit. A New York Times szerint

Trump hivatalba lépése óta az elnök és Adelson rendszeresen beszélnek egymással,

vagy telefonon, vagy a Fehér Házban.

Sheldon Adelson feleségével Trump beiktatási ünnepségén
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Nemcsak Amerikában ilyen nagy a befolyása, hanem Izraelben is. Az ő tulajdonában lévő Israel Hayom az ország legolvasottabb napilapja – és az újság hosszú időn keresztül Benjamin Netanjahu kormányfő szócsöveként működött.

Az elmúlt néhány hónapban Adelson és Netanjahu viszonya azonban megromlott, a Times of Israel korábban arról írt, hogy a milliárdost egy rendőrségi ügyben is meghallgatták, és ott azt mondta, „meglepődött, csalódott és dühös”, hogy Netanjahu tárgyalásokat folytatott egy másik lappal, hogy írjanak róla kedvezőbben, cserébe pedig azt ígérte, visszafogja az Israel Hayomot.

Emiatt Adelson egyre inkább a még Netanjahutól is jobbra álló Naftali Bennett felé fordult, a Háárec szerint ezt ellensúlyozandó kezdett Netanjahu aktív Soros-ellenes kampányba, hogy valamelyest visszaszerezze Adelson bizalmát.

Sheldon és Miriam Adelson
Forrás: Wikimedia Commons

A milliárdos régóta támogatja, hogy az USA Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, hírek szerint egyre türelmetlenebb volt, amiért Trump halogatja a döntést – ez a nyomás is közrejátszhatott a közel három héttel ezelőtti bejelentésben.

A téma ugyanis a New York Times információi szerint régóta napirenden volt Trump és Adelson között – állítólag még tavaly Trump azzal győzte meg a milliárdost, hogy őt támogassa a jelöltek közül, hogy megígérte neki Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerését és a nagykövetség költözését. A lap szerint tíz nappal azelőtt, hogy Trump hivatalba lépett volna, kettesben találkozott Adelsonnal, aki utána felhívta egy barátját, és azt mondta neki:

Trump számára a fő prioritások egyike lesz, hogy átköltöztesse a nagykövetséget.

Trump azért is hozhatott ilyen, a világ legtöbb országában elutasított döntést, mert számára Jeruzsálem kérdése amúgy is inkább belpolitikai ügy, és nem diplomáciai. Fő támogatói közül pedig nem csak Adelsonék harcolnak a költözésért, hanem az úgynevezett evangéliumi keresztény közösségek is.

Az biztos, hogy októberben Adelson a Fehér Házban együtt vacsorázott Trumppal – nem sokkal később pedig az elnök bejelentette döntését. Nem véletlenül mondják sokan, hogy Adelson befolyására tett így. Azt pedig a közeljövőben meglátjuk, hogy a konzervatív milliárdos más ügyekben is konkrét intézkedésekre tudja-e váltani befolyását.

Aki ismeri a House of Cards (Kártyavár) című sorozatot, annak Adelson életének több eleméről is eszébe juthat az egyik szereplő: Raymond Tusk, a titokzatos milliárdos. Tusknak is kínai üzletei vannak, kaszinómogulokkal is kapcsolatban áll – és aztán ebből a pénzből támogatják a kampányt. A hasonlóság nem véletlen, Tusk alakját részben Adelsonról mintázták a sorozat készítői, de rajta kívül a Koch-fivérek és Warren Buffett is mintaként szolgált.

Amerikai külügyminiszter: Oroszország mérsékelje az erőszakot Ukrajnában

0

Rex Tillerson telefonon három fontos témáról tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Az amerikai külügyminiszter Ukrajna kapcsán arra kérte Oroszországot, hogy csökkentse az erőszak szintjét az ország keleti felében. 2014 óta harcolnak ott az oroszbarát lázadók az ukrán hadsereggel. Bár az orosz kormány ezt tagadja, de

számtalan bizonyíték van arra, hogy Oroszország fegyverrel is támogatja a lázadókat.

Ezért is döntött úgy az Egyesült Államok, hogy tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának. Amerikai katonai tanácsadók is segítik az ukrán hadsereget, ezért fennáll a közvetlen konfrontáció veszélye. Ezért érezte szükségét Rex Tillerson, hogy figyelmeztesse az oroszokat.

Az amerikai külügy tájékoztatása szerint Tillerson és Lavrov megvitatta Szíria helyzetét is. Itt is fennállt és fennáll a szembenállás veszélye, hiszen az oroszok Asszad elnököt, az amerikaiak pedig a mérsékelt felkelőket támogatják a több mint hat éve tartó háborúban.

A harmadik téma Észak-Korea volt:

Lavrov felajánlotta, hogy közvetít. Tillerson az olajembargó betartására hívta fel a figyelmet. Ezt az ENSZ BT rendelte el egyhangúan, vagyis Oroszország is megszavazta. Csakhogy hírszerző jelentések szerint Oroszország továbbra is nagy mennyiségű olajat szállít Észak-Koreának, amely szinte naponta fenyegeti meg atomháborúval az egész világot.

