Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést, amely a hetes cikkely alapján történő eljárás megindítását javasolja.
A jelentés, amelynek elkészítését az EP plenáris ülése rendelte el, azt állapította meg, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:
- korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
- csorbították a bírói függetlenséget,
- romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
- támadást indítottak a civil társadalom ellen.
A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A dokumentumot a bizottság 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
Áprilisban, a jelentés bemutatásakor annak készítője, Judith Sargentini zöldpárti képviselő azt mondta, hogy nem a menedékkérőkről van szó, amire a magyar kormány gyakran hivatkozik. A magyar kormány szerint ugyanis csak egy újabb „Soros-jelentésről” van terítéken.
A jelentéstervezetet a bizottság múlt szerdán vitatta meg, akkor Judith Sargentini azt mondta, hogy a magyar alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat. Egyébként több fideszes módosító javaslatot is elfogadtak.
Michal Boni lengyel néppárti képviselő a vitában arról beszélt:
a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, és arról, hogy számos szabályt megsértettek.
Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Szerinte szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.
A vitában a magyar képviselők is elmondták a véleményüket.
Gál Kinga fideszes képviselő akkor kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a „Stop Soros” törvénycsomag bírálói „illegális emberkereskedőket védenek”.
Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés „valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen”. Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE „egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot”, miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. „Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok” – mondta a vitában.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel
Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy „nincs európai értelemben vett demokrácia” Magyarországon.
Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon „alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei”, a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.
A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé,
amely kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A folyamat azonban több lépcsős, a parlamentben is a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség – vagyis szükség van az Európai Néppárt képviselőinek, vagy legalábbis egy részüknek a szavazatára.
Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról, amely például a szavazati jog felfüggesztése lehet. Ehhez azonban már egyhangú döntésre van szükség.
