Kezdőlap Címkék 2018-as választások

Címke: 2018-as választások

Lemond a Párbeszéd csepeli képviselője

0

Hudák János azt írja: már nem tudja a korábbi „hittel és elszántsággal” végezni a munkáját, ezért a csepeli önkormányzatban betöltött mandátumáról, többek között azért, ahogy az önkormányzat „mindenféle lehetséges és törvénytelen eszközzel segítette a saját fideszes jelöltjét” a választáson.

A Facebookon írt arról Hudák János, hogy az elmúlt években mindig nyitott volt arra, hogy meghallgassák a másikat, hitt abban, hogy a politikai ellenfelek nem ellenségek,

„a demokrácia arról is szól, hogy képesnek kell lennünk mindig a párbeszédre,

a viták higgadt lefolytatására, és az észérvek megfogadására”.

Ugyanakkor azt kellett megtapasztalnia, hogy ez nincs így: négy év alatt például egyszer sem tudott a csepeli polgármesterrel személyesen beszélni, az önkormányzati újságban pedig csak akkor jelent meg ellenzéki képviselő, ha épp le akarták járatni.

Hudák azt írja: „Ezek a tapasztalatok már az elmúlt időszakban is komoly kételyeket ébresztettek bennem, hogy tudom-e érdemben szolgálni a képviselőséggel a közösséget. Aztán

az áprilisi országgyűlési választások történései érlelték meg bennem a végső döntést, hogy a jövőben nem tudom ellátni a képviselői feladatokat.

Nem tudom ugyanis úgy képviselni a csepeli embereket és az általam vallott elveket, ha nincsenek meg az ehhez szükséges minimális feltételek sem.”

Szerinte „számtalan módon történtek csalások országszerte, ezek nem jártak semmilyen következménnyel. Még akkor sem, ha egyébként bíróság mondta ki, hogy csaltak a Fidesz érdekében a szavazás napján!”

Arról is ír hogy az önkormányzat

„mindenféle lehetséges és törvénytelen eszközzel segítette a saját fideszes jelöltjét, amiről bírósági papír is van”,

és „a demokrácia látszatát ugyan őrzi a hatalom, de eközben annyira egyenlőtlen feltételeket teremt, amelyek mellett lehetetlen azt az alternatívát felmutatni, ami egy sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb, igazságosabb Magyarországról szól”.

Hudák szerint „ha nem bízhatunk abban, hogy megvalósul a kiegyensúlyozott tájékoztatás, ha nem bízhatunk abban, hogy a jog felette áll még az államhatalomnak is, ha kénytelenek vagyunk végignézni, hogy közpénzek tízmilliárdjaiból folyik a kormánypropaganda, akkor mi marad meg abból, amit valójában demokráciának hívunk?”

Így nem látja az esélyét annak, hogy az általa képviselt értékek érvényre jussanak a közéletben, ezért lemond a képviselőségről.

Tisztelt Csepeliek!A mai napon lemondok a csepeli képviselő-testületben betöltött mandátumomról.Döntésemet hosszas…

Közzétette: Hudák János – 2018. május 31.

Mai kérdésünk – Szavazzon!

0

Az MSZP-Párbeszéd közös listája 12 (egész pontosan 11,99) százalékos eredményt ért el az április 8-ai választáson. Még mielőtt megkötötték a megállapodást, ennél jóval alacsonyabb támogatottságot mértek a közvéleménykutatók. Most Ön is szavazhat: vajon mennyit hozott az MSZP-nek az, hogy Karácsony Gergely lett a miniszterelnök-jelöltjük?

This poll is no longer accepting votes

Mi lesz a Hír TV-vel a tulajdonosváltás(ok) után?
×

Uniós figyelmet is keltett a magyar választási csalások nemzetközi vizsgálata

0

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának a frakcióvezetője a Twitteren buzdít a vizsgálat támogatására.

Ahogy arról a Független Hírügynökség tegnap elsőként beszámolt, Tiszta voks néven nemzetközi kampány indult, hogy felderítsék az április 8-ai magyarországi választáson elkövetett esetleges csalásokat. A szervezet ír vezetője a FüHü-nek adott interjúban azt mondta:

„Ez nem csak Magyarországról szól. Egész Európa számára nagyon fontos ez az ügy.”

Garvan Walshe arról is beszélt, hogy „lesznek olyan befolyásos európai és más országbeli emberek”, akik támogatják őket.

Az első név már ki is derült. A Twitteren ugyanis Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának a vezetője írt a kezdeményezésről.

Verhofstadt szerint

itt az ideje kideríteni, hogy Orbán Magyarországa valódi demokrácia-e.

Azt írja, a magyar Kúria is talált szervezett visszaélésekre utaló jeleket, ezért arra biztatja követőit, hogy támogassák a kezdeményezést, amely közösségi finanszírozással gyűjt pénzt a vizsgálathoz.

A DK és a választás meséje

A Demokratikus Koalíció akármennyire is igyekszik megkérdőjelezni a választás tisztaságát, sikeresen szerepelt a választáson. Ennek a sikeres szereplésnek a titka pedig nem más, mint Gyurcsány Ferenc maga. Sorozatunkban az ellenzéki pártok elmúlt egy évét mutatjuk be.

 

A választás előtti tevékenység és kampány

A választást több botrány és egymásra mutogatás előzte meg.

Botka László a 2018-as választásra sajátos tervvel készült. Egy közös lista és teljes koordináció a baloldalon. Egy sokak által bírált kikötése volt Botkának, mely szerint nem hajlandó összefogni Gyurcsány Ferenccel a Demokratikus Koalícióval azonban igen. Gyurcsány Ferenc személye össze van kötve a párt létezésével ezért a DK vezetősége nem volt hajlandó lemondani Gyurcsány Ferencről.