Volt tengerészgyalogos készült merényletre San Franciscóban

0

Egy fedett FBI-ügynökkel beszélgetett arról, hogyan lehetne csőbombát készíteni. Azért figyelték, mert korábban kifejezte szimpátiáját az Iszlám Állam iránt.

A 25 éves Everitt Aaron Jameson nyolc éve kapott kiképzést, de leszerelték, mert nem vallotta be, hogy asztmást. Ezután kamionsofőrként dolgozott. Egy népszerű turista célponton, a Pier 39-nél akart támadni a BBC szerint, hogy minél több embert megöljön karácsony idején. Bombát is akart készíteni, csakhogy

erről egy fedett ügynökkel beszélgetett

A házkutatás során fegyvereket és egy, a támadást vállaló levelet is találtak. Ebben Donald Trump jeruzsálemi döntéséről írt.

Jamesont szeptember óta figyelték, mert a közösségi médiában az Iszlám Államot támogató bejegyzéseket tett közzé. Az október 31-ei, New York-i támadás után is arról írt, hogy támogatja a merényletet. Azért a Pier 39-et választotta, mert

ott mindig rengetegen vannak.

A közel-keleti vereségei után új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam korábban felszólította híveit, hogy karácsonykor kövessenek el merényletet azokban az országokban, amelyek tagjai az ellene harcoló koalíciónak.

Amerika felfegyverzi Ukrajnát

1

Az Egyesült Államok Javelin tipusú tankelhárító rakétákat szállít Ukrajnának, és ezzel szakít az Obama-korszakkal, amikor nem engedélyezték ilyen fegyverek eladását.

Attól tartottak, hogy fegyverkezési verseny alakul ki az ukrán hadsereg és a kelet-ukrajnai lázadók között, akiket Oroszország támogat. Az oroszok egyébként máris tiltakoztak. Az amerikaiak azt mondták: a tankelhárító rakéták védelmi célokat szolgálnak.

Idén sokkal több civil halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter már az EBESZ bécsi konferenciáján jelezte december hetedikén, hogy a Trump-kormány fokozza Ukrajna támogatását. Azt is mondta: mindenki számára világos, hogy a lázadókat Oroszország támogatja.

A Trump-kormány kezdetben azért tartózkodott az ukrán hadsereg felfegyverzésétől, mert meg akart egyezni Oroszországgal, ennek az esélye viszont eltűnt. Tillerson azt is mondta:

szó sem lehet róla, hogy mérsékeljék az Oroszország elleni szankciókat.

Az Európai Unió is nemrég döntött úgy, hogy meghosszabbítja a szankciókat. Ezeket azért vezették be, mert 2014-ben az oroszok annektálták az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.

Döntött a bíróság: Trump túllépte hatáskörét

0

A beutazás korlátozásáról szóló rendeletébe tett így egy amerikai fellebbviteli bíróság szerint. A beutazási tilalom nem vonatkozhat olyan emberekre, akiknek erős kötődésük van az Egyesült Államokhoz.

Az elnöki rendelet Iránból, Szíriából, Jemenből, Líbiából, Szomáliából, Csádból, valamint Észak-Koreából és Venezuelából korlátozta volna a beutazást addig, amíg szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be.

Korábban Trump két elnöki rendeletet is hozott erről, de a bíróságon mindkettő elbukott.

A harmadik változatot jóváhagyta a szövetségi legfelsőbb bíróság, de októberben két szövetségi bíró is felfüggesztette az elnök rendeletét. A kormány emiatt a 9. kerületi fellebbviteli bírósághoz fordult, amelynek az illetékességi köre több tagállamra kiterjed.

Ez a fellebbviteli bíróság most úgy döntött: a beutazási tilalom nem vonatkozhat olyanokra, akiknek „igazolhatóan jóhiszemű viszonya van az Egyesült Államokkal”. A döntés szerint az elnöknek joga van szabályozni a bevándorlók belépését az országba, de ez a jog nem korlátlan, és Trump

„ezúttal ismét túllépte a ráruházott hatalmi jogkört”.

A bíróság döntése addig nem lép érvénybe, amíg a valószínűsíthető fellebbezésről nem dönt a Legfelsőbb Bíróság.

Trump: Oroszország és Kína a legnagyobb ellenfél

0

Ezt a két országot emelte ki az amerikai elnök, aki most tette közzé első nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum szerint Oroszország és Kína is kihívást jelent az Egyesült Államok erejére, biztonságára és gazdasági virágzására nézve.

„Eltökéltek abban, hogy a gazdaságot kevésbé szabaddá és kevésbé igazságossá tegyék, növeljék katonai erejüket, illetve

uralják az információ- és adatáramlást,

hogy így elnyomhassák lakosságukat és kiterjeszthessék befolyásukat” – ezt írják a stratégiában, amely Iránt és Észak-Koreát is veszélyforrásként nevezi meg. Államok mellett olyan szervezetek is szerepelnek ezen a listán, mint például az Iszlám Állam.

Trump korábban igyekezett jobb kapcsolatot kiépíteni Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel – kevés sikerrel, most mindkét állam úgy jelenik meg a dokumentumban, mint amelyek

az amerikai érdekekkel ellentétesen akarják formálni a világot.

A stratégiát bemutató beszédében Trump azt mondta: Amerikában új vezetés van, új stratégiával és új reménnyel.

Az amerikai külügyminiszter kész előfeltételek nélkül tárgyalni Észak-Koreával

0

Ezt jelentette be Washingtonban egy konferencián Rex Tillerson. Szerinte nem reális azt követelni, hogy Észak-Korea adja fel a teljes programját, mielőtt a tárgyalóasztalhoz ülne, mert ehhez már túlságosan is sokat fektetett be a nukleáris és rakétafejlesztésekbe.

Ez gyökeres fordulat az USA diplomáciájában, amely mindeddig az atom- és rakétakísérletek teljes felfüggesztését követelte Észak-Koreától.

Nemrég Trump megrótta külügyminiszterét amiatt, hogy „azt hiszi, hogy lehet értelme a tárgyalásoknak”. Az hír is elterjedt, hogy hamarosan meneszti is, és a CIA-t vezető Mike Pompeo kerülhet a helyére.

Tillerson mostani javaslata a realitások felismerését tükrözi:

Trump nemzetbiztonsági tanácsadója és a védelmi miniszter ugyanis megmondták az elnöknek, hogy mindenféle katonai megoldás túlságosan kockázatos a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, mert hatalmas áldozatokkal járna.

Észak-Korea az utóbbi időben állandóan háborúval fenyegetőzik, de Kína és Oroszország továbbra is támogatja a rezsimet. Ráadásul Észak-Korea kereskedelmének a 80%-a kapcsolódik Kínához. Éppen ezért,

az amerikaiak a kínaiak közvetítő szerepére is számítanak.

Az biztos, hogy Kína el akarja kerülni a háborút, hiszen az menekülthullámot váltana ki, és pánikot okozna a szomszédos kínai tartományokban, ahol már kisokost adtak ki arról, hogy mi a teendő atomháború esetén.

Súlyos republikánus vereséget hozott az alabamai választás

0

A demokrata Doug Jones nyert a Trump által támogatott republikánus Roy Moore-ral szemben, akit többen szexuális zaklatással vádoltak. 25 éve nem nyert demokrata Alabamában.

Az államban azért kellett szenátort választani, mert a korábban megválasztott Jeff Sessionsből igazságügy-miniszter lett. A republikánusoknál a Trumphoz hasonló karakterű Roy Moore nyerte az előválasztást, de közben

több nő vádolta meg azzal, hogy 14-17 éves korukban szexuálisan zaklatta őket.

Moore akkor a 30-as éveiben járt.

A botrány miatt a republikánus vezetés vissza akarta léptetni, de aztán Donald Trump kiállt mellette, és masszívan kampányolt is Moore megválasztásáért.

Hiába, a választást ugyanis Doug Jones nyerte. Ő azt mondta:

„Nemcsak Alabama államban, de az egész országnak megmutattuk az utat, hogy képesek vagyunk összefogni.”

Moore nem ismerte el vereségét, Trump viszont a Twitteren gratulált a győztesnek.

Az eredmény több ok miatt is fontos: egyrészt ezzel minimálisra csökkent a szenátusban a republikánus többség, 51:49 a képviselők aránya. Másrészt

Alabama igazi republikánus fellegvár,

Trump nagy fölénnyel, 28 százalékponttal győzött itt tavaly, demokrata szenátort pedig 1992 óta nem választottak. Sőt, ahogy a CNN megjegyzi, az akkori győztes Richard Shelby két évvel később átállt a republikánusokhoz.

Kongresszusi vizsgálatot sürget három nő, akiket Trump zaklatott

0

Két év alatt már tucatnyian vádolták meg Donald Trumpot szexuális zaklatással. Az esetek főleg azelőtt történtek, hogy politikai pályára lépett.

Az áldozatai közül három most a Reuters szerint azt mondta: a Weinstein-ügy kapcsán kirobbanó szexuális zaklatási botrányok miatti közhangulatban újra meg kellene vizsgálni Trump hasonló ügyeit. Az áldozatok szerint

Trump engedély nélkül megcsókolta, fogdosta őket, vagy a szoknyájuk alá nyúlt.

Azt mondták: nem gondolják, hogy az elnök le fog mondani a zaklatási ügyei miatt, de mindenképp kongresszusi vizsgálatot sürgetnek.

Trump tagadja a vádakat, de egy ügyben eljárás vár rá. A kampány alatt egyébként egy olyan felvétel is előkerült róla, amelyen vulgáris kifejezésekkel ecseteli, hogyan szokott nőket zaklatni. Emiatt elnézést kért, de azt is mondta: ez csak amolyan öltözői beszéd volt.

Orosz kémkedés Amerikában: informatikai Pearl Harbor?

0

Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.

Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.

Most a Politico európai kiadásának nyilatkozott, és azt mondta:

az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.

Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.

Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.

Morell azt is mondta:

az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.

Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.

Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!