Már csak a hétfői hivatalos bejelentés van hátra, de a lényeg bizonyos: bő negyedszázad után távozik a Közép-Európai Egyetem „lelke”, a CEU. Az egyetemet a nacionalizmus sodorta ide Prágából, s űzi el most Bécsbe.
Bár ma munkanap volt, s a kormánynak lett volna módja aláírni New York állammal az oktatási szerződést, az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, amire a szólás szerint „úriember nem fogad”, hogy itt a vég. A Közép-Európai Egyetem magyar posztgraduális képzése marad, az intézmény „lelke”, az amerikai diplomát adó, a képzés nagyjából négyötödét kitevő CEU Bécsbe költözik.
Az egyetem vezetése hétfőn jelenti be hivatalosan ezt, de
az ítéletet itthon másfél éve kihirdették.
A CEU a kelet-európai rendszerváltások zavaros-felemelő korszakában fogant. Soros György hosszas folyamat végén 1991-ben hozta létre Prágában, aztán két évvel később átköltöztette Budapestre. Története maga a térség közelmúltbeli históriájának lenyomata. Azért került Budapestre, mert a meciari és klausi szlovák és cseh nacionalista kormány kiutálta, s most azért kényszerül távozásra, mert az orbáni nacionalista kormány kipasszírozta.
A CEU idővel a nemzetközileg legmagasabban jegyzett magyar egyetemmé emelkedett, fő profilja a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi, üzleti stúdiumok, közpolitika. Igazi nemzetközi intézmény, hallgatói a világ minden részéből ezrével érkeztek és végeztek,
akik vezető állásokba kerültek az amerikai papír birtokában.
Könyvtára alighanem a legjobb a magyar felsőoktatásban.
A CEU megy, a Közép-Európai Egyetem marad. A képzési programok nagyjából négyötödét, a CEU nemzetközi diplomáját teszik ki, ezek költöznek Bécsbe (erről már márciusban előzetesen megállapodtak a városvezetéssel, a kampusz egy volt kórházban lesz). A felvételi statisztikák alapján a magyar felsőoktatásban a Közép-Európai Egyetemre felvett összes hallgató száma 190 fő.
Ha december 1-ig nincs kormányaláírás, 2019. szeptember 1-től minden amerikai akkreditálású képzés Bécsbe költözik – jelentette be a CEU-n Michael Ignatieff rektor október végén a vég kinyilvánításakor.
A CEU vesszőfutása másfél éve kezdődött, amikor
a később kibontakozott Stop Soros kampány
előfutáraként 2017. áprilisában a magyar parlament elfogadott egy törvénymódosítást, ami előírja, hogy külföldi egyetem csak akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is végez felsőoktatási képzést.
Szinte azonnal megjöttek az első nemzetközi tiltakozások. Az Európai Bizottság abban a hónapban figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, az Európai Parlament pedig a Sargentini-jelentésbe is belevette a CEU ügyét.
A CEU 2017 őszén jelentette be, hogy a New York-i Bard Collage-dzsal kötött megállapodása révén oktatási tevékenységet folytathat annak kampuszán.
Ezzel teljesítette az oktatási törvény módosításában foglaltakat.
Ekkorra elkészült a szerződés tervezete New York állam és Magyarország között az egyetem működéséről.
Ezt a magyar kormány nem írta alá. Annak ellenére, hogy New York állam igazolta a CEU amerikai képzésének megtörténtét, s hogy az amerikai kampuszt Palkovics László, Altusz Kristóf helyettes államtitkár és Kumin Ferenc New York-i főkonzul meglátogatta, és azóta se érkezett hír arról, hogy ne találtak volna oktatási munkát. Hivatalos bejelentés szerint azóta vizsgálják, hogy a látottak alapján teljesítik-e a törvényi feltételeket. Mint utóbb Szél Bernadett kiderítette,
semmilyen oktatási hivatali eljárás se zajlott.
Ezután kezdődött a „blöff”-kommunikáció. Miszerint a CEU valójában hisztériát kelt, maradni fog, s még pár napja is ezt mondta Kósa Lajos. Miután Szíjjártó Péter egyértelművé tette, hogy nem tud arról, előkészületben lenne olyan dokumentum, ami felhatalmazná őt arra, hogy bármilyen felsőoktatási együttműködési megállapodást írjon alá. Ekkortól a kormányzati kommunikáció legújabb érve az volt, hogy valójában nincs is amerikai tanítása a CEU-nak. Ezt egy hamisított felvételre alapozva állítják a mai napig.
Különös fényt ad a történetnek az, hogy az idén megérkezett amerikai nagykövet, David B. Cornstein lényegében azt mondta: a CEU ügyén múlnak az államközi kapcsolatok, és egyik első dolga volt az egyetemre látogatni, amiről az állami média persze nem számolt be. Még azt a szívességet is megtette, hogy azt nyilatkozta, nem lát semmiféle problémát a magyarországi állapotokban. A CEU távozása tehát óriási pofon az Egyesült Államoknak, és veszélyezteti a kétoldalú kapcsolatokat. Pedig a CEU rektora három hete egy amerikai tévének adott nyilatkozatában még bizonyos gesztust is tett a magyar kormánynak, hogy itt szó sincs diktatúráról.
A CEU Budapesten élt huszonöt évet.