2017. októberében Botka László lemondott a miniszterelnök-jelöltségről és hátra hagyta az ellenzéki civakodások és összetűzések világát. Úgy nyilatkozott, hogy

„Szétaprózott és széthúzó demokratikus ellenzékkel a rezsimet nem lehet leváltani”

Botka László eltűnésével miden akadály elgördült, mely meggátolhatott egy MSZP-DK megállapodást.

Botka László lemondása után Karácsony Gergely lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Párbeszéd pedig szövetségre lépett az MSZP-vel.

Az áhított megállapodás megszületett az MSZP és a DK között, ami leginkább az egyéni választókerületi visszalépésekben volt tetten érhető.

Még 2017 októberében a Demokratikus Koalíció nagyszabású kampányba kezdett a határon túli magyarok szavazati jogának elvételével kapcsolatban.

Gyurcsány Ferenc részéről ez a lépés nagyon taktikus és megfontolt volt.

A Republikon Intézet kutatásából, mely a 24.hu megrendelésére készült, kiderült, hogy a baloldali-liberális szavazók többsége elvenné a szavazati jogot a határon túli magyaroktól. Ez a többség a megkérdezettek 55%-át jelenti, míg ezen baloldali-liberális kötődésű megkérdezettek csupán 8%-a helyesli a határon túli magyarok választáshoz való jogának létét.

Ezzel a kampány stratégiával a DK képes volt arra, hogy egy közös ügy mentén, egy fedél alá terelje a baloldali és jobboldali választókat,

elterelve a figyelmet Gyurcsány Ferenc személyéből adódó megosztottságról. Mindezt úgy, hogy mobilizálja és aktivizálja saját szavazótáborát.

A választást megelőzően még márciusban napvilágot látott egy botrány, amikor is Vágó Gábor az LMP politikusa részegnek nevezte Gyurcsány Ferencet és így fogalmazott:

„ha én mondjuk részeg vagyok, és meghívok barátokat otthonra beszélgetni, az a minimum, hogy őt is megkínálom viszkivel.”

Ez a kijelentés nagy feszültséghez vezetett nem csak az LMP és a DK között de a választók is rossz szemmel nézték ezt a megnyilvánulást, mivel a széthúzás és egymás ellen való küzdelem egyik jelképévé vált. A nyomás és a perrel való fenyegetés hatására Vágó Gábor nyilvánosan bocsánatot kért kijelentéséért.

Ez az eset ékes példája volt annak, ahogyan

az ellenzéki pártok még a választást megelőző hónapban is egymás pozíciójának gyengítésével voltak elfoglalva

és nem a Fidesz-KDNP leváltására koncentráltak.

A közbeszédet ebben az időszakban nem a hangzatos kampányszövegek uralták, vagy a progresszív előremutató gondolatok, hanem az ellenzéki térfélen végbement helyezkedés.

Ezen események sokasága könnyedén megingathatta sok szavazó bizalmát.

A DK választási szereplése:

Budapest, 2018. április 9.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszél, mellette Molnár Csaba ügyvezetõ alelnök (j) és Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás elnöke (b) a DK eredményváró rendezvényén a budapesti Anker’tben 2018. április 8-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A Demokratikus Koalícióra sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy sem tapasztalat, sem pedig tudatos stratégia nem rejlik tevékenysége mögött.

A 2014-es választási vereségből okulva a DK nem kívánt közös listán indulni az MSZP-vel. A közös lista helyett egy új hívószó lett az ellenzék reménysugara. Ez a hívószó a koordináció volt. Koordináció az egyéni választókerületekben úgy, hogy a legesélyesebb jelöltet kívánták szembe állítani a Fidesz-KDNP jelöltjével.

Április 8. után már tudhatjuk, hogy a teljes koordináció nem valósult meg.  Egyik párt sem volt hajlandó minden olyan választókerületben visszalépni, ahol előzetesen esélytelennek tűnt.

A Demokratikus Koalíció részéről több egyéni visszalépés is megtörtént az MSZP-P-el kötött megállapodás keretében.

A DK nem kevesebb, mint 60 egyéni választókerületben nem indította el egyéni jelöltjét.

A visszalépések azonban az MSZP-P javára történtek meg. Ez a döntés a DK részéről nagyon is taktikus és hatásos volt, ennek köszönhető a 3 egyéni választókerületi és 6 listás mandátum.

A DK esszenciális alapja:

A DK esszenciális alapját nem feltétlenül a párt értékszemlélete vagy tevékenysége adja, hanem maga Gyurcsány Ferenc.

Amennyiben valaki szimpatizálni kíván a párttal, annak első körben azt kell eldöntenie, hogy szimpatizál e Gyurcsány Ferenccel.

Gyurcsány Ferenc a párt megtestesítője. Ez a jelenség nem egyedüli, egy korábbi cikkben már kitértem arra, hogy a vezető politikusok egy része milyen nagy behatással van a párt egészének megítélésére.

A DK támogatottsága is nagy részben Gyurcsány Ferenc személyének köszönhető, ami egy kétélű kardként, meghatározza a párt sorsát.

Gyurcsány Ferenc ma az egyik, ha nem a legmegosztóbb politikus a politikai térben.

Így az állampolgárok egy részét vonzza míg egy jelentősebb, másik részét taszítja személye.

A 2018-as választás jól körül határolta a DK szavazóbázisát, és elérte korlátait,

mivel a választópolgárok már jobban nem fogják megkedvelni a vezető politikus személyét. Így egy következő választás alakalmával a DK-hoz hű szavazók tábora nehezen bővíthető.

A választás után:

A választás után a DK megtámadta a választás lebonyolításának módját és csalást sejt a választási eredmény mögött. Ezért több választókerületben is kérték a szavazatok újra számlálását, illetve a választások megismétlését.

A DK-t elkerülte a lemondási hullám.

Gyurcsány Ferenc és a DK vezetősége nem kívánt lemondani a választást követően, ami nem is meglepő, hiszen több mint megduplázták mandátumaik számát a Parlamentben.

Összességében ügy vélem elmondható, hogy

a DK önmagához mérten sikeresen szerepelt a választáson.

Ügyesen megtervezte kampányát a határon túli magyarság szavazati jogával kapcsolatos állásfoglalással, illetve az őszödi beszédről megfogalmazott egyszerű de sajátos véleményével, melyben Gyurcsány Ferenc őszinteségnek nevezi az elhangzott „beszéd” tartalmát.

A cikksorozat többi része az alábbi linkeken olvasható:

Ellenzék: Hogy volt, hogy lesz?

https://fuhu.hu/a-neppartosodastol-a-partszakadasig/

https://fuhu.hu/a-nolimpiatol-a-3-szazalekig-ez-volt-a-momentum-bo-egy-eve/

https://fuhu.hu/a-parbeszed-utja-a-sulytalansagbol-a-megmaradasig/

https://fuhu.hu/a-dk-es-a-valasztas-meseje/

A NOlimpiától a 3 százalékig – Ez volt a Momentum bő egy éve

Az olimpiás aláírásgyűjtés után nagy reménnyel vetették bele magukat a politikába a Momentum tagjai, több látványos akciójuk is volt, igaz, köztük olyan is, amelyet szinte mindenki elítélt. Főleg a fiatalok között lettek népszerűek, a kampányban aktívak voltak, a végén több jelöltjük visszalépett az esélyes ellenzéki jelölt javára. A parlamentbe nem sikerült bejutniuk, de olyan eredményt értek el, amire lehet építkezni a jövőben. Sorozatunkban az ellenzéki pártok elmúlt egy évét mutatjuk be.

A Momentum Mozgalom tavaly januárban vált igazán ismertté, amikor aláírásgyűjtést kezdtek, hogy legyen népszavazás arról, hogy Budapest pályázzon-e az olimpia megrendezésére. A gyűjtést több párt is támogatta, és végül a szükségesnél majdnem kétszer több, több mint 266 ezer aláírást adtak le. Ezután a kormány úgy döntött, hogy még a népszavazás kiírása előtt visszalép a pályázattól.

Az összegyűlt aláírások leadása
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Néhány héttel később, március elején a mozgalom közgyűlése megszavazta, hogy párttá alakulnak.

Céljuk az volt, hogy a választáson minden egyéni körzetben jelöltet tudjanak állítani.

Áprilisban pedig azt is bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek, az egyiket a CEU ügyében, a másikat pedig azért, hogy kettőnél többször senkit ne lehessen miniszterelnöknek választani. A Kúria mindkét kezdeményezést elutasította.

A párt egyre aktívabb lett, elkezdték átragasztani a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt”-plakátjait, május elsején pedig tízezres tüntetést szerveztek „Európához tartozunk” jelszóval. A közvélemény-kutatók is elkezdték mérni őket, 2-3%-on álltak.

A május elsejei tüntetés
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Így aztán a Fidesznél is úgy ítélhették meg, hogy a párt veszélyt jelenthet, valószínűleg leginkább azért, mert támogatóik között rengeteg a fiatal. Ezért

a kormánypropaganda hadjáratot indított a Momentum ellen,

sorra jelentek meg a lejárató írások a pártról és vezetőiről. Erre válaszul a párt elnöke, Fekete-Győr András néhány társával bement az Origo szerkesztőségébe és ott számon kérte a cikkek íróját. Ezt az akciót szinte egyöntetűen elítélte többek között a TASZ és a többi médium, a kormánnyal kritikus sajtótermékek is elfogadhatatlannak nevezték.

A szervezeten belül elkezdtek megjelenni az első repedések is: augusztusban elnökségi tagok mondtak le, idén tavasszal pedig olyan hírek szivárogtak ki, hogy nem felhőtlen a viszony a pártvezetés tagjai között. Ezt aztán az érintettek tagadták.

A párt országjárásba kezdett
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Közben a párt hozzálátott a vidéki szervezetek létrehozásához, tavaly októberben pedig bemutatta országos programját. Ebben többek között kétkulcsos szjáról, csökkenő áfáról, a munkát terhelő járulék eltörléséről, egészségügyi béremelésről, társadalombiztosítási alapcsomagról írtak:

a programban főleg baloldali és centrista elemek voltak,

emellett azt is írták, hogy meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat pedig kizárnák a közbeszerzésekből.

A párt végül a 106 körzetből 97-ben tudott jelöltet állítani.

A kampány kezdetével a Momentumon is nőtt a nyomás, hogy vegyenek részt az ellenzéki együttműködésben, vagy legalább a koordinációban. Előbbit a párt egyértelműen elutasította, utóbbiról Fekete-Győr András január elején egy, a Független Hírügynökségnek adott interjúban azt mondta:

nem utasítják el, hogy egy-egy körzetben visszalépjenek a legesélyesebb ellenzéki jelölt javára.

A pártelnök akkor arról is beszélt, hogy ők már 2022-re készülnek, de bíznak a Fidesz-vereségében. Pár nappal később pedig az is kiderült, hogy a Momentum nem állít miniszterelnök-jelöltet.

Azt, hogy hajlandóak együttműködni a többi ellenzéki párttal, később is többször megerősítették. Ehhez viszont feltételeket szabtak: legyen hiteles, legyen esélye a győzelemre és hogy az egymás javára történő visszalépés kölcsönös legyen.

Fekete-Győr András
Fotó: FüHü

Az ellenzéki tárgyalások végül nem sok eredményt hoztak, néhány momentumos jelölt azonban így, egyoldalúan is visszalépett. Előbb Csepelen Szabó Szabolcs javára, majd Fekete-Győr azt jelentette be, hogy ő maga is visszalép Budapesten V. Naszályi Márta javára (aki aztán az LMP-s Csárdi Antal javára lépett vissza). Végül

két nappal a választás előtt újabb visszalépéseket jelentettek be,

visszaléptek a DK-s Oláh Lajos és Ráczné Földi Judit, a jobbikos Kiss Attila és Mirkóczki Ádám, az együttes Vajda Zoltán, valamint az LMP társelnöke, Szél Bernadett javára. Vagyis a pártnak összesen 89 jelöltje maradt.

A kampányban aktívan részt vett a párt, főleg az interneten, emellett létrehoztak egy telekocsi appot, hogy segítsék a külföldön szavazó magyarokat, és feljelentéseik nyomán többször is megbüntették a Fideszt a plakátjaik miatt.

A választáson végül a Momentum 175 229 listás szavazatot kapott,

a 3,08%-os eredmény nem volt elég ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Bár a parlamentbe jutás nem sikerült, az eredmény mindenképp biztató a párt számára a jövőre nézve. Egyrészt azért, mert, mint kiderült, főleg a fiatalok körében népszerűek, de nagyon sokan voksoltak rájuk a külföldre költözött magyarok között is.

MTI Fotó: Mónus Márton

A párt szerint a választás után rengetegen jelentkeztek náluk aktivistának, és azt is bejelentették, hogy országjárásra indulnak. Az is egyértelmű volt, hogy

a Momentum használta ki legjobban a kormányellenes tömegtüntetéseket:

egyrészt nagyon látványos volt a jelenlétük, rengeteg aktivistával, lufival, és még a pártprogram egyoldalas zanzáját is osztogatták, másrészt új alakulatként a tüntetők ellenzék elleni dühe a pártok közül őket érintette a legkevésbé.

Az, hogy ebből mennyire tudnak majd építkezni, legkorábban jövőre derülhet ki, az Európai Parlament-i választáson.

A cikksorozat többi része az alábbi linkeken olvasható:

Ellenzék: Hogy volt, hogy lesz?

https://fuhu.hu/a-neppartosodastol-a-partszakadasig/

https://fuhu.hu/a-nolimpiatol-a-3-szazalekig-ez-volt-a-momentum-bo-egy-eve/

https://fuhu.hu/a-parbeszed-utja-a-sulytalansagbol-a-megmaradasig/

https://fuhu.hu/a-dk-es-a-valasztas-meseje/

A Petőfi szobornál értékelte a választást a Momentum

0

“Április 8-án megígértük, hogy folytatjuk. Hogy nem adjuk fel a harcot. Nem fogjuk itt hagyni a hazánkat. Mi ide születtünk, itt is fogunk meghalni és ezért az országért fogunk küzdeni.“ – mondta el Fekete-Győr András.

A Momentum elnöke szerint a választás óta több mint négyezren jelezték, hogy csatlakoznának a párthoz. A jelentkezők között különösen sok a fiatal, ezért országjárásra indulnak, ennek első állomása Kaposvár lesz.

A Momentum is településről településre fog járni, hogy célt adhasson annak a – megfogalmazásuk szerint –  több millió politikai árvának, akiket a kormány és az ellenzék egyaránt magára hagyott. Ennek finanszírozására közösségi adománygyűjtést indítanak.

Az elnökség továbbá úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb előrehozott tisztújítást tart. Erre június elején kerül sor, hogy a jövőben a pártot olyan emberek vezethessék, akik új megerősítéssel bírnak.

“Az Orbán-rendszer nem tart örökké – zárta a sajtótájékoztatót a Momentum elnöke. – Egyik rendszer sem tart örökké. Előbb utóbb a jövő le fogja győzni a múltat, az új felül fog kerekedni a régin. Orbán Viktor nem menekülhet el a sorsa elől. A Momentum nem megy el, itt lesz, és addig üti ezt a rendszert, amíg össze nem roppan.”.

A következő évekről vitázott Gulyás Gergely és Molnár Gyula

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a gazdaság teljesítményét és a kormány migrációval kapcsolatos fellépését díjazták vasárnap a választók. Molnár Gyula, az MSZP lemondott elnöke azt mondta, hogy aljas volt a kampány, amely a kormány részéről kizárólag a migrációról szólt, de bírálta a DK-t és az LMP-t is. Lakner Zoltán politikai elemző szerint a választási csalás-nem csalás kérdése „az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet”.

A két politikus a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által rendezett Magyarország 2018-2022 című budapesti konferencia panelbeszélgetésén vitázott egymással. Meghívták Szél Bernadettet, az LMP társelnökét is, ő viszont lemondta részvételét.

Gulyás Gergely azt mondta,

ő a pesszimisták közé tartozott,

nem számított ekkora győzelemre. Szerinte két fontos téma volt: a gazdaság és a migráció. Előbbiről azt mondta: az országnak már kiegyensúlyozott költségvetése van, 2010-hez képest 740 ezerrel többen dolgoznak, „a választópolgárok többsége úgy érezte, hogy sikerül egyről a kettőre jutni”.

A migrációval kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy ez volt a közelmúlt európai választásainak egyik legfontosabb témája. Ez szerinte „elsősorban tartalmi kérdés”, amiben

„tartalmilag a kormánynak száz százalékig igaza van”,

és a probléma „velünk fog élni a követező években, évtizedekben”.

Molnár Gyula szerint viszont

„minden idők legaljasabb kampánya zajlott”,

amelyben a Fidesz sokkal több pénzt is költhetett. Ugyanakkor elismerte, hogy a migráció valóban fontos téma Európában.

Molnár emellett bírálta az LMP-t és a DK-t, mert a két párt szerinte bundázott, és valójában már a 2022-es választásra készült, elfogadták, hogy idén a Fidesz nyer.

A következő négy évről Gulyás Gergely azt mondta, hogy a demográfiai helyzet javítása és a családok erősítése a fő feladat. Molnár Gyula szerint viszont Magyarország előtt az a kérdés áll, hogy a kontinens összeszerelő üzeme lesz vagy mozdul az innováció irányába. Szerinte a tömeges kivándorlás azt bizonyítja, hogy

„a fiatalok számára nem vonzó és nem is működőképes”

az elmúlt nyolc év kormányzati gazdaságpolitikája. Az is kérdés szerinte, hogy a Fidesz tovább faragja-e a parlament jogkörét.

A vitát moderáló László Róbert választási szakértő megkérdezte Gulyástól, miért nem oldották meg a kamupártok problémáját, mire a fideszes politikus elismerte, hogy tévedtek, amikor azt hitték, elég lesz, hogy az egy százalékos eredményt el nem érő pártok vezetői vagyonukkal felelnek az állami kampánypénzekért. Szerinte tovább kell szigorítani a szabályokon.

Arról, hogy például Gőgös Zoltán nem veszi át a parlamenti mandátumát, Molnár Gyula azt mondta, nem ért vele egyet. Gulyás Gergely egyetértett vele, és hozzátette: Gyurcsány Ferenctől egy hasonló lépés példátlan önkritika lenne, de

Gyurcsány nélkül nehezebb lenne a Fidesz helyzete a következő választáson.

A konferencián László Róbert ismertette a Political Capital kutatását, amely szerint a válaszadók csupán 60 százaléka tudta a választás előtt, hogy két szavazatot adhat le. Az is kiderült, hogy a választópolgárok jelentős többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhatnak. A Fidesz szavazóinak az 56 százaléka támogató, az MSZP és a Jobbik szavazóinak 80 százaléka, a DK szavazóinak 92 százaléka elutasító ezzel kapcsolatban.

A konferencián mások is beszéltek arról, milyen négy évre számítanak. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője teljesen tartalom nélküli, kiürült közbeszédre számít és nyugtalanságot vár. A migráció mindent uraló témája szerinte egészségtelenné teszi a társadalmat szociálpszichológiai értelemben. Ha a kormányzat „nagyon keményen tolja ezt tovább” akkor szerinte

ez nem egy békés társadalom képét vetíti előre,

és nagyon messze leszünk, hogy Magyarországon egy polgárosult értékrend uralkodjon.

Unger Anna politológus, az ELTE oktatója szerint a kétharmaddal „finomra lehet igazítani” újra a választókerületi határokat, az önkormányzati rendszerben lehet változtatásokat eszközölni, továbbá a bírósági rendszerhez is hozzá akarnak nyúlni. Úgy fogalmazott, hogy a kétharmad zúzására számít, szerinte

a kormány csúcsra járatja majd az idegengyűlöletet.

A közjogi rendszer „pofásítása” is meg fog történni szerinte.

Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta, bár Orbán Viktornak „nincs programja, teljesen nyíltan közöl velünk mindent azzal kapcsolatosan, amit csinálni akar”. Szerinte ezt végre érdemes lenne komolyan venni, nem megvárni, hogy mi történik majd a következő négy évben. Szerinte kérdés az is, hogy lesz-e akcióképes ellenzék vagy ez a „teszetoszáskodás” tovább folytatódik.

Unger Anna beszélt arról is, hogy a Nemzeti Választási Iroda képtelen volt ellátni a feladatát, és nincs magyarázat az aggodalmakra. Lakner Zoltán ugyanakkor azt mondta: nagyon óvatos lenne a választási csalás, nem csalás dologban, mert

ez az ellenzéki pártok újabb önfelmentő hisztériájának kezdete is lehet.

Ugyanakkor szerinte az államigazgatás működése lehetetlenné teszi, hogy megtudjuk, pontosan mi történt. Azt viszont csodának nevezte, hogy miközben teljesen nyíltan folyik a civilek üldözése, újabb és újabb civil kezdeményezések nőnek ki a földből; szerinte ez az, ami okot ad bármiféle reményre.

Mit jelent Orbán újabb győzelme Európának?

Ezt a kérdést feszegeti a legfontosabb német hírmagazin, a Spiegel.

A lap szerint néhány napig úgy tűnt, hogy a választás szoros lesz, a közvélemény-kutatók is ezt jelezték előre, az ellenzék pedig optimista volt. Végül aztán, a Spiegel szerint meglepetésre, Orbán pártja, a Fidesz sima győzelmet aratott és jó eséllyel újra meglesz a kétharmados többsége a parlamentben.

A Spiegel „extrémen megosztónak” nevezi a kampányt, amelyben

Orbán mindössze egyetlen kérdésre fókuszált,

a bevándorlásra.

A Spiegel azt írja, hogy Orbán vasárnap este visszafogottságot mutatott, azt mondta, hogy szerénynek kell maradni, és az ország azon az úton halad, amelyet választott magának.

A lap nem felejti el megjegyezni, hogy

a választási szabályok egyértelműen a Fidesznek kedveznek,

de ír arról is, hogy az ellenzéki pártok olyannak tűnnek, mind az az ember, akit hideg vízzel riasztanak fel ájulás után.

A Spiegelnek nyilatkozó Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta: az elmúlt időszakban több európai választást is meghatározott az úgynevezett bevándorló-kérdés. Szerinte eltűnőben van a közjóba, közérdekbe vetett hit, és egyre több csoport helyezi a saját érdekeit a kisebbségek elé.

„Orbán ennek a trendnek egy erős és tehetséges képviselője”

szerinte, és hiába tudja mindenki, hogy korrupt és rosszul kormányoz, ezt nem tartják fontosnak.

A Spiegel idézi Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont elemzőjét (megemlítve, hogy ő erősen kötődik a kormányhoz), aki azt mondta: a győzelem nagysága még a Fideszt is meglepte. Szerinte a párt 30 éve nagyon jól szervezett, és „most már lehet egy Orbán-korszakról beszélni Magyarországon”.

A lap szerint

nem reális azt várni, hogy Orbán enyhít a konfrontatív stílusán,

reformot akar az Európai Unióban, azt csupán az uniós támogatások és a közös piac adminisztrátorává akarja lefokozni, lehagyva a közös értékek képviseletét. Ehhez pedig a közép- és délkelet-európai országokban keres szövetségeseket.

Az is várható, hogy

folytatódik az idegengyűlölő hangvétel.

A lap szerint széles körű az elégedetlenség az Orbánt körülvevők korrupciós botrányai, valamint az egészségügy és az oktatás rossz állapota miatt, emiatt erősítették a Fidesz vezetői az idegenellenes retorikát.

A Spiegel azt is megemlíti, hogy Orbán elégtételt ígért néhány hete, ami a civil szervezeteket is érintheti.

Orbán, Magyarország koronázatlan királya – Így látták a választásokat Csehországban és Szlovákiában

0

A cseh és a szlovák média egyaránt kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi választásoknak. Még most is a fő hírek között vagy a címoldalon jelennek meg a témával kapcsolatos cikkek: egyesek az eredményt magyarázzák, mások egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik az egészet, de vannak olyanok is, akik jóslatokba bocsátkoznak. Ezekből válogattunk össze most párat.

Azt, hogy Csehországban mekkora figyelem övezte a magyarországi választásokat, jól szimbolizálja, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki még mindig nem tudott kormánykoalíciót alakítani, csehül és magyarul is gratulált Orbán Viktornak. 

A Babišhoz tartozó médiumokban (Lidové noviny, Mladá fronta DNES) szintúgy ez jelentette a legfőbb külföldi témát. Luboš Palata, a MFD főszerkesztője négy pontban foglalta össze a Fidesz kétharmados győzelmét:

hatalom, migrációs válság, gazdaság, alternatíva hiánya. 

A Fidesz az elmúlt nyolc évben olyan hatalomkoncentrációt hajtott végre, amelynek következében nem volt kérdés, hogy ki arat majd győzelmet. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt az újabb kétharmad jelentette. Ám most kiderült, hogy bár a Fideszre csak a magyar választópolgároknak kevesebb, mint a fele szavazott, ez elegendőnek bizonyult a kétharmadhoz. A migrációs válság esetében viszont a szerző elismerte,  hogy bár Nyugat-Európához képest elenyésző a muszlimok száma Magyarországon, a kelet-közép-európai országok közül mégis ezt az országot viselte meg leginkább a 2015-ös válság. A Fidesz ezeket a félelmeket tudta könnyen kihasználni. 

Annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások már lényeges csökkenést mértek a Fidesz esetében, különösen nagy volt a bizonytalanok vagy válaszolni nem akarók száma, mégis az utolsó pillanatban a kormánypártra adták le a szavazatukat. Ám Palata még ennek tükrében is úgy vélte, hogy

„így is jobb, mert ha az ultrajobboldali Jobbik került volna hatalomra, az egy valódi katasztrófával ért volna fel”

Végül pedig a gazdaság, ami elsőre gyengének tűnhet, de amennyiben összehasonlítják a szomszédos országokéival – köztük Csehországgal -, akkor Magyarország az elmúlt években többet fejlődött és jobb eredményeket mutathat fel, mint a többi szomszédos állam. 2010-ben Budapest ugyanott állt, ahol Athén, de a Fidesz (korántsem fájdalommentes) intézkedéseivel mára stabilizálták a gazdaságot, átlagosan 3-4 százalékos GDP-növekedést értek el, befektetések száma megnövekedett, illetve az államadósság is csökkent. 

Ugyanúgy gazdasági okokkal magyarázza a Fidesz győzelmét Pavol Kohout, a Lidové noviny újságírója is. Meglátása szerint,

„még a tradicionális országok sem tudták úgy stabilizálni a szociális államot, mint Magyarország” 

Pedig először úgy tűnt, hogy Orbán receptje, az „unortodox gazdaságpolitika” biztos bukással és összeomlással fenyegetett, de mégsem történt meg. A bankok megadóztatása és a energetikai cégek visszavásárlása már középtávon sikerrel járt, pedig  mindenki bírálta – különösen európai szinten – az elképzeléseket. Ráadásul egy olyan gazdasági mintát állított a sokkal erősebb Németország vagy Franciaország elé, amelynek követését már ott is többen felvetették. 

Zbyněk Petráček, szintén ugyanannak a cseh lapnak az újságírója, egy másfajta kontextusba helyezte az eredményt: 

Orbán győzelme nem a magyarországi, hanem az európai baloldal bukását jelenti.

Gyakorlatilag minden előzetes szcenárió megbukott. A magas részvételi arány nem hozta nehéz helyzetbe a Fideszt, mint ahogyan a fiatalok nagy száma sem jelentett áttörést. Nem az a probléma, hogy nem értik Magyarországot, hanem képtelenek felismerni és megfelelő tanulságot levonni a nyugati világban zajló változásokról. 

Lehetett gúnyolódnia azon, hogy Orbán  Európa „iszlamizációjával” riogatott, de Brüsszel már-már pánikszerű kirohanásai Európa „orbanizációjáról” szintén nem vezettek semmiféle eredményre, sőt mi több inkább taszító hatással voltak. Az elmúlt hónapok választási eredményei, legyen szó akár Ausztriáról, Németországról vagy Olaszországról, mind azt mutatja, hogy a tradicionális bal meggyengült vagy összeomlott, egyedül csak a sebtében létrehozott, még friss újdonságnak számító pártoknak van esélye (lásd Franciaország).  

Rudolf Schuster a magyar-uniós kapcsolatok jövőjére helyezte a hangsúlyt az elemzésében. A következő időszak 

„illiberális demokráciák versus Brüssze”l-ről fog szólni 

Korántsem tartja véletlennek, hogy a választási győzelem bejelentésekor Orbán az 1848-as szabadságharc egyik legnépszerűbb dalát énekeltette el a híveivel, a Kossuth-nótát. Ez ugyanis jelzés volt a Nyugaton lévő  „Habsburgoknak” (Európai Uniónak), hogy az „igazi szabadságharc csak most következik, de nem a zsarnokság, hanem a migrációs kvóták ellen”. Ugyanúgy már többször tanújelét adta annak, hogy „nem lesz könnyű partnere az Európai Uniónak”. 

A szlovák médiában még a cseheknél is sokkal kritikusabbak voltak. A SME napilapban Beata Balogová főszerkesztő szerint bár azt senki nem várta, hogy Orbán elveszti a vasárnapi szavazást, de újabb kétharmaddal kevesen számítottak. Mostantól semmi nem állhat az útjába, minden maradék ellenállást legyűr és lebont. 

A következő négy évet meg fogják fizetni a magyar generációk, de már nem biztos, hogy uniós állampolgárként

Lukáš Onderčanin, aki gyakran ír elemzéseket a SME-be, hat pontban szedte össze a Fidesz győzelmének okait. 

1. A magas választási részvétel segített… Orbánnak. 

2. A rengeteg hamis információ és ellenkampány, amelyet a menekültekre, uniós kvótákra és Soros Györgyre hegyeztek ki, s ezek ellen semmiféle ellenszert nem tudott kitalálni az ellenzék (kevés volta korrupciós ügyek felemlegetése). 

3. Az ellenzék fragmentáltsága és az illúziók, amelyekben ringatták magukat Hódmezővásárhely után. 

4. Stabilitás és védelem – a Fidesz által biztosított stabilitás, nemcsak Soros ellen, hanem gazdasági téren.

5. Szabad, de tisztességtelen választás. 

6. Korlátlan hatalom

Peter Javůrek a szlovák Pravda oldalán arról írt, hogy miközben a magas részvételi arány 2002-ben megbuktatta Orbánt, addig 2018-ban az ellenkezője történt:

bebetonozta a hatalmát.

Ezt azonban nem tartja meglepőnek az ellenzékben uralkodó állapotok és a folyamatos botrányaik miatt. Vona Gábor ugyan próbálta „tisztára mosni” a Jobbikot, de a magyar választók erre nem voltak vevők. Orbán életpályája azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a hatalom, amelynek eléréséért mindent meg lehet és meg is kell tenni. A nézeteit fokozatosan ehhez igazítja, s nem rettenti meg, ha közben sok szövetségét elveszíti. Így volt ez az Európai Unió vagy Soros György esetében is, akik csak addig voltak hasznosak, amíg pénzt adtak neki. Végül Javůrek arra jutott, hogy Orbán 

a választással egy új mozdonyt kapott, és már felesleges rajta bármiféle féket keresni.

Több megyében teljesen összeomlott a baloldal

Többen mentek el szavazni most vasárnap, mint 2014-ben, de gyakorlatilag csak a Fidesz, illetve kisebb mértékben az LMP tudta növelni támogatói számát. Vannak olyan választókerületek, ahol 10 százalékponttal többen szavaztak most a Fideszre, mint négy évvel ezelőtt. És vannak olyanok is, ahol a baloldalhoz sorolható pártok jelöltjei együtt sem értek el 10 százalékos eredményt.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A szavazatok közel 100 százalékának összeszámlálása után a Fidesz nagyjából 2 600 000 listás szavazatnál jár (ebben benne vannak a határon túliak szavazatai is, a külföldön szavazó magyaroké viszont még nincs). Ez azt jelenti, hogy a párt

több mint 335 ezerrel több szavazatot szerzett, mint 2014-ben.

Valamelyest a Jobbik is növelni tudta a szavazatai számát, de csak minimális mértékben: most 1 028 000 szavazat körül járnak, négy éve ennél 8 ezerrel kaptak kevesebbet.

A baloldali pártok viszont sok szavazót vesztettek.

2014-ben az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok alkotta Összefogás nevű koalícióra 1 290 806-an szavaztak. Most, ha összeadjuk az MSZP-Párbeszéd kb. 652 000, a DK 295 ezer és az Együtt 34 ezer szavazatát, akkor 981 ezerhez jutunk – vagyis úgy szavaztak több mint 300 ezerrel kevesebben a baloldali pártokra, hogy közben nagyjából ugyanennyivel, vagyis 300 ezerrel többen mentek el szavazni, mint négy éve.

Ugyanakkor az összefogásból négy éve kimaradó, és most is csak néhány helyen koordináló

LMP jelentősen tudta növelni szavazói számát.

2014-ben 269 414 listás szavazatot kaptak, most viszont nagyjából 365 ezret.

Az ellenzéki szavazókhoz hozzávehetjük még a Momentum 150 ezer, valamint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 90 ezer szavazatát. Így

összesen nagyjából 2 600 000-en szavaztak tegnap a kormányváltásra,

nagyjából ugyanannyian, mint a Fideszre – a többi szavazat a kisebb pártokra ment el, köztük több kamualakulatra. A Political Capital gyorselemzése szerint ugyanakkor rájuk most kevesebben szavaztak, mint négy éve: 181 ezer helyett „csak” 68 ezren.

Az intézet szerint a magas részvétel csak a fővárosban kedvezett az ellenzéki pártoknak, országos szinten

a Fidesznek sikerült jobban a mozgósítás.

Ráadásul az ellenzéki szavazatok közül a Momentumra, Együttre, MKKP-ra adottak gyakorlatilag elvesztek (mivel nem jutottak be a parlamentbe), ezért hiába veszített el a Fidesz öttel több egyéni kerületet, mint négy éve, mégis legalább ugyanannyi, sőt, a legfrissebb állás szerint eggyel több, 134 mandátumra számíthatnak.

Néhány választókerületben ráadásul jelentősen nőtt a Fideszre szavazók száma, térképünkön azokat ábrázoltuk, ahol a kormánypárt legalább 10 százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2014-ben.

A kisvárdai körzetben 14, Dombóváron és környékén 12, az ózdi, salgótarjáni és szekszárdi körzetben 11-11, míg a tiszaújvárosi, gyöngyösi, sárvári és zalaegerszegi körzetben 10-10 százalékkal többen szavaztak a kormánypártra a négy évvel ezelőttihez képest.

Feltűnő, hogy ezek közül több az ország legszegényebb régióiban van. Ezt mutatta ki a G7 elemzése is, amely szerint

a legszegényebb magyarországi településeken több mint 80 százalékot szerzett a Fidesz.

A GKI adatai szerint legszegényebbnek számító falu Csenyéte, itt most 79%-ot ért el a kormánypárt, a második a Magyarországi Cigánypárt lett 18%-kal, míg a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 1-1%-ot kapott. A többiek még ennyit se. Az eredmény azért is érdekes, mert 2014-ben még a baloldali koalíció kapott itt 83 százalékot.

Vannak olyan választókerületek is, ahol gyakorlatilag megsemmisült a baloldal.

Térképünkön azokat jelöltük meg, ahol az MSZP-Párbeszéd illetve a DK jelöltje az LMP-s indulóval együtt sem ért el még 10%-os eredményt sem.

A leggyengébben Szabolcsban szerepeltek a baloldali pártok. Mátészalkán a DK-s Csomáliné Rácz Erika 4,22, az LMP-s Tárkányi Sándor pedig 1,62%-ot kapott, vagyis közösen is mindössze 5,84%-ot értek el. Kisvárdán a szintén DK-s Rakóczki Dénesné 4,86, az LMP-s Makranczi István 2,2%-ot kapott (összesen 6,88%).

Az ország nyugati felében is vannak olyan körzetek, ahol nagyon gyengén szerepeltek a baloldali pártok. Körmenden 7,25%-ot (Balogh Tibor, DK: 4,29, Bogáti András, LMP: 2,96), Barcson 7,69%-ot (Remes Gábor, DK: 5,9, Sipos Zoltán, LMP 1,79) értek el közösen.

Még összesen nyolc hasonló körzet volt: Kiskunhalason 8 (Molnár László, DK: 5,87, Midi Melánia, LMP: 2,13), Sárbogárdon 8,59 (Szilveszterné Nyuli Ilona, DK: 5,87, Lapos Péter, LMP: 2,72), Karcagon 8,74 (Bodó Jánosné, DK 5,53, Sallai Róbert Benedek, LMP: 3,21), Marcaliban 8,92 (Mészáros Géza József, MSZP-P: 7,13, Filák Péter, LMP: 1,79), Hódmezővásárhelyen 9,08 (Rója István, MSZP-P: 7,43, Pongrácz Gergely, LMP: 1,65), Vásárosnaményben 9,48 (Bihari Miklós, MSZP-P: 8,65, Tempfli József, LMP: 0,83), Egerben (Kertészné Kormos Noémi, DK: 6,86, Komlósi Csaba, LMP: 2,98) és Nagykátán (Török Zsolt, MSZP-P: 7,07, Szalay Sándor, LMP: 2,77) pedig 9,84%-os eredményt értek el együtt.

Az viszont gyakorlatilag az egész északkeleti részre igaz, a nagyvárosokat leszámítva, hogy önmagában szinte mindenhol 10% alatt szerepelt az MSZP-Párbeszéd vagy a DK jelöltje.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!