Kezdőlap Címkék LIBE

Címke: LIBE

Magányvélemény I.

Komoly polémia alakult ki a Demokratikus Koalíció négy EP képviselőjének minapi elutasító szavazata körül, mellyel megakadályozták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetének megszavazását.

Ismételten csak oda lyukadtunk ki, hogy

“…az erkölcs és politika nincsen mindig szimbiózisban egymással.”

Ez a DK EP képviselői szerint kimondatlanul, mondhatni kellő mellébeszélés mellett pontosan az a döntés, ahol igyekezve eljelentékteleníteni a lépés erkölcsi súlyát elsőbbséget kapott a politikai haszonszerzés.

Ez idáig mérlegelés és döntés kérdése. Lehet egyetérteni és kategorikusan elutasítani is. Kérdés azonban az mi késztette erre a lépésre a négy képviselőt? Szerintem belegondoltak abba, hogy ez a hazai politikai porondon micsoda  magas labda lenne a Fidesz számára – 460 orgánum harsogná -: íme a bizonyíték a DK migránsokkal árasztaná el az országot, jelentsen bármit is az a kötelező kvóta szétosztás. Na ezt nem akarták felvállalni egy egyszerű politikai nyilatkozat szintjén, hiszen ez sem pro, sem kontra nem dönt az Uniót igencsak megosztó kérdésről.

Idáig talán politikai szempontból még megmagyarázható, erkölcsi szempontból semmiképp sem. Sőt hatalmas hibának tartom, hogy Ara-Kovács Attila a Klubrádióban, Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában magyarázta a… hogy is mondjam finoman… bizonyítványt… (a magyarázattól nem lesz jobb a bizonyítvány)

Hogy is mondta Gyurcsány?

Nincsen nagy lopás vagy kis lopás, lopás van, amivel szemben csak a zéró tolerancia a megengedhető mérték. Ebből kiindulva nincsen kicsit erkölcstelen és nagyon erkölcstelen szavazat, kizárólag simán, jelzők nélkül: erkölcsös vagy erkölcstelen döntés van…

“A politikai pártok és az erkölcs kapcsolata talán abban érhető tetten igazán, hogyan lavíroznak a politika világában és milyen mértékben áldozzák fel saját elveiket a politikai haszonszerzés és a hatalomtechnikai sikerek oltárán.”

Ez az elutasítás erkölcstelen volt, leginkább a Demokratikus Koalíció erkölcsi alapvetése ellen. Ez akkor is így van, ha a politikai haszna kétségtelen. Ebből kiindulva leginkább “megmagyarázni” nem kellett volna!

Viszont nem késő azt mondani, tévedtünk, sajnáljuk. Gyurcsány egyes szám első személyben alkalmazta ezt. Neki bejött.

Nem a DK-s képviselők strasbourgi nemjére

Napok óta foglalkozunk a DK négy európai parlamenti képviselőjének október 24-i nemleges szavazatával, mellyel megbuktatták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetét. A tervezetet az EP plenáris ülésen 288:290 arányban utasították el, tehát a négy DK-s szavazat döntötte el a javaslat sorsát.

Amióta az elmúlt hét péntekén Tamás Gáspár Miklós klubrádiós interjújával a nemleges szavazás ténye – több mint két hetes késéssel – elérte a hazai nyilvánosságot, heves vita kerekedett körülötte. A DK-s EP-képviselők először a DK szóvivőjének rövid klubrádiós válasznyilatkozatával és Ara-Kovács Attila szintén rövid Facebook-bejegyzésével próbálták elintézni a dolgot, amivel aligha győztek meg bárkit is. Most végre Dobrev Klára és Ara-Kovács Attila azonos szövegű Facebook-bejegyzésével ), Ara-Kovács klubrádiós és Dobrev Klára ATV-s interjújával megpróbálták alaposabban megindokolni döntésüket.

Engem nem győztek meg.

Elolvastam a LIBE állásfoglalás-tervezetét, és tisztességes, megalapozott szövegnek találtam. Nem értek egyet azzal, hogy akár szélsőbaloldali, akár populista, akár szedett-vedett lenne. De nem ezek az alaptalan minősítések okozzák a fő gondot Ara-Kovács és Dobrev magyarázatában. Érvelésüknek két eleme van. Egyfelől azt mondják, hogy a leszavazott állásfoglalás-tervezet egyike az Európai Parlamentben tárgyalt sok-sok politikai állásfoglalásnak, határozatnak (resolution) különböző kérdésekben, melyeknek semmilyen tényleges jogkövetkezménye nincs. Nekik nem tetszik, hogy sok az ilyen az EP-ben, és nem akartak ehhez asszisztálni. Azt is megemlítették, hogy a javaslat körül nem alakult ki egyetértés a két nagy párt, a szocialisták és a néppárt között, márpedig e nélkül nincs esély értelmes határozathozatalnak.
A másik elem: az állásfoglalás-tervezetbe az utolsó pillanatban egy módosító indítvánnyal bekerült a kötelező kvóta, aminek – mivel a tagországok egy része elutasítja, és még azok sem hajtják végre, akiknek nincs ellene elvi kifogásuk – nincs realitása, a DK korábban is ellenezte, és miután ez belekerült, nem tudták a teljes szöveget sem elfogadni.

Érvelésük egyik elemével sem értek egyet.

A politikai életben, így a parlamentekben is fontos szerepe van a jogi normákat nem alkotó állásfoglalásoknak. A magyar Országgyűlésben a törvényalkotás mellett rendre születnek politikai szándékokat megfogalmazó határozatok, sőt politikai nyilatkozatok is. Nem egyszer kezdeményezett ilyesmit a DK frakciója is. Ennek megvan a maga funkciója: ha konszenzus alakul ki körülötte, akkor is, és ha nincs konszenzus, akkor is: arra jó, hogy nyílt állásfoglalásra késztesse az egyes politikai szereplőket. Ezzel befolyásolják a parlamenti pártok a politikai közvéleményt, és hatnak a döntéshozókra: a kormányra, az önkormányzatokra, a politikai élet más szereplőire.
Az Európai Parlament tevékenységében annak sajátos szerepéből következően nagyobb lehet az ilyen jellegű állásfoglalások előterjesztésének, megvitatásának és elfogadásának vagy elvetésének súlya, mint a nemzeti parlamentekben. Ez olyan adottság, amellyel a DK képviselői is tisztában voltak, amikor elvállalták ezt a szerepet, akkor pedig ebben a helyzetben kell tudniuk politizálni.
Emlékeztetek egy fontos példára. Mi, az Orbán-kormánnyal szemben álló magyar demokraták, nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak idején annak, hogy az Európai Parlament többsége elfogadta az Orbán-kormányt bíráló Tavares-jelentést, majd egy ciklussal később, kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést. Pedig ezek is csak állásfoglalások voltak, az Orbán-kormány ugyanúgy nem zavartatta magát tőlük, ahogy nem zavartatta volna magát attól sem, ha a többség elfogadja a LIBE-bizottságnak a Földközi-tengeri mentőakciók támogatásáról szóló állásfoglalás-tervezetét, benne az így kimentettek méltányos áthelyezését.
Az effajta állásfoglalásokhoz nem kötelező igazodni, de korántsem mindegy, hogy mit tekintenek Európában normának, és mit normasértésnek.

Ahogy hasznos volt, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásával az európai politikában normaszegésnek minősül a jogállamnak az Orbán-rendszerben történő lebontása, fontos lenne, hogy a menekülők tengerből való kimentése és a megmentetteknek számos országba történő áthelyezése váljon normává, a kimentés és áthelyezés elutasítását pedig – ahogy Matteo Salvini belügyminiszterként a kimentést utasította el, Orbán Viktor pedig miniszterelnökként azt is és az áthelyezést is – tekintsék normaszegésnek.

