Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1787 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

154 EZER MAGYAR KÉRT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT NAGY BRITANNIÁBAN

A londoni belügy szerint 154 ezer magyar állampolgár kérvényezte, hogy az Egyesült Királyságban maradhasson a brexit után is. A kilépés után most járt le a határidő ameddig az uniós polgárok tartós letelepedési engedélyért folyamodhattak Nagy Britanniában.

Összesen 5 millió 500 ezer uniós polgár kérte ezt vagyis a többség a maradás mellett döntött. A lista élén a lengyelek és a románok állnak valamivel több mint 1 millió kérvénnyel. Egyáltalán nem biztos, hogy minden kérvényező megkapja a tartózkodási engedélyt. Addig azonban amíg elbírálják a kérvényüket mindenki élvezheti korábbi jogállásának előnyeit – hangsúlyozza a brit belügy.

A lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget

Számukat eddigis több mint 800 ezerre becsülték, de mint kiderült létszámuk meghaladja az egymilliót is. A Brexit után több durva támadás is érte a lengyel közösséget: egy szerencsétlen bevándorlót agyonvertek szombat este részeg huligánok csak azért, mert lengyelül beszélt. Nagy Britannia akkori külügyminisztere, Boris Johnson személyesen kérte Lengyelország bocsánatát az ügyben.

Angliában inzultáltak olyan idős lengyel pilótákat is, akik az 1940-es légi háború idején Nagy Britanniát védelmezték a náci Luftwaffe ellen.

A román bevándorlókat sokkal inkább a rendőrök zaklatták, mert sokan közülük illegálisan dolgoztak Nagy Britanniában, ahol néhányan bűncselekményekbe is keveredtek.

A brit lapok szerint meglepően magas a román kérvényezők száma, a hatóságoknak eddig jóval kevesebb román állampolgárról volt tudomása Nagy Britanniában.

Kémkedésért letartóztatták le a hiperszonikus fegyvereket tervező  kutatóintézet  főnökét

Legkevesebb ötször gyorsabbak a hiperszonikus eszközök a hangszerességnél, és ebben a kutatásban az oroszoknak előnyük van az USA-val szemben. Legalábbis ezt állitja az Rt.com, amely most azt közölte: letartóztatták a 73 éves Alekszandr Kuranovot, aki a kutató intézetet vezette Szentpéterváron.

Kuranovnak több mint 120 tudományos közleménye van. Ő felügyelte az Ajax programot, amely hiperszonikus fegyvereket tervezett. Ezek azért jelentenek előnyt, mert mire az ellenfél azonosítja őket általában már túlságosan késő a védő reakcióhoz.

A kémelhárításnak joga van ahhoz, hogy két hónapig vizsgálati fogságba tarthassa a professzort, aki 12-20 éves börtönbüntetést kaphat – szerencsés esetben. Ha peche van, akkor a kihallgatás során „szívrohamot kap”, és így távozik a túlvilágra.

Putyin a tudósokat is megregulázza

Valerij Golubkin professzort hasonló váddal vették őrizetbe. A neves elméleti fizikus a Zsukovszkij Aerodinamikai intézetben dolgozott. Áprilisban tartóztatták le.

Anatolij Gurbanovot, aki ugyanebben az intézetben dolgozott mint a hiperszonikus repülés szakértője, tavaly tartóztatták le ugyancsak kémkedés vádjával. Azóta nincs hír róla.

Putyin elődei nyomában jár …

Berija „fedezte fel a szovjet atombombát”

Sztálin a titkosrendőrség fejére bízta az atomprogramot, amelyet meglepő gyorsasággal sikerre vittek, de hogyan?

A szovjet tudósokat elit lágerekben dolgoztatták, melyekről a hozzátartozók sem tudhattak. A kiemelt ellátásért cserébe gyors eredményt vártak el tőlük.

Kurcsatov akadémikus volt a program névleges irányítója, mert ő tartotta a kapcsolatot Berijával.

Ez azért volt nagyon fontos, mert, ha a szovjet atomfizikusok megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást!

Honnan? Azokból a hírszerzői jelentésekből, melyeket az amerikai atomprogramban résztvevő kommunista tudósok szolgáltattak. Az amerikai kémelhárítás igyekezett kiszűrni a kommunistákat – Albert Einstein például ezért nem került be a programba. Mások viszont igen, ezért a szovjet atombomba villámgyorsan elkészült, és a hidegháború kezdetén már kiegyenlítette az erőviszonyokat.

Ezért is utasította el Truman elnök az amerikai atombomba bevetését a koreai háború idején pedig a tábornokok ezt követelték tőle.

KÍNA KÖZBELÉP AFGANISZTÁNBAN

A tálibok Mao elnök stratégiájával foglalják el Afganisztánt: vidéken fokozatosan bekerítik a kormányerőket, hogy aztán a nagyvárosok érett gyümölcsként hulljanak az ölükbe. A tálib tisztek jól ismerik Mao elnök stratégiáját, mert azt tanítják a katonai főiskolákon Pakisztánban. A tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat szervezte meg annak idején az USA kérésére. Aztán a tálibok által uralt Afganisztánban eszelte ki Oszama bin Laden szeptember 11-ét.

Találkozó Tiencsinben

A tálibok első embere a kikötővárosban cserélt eszmét Vang Ji külügyminiszterrel. Miben állapodtak meg? Peking számára az a fontos, hogy a tálibok Nyugat felé forduljanak és ne a Kínában élő 50 millió muzulmánt akarják felszabadítani a kommunista uralom alól. A tálibok ezt meg is ígérték. Mit kaptak cserébe? Valószínűleg olyan együttműködési ajánlatot, amely biztosíthatja Afganisztán gazdasági jövőjét.

A Mianmar modell

A kínaiak az egykori Burmában próbálták ki az ázsiai terjeszkedés modelljét, melynek lényege az, hogy együttműködnek a helyi elittel, amely viszont biztosítja a kínai tőke szabad működését. A modell évtizedekig jól működött, de Mianmar igazi urai – a katonák – mégiscsak puccsot hajtottak végre. Miért? Nem utolsósorban azért, mert a munkások kezdték agyonverni kinai kommunista menedzsereiket, akik végsőkig hajszolták őket – minimál bérért.

Peking igen megértően fogadta a puccsot, a rendszer újra üzemel. Működhet Afganisztánban is, ahol ráadásul ritka földfémek is találhatóak. Ezek kibányászása komoly előnyhöz juttathatja Kínát a globális piacon.

Mi lesz a demokratikus kormányzattal Afganisztánban?

Washingtonban 90 napot sem adnak nekik annak ellenére, hogy az amerikai légierő támogatja a kormánycsapatokat.

Hszi Csinping elnök felhívta Afganisztán elnökét a tiencsini találkozó után. Nem tudjuk, hogy miről beszélgettek, de Peking kompromisszumra ösztönzi mind a két felet. Eszerint Kabul megmaradna a demokratikus erők kezében míg az ország többi része elismerné a tálib fennhatóságot. Ily módon az amerikaiak is megőrizhetnék az arcukat. Nem véletlen, hogy bár pokolian rosszak az USA és Kína kapcsolatai, de Washingtonban üdvözölték a tiencsini tárgyalásokat a tálibokkal.

Peking igen jó kapcsolatot ápol Afganisztán mindkét szomszédjával: Pakisztánnal és Iránnal. Olyan gazdasági befolyást szerezhetne a térségben , amelyet korábban egyetlen nagyhatalom sem. A kínaiak pedig tudják: pénz beszél! Nem katonai megszállásra van szükség – ahogy azt az oroszok vagy az amerikaiak csinálták hanem arra, hogy érdek alapon együttműködjenek a helyi elittel, amelynek ideológiája meglehetősen hidegen hagyja a Mao elnök eszméiből réges régen kiábrándult kínai vezetőket.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

MATOLCSY: G2

A Nemzeti Bank elnöke szerint új duális rendszer alakulhat ki a globális gazdaságban. A régi globalizáció napja leáldozott, mert az USA vezető szerepére épült, de közben feljött Kína, amely már nem fogadja ezt el. Peking alternatív globalizációt folytat az Új Selyemút programmal, és így a világ G2-vé válik vagyis Kínának és az USA-nak is meglesz a maga kis világa, és a nagy kérdés az, hogy a két világ hogyan viszonyul egymáshoz.

Matolcsy Kína régi barátja

Amikor 2002 és 2010 között Orbán Viktor ellenzékben készülődött a hatalomra, akkor két nagy utazást tett külföldön – mindkettőt Matolcsy György társaságában. Az egyik utazás az Egyesült Államokat érintette épp akkor amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság alapjaiban rengette meg a globális kapitalizmust, a másik nagy utazás Kínában volt, ahol Pekingben magasrangú vezetők fogadták Orbán Viktort noha akkor még csak az ellenzék vezére volt. A kínaiak kiváló hírszerzése viszont jelezte: ő a jövő embere Magyarországon. Aki ugyan antikommunista hangokat hallatt, de valójában pragmatikus politikus, aki mindenkivel hajlandó együttműködni, akitől hasznot remélhet.

Így alapozták meg a Fidesz keleti nyitását, amely ott folytatta, ahol a baloldal abbahagyta: pragmatikus együttműködést akart a feltörekvő világhatalommal.

De mit szól ehhez az Egyesült Államok? Trump elnök Európába küldte külügyminiszterét, hogy lebeszélje szövetségeseit a Huawei 5G programjának megvásárlásáról. Budapesten nem járt sikerrel: Orbán mosolyogva közölte, hogy megvesszük a kínaiak rendszerét hiszen annak jelenleg nincs működőképes alternatívája.

Orbán és Matolcsy Budapestre akarja hozni Kína egyik elit egyetemét, a Fudant nem sokkal azután, hogy a CEU-t jórészt kipaterolták Magyarországról.

Ami még jobban zavarja az amerikaiakat az az, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása óta nem volt példa Magyarországon. Orbán Viktor egyszer elszólta magát amikor kijelentette: ha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd adnak a kínaiak!

Senki sem tudhatja, hogy így lesz-e, de Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Orbán Viktort Pekingbe. Ez a kínai protokoll szerint nagy megtiszteltetés. Miről tárgyalhatnak? Nyilvánvalóan hétpecsétes titok marad.

Közben viszont Biden elnök épp azért látogatott Európába, hogy megerősítse a nyugati szövetséget, és meghirdesse a szembenállást Kínával és Oroszországgal.

A kínaiak ettől függetlenül nyomulnak előre: már ők az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnerei. Legutóbb pedig kiderült, hogy Európában immár a legtöbben Xiaomi okostelefont vásárolnak és nem Apple vagy Samsung mobilt.

A PALACKOZOTT VÍZ KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ HATÁSA

Barcelona városában végeztek el egy kutatást, ahol egyre népszerűbb a palackos víz annak ellenére, hogy a csapvíz minősége fokozatosan javul – írja a londoni Guardian.

83,9 millió dollárba kerülne, ha mindenki csapvizet inna Barcelonában – állapította meg az Institute of Global Health. Ennél 3500-szor drágább, ha ásványvizet isznak, mert annak kinyerése ennyivel többe kerül. A környezetet közvetlenül 1400-szor károsítja jobban ez a folyamat – fűzi hozzá a tanulmány. Tehát sokkal jobb lenne, ha mindenki csapvizet inna. Igaz, hogy annak van bizonyos kockázata: húgyhólyag rákot okozhat.

A vezetékes ivóvizben ugyanis megtalálható kis mennyiségben a trihalometán /THM/, és ennek következménye lehet a húgyhólyag rákos megbetegedése. Az Európai Unió szabályozza az ivóvizben levő THM-t, hogy csökkentse a rákos megbetegedés kockázatát.

A kutatás vezetője szerint ezért egészségügyi szempontból semmi sem indokolja azt, hogy palackozott vizet igyunk csapvíz helyett.

„A helyiek egészsége szempontjából ugyan rosszabb a csapvíz fogyasztása, de hogyha összevetjük a környezetvédelmi károkkal, akkor minimális a nyereség hiszen a palackozott víz környezetkárosító hatása jóval nagyobb” – nyilatkozta Cristina Villanueva, a kutatás vezetője Barcelonában. Aki érdekes módon nem tett említést a csapvíz ólom szennyezettségéről, amely Barcelonában valószínűleg nem okoz nagy gondot, de sok európai uniós államban – így Magyarországon is- egészség károsító hatású lehet.

Miért olyan nagyon környezetkárosító a palackos víz?

17 millió hordó olaj szükséges évente ahhoz az USA-ban, hogy előállíthassák a műanyag palackokat.

Nagy Britanniában 500-szor többe kerül a palackozott víz mint a csapvíz – írja a Guardian.

Barcelonában kampányt kíván indítani Cristina Villanueva asszony, a kutatás vezetője  a palackos víz fogyasztása ellen.

„A reklám kampányok jó munkát végeztek, és sok embert meggyőztek arról, hogy a palackos víz egészségesebb, ezért nekünk ellenkampányt kell folytatnunk. El kell érnünk, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek a csapvízhez, például úgy, hogy az állami épületekben közkutakat helyezünk el, ahol mindenki feltöltheti a maga műanyag palackját, és így nem kell újat vásárolnia.”

Kiléphet-e Lengyelország az EU-ból?

„Lengyelországnak nem kell mindenáron az Európai Unióban maradnia” – nyilatkozta a varsói kormány igazságügyi minisztere a Rzeczpospolita című lapnak.

Zbigniew Ziobro, aki a kormánykoalíció legszélsőségesebb pártját vezeti, azzal indokolta meg állítását, hogy az Európai Unió zsarolja Lengyelországot az igazságügyi reform miatt. „Propaganda az, hogy az EU a jóságos nagybácsi aki pénzt ad nekünk” – hangoztatta az igazságügyi miniszter.

Brüsszel és Varsó több kérdésben is vitában áll, de ezek közül jelenleg a legfontosabb az, hogy elismeri -e Lengyelország az uniós jog elsőbbségét a hazaival szemben? Ezt Lengyelország vállalta amikor belépett az Európai Unióba, de most a radikális jobboldali kormány túl kíván ezen lépni. Didier Reynders, uniós igazságügyi biztos augusztus 16-ig adott határidőt Lengyelországnak, hogy elfogadja az Európai Bíróság döntését.

Orbánhoz hasonlóan Kaczynski is be akarja darálni a médiát

A legnagyobb független televízió jelenleg a Discovery amerikai cég tulajdonában van, amely Hollandiában van bejegyezve. A lengyel kormánypártok azon a címen akarják elvenni az amerikai tulajdonostól, hogy polonizálni kell a hazai sajtót. Ez valójában a kritikus hangok elnémítását jelenti a gyakorlatban. A parlament Varsóban a jövő héten tárgyalja ezt a törvényjavaslatot. Ha sem Brüsszel sem pedig Washington nem lesz képes megvédeni a független televíziót Lengyelországban, akkor ez jelzés minden autokrata hatalomnak, hogy a nagyhatalmak csak beszélnek, de nem cselekszenek.

Orbán Viktor is erre alapozza stratégiáját amikor a nemzeti együttműködés rendszere leszalámizza a liberális demokráciát.

Magyarország életképtelen lenne az Európai Unión kivül, de mi a helyzet Lengyelországgal?

A befektetők egyelőre nyugodtak

A New York-i Bloomberg meginterjúvolta Lengyelország egyik legnagyobb külföldi befektetőjét, aki elmondta, hogy a jogbiztonság számukra kulcskérdés. Egyelőre nem aggódnak, mert bíznak abban, hogy Brüsszel és Varsó valamiféle egyezségre jut. Lengyelország végülis megkapja az uniós pénzeket, amelyek számára is létfontosságúak. Kaczynski csak annyival van jobb helyzetben Orbán Viktornál, hogy Lengyelországban csak egy évvel később lesznek választások. Vagyis az idő őt kevésbé sürgeti a megegyezésre mint Orbán Viktort, akinek olyan gazdasági helyzetet kell teremtenie, hogy a választási kampányban kijelenthesse: a magyarok még sohasem éltek olyan jól mint a nemzeti együttműködés rendszerében!

Mindezzel együtt Magyarország és Lengyelország az Európai Unió szegény házában osztozkodik Bulgáriával és Romániával.

Ha Lengyelország kilépne az Európai Unióból, akkor le kellene mondania az ország modernizálásáról is. Ez pedig újabb kivándorlási hullámot indítana el abból a Lengyelországból, ahonnan több mint 4 millióan távoztak a jobb élet reményében a rendszerváltás után.

ORBÁN, A „TOTALITÁRIUS GENGSZTER”

Trump ex elnök kedvenc televíziójának  adott interjút a magyar miniszterelnök, akit korábban Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke „olyan totalitárius gengszterek” között emlegetett mint Orbán jóbarátja, Erdogan török elnök, akit a hívei csak szultánként emlegetnek.

A magyar miniszterelnök szerint minden magyar számára sértő ez a nyilatkozat, mely őt illette személy szerint. A jövő évi választáson nem minden magyar lesz ezen a véleményen, és ezzel Orbán Viktor is tisztában van. Hiányzik neki Trump és Netanjahu ex izraeli kormányfő támogatása.

„Felkészültünk arra, hogy az USA ellenfeleinket támogatja, és visszavágunk” – fogalmazott harciasan a magyar kormányfő. Aki a migráns kérdésre vezette vissza szembenállását Brüsszellel.

Nyugati keresztények Keletre tartanak?

Régi illúzió ez Magyarországon: Jókai Mór a Jövő század regényében arról írt, hogy a pápa Rómából Pozsonyba menekül, amely akkor még Nagy Magyarország része volt. Orbán szerint a nagyszámú migráns miatt sok nyugat-európai keresztény vándorolhat ki Kelet Európába. Mi ennek a valószínűsége? Jelenleg több millió kelet-európai vendégmunkás él és dolgozik Nyugat Európában, és az elenyésző kisebbségük kíván hazatérni. Nem magyar problémáról van szó: Lengyelországból és Romániából sokkal többen kerestek jobb életet Nyugaton. Ha ők nem jönnek vissza, akkor a nyugat-európaiak miért kerekednének fel Kelet felé?

Magyarországon a munkabérek még mindig csak a töredékét teszik ki a nyugat-európaiaknak. Az egészségügyi ellátás jóval gyengébb: több tízezer orvos és ápoló hiányzik. Jórészük Nyugat Európában dolgozik.

Álmodik a nyomor

Orbán a magyar és az amerikai kisemberek félelmére játszik amikor ilyeneket mond a Fox televízióban. Trump és Netanjahu bukása viszont azt mutatja, hogy ily módon lehet választásokat nyerni, de hosszú távon eredményt kell produkálni. Márpedig Magyarország a nemzeti együttműködés tizenegyedik évében is az Európai Unió egyik legszegényebb állama, mely mögött csak Bulgária és Románia árválkodik. Ez a három állam viszont a legkorruptabb az egész Európai Unióban – talán nem véletlenül…

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

Magyarországon is nyomozott ÁFA csalás miatt az Európai Ügyészség

Bár a magyar kormány óvatosságból nem lépett be az Európai Ügyészségbe, de ahhoz hozzájárult, hogy uniós akció esetében Magyarországon is kutakodhatnak. Ez most meg is történt.

Szerda reggel Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában és Szlovákiában egyidejűleg tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség emberei. A nyomozás egy 14 millió eurós ÁFA csalás miatt indult meg. Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint régebben hónapokba került volna egy közös akció megszervezése, most azonban hetek alatt összejött – hála az Európai Ügyészségnek.

Forog a körhinta

Miután az ÁFA minden uniós tagállamban más és más – Magyarországon a legmagasabb: 27%! – ezért fiktív számlázással jelentős bevételhez lehet jutni úgy, hogy az áru el sem hagyja a raktárt, de papíron több országot is megjárt.

Magyarországon a magas ÁFA miatt az ilyen csalások elég gyakoriak, de az Európai Ügyészség elvben nem vizsgálhatná őket, mert az Orbán kormány nem lépett be az Európai ügyészségbe. Annak vezetője, Laura Codruta Kövesi viszont aláírt egy megállapodást Polt Péter főügyésszel, hogy amennyiben átfogó uniós vizsgálatról van szó, akkor Magyarországra is ellátogathatnak az Európai ügyészség emberei.

Ez nem jó jel Orbán Viktornak, aki különösen tart Laura Codruta Kövesitől. A Sepsiszentgyörgyön született román ügyésznő ugyanis a román elit sok tagját lebuktatta, és börtönbe küldte. Nemrég szabadult például a szociáldemokraták (ez Ceausescu utódpártja) erős embere, akit Laura Codruta Kövesi juttatott börtönbe – akkor még mint Románia korrupcióellenes főügyésze.

Miért tart Orbán Laura Codruta Kövesitől?

Mert tudja, hogy az ügyésznő mögött ott áll nemcsak Brüsszel, de Washington is.

Bukarestben az amerikai nagykövetség látta el információkkal a korrupció ellenes ügyésznőt. Az amerikaiak a korrupcióra hivatkozva akarták megtisztítani a román elitet. Nem erkölcsi kifogásuk volt hanem az oroszok embereit akarták levenni a sakktábláról.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan utalt rá, hogy ez nagyon hatékony módszer lehet az autokrata rendszerek meggyengítésére másutt is. Orbán érti a finom célzást: Bayer Zsolt a következő békemenetet úgy kívánja megszervezni, hogy az amerikai nagykövetség elől induljanak október 23-án.

A magyar elit korrupciójának hősies védelme erkölcsileg kissé kétes célnak tűnhet a legelszántabb hívők számára is.

Ezért is találta ki Orbán Viktor a nevezetes pedofil törvényt, hogy emögé rejtőzhessen a kínos korrupciós kérdések elől.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK