Kezdőlap Címkék Akkumulátor

Címke: akkumulátor

800 női kamionsofőr Indiából

A migráns, – (Föld, Európa, Európai Unió, Soros, ellenzék, és természetesen a legalján gyurcsány – így csupa kisbetűvel) – söpredékkel akarja szennyezni a mi véráztatta szent magyar földünket. Aztán a kormány szembetalálkozott a valósággal.

Ha sikeresen levizsgáznak, akkor tartózkodási engedélyt kaphatnak, és ez azt jelenti, hogy a családjukat is magukkal hozhatják Magyarországra. Női munkavállalók számára ez nyilvánvalóan alapvető szempont. Egyelőre egy kis csoport kezdi meg a tanulmányait Magyarországon. Valamennyien gyakorlott sofőrök, de nem mind vezettek már kamiont, ezenkívül pedig meg kell szokni a jobboldali közlekedést hiszen Indiában az angol gyarmati idők óta baloldali közlekedés van. A sikeres vizsga után a női sofőrök – éppúgy mint férfi kollégáik – kétéves szerződést kapnak, melyet meg lehet hosszabbítani. Ötnapos munkahét szerepel a szerződésben, és ezért 1800 eurós fizetés jár. Ez nemcsak Indiában, de Magyarországon is jó fizetésnek számít, de a kamionsofőrködés kemény szakma, ezért kevesen választják. Nyugat Európában megszokott, hogy a kamionsofőrök a bevándorlók közül kerülnek ki.

Orbán Viktor az európai migráns politika ellenfeleként szerzett nemzetközi hírnevet magának, de a realitások felülírták a politikai propaganda szükségszerűségeit.

Sok olyan munkakörben alakult ki hiány Magyarországon, amelyet Európa gazdagabb nyugati felén általában bevándorlók foglalnak el: kamion sofőr, bányász, építő munkás, ápolónő, szociális gondozó, pizza futár stb.

Propaganda problémák

A migráció elleni harcot Orbán Viktor a jövő évi európai parlamenti választások egyik politikai jelszavává kívánja tenni, a propaganda tehát továbbra is arra irányul, hogy

“nem kellenek színes gettók Magyarországon”.

Ehhez képest nemrég a hatalom hűséges lapja, a Magyar Nemzet avagy a magyar Pravda, lelkendező cikket tett közzé arról, hogy a Waberer indiai kamion sofőrjei megkezdik a munkát Magyarországon. Az ötvenes évek sztálini műszakjainak hangulatát idéző cikk arról számolt be, hogy nem állhatnak üresen a méregdrága kamionok sofőr hiány miatt, ezért Indiából importálunk munkavállalókat, akikből a jövőben egyre több lehet. Waberer mindig is a jobboldalt támogatta, de azután Tiborcz István is színre lépett, és a Magyar Nemzet úgy érezte: az indiai kamionsofőr import teljes mértékben élvezi a kormány jóváhagyását.

Mi lesz az akkumulátor gyárakkal?

Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz- dicsekszik éjjel nappal Szijjártó Péter külügyminiszter, akit sem a környezetvédelmi sem pedig a munkaerő problémák nem zavarnak különösebben. Csakhogy felmérések szerint nem lesz elég munkaerő az egymásután épülő akkumulátor gyárakban, mert mind kevesebb hazai polgár vállalja a gyári munkát – magyar fizetésért. Ha már gyárban dolgozik, akkor már inkább Németországban, ahol német fizetések vannak. Arról nem is beszélve, hogy Németországban sokkal szigorúbbak a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások és jóval erősebbek a szakszervezetek.

A kínai vagy dél-koreai befektetők nemcsak azért választják Magyarországot, mert olcsóbb a munkaerő és a megvesztegetést vígan zsebre vágó politikus hanem, mert a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások jóval enyhébbek, és a végrehajtásukat sem ellenőrzik olyan szigorúan mint Németországban.