Ahogy a Tavares-jelentésnél is, amelynek elfogadásánál nem volt olyan nagy a többség, mint a Sargentini-jelentésnél, nagy politikai jelentősége volt annak, hogy ki szavazza meg, és ki nem, ugyanez lehetett a helyzet a tengeri mentésről szóló LIBE-előterjesztés esetében is. A menekültkérdés 2015 óta az európai politika egyik központi kérdése, a politikai erők egyik fontos megkülönböztető jegye, és – tekintettel az Afrikából elinduló migráció növekvő szerepére – minden bizonnyal az is marad. Eddig is voltak, és feltehetően a jövőben is lesznek, akik szerint a menekülőkön a lehetőség szerint segíteni kell, adott esetben be kell őket fogadnunk a házunkba, mint ezt 2015-ben a Gyurcsány-család tette, de legalábbis átmeneti szállással, élelemmel, orvosi ellátással kell rajtuk a közösségnek segítenie.
Másfelől vannak, akik szerint le kell zárni előttük a határt, és minden eszközzel el kell őket riasztani attól, hogy tőlünk várjanak segítséget, építve az emberek idegenkedésére a máshonnan jöttektől, sőt erősítve azt, ahogy ezt Orbánék teszik 2015 óta.

A LIBE-tervezet benyújtói minden bizonnyal azt várták, hogy e nézetkülönbség mentén történik majd a szavazás, és abban reménykedtek, hogy a humánum és szolidaritás hívei többségre jutnak a szavazásnál.

Én ezt helyes és támogatható törekvésnek tartom. Az előterjesztők nyilván a szocialisták, zöldek és liberálisok teljes támogatására számítottak, köztük a DK-s képviselőkére is. Ebben is igazuk volt.
Mit változtat ezen az, hogy egy módosító javaslattal becsempészték a szövegbe a tengerből kimentett menekültek kötelező elosztását minden tagállam részvételével (persze nem általában a menedékkérők, hanem csak a tengerből kimentettek tekintetében, ami nagyságrendileg kisebb szám)? Taktikai szempontból ennek van jelentősége, hiszen valóban tudni lehet, hogy az Orbán vezette visegrádi országok ennek esküdt ellenségei. Ugyanakkor elvi szempontból ez nem változtat az állásfoglalás-tervezet megítélésén:

elvi szempontból a menedékkérők minden tagországra kiterjedő kötelező elosztása az Unión belüli kölcsönös szolidaritás magától értetődően helyes intézménye lenne, amellyel 2015-ben nyilvánosan is egyetértettünk.

Fontos gyakorlati jelentősége is van a tengerből kimentett menekülők elosztásának a tagországok között: a Salvinival küzdő baloldali olasz kormány számára létfontosságú kérdés, hogy a tagországok számottevő része legyen kész a kikötőiben partra szálló menekülők többségének átvételére, ezért kellett szerepelnie az áthelyezésnek az állásfoglalásban. Az állásfoglalás-tervezet elfogadása tekintetében kétségkívül egyszerűbb lett volna, ha a szövegben megmarad az eredeti tervben szereplő „méltányos és fenntartható elosztás”, és nem keményítik azt kötelezővé és minden tagországra vonatkozóvá, de ez taktikai, és nem elvi hiba volt.
Nem változtat a lényegen: egyfelől a mentés, másfelől az áthelyezés indokoltságának elismerésén. Ezt követeli a humánum és a szolidaritás parancsa. Éppen mert nem jogi normáról, hanem politikai értékeket kifejezésre juttató állásfoglalás-tervezetről volt szó, a kötelező áthelyezésről szóló betoldott szövegrész sem tehette volna kérdésessé, hogy igennel kell szavazni.

Ezért gondolom, hogy a DK képviselőinek nemleges szavazata súlyos politikai hiba volt.

Hozzáteszem: ha csak tartózkodnak a szavazástól, akkor több az igen, mint a nem, akkor már nem bukik el a tervezet. Így azonban ők buktatták el. Ezen a szavazáson Orbánék, Salviniék és társaik győztek, és ezért felelősség terheli a négy DK-s képviselőt

Bevetnék az uniós atombombát Magyarország ellen

0

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést, amely a hetes cikkely alapján történő eljárás megindítását javasolja.

A jelentés, amelynek elkészítését az EP plenáris ülése rendelte el, azt állapította meg, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A dokumentumot a bizottság 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Áprilisban, a jelentés bemutatásakor annak készítője, Judith Sargentini zöldpárti képviselő azt mondta, hogy nem a menedékkérőkről van szó, amire a magyar kormány gyakran hivatkozik. A magyar kormány szerint ugyanis csak egy újabb „Soros-jelentésről” van terítéken.

A jelentéstervezetet a bizottság múlt szerdán vitatta meg, akkor Judith Sargentini azt mondta, hogy a magyar alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat. Egyébként több fideszes módosító javaslatot is elfogadtak.

Michal Boni lengyel néppárti képviselő a vitában arról beszélt:

a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, és arról, hogy számos szabályt megsértettek.

Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Szerinte szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.

A vitában a magyar képviselők is elmondták a véleményüket.

Gál Kinga fideszes képviselő akkor kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a “Stop Soros” törvénycsomag bírálói “illegális emberkereskedőket védenek”.

Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés “valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen”. Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE “egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot”, miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. “Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok” – mondta a vitában.

A jelentés készítése közben nyilvános meghallgatást is tartottak.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy “nincs európai értelemben vett demokrácia” Magyarországon.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon “alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei”, a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé,

amely kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A folyamat azonban több lépcsős, a parlamentben is a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség – vagyis szükség van az Európai Néppárt képviselőinek, vagy legalábbis egy részüknek a szavazatára.

Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról, amely például a szavazati jog felfüggesztése lehet. Ehhez azonban már egyhangú döntésre van szükség.

Bréking nyúz, május 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

A kormány kritikusai bekaphatják újra kétharmadig, miközben a közvéleményt zsigeri gyűlölködők mérgezik, derül ki pénteki alternatív lapszemlénkből. 

 

Folytatódik a Fidesz választási kálváriája a Pesti Srácokon

„Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. … A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy

a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki,

mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. …

A Fidesz szerint összességében tehát több pontban is tetten érhető, hogy a Kúria alaptörvény-ellenesen korlátozta a választói jogot, megsértette a hatalommegosztás követelményét, valamint  jogállamiság elvét is.

Döntésükkel a pártatlanság látszatát is aláássák, holott a tisztességes bírósági tárgyalásnak ez egyértelműen követelménye.”

(Pesti Srácok: Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség)

Folytatásos szappanoperát csinált az Origo a Sváby-ügyből

„Sváby András, aki egyes kollégáival mindig Soros Györgyöt védte, a magánéletében úgy tűnik, mintha kevésbé kedvelné. Soros édesanyjáról elképesztően trágárul ír. A hazug, kettős beszéddel lebukó Sváby és Vujity Tvrtko úgy tudjuk, kifejezetten félnek, hogy milyen levelezésük kerül majd még szintén a nyilvánosság elé. Megkerestük Sváby Andrást az üggyel kapcsolatban. Mutatjuk, hogy reagált. …

A műsorvezető kizárólag SMS-ben volt hajlandó kommunikálni velünk. Amikor azt kértük, adjon interjút, ezt válaszolta: Kizárt, eddig is jól elvoltak az álláspontom nélkül. Sváby András ezzel egyértelművé tette, nem kíván élni a lehetőséggel, hogy tisztázza magát.

Nem is nagyon tudná, hiszen az első részleteket már közölték a bulvárlapok. A kiszivárogtatók a napokban további részleteket ígértek. …

Figyeljék az Origót! Ma még izgalmas folytatása lesz az ügynek!” (Origo: Ez Sváby András válasza, megkerestük példátlan botránya és lebukása után)

Mindenki bekaphatja kétharmadik a 888 szerint

„A legutóbbi LIBE-bizottságos hacacáré, a jelentés és a köré font vita követte a jól bevált menetrendet. És ha már a múltkor megidéztük a klasszikus viccet („vadász, vadász, te szopni jársz ide”), megállapítható, hogy a külhoni ellenzék éppúgy működik, mint a hazai. Jól meghívják a magyar kormány valamelyik képviselőjét, hogy utóbbi teljes nyugalommal mondhassa azt: rendben van, bekaphatjátok újra kétharmadig, ha annyira erre vágytok.

Persze nemcsak arról van szó, amit a magyar külügyminiszter mondott – hogy ti. a jelentés minősített hazugságok gyűjteménye –, hanem arról is, hogy a bizottság elfelejtette frissíteni a szoftvert. Ugyanazt a lemezt teszik föl, ami már a Tavares-jelentésben is kopottas és régi volt, de biztosan ez adja a patináját. Én is bakeliten szeretem hallgatni a Led Zeppelint, van annak valami bája, és ha lennék annyira perverz, mint egy nyugati liberális, akkor biztosan színezgetnék is Commodore 64-en. …

Annyit mondogattuk mintegy szuggerálva és győzködve önmagunkat, hogy Brüsszel nem Moszkva, hogy fel sem készültünk arra, hogy egyszer azzá válhat.

Onnantól kezdve ugyanis, hogy a demens bürokratáknak sikerül ezt a tervet végrehajtani, komoly lépést tesznek abba az irányba, hogy az Európai Unió hasonuljon a hajdani KGST világához.”

(888: Don’t cry for me, Sargentini)

A zsigeri gyűlölködőkön háborodott fel a Magyar Idők publicistája

„Olvasónk hívta fel a figyelmet arra a performanszra, amelyet április 27-én követtek el a Simicska-féle tévében Tarnay Kristóf Ábel, tüntikéző aktivista és Para-Kovács Imre, újságíró. Bár terméketlen, de igen jó kedélyű, Kálmán Olgával mindenben egy húron pendülő beszélgetéssel indult a műsor, a tizenharmadik percre botrányossá, sőt vérlázítóvá fajult.

A HetiHetest, a Tilos Rádiót, a Hócipőt, Magyar Narancsot megjárt, vagy például a HVG-ben publikáló para-újságíró hozta a formáját. Vetített egy sztorit, amely szerint vidékiek (Gizi, a nyilván megtévesztett Fidesz szavazó) azért nem mernek Budapestre jönni, sőt már a kaját is szállítóktól rendelik, a közértbe nem mennek, mert közben migránsok költöznének a lakásukba.

Egy pillanatra úgy tűnt, erre az ügyefogyott mesére már a műsort vezető Kálmán Olga egyik agysejtje is megmozdul, mert visszakérdezett, hogy ez valóság-e, mondván „ez most komolyan, szó szerint”…?

Para-Kovács egy „Esküszöm!”-öt elég erősnek talált arra, hogy igazolja meséjét, majd így folytatta:

„Én ezekkel az emberekkel nem akarok párbeszédet, nem akarok együtt élni és nem akarok kibékülni, és árkot meg akkor temetek be, ha fekszik benne.” …

Legyen, gondoljanak, sőt mondjanak is bármit egymás között, de félelmetes belegondolni, hogy ezek a zsigeri gyűlölködők nyilvánosan, minden korlátozás nélkül továbbra is mérgezhetik a közvéleményt, legyen szó akár médiáról, akár sok száz tüntető előtti pódiumról.” (Magyar Idők: Vérlázítóvá fajult beszélgetés)

LIBE: Indokolt a hetes cikk – Szijjártó: Minősített hazugság

0

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása – áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés Brüsszelben bemutatott tervezetében.

A bizottsági ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet. Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a tervezetet bemutatva hangsúlyozta: mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó egyebek mellett a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó magyar törvényről beszélt, mely szerinte aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel.

“Minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét Szijjártó Péter, aki kijelentette, hogy annak összeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot.

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet “egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne”.

Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll “a szélsőséges bevándorláspárti terveknek”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK