Kezdőlap Címkék Adolf Eichmann

Címke: Adolf Eichmann

Kétségbeejtően megnőtt a politikai antiszemitizmus Magyarországon

0

Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem professzora a magyarországi politikai antiszemitizmusról írt tanulmányt, az Israel Journal of Foreign Affairs című szaklapban.

A szerző mindenekelőtt a Soros György elleni kormány kampányokra utal.

“A magyar kormány szerint a “Soros terv” el akarja árasztani közel-keleti és észak-afrikai migránsokkal Magyarországot és egész Európát.”

Berend Nóra történész emlékeztet arra, hogy a Sorosról készült kampány karikatúrák kísértetiesen hasonlítanak a náci Németország Der Stürmer című antiszemita lapjának képeire. A Der Stürmer főszerkesztőjét a nürnbergi perben halálra ítélték és kivégezték. A magyar kormányzati kampányok, melyek szerint “Soros mozgatja a szálakat a háttérben” kísértetiesen emlékeztetnek a náci propagandára. Antiszemitizmus létezett a két háború között, és most is van ennek népszerűsége, de mindez nem légüres térben történik – hangsúlyozza a történész.

Csökkenő életszínvonal – növekvő nacionalizmus

Ez sok populista rendszert jellemez. A történelmet átírják: dicső múltat kreálnak, áldozatként állítják be a magyarságot. Ily módon az emberek érzelmeit “a nemzet ellenségeire” lehet összpontosítani. Azokat a történészeket, akik bírálják ezt az új felfogást, és felhívják a figyelmet a csúsztatásokra, árulóknak bélyegzik, akik gyűlölik a magyarokat. Ez a narratíva teljesen tisztára akarja mosni a magyar elitet, amely szövetséget kötött Hitlerrel, és tagadja a magyar kormányzat felelősségét a zsidók kiírtásában. Trianont úgy mutatja be mint a magyar holokausztot. Magyarország mindig mint áldozat szerepel, és sohasem úgy mint végrehajtó. Berend idézi Orbán Viktor 2020 augusztus 20-i beszédét, melyben lélegzetállító nemzetépítésről beszélt Szent István idején. A politikai retorika és a nemzeti szemlélettel átformált történelem között szinte eltűnik az idő. A nemzeti oldal úgy tűnik fel mint a baljós globalizáció ellenszere. Hannah Arendt szerint a legitimáció mindig a múlthoz kötődik.

Make Hungary Great in the Past – tegyük naggyá Magyarországot a múltban

– ironizál Berend Nóra.

A második világháború után a történészek, akik rádöbbentek arra, hogy hova vezethet a nemzeti történetírás, áttértek arra, hogy megpróbálják megismerni a valós történelmet – megfosztva azt a rárakódott mitikus tartalomtól. Magyarországon azonban újra nemzeti történelmet írnak. Ennek következtében szakadék keletkezett a kormányzati és az akadémiai történészek között.

“Ez a legjobb ország a világon, mert én itt születtem” – gúnyolódott annak idején George Bernard Shaw ezen a nemzeti történelem tudaton, amelybe egyáltalán nem fér az bele ma, hogy a Habsburg monarchia szabadította fel Magyarországot a török uralom alól miközben sok magyar főúr a szultánt támogatta. Thököly, Zrínyi Ilona vagy II. Rákóczi Ferenc nem véletlenül végezte életét a szultán birodalmában.

Kormányzati antiszemitizmus

2014-ben a magyar kormány létrehozta a Veritas történelmi kutató intézetet, melyről Berend Nóra történésznek Orwell 1984 című könyve jut az eszébe, ahol

a szavak pontosan az ellenkezőjét jelentették annak ami a valóságban történt.

