Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)
Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a „válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez „meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ukrajna szerdán „hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást.
Li Hui, a Peking által a konfliktus „politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta.
A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a „Fehér Ház„ döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek.
Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.
„Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.
A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.
„Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”
– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.
„Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.
Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.
„Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.
Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.
Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.
Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.
Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.
Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).
„Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”
– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a „diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.
Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: „már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”
“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”
– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.
“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”
Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.
“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”
– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.
Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy
“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”
– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).
“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”
Háború Ukrajnában
“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).
Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul
Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. „Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
Az ukrán vezérkar közölte: „A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
„Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.” Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.
Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
„Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: „A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt, már a gyászjelentést is megírták. A kérdés csak a temetés dátuma.
Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…
Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.
Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.
Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.
Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.
07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.
06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.
05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.
04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.
02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.
01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.
00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.
00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely „hónapokig, évekig elhúzódhat”.
Olaf Scholz kancellár eddig azért nem engedélyezte ezt, mert attól tartott, hogy a háború eszkalálódik és nukleáris konfliktussá válik. NATO hadügyminiszterek Rammsteinben, a legnagyobb USA támaszponton egyeztették elképzeléseiket. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel.
A német hadügyminiszter asszony bejelenti, hogy Németország mégiscsak szállít tankokat Ukrajnának noha Olaf Scholz kancellár néhány napja még nem engedélyezte ezt, mert egy atomháború veszélyére hivatkozott- írja a Der Spiegel jólértesült forrásokra hivatkozva. Konkrétan a német Gepard tankok exportjáról van szó. Ezek azért lehetnek nagyon fontosak, mert légelhárításra is használhatóak. Ukrajna légterében az oroszok domináns szerepet játszanak, mert az első napokban megsemmisítették az ukrán légierő nagyrészét éppúgy mint a légvédelmet. Az amerikai hadügy és külügyminiszter nemrég Kijevben tárgyalt Zelenszkij elnökkel és tanácsadóival. Újabb támogatást igértek. Sőt az USA hadügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy megfelelő külső támogatással Ukrajna meg is nyerheti a háborút.
Lambrecht német hadügyminiszter 20 NATO hadügyminiszterrel együtt tanácskozott Rammstein amerikai támaszponton. A Der Spiegel értesülései szerint Németország nemcsak tankokat küldene Ukrajnába, de azt is vállalná, hogy kiképez ukrán katonákat Panzerhaubitzer tipusú tankokra, melyeket a hollandok küldtek Ukrajnába.
Az USA hadügy egyik szóvivője elmondta a Der Spiegel munkatársának, hogy sokkal többet várnak az európai szövetségesektől a fegyverszállítások terén. Az amerikai szóvivő elmondta, hogy ők már 3,2 milliárd dollárt költöttek Ukrajna támogatására.
Mit tud a Gepard?
A Leopárd tank vázára építették, de fel van szerelve két 35 milliméteres ágyúval, melyek a légvédelemben is használhatóak. Radarja is van. Brazília és Katar már vásárolt Gepard tankot Németországtól. Nem is oly rég még úgy nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegelnek, hogy azért nem engedélyezi tankok szállítását Ukrajnába, mert ezzel atomháborút kockáztatna.
Az volt a benyomása a személyes és telefonos tárgyalásai során, hogy Putyin valóban bevetné az atomfegyvert az Ukrajna elleni háborúban? – érdeklődött a Der Spiegel Németország kancellárjánál. „Számomra abszolút prioritás, hogy elkerüljük az eszkalációt a NATO oldaláról. Oroszország ugyanis nukleáris hatalom. Mindent megteszek azért, hogy az eszkaláció ne vezethessen egy harmadik világháborúhoz. Oroszországnak most rendkívüli nehézségekkel kell szembenéznie: a szankciók óriási gazdasági nehézségeket okoznak, a katonai vereségek sorozatát nem lehet ellensúlyozni a leghatékonyabb kormányzati propagandával sem. Ha csak hideg béke lesz Ukrajnában vagyis a felek nem kötnek békeszerződést egymással, akkor a szankciókat Oroszország ellen nem oldják fel. Putyin óriási nyomás alatt áll.”
Van-e olyan vörös vonal, melyet Putyin nem léphet át?
„Elveinket naponta szembesíteni kell a realitásokkal méghozzá minden nap. Az alapelv nem változott: Ukrajna szörnyű szenvedésnek van kitéve azok miatt a csapások miatt, melyeket Oroszország mér rá, de emiatt nem mehetünk bele olyan eszkalációba, amely elviselhetetlen szenvedést okozna az európai kontinensen sőt talán az egész világon is.”
A vegyi fegyverek alkalmazása nem jelentené azt, hogy Putyin átlépte a vörös vonulat Ukrajnában?
„Figyelmeztettem Putyin elnököt, hogy ne alkalmazzon vegyi vagy biológiai fegyvereket. Más hatalmak vezetői is megtették ezt.”
Mi a fő célja Ukrajnában? Az, hogy az ukránok megnyerjék a háborút? Vagy az, hogy minél gyorsabban érjen véget a háború? Esetleg az, hogy Németországot maximálisan megóvja?
„Tűzszünet kell, majd pedig az oroszoknak vissza kell vonulniuk. Azután békeszerződésre van szükség, amely garantálja, hogy Ukrajna megvédheti a jövőben magát. Mi felfegyverezzük Ukrajnát, hogy képes legyen erre. Nagyhatalomként garantálhatnánk a békeszerződést. Nem lehet olyan egyoldalú békediktátum amelyet Putyin eltervezett. Ukrajnának magának is részt kell vállalnia a békeszerződés megfogalmazásában. Ezt mások nem tehetik meg helyette. Nekünk már a Krím félsziget orosz megszállása után kellett volna olyan szankciókkal reagálnunk, amelyeket csak most hoztunk meg. 100 milliárd euróval erősítjük meg a Bundeswehrt. Más európai államok is hasonlóképp cselekszenek. Másodszor felgyorsítjuk az áttérést a megújuló energia forrásokra, hogy csökkentsük a függést az orosz importtól.
Erős szuverén Európai Uniót akarunk. Ebbe beleértem a Nyugat Balkán államait is. Túlságosan sokáig vártunk ezzel” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.
Őrültség a halált harcokkal hívni-idézni! Úgyis jő: a sunyi talp konokul közeleg. Albius Tibullus
19:30 – Az amerikai hírszerzés megosztja a hírszerzési értesüléseit az ukrán katonai parancsnoksággal arról, hogy az oroszok rakétacsapásai hol célozzák az ukránok légvédelmi rendszereinek gyors mozgatását. Emiatt az ukrán vezetés időben áthelyezi légvédelmi rendszereit és repülőgépeit, így az orosz rakéták állítólag üres mezőket csapnak be.
18:30 – Az ukrán védelmi minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége kijelenti, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai nem mutatnak hajlandóságot az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) egy nemzetközi katonai-politikai szervezet, amely Fehéroroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot és Tádzsikisztánt foglalja magában.
17:00 – Nagy Britanniának és más nyugati országoknak hosszú távú katonai támogatás részeként katonai repülőgépeket kell biztosítaniuk Ukrajnának. Ezt a felhívást Liz Trass külügyminiszter fogja megtenni egy kulcsfontosságú külpolitikai beszédében csütörtökön – jelentette a BBC.
16:45 – Ausztria kancellárja hamis orosz propagandaüzenetnek nevezte Bécs beleegyezését, hogy rubelben fizeti az orosz gázt. „Mielőtt az orosz propaganda álhírei elterjednek közlöm, hogy természetesen az OMV továbbra is euróban fizeti az Oroszországból érkező gázszállítást. Ausztria szigorúan betartja a közösen elfogadott uniós szankciókat” – írta Karl Negammer szerdán a Twitteren.
15:20 – ulrán híügynökségi jelentések szerint április 26-án este és április 27-én reggel az orosz megszállók foszforlövedékekkel lőtték ki Avdiivkát, reggel pedig légicsapást mértek a városra, és legalább egy ember megsérült.
14:00 – A következő napokban sor kerülhet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök és az agresszor ország, Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter.
Facebook
13:20 – az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma irányítóközpontot hozott létre a németországi Stuttgartban az Ukrajnába irányuló katonai segélyek ellátásának koordinálására és optimalizálására, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának illetékességi területén.
12:00 – Moldovában, az ismeretlen Transznisztriában lövöldözésről számoltak be Kolbasna falu közelében lévő raktárak közelében: drónokat állítólag Ukrajnából indítottak, majd tüzet nyitottak. A faluban van Európa legnagyobb lőszerraktára.
11:30 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Gazprom egyoldalú leállása az európai fogyasztók gázellátásában Oroszország újabb kísérlete arra, hogy a gázt zsarolási eszközként használja fel.
10:10 – A CDU, a Zöldek és a Szabad Demokraták egyes politikusai felszólaltak Gerhard Schroeder volt német kancellár, SPD-tag ellen, amiért nem változtatott Oroszországgal kapcsolatos álláspontján, és továbbra is együttműködik energiavállalataival.
09:05 – Lengyelországban őrizetbe vettek egy oroszországi és egy fehérorosz állampolgárt, akik kémtevékenységet folytattak az országban.
08:10 – Luhanszki régió és a Donyecki régió szinte teljes területe folyamatos ágyúzástól szenved.
07:30 – Harkivban éjszaka is folytatódott az ágyúzás, több helyen tűz ütött ki Kijevben ahol a sokemeletes lakóházakat ért találat. Reggelig nincs információ az áldozatokról. A harcok leginkább Izium irányában folynak.
07:00 – A hivatalos ukrán adatok szerint 217 gyermek halt meg (az áldozatok száma nem változott az elmúlt napon), a sérültek száma 393 gyerekre emelkedett. Ezek a számok nem véglegesek: az aktív ellenségeskedés helyszínein és az ideiglenesen megszállt területeken nem lehet megszámolni az áldozatokat.
06:15 – Két 8 és 9 éves gyermeket, akiket márciusban az orosz csapatok Mariupolban megsebesítettek, és deportáltak Oroszországba, visszavitték Ukrajnába, és a kijevi Okhmatdytban kezelik őket.
06:00 – Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében. A vasúti híd teljesen megsemmisült.
04:55 -Az orosz hadsereg másodszor lőtt ki rakétákat a Dnyeszter torkolatánál lévő közúti-vasúti hidat az Odesszai-öböl térségében.
04:00 – Ukrajna megtartja légtere nagy részének ellenőrzését, míg Oroszországnak nem sikerült hatékonyan megsemmisítenie az ukrán légierőt vagy elnyomni az ukrán légvédelmi rendszert.
02:10 – Miközben Oroszország ukrajnai inváziója komoly békemegállapodás nélkül kimerítő háborúvá fajult, az Egyesült Államok és szövetségesei új, hosszabb távú célról kezdtek beszélni: Oroszországra olyan mértékű csapást mérni a csatatéren, hogy ne legyen többé katonai ereje újra megtámadni Ukrajnát – nyilatkozta Llloyd J. Austin hadügyminiszter a CNN-nek.
01:10 – Mariupol városi tanácsa megosztotta az azovstali kórház iszonyatos körülményeit, ahol hiányoznak a gyógyszerek és az minimális higiéniás körülmények. A működés feltételei, mondhatjuk, középkoriak. Legalább 2000 civil rejtőzik az üzemben – életük megmentéséhez azonnal evakuálni és kórházi azonnal kezelésben kell részesíteni őket.
pravda.uapravda.ua
00:00 – Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében a csernobili katasztrófa évfordulóján elmondta, hogy három orosz rakéta repült át három ukrán atomerőmű felett az emléknapon, amit minden évben a katasztrófa napjának évfordulóján tartanak. „Az orosz csapatok, akik a csornobili zónán keresztül próbálták megtámadni Kijevet, katonai hídfőként használták ezt a zárt területet. Szárazföldön állítottak fel olyan pozíciókat, ahol még állni is tilos. Megsemmisítették a dozimetriai ellenőrző pontokat, feltörték és kifosztották a csernobili atomerőmű sugárzásfigyelő rendszerét, kifosztottak egy nukleáris analitikai laboratóriumot. Az oroszok „a szóból általában nem értik, mi az a Csernobil”.
23:50 – Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország nem írhat alá biztonsági garanciákat Ukrajna számára a Krím és Donbász területi kérdéseinek rendezése nélkül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
