Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, többek között a felsőoktatási törvény módosítása, a roma gyerekek szegregációja és a sajtószabadság egyre jobban romló helyzete miatt.
A téma azért szerepelt a bizottság napirendjén, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolni fogja a véleményét. A dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben
ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben
a jogállamiság elvek megsértése miatt. Ahogy korábban írtuk, ezt javasolja az EP költségvetési ellenőrző bizottságának jelentéstervezete is.
A CULT tervezetét Petra Kammerevert jelentéstevő ismertetette. Többek között emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusnak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.
Írnak arról is, hogy a roma gyerekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is
mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez,
és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.
A jelentés szerint „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy
„kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”,
a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban.
Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán azt mondta, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.
A néppárti (tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó) úgynevezett árnyékelőadó Michaela Sojdrova szerint
aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,
azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Szerinte az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.
A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő azt mondta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Szerinte tényszerű és fair véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. Azt is mondta: „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi”, és
visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.
Bocskor Andrea szerint a felsőoktatási törvény kapcsán a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Beszélt arról is, hogy a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.
A szintén néppárti Milan Zver, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban, és Orbán Viktor eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel. Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.
A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez.