A Veritas kutató intézet igyekszik elhallgatni azt, hogy a Horthy korszakban az antiszemitizmus kormányzati irányvonal volt. A holokauszt felelősségét kizárólag a náci Németországra igyekeznek hárítani noha Magyarországon a zsidó törvények már évek óta korlátozták a jogokat. Horthy Miklós kormányzó azzal büszkélkedett, hogy az első zsidó törvényt, a numerus clausust, Magyarországon hozták meg Európában.

Orbán Viktor azt állította, hogy a náci megszállás idején “mindenki áldozata volt egy kereszténység ellenes hatalomnak”.

A magyar csendőrség szerepe ebben az interpretációban nem szerepel noha Eichman is megjegyezte, hogy nélkülük nem sikerült volna ilyen simán megszerveznie a magyar holokausztot.

A magyar kormányzat mindig is visszatér a Soros ellenes propagandához, amelynek az antiszemita felhangjai mindenki előtt világosak. A XXI-ik Század Intézet publikált egy könyvet a Soros tervről. Eszerint “a Soros terv sok nyílt és titkos akciót szervez annak érdekében, hogy átalakítsa Közép és Kelet Európát. A nyolcvanas években kezdődött meg a Soros birodalom kiépítése, mely mind a mai napig tart. Ennek célja az, hogy aláássa és megsemmisítse mindazt, amiért a huszadik században oly sokan az életüket adták: demokrácia, szabadság, önrendelkezés és nemzeti szuverenitás. Soros szervezetei, melyek az egész világot behálózzák, most alá akarják ásni az identitásunkat. Gyerekeinket át akarják programozni, a magyar családokat szétrombolják, és meg akarják kaparintani hazánkat”.

Ezek után Berend Nóra történész levonja a tanulságot:

amíg ez a nemzetire átalakított történelem narratíva működik Magyarországon, minden erőfeszítés az antiszemitizmus elleni harcban, kudarcra van ítélve.

Antiszemitizmus: Magyarország erősen fertőzött

A CEU kutatói, akik 16 országban vizsgálták meg azt, hogy a társadalomban milyen mélyen élnek az előítéletek a zsidókkal szemben.

A CEU vizsgálatából kiderült, hogy Kelet Európában – így Magyarországon is – csaknem olyan erősek az antiszemita előítéletek mint azok között a muzulmánok között, akik Nyugat Európában élnek. A különbség az, hogy a muzulmánok nyíltan felvállalják ezt, és viszonylag gyakran követnek el erőszakos cselekményeket, a kelet-európai társadalmakban – melyek a holokauszt helyszínei voltak – az antiszemtizmus megmarad a vélemények szintjén, és ritkán következnek be akciók a zsidókkal vagy intézményekkel szemben.

Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök az öt évvel ezelőtti párizsi merényletek kapcsán arra bíztatta a Nyugat Európában élő zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Franciaország elnöke viszont közölte: megvédik Európa legnagyobb zsidó közösségét!

És Magyarország?

Az Európai Unió keleti felében itt maradt meg a legnagyobb zsidó közösség. Az antiszemitizmus 1945 előtt hivatalos propaganda volt, a magyar hatóságok igen aktívan segédkeztek Adolf Eichmann-nak a zsidók deportálásában. Így nem igazán meglepő, hogy az antiszemitizmus a huszonegyedik században is jelen van a magyar társadalomban – sokkal inkább mint Nyugaton.

A megkérdezett magyarok 39%-a (!) úgy véli, hogy a világban működik egy széleskörű zsidó hálózat, amely irányítja a gazdasági és politikai folyamatokat. Az Orbán kormány erre játszott rá a Soros propagandával. A magyar lakosság 26%-a még mindig azon a véleményen van, hogy Jézus Krisztus halála a zsidók lelkén szárad és ez a bűn mindmáig megbocsáthatatlan. Ugyancsak 26% úgy gondolja, hogy bizonyos területeken korlátozni kellene a zsidók számát – numerus clausus.

A megkérdezett magyarok 21%-a úgy véli: a legjobb az lenne, ha a zsidók kivándorolnának Magyarországról! Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez megegyezik Benjamin Netanjahu politikájával. Az egykori izraeli miniszterelnökkel jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktor, aki Netanjahu segítségével jutott be a Fehér Házba, ahol fogadta őt az akkori amerikai elnök, Donald Trump.

Hol erős az antiszemitizmus?

A vidéki, alacsony iskolázottságú népesség körében ennek jóval nagyobb szerepe van az emberek gondolkodásában mint a nagyvárosokban, a jólképzett polgárok között. A nemzetközi összehasonlításából pedig az derül ki, hogy a gazdag és sikeres országokban jóval kisebb az antiszemita előítéletek hatása a társadalomra mint a szegény és frusztrált államokban, ahol az emberek bűnbakot keresnek, mert nem tudnak pénzt keresni.

Az ortodox tradíciókkal rendelkező államokban nagyobb az antiszemtizmus: Görögország az éllovas a megvizsgált 16 állam közül.

A szomorú konklúzió az, hogy amint a CEU friss vizsgálata is megerősíti: 76 évvel a második világháború és a holokauszt után az antiszemtizmus még mindig igen mélyen átitatja Európa szegényebb társadalmait – így a magyart is. Ezzel minden politikai vezetésnek számolnia kell.

Egyáltalán nem véletlen, hogy az amerikai nagykövetség Márki-Zay Pétert, a hét gyermekes keresztény családapát támogatja, mert – egyáltalán nem alaptalanul – úgy véli, hogy ő a leginkább alkalmas az antiszemita előítéleteket is kihasználó Orbán Viktor megbuktatására.

Nyolcvan éves a sárga csillag

1941 szeptember elsejétől minden hat év fölötti zsidó köteles sárga csillagot viselni ezzel a felirattal: zsidó! Így rendelkezett Reinhard Heydrich, az Endlösung legfőbb felelőse.

A Reich, a megszállt Elzász, a Cseh-morva fő protektorátus és Lengyelországnak a nácik által megszállt területein élő mintegy hatmillió zsidó származású polgárt kötelezték a megkülönböztető sárga csillag viselésére.

Az ezeken a területeken élő több mint hatmillió zsidó döntő többségét meggyilkolták – elsősorban azokban a halál táborokban, melyeket főként a megszállt Lengyelország területén állítottak fel.

Honnan jött a sárga csillag ötlete?

Először Mohamed próféta hívei alkalmazták ezt a megoldást a nyolcadik században. Akkor a zsidó és keresztény lakosságot ily módon különböztették meg a muzulmánoktól. Meg kell jegyezni, hogy a muzulmán uralkodók ily módon inkább védelmezni kívánták nem muzulmán alattvalóikat attól, hogy a vallásuk miatt zaklassák őket.

Németországban viszont egyertelműen megbélyegzésnek szánták a sárga csillagot.

Joseph Goebbels birodalmi propaganda miniszter javasolta először még 1938-ban, hogy vezessenek be sárga csillagot a zsidók vallású emberek megkülönböztetésére. A nácik ezt meg is kezdték azután a megszállt Lengyelországban, ahol a náci főkormányzó kötelezően elrendelte annak viselését minden zsidó vallású polgár számára. Ha egy zsidó származású embert elfogtak sárga csillag nélkül, akkor pénzbüntetést vagy börtönbüntetést kapott sőt néha az is előfordult, hogy a helyszínen le is lőtték emiatt.

Heydrich rendeletét a nácik fokozatosan kiterjesztették más megszállt országokra is. Magyarországon is bevezették miután március 19-én a németek megszállták az országot. Hamarosan megérkezett Eichmann kommandója, amely a magyar hatóságok segítségével több százer zsidó polgárt szállított haláltáborokba.

Reinhard Heydrich elnökölt azon a konferencián Wannsee-ban, ahol a nácik döntöttek az európai zsidóság kiíitásáról. Több mint hatmillió embert öltek meg…

Reinhard Heydrichet, aki a Cseh-morva protektorátus vezetője is volt, bátor cseh kommandósok megölték Prágában. Ő volt a legmagasabb rangú náci vezér, akit az ellenállók levadásztak a második világháború idején.

60 éve kezdődött meg az Eichmann per Jeruzsálemben

Az Endlösung fő náci szervezőjét, Adolf Eichmannt a Moszad emberei rabolták el Buenos Airesből. Sok más nácival együtt ott rejtőzött az az SS főtiszt is, aki a zsidók tömeges meggyilkolását irányította – a többi között Magyarországon is.

A Moszad emberei úgy jutottak Eichmann nyomára, hogy Németország náci bűnöket kivizsgáló ügyésze hiába hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy Adolf Eichmann Argentínában rejtőzködik, a kormányzat, melyben sok egykori náci ült, semmit sem tett. Ezért a német ügyész Izraelbe repült, ahol tájékoztatta a miniszterelnököt Eichmann elfogásának lehetőségéről. A Moszad emberei ezt követően fogták el a holokauszt fő szervezőjét Argentínában.

Per Jeruzsálemben

Világszerte élénk figyelem kísérte a pert hiszen a nürnbergi per óta nem volt ilyen alkalom a holokauszt méreteinek bemutatására: az európai zsidóság szinte teljes kiírtására alig néhány év alatt.

Hannah Arendt német filozófus könyvet írt Eichmann pere kapcsán. Ily módon alkotta meg a totalitárius rendszer fogalmát. Az ilyen rendszer bárkit elpusztíthat.

Adolf Eichmannt egy magyar pszichiáter vizsgálta meg: idősebb Kulcsár István. A neves pszichiáter a holokauszt túlélői közé tartozott, és a második világháborút követően emigrált Izraelbe. Később ő is könyvet adott ki az Eichmann perről.

Adolf Eichmannt a bíróság halálra ítélte a tömeggyilkosságok megszervezéséért. Kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták, hogy ne maradjon semmilyen nyoma annak a nácinak, aki megszervezte a zsidók kiírtását.

60 éve kapták el Eichmannt

A holokauszt legfőbb szervezőjét 1960. május 11-én fogta el a Moszad Argentínában. Kicsempészték Izraelbe, ahol per után halálra ítélték és kivégezték.

David Ben Gurion izraeli miniszterelnök, aki parancsot adott a Moszadnak Eichmann kézrekerítésre, csak május 23-án jelentette be, a több mint hatmillió zsidó meggyilkolásának fő náci szervezője immár Izraelben van. Miért várt ezzel ilyen sokáig? Mert a Moszadnak időre volt szüksége ahhoz, hogy kicsempésszék Adolf Eichmannt Argentínából! Leitatták és elkábították a náci főbűnöst, akit az El Al izraeli légitársaság egyenruhájában vittek fel egy Izraelbe tartó gép fedélzetére – 10 nappal azután, hogy elfogták.

A zsidó kérdés végső megoldása

Endlösung – ez volt Adolf Eichmann feladata a Gestaponál. A magyar zsidók tömeges meggyilkolását is ő szervezte meg. Ebből a célból egy rövid időre Budapestre költözött, ahol egy kis náci csapat irányította – magyar csendőrség aktív közreműködésével –  több mint 600 ezer magyar zsidó elhurcolását Auschwitzba és más haláltáborokba.

A nácik veresége után megsemmisítette ügyosztályának dokumentumait. Saját fényképeit is eltüntette, hogy ne akadjanak a nyomára.

Nürnbergben a náci háborús bűnösök perében ezért szerepelt ugyan a neve, de az, hogy milyen fontos szerepet játszott a holokauszt megszervezésében nem derült ki. 1945-ben eltűnt. Később kiderült: sok más nácihoz hasonlóan Latin Amerikába menekült, ahol a helyi kormányok egyáltalán nem üldözték őket.

A német ügyész

Fritz Bauer szociáldemokrata politikusként a koncentrációs táborok foglya volt Hitler uralmának idején. Az NSZK-ban Hessen állam főügyésze lett, és szívügyének tekintette a náci háborús bűnösök leleplezését. Mások Németországban nemigen buzgólkodtak ilyen ügyekben, ezért a német ügyész Izraelhez fordult. 1957-ben közölte a Moszad vezetőivel: értesülései szerint Adolf Eichmann Argentínában él. A Moszadnak több mint két évébe került amíg becserkészte az óvatos Eichmannt, aki egy külvárosi házban élt Buenos Aires lepukkant perifériáján. Ricardo Klement álnéven dolgozott az ottani Mercedes gyárban. A Moszad nagy nehezen szerzett egy fényképet Adolf Eichmann alezredesről, és ennek alapján azonosították a náci háborús bűnöst. „Ott ültem mögötte a buszon. A legszívesebben megfojtottam volna! De tudtam, hogy Izraelbe kell vinnünk, hogy bíróság elé állítsuk. Ezért visszafogtam magam” – mesélte az a Moszad ügynök, aki nyomon követte Eichmannt Buenos Airesben.

1961. december 15-én halálra ítélték

Hosszú perben bizonyították rá Eichmannra bűnösségét. A perben tanúskodott Elie Wiesel Nobel béke díjas író, akit Mármarosszigetről hurcoltak el a holokauszt idején. Könyvet írt Eichmann peréről Hannah Arendt:  Beszámoló a Gonosz banalitásáról címmel. A magyar pszichiáter, Kulcsár István is könyvet írt a nevezetes perről, melynek ő volt a pszichiátriai szakértője.

Eichmann fellebbezett a halálos ítélet ellen. Fellebbezését elutasították. 1962. május 31.-én éjfélkor akasztották fel. Hamvait a tengerbe szórták.

A Moszad folytatni akarta a háborús bűnösök felkutatását Eichmann után is, de Izrael kormánya leállította az akciót. Így Mengele, aki a halál angyala volt Auschwitzban, és más náci főbűnösök megúszták, de Eichmann halála azóta is szimbolikus: „pere először adott alkalmat a túlélőknek arra, hogy az egész világ előtt elmondhassák a holokauszt tapasztalatait” – írta ezzel kapcsolatban Chaim Guri izraeli író.

Meghalt a Holokauszt túlélő, aki bizonyítékokat szerzett Eichman ellen

86 éves korában elhunyt Michael Maor, akinek az élete kész regény volt. Közvetlenül Hitler hatalomra jutása után született Németországban. Szüleivel együtt Spanyolországba , majd onnan Jugoszláviába menekült. Az alig több mint tízéves kisfiú többször is életveszélybe került. Szüleit a nácikkal együttműködő horvát usztasák meggyilkolták. 1945-ben érkezett Palesztinába , ahol egy kibucban örökbe fogadták.

Ejtőernyős kiképzést kapott, majd hírszerző lett. Visszatért szülőhazájába, Németországba. A feladata az volt , hogy bizonyítékokat szerezzen a holokausztról. Az Eichman perben Izraelben sok bizonyítékot használtak fel, melyet Michael Maor szerzett meg a Baden-württembergi ügyészségen Németországban.

Feladatának teljesítése után visszatért Izraelbe , ahol több mint 15 évig szolgált a határőrségnél, melynek egy ideig a hírszerző főnöke volt. Mindeközben megtartotta polgári foglalkozását is: fotóriporterként dolgozott. Michael Maorról megemlékezést közölt az izraeli Haaretz hiszen élete eléggé jelképes volt azoknak az európai zsidóknak, akik a holokauszt túlélése után a Moszadnál szolgáltak Izrael megalakulása után.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!