Ezért valószínű, hogy hazai munkaerő híján az új épülő gyárakban vendégmunkások dolgoznak majd. Hányan? Senki sem tudja. Magukkal hozzák-e a családjukat? Ha megkapják a tartózkodási engedélyt, akkor megtehetik. Mi lesz a munkaszerződés lejárata után? Hazamennek vagy pedig kialakulnak a színes városrészek? Esetleg továbbállnak Európa más gazdagabb országaiba, ahol jobban fizetnek? Akárhogy is a valóság bekopog a kormányzati propaganda ajtaján: előbb vagy utóbb válaszolni kellene ezekre a kérdésekre is. Nem biztos persze, hogy Rogán Antal, a magyar média fura ura is így gondolja ezt hiszen okos emberként tudja, hogy

a leghatékonyabb hazugság az, ha hallgatunk a problémáról.

Mensonge par omission – így hívják ezt franciául a politikai tömeg propaganda őshazájában. Persze a nagy francia forradalom időszakában még nem volt internet.

Mégsem épül akkumulátorgyár Fóton

Érzékelve a lakosság felháborodását, a város fideszes polgármestere megakadályozta, hogy a kínai BYD vállalat akkumulátor összeszerelő üzemet építsen Fóton. 10 milliárd forintos beruházást jelentett be a kínai cég központjában, Sencsenben júniusban Szijjártó Péter külügyminiszter mondván: a haladást nem lehet megállítani.

A jövő az elektromos autózásé, ehhez pedig kellenek az akkumulátorok, melyeket a kínaiak hatékonyan tudnak előállítani. A BYD elektromos autóbuszokat is gyárt Komáromban. Az új magyar elektromos buszok 42%-át ők készítik. A magyar állam egymilliárd forintot ígért a kínai cégnek az akkumulátor gyár telepítéséhez.

A baj csak az, hogy a vegyi üzem károsíthatja a környezetet, elsősorban a vízellátást.

Emiatt a lakosság tiltakozott Debrecenben, de ott eredménytelenül. Most Vass György polgármester a Facebookon azt közölte, hogy nem lesz akkumulátor összeszerelő üzem Fóton.

A döntésben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy jövőre önkormányzati választásokat tartanak, és a polgármester aligha őrizhette volna meg tisztségét, ha rábólint az akkumulátor üzemre, amely szennyezheti a környezetet.

Jó -e, ha akkumulátor nagyhatalom leszünk?

A kínaiak rámentek az elektromos autógyártásra, hogy ily módon törjenek be erre a piacra. Az akkumulátorgyártást világszínvonalra fejlesztették csakhogy a kínai környezetvédelmi normák szerint, amelyek jóval kevésbé szigorúak mint amelyeket Európában vagy az Egyesült Államokban alkalmaznak.

Orbán Viktornak állítólag az a véleménye, hogy a környezetvédelem a gazdag országok luxusa, a szegényeknek a jó oldalát kell nézni az iparfejlesztésnek: az új munkahelyeket, a növekvő export kapacitást.

Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette, hogyha minden bejelentett akkumulátor beruházás elkészül, akkor Magyarország a második helyre kerülhet a világranglistán.

A 444 portál összeállítása szerint összesen 36 olyan gyár épül Magyarországon, mely az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ebből 25 kifejezetten akkumulátorokat gyárt. Egy kis országban ez több mint sok. Ráadásul olyan nagyvárosok is szerepelnek a listán, ahol nagyon sok ember vízellátását veszélyeztetheti a gyártás: Debrecen, Miskolc, Tatabánya. Mindenütt ott vannak a hatalom hűséges oligarchái: Garancsi István és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek szép pénzt szakítanak az építkezés és a környezet rendezés során. A kormány azt ígéri, hogy nagyon ügyel a vízminőségre, például Debrecen vízellátásának javítására jelentős összeget ígérnek.

A kínai kapcsolat az akkumulátorgyártásban azért is fontos, mert a lítium Kínából érkezik. Ennek bányászata rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet. Európában a legnagyobb lítium készlet Svédországban van, de a környezetvédők tiltakozása miatt a kanadai tulajdonos nem kezdheti meg a kitermelést.

Az akkumulátorgyártás igen energiaigényes is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök két új földgázerőmű építését jelentette be. Ez is környezet károsító.

Nem kisebb probléma a munkaerő sem: a magyar kormány külföldön is toboroz munkaerőt például a Fülöp szigeteken. Ezek szerződéses munkavállalók, akik általában nem hozzák magukkal a családjukat. A kormány migránsellenes politikája és propagandája miatt sokan mégis megütköznek amikor látják a színesbőrű munkavállalókat.

A magyar kormány elképzelése az, hogy a Magyarországon működő autógyárak az itteni kínai akkumulátorokat használják fel a jövőben. Debrecenben a BMW állítólag már meg is állapodott a kínaiakkal, akik ugyanitt gyártanak majd akkumulátorokat.

A kínaiak és a németek természetesen csak a gyártást hozzák Magyarországra az olcsó munkaerő, a kevéssé környezettudatos és könnyen megvesztegethető kormányzat miatt,

a fejlesztést megtartják maguknak. Ily módon Magyarország megrekedhet a közepes fejlettségi szinten, de Európának ebben a részében ez a szabály nem pedig a kivétel.

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a harmadik legnagyobb akkumulátor kapacitással a világon 2021-ben, és ehhez adódik majd a kínai CATL gyár termelése – írja Győrffy Dóra egyetemi tanár a Közgazdasági Szemle márciusi számában. 

A járműiparba és az akkumulátor gyártásba érkezett a külföldi működő tőkeberuházások csaknem háromnegyede – 73% – az elmúlt két évben. Ez elsősorban a kormány iparpolitikájának az eredménye.

Az állam iparpolitikája lehet sikeres mint Kelet Ázsiában – Japán, Kína, Tajvan, Dél Korea, Szingapúr -, és lehet sikertelen mint a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után.

Kína domináns szerepet játszik az akkumulátor gyártásában, és az Európai Unió mindinkább mérsékelni szeretné ezt saját kapacitásai kiépítésével. Ezért fejleszti akkumulátor gyártását Németország, Svédország  és Magyarország. 2027-ben a világon ez lesz a sorrend az akkumulátor gyártásában: 1-Kína 2-USA 3-Németország 4-Magyarország 5-Svédország

Hol lehetnek problémák?

Az akkumulátorgyártás rendkívül energia- és vízigényes, ezenkívül környezet károsító folyamat lehet. Itt az első paradoxon:

az elektromos autók kímélik a környezetet, ehhez kellenek az akkumulátorok, amelyek viszont csak akkor környezetkímélőek, ha az energia megújuló energia forrásból származik.

Magyarországon nyilvánvalóan nem erről van szó vagyis óriási plusz energia kell, melyet jórészt a hagyományos környezetszennyező energia forrásokból kapnak majd az akkumulátor gyárak. Magyarország jelenleg az energia 59%-át importálja, ez az arány feltehetően növekedni fog.

Gödön a Samsung akkumulátor gyár 21 ezer köbméter vizet használ el naponta és 11 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez megfelel egy 87 ezer lakosú város vízfogyasztásának.

Mi lesz Debrecen vízellátásával? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Munkaerő problémák is felléphetnek. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a kereskedelmi kamarában, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a közeli jövőben, és miután a hazai munkaerőforrások kimerültek, ezért külföldről kell vendégmunkásokat behozni.

Az ázsiai akkumulátorgyárakban nincs kutatás és fejlesztés csakis termelés folyik, ezért Magyarország ebben a tekintetben nem lép előre hiszen külföldi technológiához ad olcsó munkaerőt és áldozza fel a környezetet.

Győrffy Dóra professzor ezt nem hangsúlyozza, de ez a korai kínai iparfejlesztési  modell, amelyet épp maguk mögött akarnak hagyni Pekingben.

A svédek másképp csinálják

Svédország Magyarország mögött az ötödik akkumulátor gyártó nagyhatalom lesz, de más iparpolitikát alkalmaznak, mert Skandináviában a környezetvédelem abszolút prioritás. Jellemző, hogy évekkel ezelőtt már kérvényt adott be egy kanadai cég Európa legnagyobb lítium bányájának megnyitására, de mindeddig nem kapott működési engedélyt, mert a környék lakói féltik a környezetet a lítium bányászattól, amely Kínában holdbéli tájat teremt az egész vidéken.

A svédek teljes mértékben a megújuló energia forrásokra alapozva fejlesztik az akkumulátorgyártást, melyet az északi területekre koncentrálnak, ahol nagy vízkészletek vannak, és ahol viszonylag kevés ember él.

További előny a svédeknél az az, hogy saját akkumulátorukat gyártják, melyet otthon fejlesztettek ki. Vagyis az egész termelési lánc sokkal hatékonyabb Svédországban mint nálunk.

Félő tehát, hogy a Svédország és Magyarország közötti különbség a jövőben az ipar területén is növekedni fog ahelyett, hogy csökkenne. A balti országok, melyek a skandináv modellt utánozzák sokkal sikeresebbek a felzárkózásban mint Magyarország, ahol iparpolitika címen kísértenek az ötvenes évek amikor a Rákosi rendszer a vas és acél országát akarta megteremteni ott, ahol erre nem voltak meg a megfelelő adottságok – hangsúlyozza Győrffy Dóra professzor a Közgazdasági szemlében.

Az energiaválság az akkumulátorgyártás jövőjét is veszélyezteti

Túlságosan magas az elektromos áram és a földgáz ára , Európa emiatt több területen versenyképtelen, ide tartozik az akkumulátorgyártás is. Ha semmi sem változik, akkor a Volkswagen fontolóra veszi, hogy Európában gyártson akkumulátort.

“Ha nem tudjuk gyorsan lejjebb vinni az energiaárakat Németországban és egész Európában, akkor a beruházások az olyan energia-intenzív szektorokban mint az akkumulátorgyártás, nem lesznek lehetségesek sem Németországban sem pedig az Európai Unió területén”

– írta társas oldalon a Volkswagen brand menedzsere.

Thomas Schäfer ezzel megkérdőjelezte azt az egész óriási programot, amelyet a Volkswagen kidolgozott az átállásra a hagyományos motorokról az új környezetkímélő autókra.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2035 után csakis olyan új autókat lehet majd eladni, melyek környezetszennyező mutatója zéró.

Schäfer arra mutatott rá, hogy a vetélytársak elhúznak Európa mellett: ”Az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Délkelet Ázsia és még olyan régió is mint Észak Afrika beletapostak a gázba.“ A Volkswagen menedzser ezért jelentős mértékű állami illetve uniós támogatást sürget az autóiparnak. Utal arra a 369 milliárd dolláros csomagra, amellyel Biden elnök támogatni akarja a hazai ipart. Az USA adókedvezményt ad a zöld átálláshoz a hazai vállalkozóknak, és ezzel elszipkázza a tőkét az európai és más vetélytársak elől.

A Volkswagen menedzser bírálja az uniós gazdaság támogató programokat: azt írja azokról, hogy “elavultak”. Levonja a következtetést:

”Az Európai Uniónak sürgősen új eszközök kellenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az ipar leépülését, és újra vonzóvá kell tenni az egész régiót a jövő technológiái számára, mert csak így tudjuk megőrizni a munkahelyeket.”

Buy European!

Vegyél európai árut! – ez Macron francia elnök elképzelése, aki erről mindinkább meggyőzte Scholz kancellárt is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Európai Unió is hatalmas összegekkel támogatná a saját iparát éppúgy mint Biden elnök az amerikait. A két elnök most erről is eszmét cserél az amerikai-francia csúcstalálkozón során hiszen a hazai vállalkozók támogatása értelemszerűen fenyegeti a világkereskedelmet, ahol a WTO szabályai szerint nem szabad diszkriminációt alkalmazni a vetélytársakkal szemben.

Megöli-e a német autóipart az elektromos járművek?

A belsőégésű motorok tökéletesítése adta a németek versenyelőnyét a világpiacon. Az elektromos autózás terén az USA és a Távol Kelet előrébb jár. Mit terveznek Stuttgartban?

“A Nokia esete jó példa a váltásra. Ha nem vagy elég gyors, akkor nem éled túl a változást” – mondta Herbert Diess a Volkswagen elnök vezérigazgatója, aki a múlt hónapban távozott a cég éléről. A bukásnak belső okai vannak – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. A Nokia problémája nemcsak az volt, hogy elnézte az okostelefont hanem az is, hogy a vezetés nem tervezett a jövőre. Ráült a sikerre, és nem kutatta a jövőt. Yves Doz professzor, az INSEAS Business School tanára könyvet írt a Nokia csodálatos  felfutásáról és villámgyors bukásáról.

“Nem az volt náluk a gond, hogy nem láttak előre hanem az, hogy ledermedtek a várható változásoktól. Cselekvésképtelenek lettek.”

A professzor szerint ugyanez a gondja a nagy német autógyáraknak is: hiába látják a problémát, mert villámgyorsan kellene átszervezni egy olyan iparágat, amely több mint 800 ezer embert foglalkoztat Németországban!

“A váltás egyik legnagyobb gondja a nosztalgia. Annyira fontosak a belső égésű motorok a német autóipari gondolkodásban, hogy nagyon nem könnyű változtatni akkor sem, ha tudják: elkerülhetetlen az áttérés a környezetkímélő motorokra.”

A Mercedes vezetői felfigyeltek a váltásra: már 2008-ban vettek Tesla részvényeket 50 millió dollár értékben. Csakhogy nemigen érdeklődtek az új technológia iránt – emlékezik vissza Elon Musk. Aki szerint a Mercedes “kizárólag arra koncentrált, hogy lerázza a környezetvédelmi ellenőröket. Akkoriban a Mercedes egyáltalán nem állt készen arra, hogy komoly pénzeket fektessen az elektromos autózásba.” 2014-ben a Mercedes el is adta a Tesla részvényeket 780 millió dollárért.

A BMW is  csak 2013-ban jött ki az első elektromos autóval. Az egész ágazat úgy érezte, hogy nem ér meg túl nagy pénzbefektetést az elektromos autózás.

“Egyszerűen nem tudták lenyelni, hogy kínos veszteséges folyamat elé néznek”

– mondta egy német menedzser a Politico tudósítójának.

Ez a kivárási stratégia nagyon nem jött be. A Tesla autógyárat épített Németországban. Tavaly az ő Model 3-as autójukból adták el a legtöbbet Németországban pedig akkor még nem is termelt a Berlin melletti Tesla gyár.

A váltáshoz a Diesel gate botrány kellett

A Volkswagen nagy csalása és kínos lebukása a környezetvédelmi szabályok kicselezésére, érlelte csak meg a döntést a nagy német autógyárakban arra, hogy át kell állni az elektromos járművekre. Addig ugyanis érvényben volt a “tiszta dízel” elképzelés, melyet Ferdinand Piech, a Volkswagen elnök vezérigazgatója talált ki. Ő az alapító unokája volt, és a belsőégésű motorok elszánt híve. Kiváló mérnökként úgy gondolta, hogy a német autógyárak képesek lesznek olyan belsőégésű motorokat kifejleszteni, melyek megfelelnek a környezetvédelmi szabályoknak. Tévedett. Merkel kancellár is támogatta a kampányt mondván: az olcsó üzemanyag előnyei ellensúlyozzák a környezetkárosító hatásokat. Az egész világ elfogadta ezt, de azután beütött a Volkswagen csalási botrány 2015-ben. A Volkswagennek több mint 30 milliárd euróba került, hogy kiegyezzen a becsapott ügyfelekkel.

Merkel kancellár is váltott:

”az hogy Németország sőt egész Európa mind a mai napig nem tud akkumulátorokat előállítani, nagy gondot jelent az európai autóiparnak”

– jelentette ki a világgazdasági fórumon Davosban 2019-ben.

“Stuttgart és egész Baden Württemberg tartomány a leginkább függ az autóipartól Németországban” – mondta a tartomány gazdasági minisztere a Politico tudósítójának. Nicole Hoffmeister-Kraut ismertette a számokat: az autóipar több mint a felét adja a gazdasági teljesítménynek Stuttgartban, ahol több mint 120 ezren dolgoznak ebben az ágazatban. Ezért hívják “motor városnak” Németországban.

A Bosch már időközben nagyon ráment az akkumulátor technológiára, de a többiek nem.

“Stuttgart körzetében sok beszállító leragadt a hagyományos technológiánál” – panaszkodik Ferdinand Dudenhoffer professzor, aki egy autóipari kutató intézetben dolgozik Duisburgban. Egy kormányzati előrejelzés szerint 31 ezer munkahelyet ölhet meg az áttérés az elektromos autókra még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az új technológia teremt is új munkahelyeket.

A Porsche ma már azt tervezi, hogy eladásainak 80%-a elektromos autó lesz 2030-ban. A Mercedes hasonlóképp gondolkodik. Csakhogy az akkumulátorok döntő többsége kínai! A CATL nagy gyárat épített Erfurtban, és hasonlót tervez Magyarországon. Márpedig a haszon ebben van.

“Stuttgart már nem az autóipar biztos fellegvára. A dicsőség napjai elmúltak. A változás itt van, gyorsabban mint szeretnénk”

– nyilatkozta a Politiconak egy német menedzser, aki a biztonság kedvéért neve elhallgatását kérte.

Irányváltás az autóiparban? – Gigaberuházás Gödön

Több, mint egymilliárd euróból bővíti autóakkumulátor-gyárát a Samsung, ami az eddigi ágazati fejlesztésekkel vetekszik. Ezzel a cég és az ezt támogató kormány is arra tesz fel sok pénzt, hogy a jelenlegi e-autóé a jövő.

Bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét mintegy 390 milliárd forintból (mostani árfolyamon 1,17 milliárd euróból) a Samsung SDI, a beruházás 1200 új munkahelyet hoz létre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a beruházáshoz, ennek mértékét azonban még nem lehet közölni, mert azt az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia. Az összeg összhangban van a beruházás méretével és jelentős – közölte Szijjártó Péter.

A beruházással eldőlt az is, hogy

az új autóipari korszakban Magyarország lesz az európai autógyártás egyik fellegvára

– mondta a miniszter. Hozzátette: az autóipar új korszakának világtérképére került Göd a Samsung SDI korábbi beruházásával is. A vállalatnak világszerte három üzeme van, kettő Ázsiában és egy Gödön. Szijjártó szerint az új technológiák a világgazdasági siker előfeltételeivé váltak,

az autóipar új korszakba lép át az elektromos autók elterjedésével.

Ez a beruházás az egyik legnagyobb Magyarország történetében, amelyek élvonalában az autóipar áll: a GDP nagyjából öt százalékát, a feldolgozóipar 30 százalékát állítja elő. A legjelentősebb ágazati fejlesztések az Audi, a Mercedes nevéhez fűződtek 2010 után, nagyjából 800 millió euró értékben. Az inflációt is beszámítva ezekkel minimum vetekszik a Samsung akkugyári bővítése.

Jelenleg óriási technológiai átalakulás zajlik a járműiparban. Mindeddig azonban nagy vita zajlik arról, melyik irány lesz a nyerő: az akkumulátoros meghajtás, vagy valamelyik másik, például az energiacella, netán a hidrogén. Ebben most mindenki tizenkilencre kér lapot.

Az mindenesetre látszik, hogy a kormánynál leeshetett a tantusz: a hagyományos belsőégésű meghajtás nem biztos, hogy nyerő akár középtávon is.

Az Apple bocsánatot kér és árat csökkent

0

Egy sor lépést jelentett be az Apple egyazon céllal: visszanyerni az ügyfelei bizalmát, amelyet jelentősen megtépázott az általa is beismert tény, hogy a kiöregedés útjára lépett iPhone modelleket direkt lelassította.

 

A cég olcsóbban fogja lecserélni az akkumulátorokat és 2018-ban egy olyan szoftvert bocsát ki, amellyel az ügyfelek ellenőrizni tudják telefon-aksijuk állapotát. Sokan gyanították a lassítást, aminek a célja, hogy a felhasználók modernebbre, újabbra cseréljék le azokat – írja a BBC. Az Apple ugyanakkor azt állítja, hogy a lassítás célja a készülék élettartamának a hosszabbítása volt.

A honlapján most közzétett listája értelmében az Apple az iPhone 6-os és a későbbi modellek eetében a garanciaidőn túli akkumulátorokat 50 dolláros engedménnyel, azaz 29-79 dollárért cseréli majd le.

A cég ellen nyolc különböző per indult az Egyesült Államokban ebben a témában, s továbbiak Izraelben és Franciaországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK