Kezdőlap Címkék AFP

Címke: AFP

Putyin náci rabló – mondja egy holokauszt túlélő

A 83 éves Roman Gerstein a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozott Krivoj Rogban. Abban a városban, ahol Volodimir Zelenszkij elnök is született, aki szintén zsidó. Mégis Putyin azon a címen támadja Ukrajnát, hogy “ki kell onnan űzni a nácikat.”

“Itt nincsenek nácik” – mondja a 83 éves holocaust túlélő, aki szerint “Putyin náci rabló “. Gerstein visszaemlékezik arra, hogy a szovjet időkben volt diszkrimináció a zsidókkal szemben. Roman Gerstein testvérei hiába voltak kitűnő tanulók, a származásuk miatt mégsem mehettek egyetemre.

“A szovjet korszakban óriási volt a diszkrimináció, de ma Ukrajnában nem létezik. Nézzen csak rá az elnökünkre”

– mondta a zsinagógában Krivoj Rog városában a holokauszt túlélő az AFP tudósítójának.

Holokauszt Ukrajnában

A nácik szinte minden zsidót megöltek Ukrajna területén, melyet 1941-ben elfoglaltak. A gyilkosságokban részt vettek az ukrán milíciák is. A nácik Waffen SS ezrdeket szerveztek belőlük. Ezeket az ukrán SS ezredeket is felhasználták a varsói gettó lázadás leverésére. Ezért is hivatkozik Putyin a náci múltra. Ezenkívül ott az Azov zászlóalj, amely idén nyáron hősiesen védelmezte Mariupol városát, de soraiban sok ukrán náci is harcolt. Arról már nem beszél Putyin, hogy saját Wagner hadserege is tele van nácikkal. Prigozsin, Putyin szakácsa, épp a napokban vallotta be először nyilvánosan, hogy ő szervezi a Wagner hadsereget, amely kitűnik brutalitásával Ukrajnában is. A Wagner hadsereg történetírói arra emlékeztetnek, hogy eredetileg Hitler nevét akarta felvenni Putyin zsoldos serege. Csak az elnök kérésére tekintettek el ettől. Wagner nevét azért vették fel, mert ő volt Hitler kedvenc zeneszerzője. A haláltáborokban az SS előszeretettel játszatta Wagner muzsikáját. Az orosz nácik egyébként nem szlávnak tekintik magukat hanem a jelenlegi ukrán és orosz területeket elfoglaló skandináv harcosok utódainak (varégok). A kijevi Oroszország első uralkodója Rurik volt, a cárok tőle származtatták magukat.

Hosszú az út a Mennyei Birodalomban

Meng Hongweit (Meng Hongvej) Kínában korrupcióval vádolják – közölte a külügy szóvivője Pekingben. Kína ezért nem érti miért és hogyan kaphattak menedékjogot Grace Meng és a házaspár iker gyermekei Franciaországban? – háborgott a szóvivő Pekingben, ahol már azt is igen rossz néven vették, hogy a francia sajtó nagy teret szentelt az ügynek. A kínaiak szerint ugyanis kínai belügyről van szó!

Az Interpol főnöke tavaly ősszel  hazautazott majd eltűnt.

Meng Hongvej, aki az Interpol első kínai vezetője volt Lyon városában, szabadságra ment haza, de ezt nem kellett volna tennie! Még leadta a vészjelzést nejének mobil telefonon, majd eltűnt! Felesége berohant a helyi rendőrkapitányságra Lyonban, hogy kutassák fel a férjét. A francia hatóságok csak lassan kezdtek a kínai Interpol főnök keresésébe, mert nem akarták elrontani a szépen alakuló francia-kínai kapcsolatokat. 2018 őszén már biztos volt: idén Párizsba látogat Kína első embere! Hszi Csinping első külföldi útja Európába vezetett, hogy megmutassa Trump elnöknek van alternatíva Amerikával szemben, mely kereskedelmi háborúba kezdett Kínával. Ilyen körülmények között nehezére esett a francia hatóságoknak, hogy Pekingben érdeklődjenek: hova tűnt az Interpol főnöke, akit a családja visszavár Lyonban?

A kínaiak hosszas hallgatás után közölték: az Interpol főnököt kihallgatják korrupciós ügyben.

A párizsi Le Figaro, mely felidézte az első kínai Interpol főnök karrierjének drámai végét, visszautalt arra, hogy Meng Hongvej elvtárs kezdetben Kína maximális támogatását élvezte! Hszi Csinping elnök jóváhagyása nélkül nem jelölték volna az Interpol élére. A kínaiak elszántan lobbiztak érte, mert tudták: jelentős ellenérzések vannak a világban Kínával szemben. Ráadásul Meng Hongvej megőrizte államtitkári rangját a pekingi belügyminisztériumban! Mi változott meg? Miért kellett ilyen botrányos körülménynek között elfogni az Interpol főnökét?

Pekingben hallgatnak a valódi okokról, ezért a francia sajtó is csak találgat. Arra mutatnak rá, hogy az Interpol főnök minden bizonnyal a belharcok áldozata lett, mely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusa körül alakult ki. Hszi Csinping elnök megerősítette pozícióját és a lebukott Meng Hongvej egy olyan frakcióhoz tartozhatott, mely nem lelkesedett igazán ezért. Hszi Csinping immár addig marad hatalmon ameddig csak akar. Elődei tíz év után távozásra kényszerültek. A pártkongresszus megszüntette a tízéves határidőt.

Hszi Csinping jól előkészítette a váltást: a belügyminisztert lecserélte. Néhány magasrangú vetélytársát börtönbe küldte korrupció miatt. Ugyanez a vád most Meng Hongvej ellen is. Csakhogy a kemény fejű kínai rendőr nem tört meg a kihallgatáson pedig a kommunista párt ellenőrző bizottságának nyomozói nem szűkölködnek az eszközökben.

Peking haza akarta csábítani az asszonyt és a gyerekeket.

Erről számolt be a francia rendőröknek Grace Meng asszony. Kínai „üzletemberek” keresték meg Franciaországban, akik felajánlották: külön repülőgépen hazaviszik a családot, hogy „segíthehessenek a férjnek”! Grace Meng tapasztalt rendőr feleség volt. Pontosan tudta, hogy ez mit jelent a kínaiak gyakorlatában: a vádlottat a családjával zsarolják! Ha nem vall, akkor az asszony és a gyerekek is bajba kerülhetnek!

Grace Meng asszony védőőrizetet és menedékjogot kért Franciaországban.

A védőőrizetet egyből megkapta, de a menedékjog megadásával megvárták amíg lezajlik Hszi Csinping elnök látogatása Párizsban. Bár Macron elnök óvatosan bírálta Pekinget amiatt, hogy belpolitikájában felerősödtek a rendőr állami tendenciák és nyomulása a világkereskedelemben európai érdekeket is sért, de azért Hszi Csinping látogatása remekül sikerült. A Boeing gyengélkedését kihasználva az Airbus hatalmas kínai üzletet kötött. Az Élysée palotában pedig Európa-Kína mini csúcsot tartottak, melyen jelen volt Macron elnökön és Hszi Csinping államfőn kívül Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke is.

Hszi Csinping elnök sikeres európai körútját követően nem sokkal a kínaiak bejelentették: korrupció miatt vádat emeltek az Interpol első kínai vezetője ellen. Akit közben arra kényszerítettek, hogy mondjon le a tisztségéről. Az Interpol nem nagyon akadékoskodott, bár voltak, akik kételkedtek a lemondó nyilatkozat hitelességében, de a diplomácia felülírta a jogi érvelést. Gyorsan meg is választották Meng Hongvej utódát, aki át is vette a helyét Lyonban az Interpol főhadiszállásán.

Szerdán pedig megérkezett az AFP gyorshíre: Grace Meng asszony menedékjogot kapott és ezt a kínaiak azonnal kritizálni is kezdték. A párizsi Le Figaro kérdésére Grace Meng asszony ügyvédje megerősítette: megkapták a menedékjogot a család tagjai vagyis maradhatnak Franciaországban. Ez súlyosbíthatja a férj ítéletét Kínában hiszen ottani felfogás szerint: ha valakit hazarendelnek, akkor mindenképp vissza kell térnie Kínába! Dehát valószínűleg az Interpol leváltott főnöke előre megállapodott feleségével arról, hogy mi a teendő vészhelyzetben? Ezért a vészhelyzet jelét küldte el nejének a pekingi repülőtérről az Interpol első kínai vezetője mielőtt a nyomozók elkísérték volna oda, ahonnan csak nagysokára van visszatérés a Mennyei Birodalomban.

AFP: Pompeo a keleti befolyás megszüntetését várja

0

„Ez a Magyarország nevű kicsi állam nagyon tudatosan köp a nyugati értékekre, a hagyományos partnerségekre, vagy a meglévő integrációs sémákra, mint a NATO. Nem látok esélyt arra, hogy az EU és az Egyesült Államok egyeztetni tudna Magyarország kérdésében, mivel Trump kapcsolatai a vezető uniós hatalmakkal, így Németországgal és Franciaországgal nem túl jók. Nem vagyok biztos abban, hogy Orbán nyíltan kineveti Pompeót, de abban sem, hogy túl komolyan veszi a látogatást” – idézte a francia hírügynökség Joerg Forbrigot, az Egyesült Államok Német Marshall Alapítványának szakértőjét.

A jelentés szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter reméli, hogy az EU két legviszálykodóbb tagjánál, Magyarországon és Lengyelországban tett látogatásával némileg vissza tudja szorítani Oroszország és Kína térségben növekedő befolyását – állapította meg a francia AFP hírügynökség jelentése. Lengyelország erős kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal a szomszédos Oroszországtól tartva, ez az egyik oka annak, hogy Pompeóval közösen kétnapos konferenciát szervez a Közel-Keletről. Az azonban viszonylag csekély érdeklődést váltott ki, mert az európaiak rossznéven veszik Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos politikáját. Magyarország különösen mély aggodalmakat váltott ki a nyugati hatalmak között, minthogy Orbán Viktor miniszterelnök fokozódó tekintélyelvűséget mutat, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel haverkodik, és önkényesen alkalmazza a magyar vétójogot az unióban, noha az EU erősen aggódik Ukrajna miatt. Egy amerikai tisztségviselő szerint Pompeo felveti majd Amerika amiatti aggályait, hogy Magyarország támogatja a Török Áramlat gázvezetéket, hogy Moszkva finanszírozza a Paks II-t, és különösen amiatt, hogy az ország a kínai Huawei céggel állapodott meg a G5 hálózat fejlesztéséről, noha Washington a kínai távközlési óriást a globális biztonság aláásásával vádolja. A lengyel és a magyar jobboldali kormány azon kevés európai közé tartozik, amelyek dicsérték a Trump-kormányzatot, mert osztják a bevándorlással kapcsolatos kemény vonalát, azt, hogy dicsőíti a keresztény értékeket, és az EU-hoz hasonló multilaterális testületekkel szembeni ellenszenvét. A Trump-kormányzat az előző, Obama-kormánnyal ellentétben kezdetben üdvözölte az Orbán Viktorral való kapcsolatok ápolását, de mostanra fokozódnak Washingtonban az aggályok amiatt, hogy Magyarország nem közeledett az Egyesült Államokhoz. Tavaly Budapest azzal okozott csalódást Washingtonnak, hogy nem adott ki két fegyverkereskedőt. Emellett az amerikai nagykövet közbelépése ellenére a CEU-nak programjai jelentős részét Bécsbe kellett költöztetni. Az amerikai külügyminisztérium szerint Pompeo nem fog visszarettenti attól, hogy felvesse Orbánnak a fokozódó aggályokat. Emellett az amerikai külügyminiszter civil szervezetekkel is találkozik. Az idézett amerikai tisztségviselő vehemensen védelmezte a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokat, azzal, hogy az Obama-kormányzat nem fordított kellő figyelmet Közép-Európába, miközben Putyin csak tavaly kétszer járt Budapesten. „Jelen kell lennünk, vagy veszítünk. Betöltik, illetve már be is töltötték a vákuumot, amelyet Amerika teremtett azzal, hogy nem mutatott kellő jelenlétet a térségben” – mondta az illető.

Kémháború Moszkva és Washington között

Kémkedéssel gyanúsítanak egy volt tengerészgyalogost Oroszországban. Akár húszéves fegyház büntetéssel számolhat Paul Wheelan. Fivérének beszámolója szerint semmiképp sem kémkedhetett, mert csupán egy barátjának az esküvőjén akart résztvenni Moszkvában. Orosz barátjával együtt szolgáltak annak idején az amerikai tengerészgyalogságnál.

A 48 éves Paul Wheelan Kanadában született. Miután leszerelt a tengerészgyalogságtól a biztonsági iparban helyezkedett el. Jelenleg a BorgWagner cég biztonsági igazgatója.
A BorgWagner autóalkatrészeket állít elő, központja Detroitban van (Michigan állam, USA).
A cég is cáfolja, hogy biztonsági igazgatója kémkedett volna Oroszországban, és kéri a külügyet: lépjen fel az érdekében Moszkvában.

Az AFP hírügynökség értesülései szerint azért csaptak le Paul Wheelan-re, hogy egy Amerikában folyó orosz kémpert befolyásoljanak. A fiatal Marija Butyina azzal a megbízatással érkezett az Egyesült Államokba, hogy befolyásolja az amerikai belpolitikát. A fiatal és csinos nő befolyásos republikánus honatyákkal tartott fenn kapcsolatot. Egyikükhöz férjhez is ment. Aztán a kémelhárítás elkapta. Kezdetben mindent tagadott, de azután megtört. Az enyhébb büntetés reményében alkut kötött a hatóságokkal és kitálalt. Elismerte, hogy orosz összeesküvés részese volt, melynek célja az USA belpolitikájának a manipulálása volt. Vallomása érintheti azt a vizsgálatot is, mely Trump elnök ellen folyik orosz kapcsolatai ügyében. Az AFP szerint a most lefogott ex tengerészgyalogost esetleg kicserélhetik Marija Butyinára.

Putyin elnök újévi levelében ugyan azt írta Trumpnak, hogy kész vele minden kérdést megvitatni, de a kémek háborúja nem tartozik ebbe a körbe. A Szkripal ügy óta igen feszült az USA és Oroszország titkosszolgálatainak kapcsolata. Szkripal ezredes ugyanis az USA-nak és Nagy Britanniának árulta el a GRU titkait. Cserébe védelmet kért és kapott. Nagy Britanniában aztán a GRU ügynökei megpróbálták meggyilkolni, és ezt mind a brit mind az amerikai titkosszolgálat hadüzenetnek tekintette. Újabb szankciókkal sújtották Moszkvát. Trump ettől függetlenül találkozott Helsinkiben Putyin elnökkel. Legutóbb Buenos Airesben lett volna amerikai-orosz csúcstalálkozó, de ezt Trump az utolsó pillanatban lemondta az orosz-ukrán flotta incidensre hivatkozva. Az újabb kém háború aligha segíti elő egy újabb csúcstalálkozó megrendezését, pedig Putyin szerint Oroszország és az USA viszonya a legfontosabb a világ biztonsága szempontjából.

Meggyilkolták a Szaúd Arábia trónörökösét bíráló újságírót?

0

Az AFP hírügynökség azt jelentette Törökországból, hogy a helyi rendőrség szerint az újságírót, aki a Washington Postban is megjelentette írásait, megölték hazája konzulátusán! Dzsamal Kashoggi bement Szaúd Arábia isztambuli konzulátusára, de nem jött kijönni nem látták onnan! A helyi rendőrség szerint egy 15 tagú kommandó érkezett Szaúd Arábiából aznap amikor az újságíró bement a konzulátusra, és 24 óra elteltével távoztak. Azóta senki sem látta az újságírót.

Dzsamal Kashoggi, aki évek óta önkéntes száműzetésben élt az Egyesült Államokban, bírálta Szaúd Arábia trónörökösét a jemeni háború miatt. Jemenben Szaúd Arábia irányításával egy szunnita koalició küzd a síitákkal, akiket viszont Irán támogat. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, fontosnak tekinti a katonai győzelmet, mert mindenképp meg akarja akadályozni Irán berendezkedését Jemenben. A háború borzalmas pusztítással jár, de egyelőre csekély eredményt hozott Szaúd Arábiának.

Mohamed bin Szalman trónörökös szerint szó sem lehet arról, hogy az őt bíráló újságírót megölték volna a konzulátuson. A trónörökös, aki a New York-i Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott, azt állította, hogy a kritikus újságíró saját lábán távozott a szaudi konzulátusról. A törökök mindenesetre hivatalos vizsgálatot indítottak az ügyben. Az eltűnt újságíró török menyasszonya is úgy nyilatkozott a helyi sajtónak, hogy ” nem hiszem, hogy Dzsamal Kashoggit meggyilkolták volna…

Budapest a világsajtóban

0

A világsajtó is beszámol a tegnapi budapesti tüntetésről. Egységesen arról írnak, hogy a százezres tömegben nagyon sok volt a fiatal és minden ellenzéki párt képviseltette magát a felvonulók között. Nem csak Orbán, de az ellenzék is sok bírálatot kapott. Orbán hatalmát megrendíthető folyamat indult el.

 

Százezresre teszi a tegnapi budapesti tüntetésen részt vevők számát a BBC tudósítása, amely kiemeli, hogy sok volt a fiatal, illetve, hogy minden párt prominensei és hívei együtt meneteltek a tömegben. A felvonulók a szavazatok újraszámlálását, új választási törvényt, pártsemlegesen sajtót és az ellenzéki pártok szervezett együttműködését követelték.

Nick Thorpe tudósító megjegyezte, hogy a rendőrség nagy erőkkel készült a tüntetésre, amely azonban mindvégig békés maradt. A hírügynökség idézi az egyik szervező, a 20 éves Gyetvai Viktor nyilatkozatát, amelyet az AFP-nek adott:

„Jogállamban és demokráciában akarunk élni. Ez az utolsó esélyünk arra, hogy tegyünk valamit a hazánkért.”

A szervezők jövő szombatra újabb demonstrációra hívták a magyarokat.

„Mi vagyunk többség” – ennek jegyében tartottak sokezres tüntetést szombaton este Budapesten, amelyen változásokat követeltek a választási rendszerben, amely – mint állítják – tisztességtelen előnyhöz juttatta a negyedik kormányának megalakítására felhatalmazást kapott Orbán Viktort – írja a Deutsche Welle tudósítása, amely kiemeli, hogy a nemzetközi megfigyelők is megkérdőjelezték a magyarországi választáok tisztességét.

A német hírügynökség idéz néhány skandált jelszót („Vik-tátor”, „Mocskos Fidesz”). A tudósítás idézi az Európai Unió bizottsági elnökét, Jean-Claude Junckert, aki viccesen diktátornak nevezte egyszer szemtől szembe Orbánt.  

Nagy terjedelmű cikkben számol be az újjáválasztott Orbán ellenes budapesti demonstrációról a The New York Times, amely megemlíti, hogy nem csak a fővárosban, hanem számos vidéki városban is voltak megmozdulások. A lap szerint nem valószínű, hogy ezek nyomán az újjáválasztott kormány irányt váltana, ám megmutatja azt a mély szakadékot ebben a közép-európai országban, amely a liberális nyugati értékektől való távolodás élharcosa.

A lap szerint az ellenzék romokban hever, a civil szférát erőteljes kormányzati támadások érik, a média szinte teljes egészében az állam irányítása alatt van. A lap fontosnak tartja emlékeztetni arra, hogy

Orbán a választások előtt megtorlással fenyegette meg azokat, akik vele szemben állnak. „Morális, jogi és politikai elégtételt veszünk a választások után” – idézi a lap Orbánt.  A kormánypárti Figyelő Soros-listáját ennek a jele, állítják Orbán kritikusai.

A cikk hosszasan kitér arra is, hogy az EU több tagállama számára riasztó, amit Orbán művel, de az Unió a szankciós fenyegetések ellenére sem képes megállítani a folyamatot. A NYT szerint nem valószínű, hogy ezeket a szankciókat életbe léptetnék – Lengyelországnak is köszönhetően.

Orbánt jelen pillanatban a legnagyobb veszély a magyarok részéről fenyegeti.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!