Kezdőlap Címkék Albánia

Címke: Albánia

Újabb részlet a Gruevszki-botrányban: megszólaltak a montenegróiak

0

A Független Hírügynökség első kézből értesült arról, hogy több órás tétlenség után megszólalt a montenegrói rendőrség is. Albán hírforrásokból már korábban értesültünk arról, hogy a tiranai magyar nagykövetség autójában hagyta el szombaton Albániát Nikola Gruevszki, bukott macedón miniszterelnök, akinek kétéves jogerős börtönbüntetését kellett volna megkezdenie.

„Gruevszki még aznap elhagyta az országot” – áll a montenegrói rendőrség sajtóközleményében, amely szerint az ottani rendőrség mindenben az előírások szerint járt el. Más podgoricai forrásunk azt állítja, hogy Gruevszki ellen akkor még nem volt érvényben levő nemzetközi elfogató parancs.

Arról sem szól a közlemény, hogy a Magyarországon politikai menekült státuszért folyamodó macedón börtönszökevény milyen módon és hova utazott el Montenegróból.

Ez eddig feltárt adatok szerint Macedóniából a szomszédos Albániába vezetett az útja és itt már megjelenik a tiranai magyar nagykövetség kocsija is. A következő ország Montenegró után vagy Szerbia (ez a valószínűbb) vagy Bosznia-Hercegovina lehetett, hacsak nem repülővel utazott tovább.

Albánok: illegálisan lépett Albániába Gruevszki

Illegálisan lépett be Albániába Nikola Gruevszki – írja az alsat-m.tv az ottani rendőrségre hivatkozva. Egyértelmű, hogy a körözött macedón ex-kormányfő magyar diplomata kocsiban utazott.

Illegálisan lépett be Albániába a vasárnap Macedónián át Magyarországra érkezett és menedékjogot kért Nikola Gruevszki – írja az alsat-m.tv az albán rendőrségre hivatkozva. Mefogalmazásuk arra utal, hogy nem volt a határátkeléshez szükséges irata a Macedóniában börtönre elítélt politikusnak.

Egy másik forrás, a Balkan Insight arról ír, hogy Gruevszki, amikor Montenegro felé elhagyta Albániát,

személyi igazolványt mutatott fel.

Az albán tv egyértelműen úgy fogalmaz, hogy nem csak az autó viselt magyar diplomáciai rendszámot (CD1013A), hanem a benne ülő másik személynek,

a vezetőnek diplomata útlevele volt.

A tévé híre egyértelművé teszi, hogy az albánok csak kedden este kapták meg az Interpoltól a Gruevszki körözéséről szóló értesítést.

A tiranai magyar követség menekítette ki Gruevszkit?

Az albániai magyar nagykövetség autójával érkezett Magyarországra Nikola Gruevszki elítélt macedón politikus – írja egy albán lap.

A shekulli.com információja szerint vasárnap este 19 óra 11-kor a tiranai magyar nagykövetség diplomáciai védettségű autójával lépték át a Hani Hoti határt, ezután hozták Magyarországra Nikola Gruevszkit, a két évre elítélt macedón ex-kormányfőt.

Az albán lap egy hivatalos (TIMS) rendszerre hivatkozva közli, hogy a CD 101 3A rendszámú autó szállította Gruevszkit.

Albánia lehet Merkel és az EU mentsvára menekültügyben

0

Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Egyes elképzelések szerint Albánia lehetne az a központi ország, amelyben menekültközpontot lehetne létrehozni; elvégre Európában található, mégsem tagja az Európai Uniónak – tudatta a Deutsche Welle (DW).

A portál kiemeli, hogy ez még mindig csak egy elképzelés, nem több annál, de az elképzelés arra vonatkozik, hogy Albánia lehetne az az ország, amely ideiglenesen befogadná az Európába érkezett menekülteket. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen ismertette azt az elképzelést, amely szerint befogadóközpontot, úgynevezett hot spotot kellene létrehozni a menekültek számára Európában, de az

unión kívüli országban,

ahol elbírálnák a menekültkérelmeket.

A DW albán nyelvű műsorának nyilatkozva Peter Launsky-Tieffenthal, a bécsi kormány szóvivője megerősítette, hogy pillanatnyilag Tiranával folynak tárgyalások egy ilyen központ létrehozásáról. Endri Fuga, az albán miniszterelnök tanácsadója és kommunikációs igazgató ugyanakkor azt állítja, semmiféle ilyen követelés vagy egyeztetés nincs napirenden. Az albán ellenzék ezt nem így látja, mi több, azzal vádolja a tiranai kormányt, hogy a menekültközpont létrehozásával akarja „megvásárolni“ a gyorsabb unós csatlakozást.

A DW emlékeztet: az Albánián keresztül vezető útvonalat továbbra is használják azok, akik Európába szeretnének eljutni. A menekülők elsősorban a Földközi-tengerről érkeznek, de

Olaszország, Málta és Görögország már nem szeretne nagyobb számban befogadni embereket.

Németország és az EU viszont szeretne megszabadulni azoktól, akiknek menekültkérelmét az uniós államok elutasították.

Albánia egyfelől a menekültútvonalon található, másfelől Durrës kikötője elég nagy ahhoz, hogy nagyobb számú menekültet fogadjon. A menekülteket szállító hajók a Frontex hajóinak kíséretében kiköthetnének ebben az albán városban, a menekülteket ezt követően pedig albán földön regisztrálnák. Ha kiderül, hogy a kérelmezőnek nincs jogosultsága a menekültstátusz megszerzésére, közvetlenül a származási országba vinnék vissza, míg azokat, akiknek menekültkérelmét jóváhagyják, az EU valamely államába küldenék.

Az EU államai számára ez azért lenne jó megoldás, mert Albánia nem az EU tagja, ott nem érvényesek az uniós előírások, mint amilyen a schengeni vagy a dublini egyezmény. Ugyanakkor Albánia a NATO tagja és így erős a beágyazottsága a nyugati államok katonai szövetségébe. Albániában pillanatnyilag éppen megalakulófélben van a NATO terroristaellenes központja. Emellett Albánia északi részén magas hegyek találhatóak, ami további természetes akadályt jelentene a migrációval szemben.

Albániának nagy tapasztalata van a menekültellátásban,

hiszen 1998/99 folyamán mintegy egymillió koszovói albán keresett itt menedéket.

Emellett a Nyugat-Balkán államaiban a 2015-ös menekültválság idején jelentős kapacitások épültek ki a menekültek fogadására. Ezek a befogadóközpontok jelenleg kihasználatlanok, hiszen Albániában pillanatnyilag csak néhány ezer menekült tartózkodik.

Neven Crvenković, az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) délkelet-európai szóvivője a DW-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Albánia 2017 óta megkétszerezte menekültellátó kapacitásait. Ugyanakkor az albán belügyminiszter számos kétoldalú egyeztetést folytatott az európai fővárosokban, csütörtökön például Berlinben járt, ahol beszélgetéseinek témája a migráció volt.

Líbiától eltérően Albánia biztonságos országnak számít, Európában található, az EU kapujában, de azon kívül. Albánia szeretne csatlakozni az unióhoz, ezért kész tiszteletben tartani az EU normáit, amelyek közé az emberi jogok tiszteletben tartása is tartozik. Az UNHCR is megerősítette, hogy Albánia jól bánik a menekültekkel. Mindez nem mondható el Líbiáról, amely alternatív megoldásként jelentkezik a hot spotok felállításának helyszíneként. Líbiában az EU nem lehet szabályozó testület, ráadásul vezető és belső struktúra nélküli országként tartják számon.

Horst Seehofer német belügyminiszter a minap kijelentette, hogy támogatja az EU-n kívüli menekültközpontok létrehozását.

Az esetleges „albán deal“-nak

hatalmas jelentősége lenne a Németországon belüli koalíciós válság megoldásában:

Albánia lenne a humánus megoldás, amelyet Angela Merkel kancellár szorgalmaz, ugyanakkor Seehofer biztonsági követelményeit is kielégítené egy ilyen rendszer, hiszen Seehofer éppen azt szorgalmazza, hogy a menekültek ellenőrzését kontrollált eljárásban, de az EU-n kívül végezzék el.

Az „albán megoldás“ Tirana számára is hasznos lehetne: a kormányzó szocialista kormányra a német konzervatívok, elsősorban a CDU gyakorol nyomást. A közelgő uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését célzó csúcstalálkozót veszélyeztetik a jogállamiságra vonatkozó észrevételek. Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Deutsche Welle/Szabad Magyar Szó

Albániával köthet migrációs megállapodást az EU

Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.

Az Európai Bizottság minicsúcsot szervezett Brüsszelbe a menekültkérdésről. Az egyik javaslat az, hogy valahol Európában, az uniós határokon kívül hozzanak létre egy olyan, migránsokat befogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ebből a szempontból Albánia és Durrës városa ideálisnak látszik.

A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muszlimok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban is, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország.

Durrës kikötője alkalmas arra is, hogy fogadja a menedékkérők hajóit. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak.

Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az EU pedig jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. A jelenlegi helyzetben előnyt jelent, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak, melynek terrorizmusellenes programja keretében már folyik a kiképzés Albániában.

Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer két hetet adott neki valamiféle koherens bevándorláspolitika kialakítására. Ellenkező esetben Seehofer felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

0

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte

„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”

a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre

csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.

Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.

Jean-Claude Juncker
(MTI/EPA/Patrick Seeger)

Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.

Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.

Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:

“Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”

Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.

Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.

  • Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
  • Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
  • Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégia azt is kiemeli, hogy

az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,

intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK