Kezdőlap Címkék Államháztartás

Címke: Államháztartás

Adomány?

Olvasom az MNB “hirdetését” – nem is közleményt tesznek közzé! – , hogy “az MNB 250 Md forintot ad a magyar költségvetésbe.” (?!) Ez a pénz szerintük osztalék. Továbbá: “2013 óta harmadszor adott osztalékot a költségvetésbe – az első két esetben 50-50 Md forintot.”

Nehéz higgadtan, elemi felháborodás nélkül olvasni ezeket az arcátlan mondatokat.

1./ Az MNB az állam egyszemélyes tulajdonában lévő zártkörű részvénytársaság.

Vagyona az államtól származik, jövedelme – nyeresége – az államot, mint tulajdonost illeti meg, miként esetleges veszteségeit is az állam fedezi.

2./ Az MNB nem kereskedelmi bank, feladata és célja nem profit elérése, hanem a monetáris politika irányítója, szabályozója és ellenőre. Ha e tevékenysége keretében nyereséget ér el – kamat többletek, nyílt piaci műveletek, vagy árfolyam nyereség révén –

minden nyereséget a tulajdonos államnak kell befizetnie, nem pedig annak egy részét “nagylelkűen” osztalékként , kvázi segítségként “felajánlani” a költségvetésnek.

Ha pedig monetáris funkcióinak teljesítése az MNB mérlegében veszteséget okoz, azt az állam a költségvetésen keresztül hiánytalanul pótolja.

3./ Ebben a krízis helyzetben, amikor az államnak inclusive költségvetésnek valóban minden erőforrásra szüksége van, hogy a járvány gazdasági kárait mérsékelni tudja,

az MNB kötelessége az lenne, hogy valamennyi, az elmúlt évek nyereségéből eddig felhalmozott vagyonát és likvid eszközeit – a jegybanki tartalék és a működéséhez szükséges eszközökön kívül – azonnal az állam rendelkezésére bocsássa.

Alapítványait, azok hozamát és vagyonát éppúgy, mint alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanait.


Az állam tulajdonosi jogait gyakoroló és képviselő pénzügyminiszter feladat is az lenne, hogy ezt a tranzakciót kikényszerítse.

Minden más megoldás bűn, gyalázatos szemforgatás!

Békesi László

Növekedés és csökkenő kilátásokkal

Megérkezett a GKI Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése 2019-2020-ra. Az EU-ban legnagyobb mértékű gazdasági bővülés, a második negyedévben is eléri a 4,9%-ot. Az államadósság csökken, de a növekvő bevételek ellenére az állam keveset költ az oktatásra és az egészségügyre.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült.

A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének.

Az államháztartási hiánycél az idén 1,8%-ra tervezett, amely ha a gazdaságpolitika a gazdaságvédelmet nem élénkítéssel képzeli el, akkor már a jövő évre tervezett 1%-os mértékkel szemben 1,3%-os lesz.

A költségvetés idei kilátásai kedvezőek, mivel a bevételek a tavalyi adatokhoz képest jelentős többletet mutatnak, a kiadások viszont alig növekedtek. Várhatóan nem gyorsul tovább a hitelállomány emelkedésének dinamikája. Az államadósság 2020-ra 67%-ra csökkenhet.

Itt megjegyzendő a GKI Gazdaságkutató elemzése alapján az államháztartási hiány idén is az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság csökkenése pedig lassú, a fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, s súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben.

A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött, az idei évben a vártnál erőteljesebb lassulás várható, ami elsősorban a feldolgozóipart és a világkereskedelmet érinti. A világgazdaságot több tényező is negatívan befolyásolja:

  • amerikai-kínai gazdasági háború
  • a kínai gazdaság a vártnál nagyobb mértékű lassulása
  • a Brexit melyet ráadásul teljes bizonytalanság kísér
  • török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság
  • Trump, amerikai elnök kiszámíthatatlansága
  • a német recesszió veszélye és a bizalmi index csökkenése

Végeredményben a gazdasági várakozások trendje mind az EU-ban, mind Magyarországon is romló. – szögezi le a GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa.

A bérnövekedés hat, az EU-pénz változatlanul kevés

0

A brutális júniusi hiány után júliusban közel 100 milliárd többlete lett az államkasszának. A bérnövekedés hatására adókból, járulékokból egyre több a bevétel, de az uniós támogatások alig érkeznek, a költségvetés eddig már majdnem 1100 milliárdot megelőlegez a kifizetésekre.

Az államháztartás központi alrendszerében júliusban 94,4 milliárd forint többlet keletkezett, ami hatalmas javulás a júniusi 698 milliárdos deficit után. A nemzetgazdasági tárca szerint ez elsősorban a jelentős bérnövekedéshez kapcsolódó adók (áfa és szja) és tb-járulék növekvő bevételének, valamint termőföld-eladásoknak köszönhető.

A kiadások közt egyre növekszik az európai uniós pályázatokon nyerteseknek kifizetett támogatások összege. Ezeket a kormány kénytelen megelőlegezni, mert a gyarapodó viták és – vélhetően – szabálytalanságok miatt

az EU sok pénz folyósítását lassítja, illetve állítja le. Június végéig 1046 milliárd volt az előlegként a nyerteseknek utalt összeg, júliusban 1090 milliárdra ugrott az összeg.

Az NGM szerint biztonsággal tartható lesz idén a 2,4 százalékos hiány. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az uniós támogatások megérkeznek. A közösségi elszámolás rendjében az előleg nem növeli a hiányt, ha azonban nagy tételeket akasztana meg Brüsszel, akkor elszállhat a költségvetési hiány.

GKI: elhúzódó uniós pályázatok, választási pénzköltés

0

A beruházások tavaly után várhatóan idén is alacsonyak lesznek, a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsulhat – áll a GKI Gazdaságkutató vasárnap esti prognózisában. A GKI megjegyzi azonban, hogy az uniós pályázatok elbírálása elhúzódik, a kormány célja a választások előtti gyors pénzköltés. Ennek következtében rohamosan növekszik a hazai költségvetésből kifizetett előlegek összege, emiatt a tényleges beruházások éveket csúszhatnak.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2-ről 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,

idén 19 százalékos emelkedést valószínűsít a GKI.

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni, de az előző ciklushoz képest nincs tényleges gyorsulás. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy

a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ezekben azonban lényeges tevékenység még nem indult el. Gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A GKI szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,

miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka ismert: megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések, mert a költségvetésbe beérkezett uniós bevételek idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná az államadósság csökkentési lehetőségeit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK