Kezdőlap Címkék államtitkár

Címke: államtitkár

A hétből kettő csak 2020-tól léphet életbe!

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a tegnapi M1-nek és a Klubrádiónak adott interjújában, ma reggel a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban Orbán Viktor hétvégén bejelentett 7 pontos gyermekvállalást ösztönözni kívánó programjáról beszélt.

Akár 40 millió forint támogatást is kaphat egy fiatal pár közös önálló életük megkezdésére segítségként az államtól a családvédelmi intézkedések nyomán. Elmondta: egy fiatal házaspár esetén az általuk igényelt kedvezményes, 10 millió forintos hitel három gyermek vállalása után teljes egészében támogatássá válik. Ehhez új lakás esetén fel tudják venni a 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt, amit nem kell visszafizetni, továbbá igényelhetnek egy 15 millió forintos kedvezményes csok-hitelt (akár használt ingatlan vásárlásához is) – fűzte hozzá. Ha egy anyának diákhitele van, akkor azt lépésenként engedik el, sőt második gyerek esetén akár a csokhoz kapcsolódó hitelből is rögtön elengednek egymillió forintot. Harmadik gyerek esetén további négymillió forinttal kevesebbet kell visszafizetnie a családnak.

Jelenleg az építkezéseknél az áfa is visszaigényelhető – emlékeztetett.

Viszont kiderült csak 2020-tól léphet életbe a négygyerekes nők szja-mentességéről és a nagyszülői gyed-ről rendelet. A családvédelmi akcióterv gyakorlatba ültetéséhez új törvények, rendeletek szükségesek.

Idén 75 milliárd, jövőre pedig 150 milliárd forintot szán a programra a kormány.

2018 legjobbjai – A veréb nem hülye! – avagy a jövőjét éli fel Magyarország!

Január elsejétől olcsóbb lehet az energia előállítása, mert megfelezik a napelemekre kivetett termékdíjat – jelentette a kormány.  Szakemberek szerint azonban csak megfelezik azt az adót, amelynek a bevezetése merénylet volt az ország fejlődése ellen. Az európai átlaghoz képest ugyanis továbbra is magas marad a termékdíj, s a bonyolult engedélyeztetési eljárásokkal együtt csak arra alkalmas, hogy a megújuló energia térnyerését akadályozza. Elemzők szerint a kormányzat azért gátolja minden eszközzel a nap- és a szélenergia felhasználásának elterjedését, hogy ne derülhessen ki: a paksi bővítés után drágább lesz az elektromos energia ára, mintha a megújuló energiából, tehát a nap és a szél felhasználásával állítanák elő ugyanazt. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Illés Zoltán, a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára azt mondja, hogy az atomerőmű bővítése egy politikai játszma része, amivel a jövőjét éli fel Magyarország.

Illés Zoltán
MTI Fotó: Kovács Attila

Az újév első napjától csökken a napelemekre kivetett termékdíj, ámbár még így is magas marad, hiszen ilyen adó más országban nem akadályozza a fejlődést. Gondolja, hogy nálunk is rájönnek majd erre?

Remélem, ugyanis a termékdíj a napenergia felhasználásának kifejezett akadálya. Bevezetése egyike a kormány pancser intézkedéseinek, amelyet az atomerőmű bővítéséről meghozott döntés mámorában javasolt egy állását féltő hivatalnok. Azt gondolta, hogy ha a megújuló energia elterjedését Orbán szája íze szerint gátolja, s kedvező helyzetbe hozza a kormányzat által favorizált atomot, akkor a „nagyfőnöknél” jó pontokat szerezhet. Ezt ő maga árulta el bizalmasan.

Ismert politikus az illető?

Nem szeretném a nevét említeni, mert az ártalmas termékdíjat a kormány három éve elfogadta, az ötletgazdát azonban érdemei elismerése mellett kirúgta, de még a munkahelyét, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget is megszüntette. Ezt kapják az alattvalók. Egyébként annak kifejezetten örülök, hogy csökken a termékdíj, de a mielőbbi teljes megszüntetése lenne indokolt.

A termékdíjat azután vezette be a kormány, miután a paksi atomerőmű építéséről döntöttek. Azt gondolták, hogy ha drágítják a nap, a szél, illetve a termál energia termelését, akkor az atom nem tűnik olyan drágának?

Valóban, csakhogy az ország Európai Uniós vállalása szerint a megújuló energia felhasználását folyamatosan növelni kellene. Ez nem öncél, hisz mindenekelőtt az ország érdeke lenne a legolcsóbb energia elterjedése, felhasználását saját zsebükön érezhetnék az állampolgárok. Ma azonban bűvészkedéssel érik el a vállalt feladatot, mert megújuló energiának számít az erdő fáinak eltüzelése is. A megújuló energia vállalásunknak 90 százalékát erdőirtás, nem pedig a nap-, illetve a szélenergia felhasználása teszi ki, ami szerintem eszement öngyilkosság.

Hiszen a kipusztított erdő, vagy akár csak egyetlen fa is megújul, de legfeljebb 25-30 év múltán. Nem önáltatás ez?

De feltétlen!  Ráadásul a kiirtott bükk, vagy tölgy legfeljebb 100-120 év alatt terem újra. Mindenképp ízlésem ellen való volt ez a gyakorlat, ezért amikor még hivatalban voltam, megtiltottam az egészséges fatörzsek elégetését. Távozásom óta ezt a szabályt úgy szegik meg, hogy a farönköt feldarabolják, illetve ledarálják, tehát forgácsként égetik el. Szégyen!

Miközben az erdő legfeljebb évtizedek, vagy egy évszázad alatt képes megújulni, a nap és a szél állandóan újjáéled, s természeti károk nélkül használható energiaforrásként. Feltéve, ha a kormány külön adóval nem akadályozza. De nálunk sikerült akadályozni a világszerte gyorsuló folyamatot?

Némileg igen, hisz az emberek számolnak. Ha nem négy, hanem nyolc év alatt térül meg a napelemek telepítése, akkor kivárnak. Közben persze a világban elképesztő a fejlődés. Spanyolország a szél felhasználásában világhatalommá vált, a skandinávok mellett a németek a nap energiáját használják ki elképesztő mértékben, pedig náluk sem süt hosszú időn át, ráadásul északabbra vannak tőlünk.  Mi is fejleszthetnénk, ehelyett szépen lassan lemaradunk. Viszont az utóbbi időben a megújuló energiákkal szemben – a termékdíj ellenére – változott a kormányzat magatartása. Szó sincs persze a klímaváltozás iránti aggodalomról, vagy a környezettudatosság iránti elköteleződésről, de miután az uniós pénzt már nem tudják mire költeni, ezért haverjaikkal ráfanyalodnak a megújuló energiák felhasználására.

A hozzáértők szerint minél több napelemet kéne telepíteni, akár a kis házak tetejére is, de komoly parkok is telepíthetőek, mert ez a legolcsóbb energiaforrás. Tudja, hogy a kormány a megadóztatás mellett mindezt még bonyolult engedélyeztetési eljárással is akadályozza?

Az ad némi reményt, hogy kormányközeli gazdasági érdekcsoportok rájöttek, hogy érdemes ebbe befektetni, mert ez a jövő. Egyelőre azonban nincs szándék az adminisztratív gátak lebontására, a termékdíjat meg kéne szüntetni, a bonyolult engedélyeztetést pedig le kéne egyszerűsíteni. Sőt, ösztönözni kellene a magántőkét, plusz az uniós pénz felett rendelkezőket is – ami nálunk persze a magánérdekeltségek felé áramlik – négyzetkilométer nagyságú napelem parkok létrehozására; közben a föld legeltetésre, vagy ipari célra persze továbbra is hasznosítható marad.

Ez nem mese, nem is álmodozás, mert nyugaton így csinálják, komplex módon használják a termőföldet.  Németországban még az utolsó tyúkól tetején is van napelem, mert ott az állam nem akadályozza termékdíjjal a modern technológia terjedését, hanem magasabb átvételi árral ösztönzi a polgárait az a házilagos áramtermelésre. Ugyanis a németek nemcsak saját célra, világításra, fűtésre, háztartási berendezések, liftek működtetésére termelik az energiát, hanem némi pénzért eladják az elektromos hálózatot fenntartó cégeknek. A lehetőségnek persze van beruházási költsége is, de annak nem nyolc-tíz év a megtérülési ideje, hanem csupán két év!

A sors fintora, hogy Pakson állítólag naperőmű is készül, 3 milliárdot fordítanak erre a célra. Ha igaz, 80 ezer napelemet szerelnek fel, 20 ezer kilowattóra áramot állítanak elő. Ez nyílt beismerése annak, hogy az atomerőmű elavult?

Ez valóban pikáns, de azt láthatjuk az egész világon, hogy a leginkább környezetszennyező cégek, vagy államok állnak át a megújuló energia hívői közé, egyszerűen olcsóbban akarnak pénzt termelni. Ezt teszi a kormány, s ezt tehetnék az állampolgárok is, ha az állam megkönnyítené, és nem nehezítené a dolgukat. Én úgy látom, hogy ez a technológia már utat tör magának, a hatalom nem tudja már a terjedését jelentősen akadályozni. A technológia ugyanis szédületes tempóban, szinte követhetetlenül terjed. Lassan megoldódik az energia tárolása is, ami valóban megállíthatatlanná teszi a megújuló energia termelését.

A fejlődés tényleg robbanásszerű, hisz olvastam olyan ablaküvegről is, amelyet a németek napelem helyett használnak lakások fűtésére. Elképesztő…

Ugyanilyen meglepő az a télikabát, amelynek a váll lapjai szintén napelemként fűtik a kabátot, még a hőmérsékletet is be lehet állítani, mondjuk 21 fokra. De mondok egy másik elképesztő példát: évekkel ezelőtt egy konferencia végén mindenki kapott egy táskát, amelynek fedelében napelem volt beépítve. Ennek segítségével az utcán közlekedve is lehet tölteni a táskában lévő mobilt vagy számítógépet…

A hírek szerint nálunk is újabb 2 ezer megawattnyi naperőműre kértek engedélyt, ami paksi nagyságrend.

Ez is jelzi, hogy a kormányzati ellenállás dacára energetikai áttörés érzékelhető, tehát a fejlődést ma már se különadóval, se adminisztratív módon nem lehet megállítani. Az engedélyek kiadása persze uniós kényszer is, hiszen az ország európai vállalását teljesíteni kell.

Nemrég egy kormánypárti képviselő azzal érvelt, hogy este nem süt a nap…

S persze a szél sem mindig fúj, miközben az atomerőmű folyamatosan termeli az áramot. Ez egy elképesztően tájékozatlan érvelés, hiszen ma már nemcsak nyugaton, de nálunk is léteznek okos hálózatok léteznek, amelyek megoldják a villamos energia irányítását és szabályozását.

MTI Fotó: Soós Lajos

Mondok egy példát: valakinek a garázsban van egy elektromos autó, amelyet tölteni kell. A tulajdonos telefonján pedig applikáció mutatja, hogy most hol lehet olcsó árammal feltölteni az autót. Ilyen okos rendszerek segítik ma az embert. De ilyen applikációt minden autóra lehet készíteni, hiszen GPS rendszeren keresztül minden autó követhető.  Vagyis az összes tárolókapacitás hálózat nélkül is összeköttetésbe állítható. Ehhez képest kőkorszaki technikának számít a paksi bővítés, mert állandóan ugyanazt az energia-mennyiséget ontja magából, amivel nem tudnak mit csinálni. Eladni nem lehet, ezért éjszaka, ha csökken az ország energetikai szükséglete, akkor kicsapatják a földbe, mert az atomerőművet nem lehet kikapcsolni.

Az kiszámítható, hogy melyik olcsóbb: a nap-, vagy az atomenergiából előállított áram?

A nap versenyképes az atommal. Ha az állam nem akadályozza termékdíjjal, adminisztratív tiltással, hanem ösztönző pénzügyi, gazdasági, politikai környezetet teremt, akkor a napenergia felhasználása olcsóbb lesz az atomnál, ráadásul a környezetet is kíméli. A megújuló energiából Németországban már egy éve több villamosenergiát termelnek, mint a húsznál több meglévő atomerőműjükben, mert megéri. De ha lenne rá politikai szándék, akkor nálunk is előállítható lenne megújulók energiából a paksi erőmű által termelt 2 ezer megawatt energia, illetve a bővítéssel tervezett ugyanennyi áram is, ráadásul olcsóbban, mint atomenergiából.

Talán okoz némi fennakadást, hogy a kormányzat a szélenergia hasznosítását megtiltotta, szélkerekek telepítésére ugyanis jó ideje nem ad ki újabb engedélyt. Egykori kormánytagként érti, hogy miért?

Az urbánus legenda szerint Magyarországon nem fúj a szél. Nyilván megáll Ausztria, vagy Románia határánál, legalábbis a kormány tagjai szerint. Ez persze vicc, de még ennél nagyobb ostobasággal hülyítik az embereket. Az atomlobby által terjesztett legújabb rémhír szerint a verebek nekiütköznek a szélkerekeknek, ami a pusztulásukkal jár. Ez persze butaság, mert a veréb nem hülye. Van ugyan hátránya is a szélkerekeknek, de összességében az előnye sokkal több.

De a szélkerekeket nemcsak ezért tiltotta be a kormány, hanem azért is, mert a pletyka szerint Gyurcsány Ferencnek volt érdekeltsége a szélenergia területén. Ezért hatalomra kerülve az Orbán kormány visszavonta a korábban kiadott telepítési engedélyeket, s a leállította a szél felhasználását Magyarországon. Csak azért, hogy az ellenzék vállalkozását akadályozzák, inkább kárt okoznak Magyarországnak. Ezt nevezik hazafiasságnak…?

Kiszámítható, hogy emiatt mennyi kár éri az országot?

Azt gondolom, legalább 10 százalékkal több villamosenergiát lehetne előállítani a megújuló energiával, ha a kormány nem akadályozná. De az egész témával komplexen kellene foglalkozni; a szélkerekek és napelemek telepítésétől kezdve az összes megújuló energia rendszerszerű felhasználásáig. Ezért is szükség lenne önálló minisztériumra, amely környezet- és természetvédelemmel foglalkozik.

Lehet, hogy a sértettség beszél önből?

Téved, ezt a témát én már amerikai egyetemen tanítom, külön tárgyam volt a megújulók – kontra nukleáris energia. Inkább az ország érdeke lenne, hogy valaki a kormányon belül is foglalkozzon ezekkel a témákkal. Óriási kár éri az országot azzal, hogy a megújuló energiák terjedését akadályozza a kormány.

Jelen pillanatban a kétezer megawatt áram, amit Paks nyújt, azt hétezer szélkerékkel elő lehetne állítani. Ez nemcsak olcsó áramot, de munkahelyek ezreit is jelenthetné. Nem beszélve arról, hogy a szélerőműben nincs nukleáris baleset, továbbá nincs radioaktív hulladék, amit csak nagy összegkért lehet tárolni, tovább nincs az atomerőműnél jelentkező bezárási költség sem. Ráadásul a szél felhasználása nyolc-tíz év alatt térül meg, szemben a paksi atomerőmű bővítéssel, ami évtizedek alatt sem hozza vissza az árát.

Viszont az atomerőmű stabilan dolgozik, és a kormányzati kommunikáció szerint olcsóbb is. Ez is szempont, nem?

A nyugat-európai piacon ma 1 megawattóra áramot 35-40 euróért lehet venni, ugyanezt a mennyiséget a kormány szerint Paks 85- 92 euróért állítja majd elő, de külső elemzők szerint az 1 megawattóra 110 euróba is kerülhet. Tehát ha Magyarország nem bővítené az atomerőművét, hanem az áramot megvenné a nyugat-európai piacról, akkor is sokkal jobban járna.

Miért olcsóbb nyugaton az áram?

Mert zömében megújuló energiaforrást, tehát a napot és a szelet használják fel, amit nálunk akadályoz a kormány. A természeti erőforrásokat olyan hihetetlen tempóban fejlődő technológiával dolgozzák fel, hogy a szakemberek is csak ámulnak, miközben az árak folyamatosan esnek.

Ugyanakkor Mészáros Lőrinc, vagy más kormánybarát oligarcha nem tudna megfelelő tempóban gazdagodni, ha nem bővítenék Paksot. Az egykori titkosszolgálati miniszter Szilvásy György a közelmúltban azt nyilatkozta a 24.hu nevű hírportálnak, hogy Orbán Paks 2-ért tömött bőröndöket kaphatott az oroszoktól. Akkor itt nem is az áramról van szó?

Határozottan állítom, hogy Paks II. nem energetikai beruházás. Nem igaz az, hogy ez a biztonságos energiaellátásról, az olcsó áramról, vagy a függetlenségről szólna. Pont ellenkezőleg. Ez az építkezés olyan világpolitikai játszmának a része, amelyben a magyar miniszterelnök megpróbál lavírozni az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Orosz birodalom között, mégpedig úgy, hogy közben a jövőjét éli fel Magyarország. Ugyanis a játszma összes kártéteménye azonnal jelentkezik, eközben száz évre, tehát nemzedékekre eladósítják az országot.

Gondoljon bele: a britek tudomásom szerint rövid időn belül leállítják a Hinkley Point néven ismertté vált nukleáris erőmű építését, mert a mai körülmények között az csak drágán tud áramot termelni. A finnek pedig az építési költségek elszabadulása miatt állították le a Roszatom által eddig kivitelezett atomerőművet; egyébként az orosz cég bővíti majd a paksi erőművet. Ezek a kilátások.

Könnyű nyári viselet

Nyár van, napsütés, meg minden. Jelenleg éppen nem történik semmi. Nem lőttek le senkit, nem tévedtek el turisták a hegyekben, nem áztak el pincék a vihar miatt. A migránsok is mintha pihennének, róluk sem jött semmi értékelhető.

Már majdnem az lett, hogy nincs semmi, amit érdemes lenne megírni, amikor találtunk egy fotót. Tállai András államtitkár, nem mellesleg a NAV elnöke tette föl a Facebook oldalára. A VIII. Béka és Hal Sütő-Főző Fesztiválon – amely egyben a VI. Mezőnyárádi Pálinkamustra – készült a kép. „Finom ízek, jó hangulat” írta az államtitkár a képhez eligazításként, majd a teljesség kedvéért még hozzátette: „Gratulálok a helyezett csapatoknak és a pálinkamustra díjazottjainak!”

Ennyi. A nadrágjáról nem írt semmit az államtitkár. Hogy miért épp ilyet választott. Pisztolyt tartottak a fejéhez, és megfenyegették, hogy meghúzzák a ravaszt, ha másmilyet vesz fel?

Vagy csak ilyenre futotta a fizetéséből?

A legrosszabbra gondolni sem merünk. Jelesül arra, hogy ez a viselet tetszik neki.

Kinagyítva..

Nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök is egy hasonló stílusú, mondjuk így, trottyos nadrágban fotóztatta magát a V4-ek csoportképén. Jól mutatott az is, sokan megcsodálták.

És most itt van Tállai András nadrágja az ő maga valóságában. Nem szívesen gondolunk arra, hogy a főnökéhez való lojalitás jegyében választotta ezt a gatyót. Mert úgy sejti, hogy ez lesz a követendő divat. Főleg, hogy a hírek szerint a miniszterelnök legidősebb lánya, Orbán Ráhel is részt vállal a magyar divatiparban.

Talán nincs messze az idő, amikor az ilyen nadrág lesz a menő. Lehet, már most is az, csak mi még nem tudunk róla. Mostantól árgus szemekkel figyeljük a Magyar Közlönyt, mikor jelenik meg az erről szóló rendelet.

Egy cirkuszigazgató államtitkárként

0

Már a CEU elleni tavalyi támadás is megmutatta, hogy már semmi nem állhat a hivatalos kormánypolitika útjába, le kell rombolni a liberális értelmiségi elit „fészkeit”. A CEU elleni kampány felébresztett mélyen gyökerező antiszemita érzületeket.

„A jelenkor történelme” című svájci tudományos portál Krasznahorkai Katalin, a Zürichi Egyetem munkatársának rendkívül terjedelmes cikkét közölte „Egy cirkuszigazgató államtitkárként – Hogyan mozgósít a magyar kormány az értelmiség ellen” címmel. A szerző megállapítja: a magyar kormány ellenségeket keres, és az utóbbi hetek eseményei azt mutatják, hogy azok az értelmiségiek, művészek és tudósok alkalmasak leginkább erre a célra, akik a kormánnyal szemben nem tanúsítanak engedelmes magatartást. Magyarországon egy kinevezéshez nem a szakértelem a fontos, hanem a feltétlen lojalitás. A cirkuszigazgató kinevezését Kásler Miklós miniszter testesíti meg – írta a szerző, és ismertette Kásler legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit. Megállapította: mindez abszurd és butaság, de ez (nem csak) Magyarország politikai valósága.

A képzetlenség és az elbutítás politikáját stratégiailag gender-ellenes politikával kötik össze. Orbán el akarja érni, hogy a magyarok 2030-ig képesek legyenek reprodukálni a lakosságot, és ezt a célt kell szolgálnia Kásler tevékenységének is. Már a CEU elleni tavalyi támadás is megmutatta, hogy már semmi nem állhat a hivatalos kormánypolitika útjába, le kell rombolni a liberális értelmiségi elit „fészkeit”. A CEU elleni kampány felébresztett mélyen gyökerező antiszemita érzületeket. Nem csak a CEU célpont, általában az elmélet és a történelem eltörlésére törekednek. Bezárták a Lukács Archívumot. A Lukáccsal szembeni antikommunista, jobboldali konzervatív érzelmeknek hosszú a története, „de ma más áll emögött: az antiszemitizmus és Lukács zsidó származása áll a propaganda középpontjában. Akárcsak Soros esetében, az érvelés soha nem nyíltan antiszemita, de a szélsőjobb retorikája egy kalap alá veszi a Soroshoz hasonló befektetőket és a nemzetközi marxizmus képviselőit, akiket »nem magyar« – vagyis zsidó – »elitként« bélyegez meg” – írta a szerző.

A kormány nem riad vissza az Akadémia elleni lépésektől sem, és újabban számos értelmiségi ellen indított támadás – írta a szerző, és ismertette egyebek között a Figyelő és a Magyar Idők megnyilvánulásait. „Ezek a támadások a kormánnyal szembeni bírálatot eleve erkölcstelennek, aszociálisnak és élősködő jellegűnek minősítik, hogy lehetőleg minden alantas populista reflexet kiszolgáljanak. […] Az ellenzéki értelmiségiek a szocializmusban nagy tekintélynek örvendtek, most ezt a szereposztást megfordítják: a kormány az ellenzék, amely igyekszik megvédeni »a népet« ezektől az erkölcsüket vesztett kulturális élősködőktől.”

A szerző szerint a magyar kormány már megvalósítja azt, amiről más országok jobboldali pártjai még csak álmodnak: új törvényekkel fenyegeti az egyetemeket, a kulturális területre pártérdekek alapján nevez ki embereket, feketelistákat vezet a bírálókról, archívumokat zár be – és mindezt „a lakosság széleskörű támogatásával” teszi. „Az új, jobboldali populista értelmiség felelős hatalmi pozícióból következmények nélkül hirdetheti a legvadabb dolgokat” – írta a szerző.

Geschichte der Gegenwart

Egészségügy: nemzetközileg is híresen elfogadott

Mokkát néztem valamelyik reggel, Andy Vajna tévéjében. (Amúgy nem az övé, hanem a miénk az a tévé, mi, magyar adófizetők vettük neki, de most nem erről fogok értekezni.) És a vicces, vagy komoly kérdésekre sem szeretnék válaszolni, hogy miért kell nekem Mokkát nézni. Lenne rá válaszom, például az, hogy véletlenül. Vagy az, hogy csak. Esetleg, hogy időnként arról is tudni kell, amiről egyébként nem érdemes.

Szokás szerint kedélyesen folyt a diskurzus, a riporterként dolgozó honfitársunk alákérdezett, az interjú – nevezzük így – alanya pedig felülválaszolt.

Majkd elfelejtem: Nagy Anikó volt a vendég, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára. Azt kérdezte tőle a riporterként dolgozó ember, hogy mikor lesz jobb, elfogadhatóbb az egészségügyi ellátás?

Jó kérdés, mert jól lehet rá válaszolni. De az államtitkár még a tőle elvártnál is jobban válaszolt. Ezt mondta: „A magyar egészségügy nemzetközileg is híresen elfogadott, jó ellátást nyújt, a felszereltségünk európai szintű.”

Sajnos, a válaszoló nem fejtette ki részletesebben, hogy szerinte a magyar egészségügy mely megoldásai híresen elfogadottak, ezért csak sejtésekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni.

Elsőként valószínűleg az orvoshiányra gondolt az államtitkár. Rengeteg magyar orvos dolgozik külföldön, a legtöbben a nagyobb kereset miatt hagyják itt az országot, de vannak, akiknek az itteni egészségügyi rendszerből van elegük.
A kilátástalanságból, a kiszolgáltatottságból, a reménytelenségéből.

Talán erre gondolt Kásler Miklós helyettese, bár az is lehet, hogy a hosszú várólistákra. Manapság egy ötös lottóval ér fel, ha valaki időben kap beutalót valamilyen vizsgálatra. Persze, vannak rövid várólisták, ha az ember a zsebébe nyúl és hajlandó még egyszer megfizetni azt, amit adó és járulék formájában egyszer már kifizetett – ebben az esetben egészen elfogadható egészségügy ellátásban is részesülhet.

Az is nemzetközileg és híresen elfogadott, hogy a magyar kórházakba a betegeknek egyre több dolgot lehet magukkal vinniük. Régebben szigorúan szabályozták a kórházi látogatás rendjét, és az is előírták, hogy mennyi ételt és italt szabad bevinni, mostanra azonban, hála a Nagy Anikó által európai szintűnek minősített egészségügynek, ezen a téren is van változás. Ma nemcsak lehet, de kell is látogatni a kórházban fekvő beteget, különben esélye sincs a túlélésre. Mert csak így lehet őt elfogadható módon táplálni, így jut vécépapírhoz, fájdalomcsillapítóhoz, tiszta törölközőhöz.

Maholnap ágyat is vinni kell a beteggel, valamint ápolót és orvost. Nagy Anikó bizonyára erre gondolt, amikor a jó ellátást nyújtó magyar egészségügyet említette. Vagy a kórházi fertőzésekre, ebben szintén csak a hátunkat nézhetik a versenytársak. Irigyelnek is minket rendesen, amiért sok magyar kórházban könnyebb meghalni, mint meggyógyulni.

Új helyettes államtitkár állt hadrendbe

0

Ismét gyarapodott a magas rangú kormányzati vezetők száma: ha jól számoljuk, az új államtitkár – aki az egészségügyi területen aktív, s töltött is be korábban felelős posztot – a 22. lesz a sorban.

A most megjelent (december 1-ére datált) 2017. évi 200. számú Magyar Közlönyben közzétett 120/2017. (XII.1.) miniszterelnöki határozat értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkárává nevezték ki Dr. Gajdácsi József Zsoltot. Kinevezése visszmenőleges: november 15-től hatályos.

Neve értelemszerűen még nem szerepel a tárca helyettes államtitkárainak a hivatalos listáján, amely azonban enélkül is szép hosszú:

Közigazgatási Államtitkárság:

Borókainé dr. Vajdovits Éva (koordinációs ügyek)

Bathó Ferenc (gazdasági ügyek)

Dr. Gazsó Balázs László (jogi és közbeszerzési)

Kissné dr. Sápi Kinga (személyügyekért és gazdálkodás)

Parlamenti Államtitkárság:

Azbej Tristan (üldözött keresztények megsegítése)

Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság:

Dr. Garai Péter (EU-fejlesztések végrehajtása)

Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős Államtitkárság:

Fülöp Attila (egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatok)

Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság:

Dr. Beneda Attila (család- és népesedéspolitika)

Illés Boglárka (ifjúságpolitika és esélyteremtés)

Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkárság:

Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya (nemzetközi és európai uniós ügyek)

Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság:

Langerné Victor Katalin (társadalmi felzárkózás)

Nyitrai Imre (szociálpolitika

Oktatásért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára:

Maruzsa Zoltán Viktor

Horváth Zita (felsőoktatás)

Kultúráért Felelős Államtitkárság:

Závogyán Magdolna (kultúra)

Krucsainé Herter Anikó (kulturális kapcsolatok és fejlesztések)

Egészségügyért Felelős Államtitkárság:

Mészáros János (egészségügyi ellátórendszer működtetése)

Ladányi Márta (egészségügyi ágazati koordináció)

Dr. Szentes Tamás (országos tisztifőorvosi feladatok)

Sportért Felelős Államtitkárság:

Dr. Fazekas Attila Erik (sportigazgatás és sportágfejlesztés)

Sárfalvi Péter (nemzeti utánpótlás-nevelés és sportkapcsolatok)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!