Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1775 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Macron a Kozma utcai zsidó temetőben kezdte budapesti látogatását

A francia köztársasági elnök virágot helyezett el Heller Ágnes sírján. A magyar filozófus egyik utolsó közéleti szereplése az volt, hogy az Élysée palotában elmondta szerinte melyek mai világunk legfőbb problémái.

Macron elnök európai vezető értelmiségieket látott vendégül – minden európai államból egyet-egyet. Magyarországot az Élysée palotában Heller Ágnes képviselte. A jeles filozófus 90 éves korában halt meg. Politikailag mindvégig aktív volt: állást foglalt amellett, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbik is részt vegyen.

Macron látogatását a zsidó temetőben az is indokolhatta, hogy Franciaországban élt és írt Elie Wiesel, akit Máramarosszigetről szállítottak a halál táborba 1944-ben. A magyar származású zsidó író megkapta a Nobel békedíjat.

Macron elnök találkozott a Mazsihisz vezetőivel is még mielőtt találkozott volna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel illetve a visegrádi államok vezetőivel.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy Ferenc pápa látogatásának üzenete is a keresztény – zsidó megbékélés volt: a katolikus egyházfő ellátogatott a budapesti zsinagógába, amely a gettó szimbóluma volt 1944-ben.

Orbán ellenfél és partner

Így fogalmazott elutazás előtt a francia elnök, aki a visegrádi államok vezetőivel azért kíván találkozni, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

Macron elnök ezenkívül választások elé néz: jövő áprilisban tartják meg a kétfordulós elnökválasztást Franciaországban. Macron két szélsőjobboldali ellenfelét nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten. Marine Le Pen legutóbb Varsóban is találkozott a magyar miniszterelnökkel, akivel nagy szélsőjobboldali frakciót próbáltak összeszeszkábálni Lengyelországban – sikertelenül. A másik szélsőjobboldali jelölt Eric Zemmour berber zsidóként jellemzi önmagát, és elsősorban a muzulmán bevándorlókkal szemben akarja mozgósítani a francia közvéleményt.

Pénz beszél

Franciaország már megkapta az euró milliárdokat az uniós helyreállítási alapból éppúgy mint a két mérsékeltebb visegrádi állam: Csehország és Szlovákia. Magyarország és Lengyelország egy centet sem kapott eddig. Brüsszel nem rejti véka alá, hogy szívesebben adná a pénzt a jelenlegi rendszer ellenzékének: Varsóban Donald Tusknak és Budapesten Márki-Zay Péternek.

Ziobro lengyel igazságügyi miniszter viszont azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy a lengyel diplomácia vétózni fog mindaddig amíg nem kapja meg a pénzt.

Scholz német kancellár Lengyelországban tárgyal, hogy valamiféle kompromisszumot kössön a lengyel kormánnyal.

Macron elnök Budapesten valami hasonlóra törekszik azzal a különbséggel, hogy igyekszik megosztani a visegrádi tábort. Kompromisszumot kötni a mérsékelt Csehországgal és Szlovákiával. Lengyelországgal és Magyarországgal fennállnak az elvi ellentétek, de gyakorlati megállapodások születhetnek például az atomenergiáról, melyet Franciaországhoz hasonlóan e két állam is támogat miközben Németország ellenzi azt.

Ettől függetlenül Franciaország Németországgal és Olaszországgal együtt kívánja megreformálni az Európai Uniót, és előrelépni az Európai Egyesült Államok felé. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski álláspontja ezzel ellentétes, de jelenleg nem sok külső támogatásra számíthatnak, és a saját erejük csekély arra, hogy bármit elérjenek. Annál is kevésbé, mert nem tudnak reális alternatívát felvázolni, Brüsszel bírálatából pedig nem lehet megélni…

1 milliárd dollárért épít karbonsemleges gyárat Vietnamban a Lego

Dinamikusan nő a Lego iránti kereslet Ázsiában – ezzel indokolja a dán cég a nagyberuházást, melyről a Bloomberg is hírt adott.

„Ez a beruházás hozzásegít minket ahhoz, hogy gyerekek új nemzedékét ismertessük meg a Lego játékokkal” – közölte a cég főnöke. Carsten Rasmussen hangsúlyozta, hogy szeretnék ezt a beruházást a lehető leginkább fenntartható formában elvégezni.

Az új gyár, amely a tervek szerint több mint 4000 embernek ad majd munkát, 50 kilométerre épül Ho Si Minh várostól az egykori Saigontól.

„A strategiánk az, hogy a helyszínen gyártunk, hogy alkalmazkodjunk és kielégítsük a helyi igényeket” – nyilatkozta a Financial Timesnak a Lego vezérigazgatója. Aki elmondta azt is, hogy számukra Délkelet Ázsia a legdinamikusabb térség.

Ez lesz a Lego hatodik nagy gyára: három Európában van, egy Mexikóban egy pedig Kínában. A Lego nemrég óriási üzletet nyitott Szingapúrban és Dzsakartában. Az utóbbi olyan üzlet, amely kombinálja az eladást a szórakozással.

Karbonsemleges gyár

Ez lesz a Lego első ilyen gyára, ezért nagyon komolyan készülnek a fenntartható fejlődésre. Ennek keretében 50 ezer fát ültetnek, hogy ellensúlyozzák azt a környezet pusztítást, amellyel az építkezés jár. Napelemekkel fedik be az egész üzemet, de mivel ez nem biztosít elég energiát, ezért a Lego gyár mellé napelem farmot telepítenek. Így a gyár teljes energiaellátását saját erőből: napenergiából tudják majd fedezni.

A Lego azt is ígéri, hogy elektromos járműveket használ majd, hogy ezzel is kímélje a környezetet Vietnamban.

Putyin: CIA ügynökökkel volt tele Jelcin kormányzata

A Szovjetunió bukása után csak úgy nyüzsögtek az amerikai hírszerzés emberei Oroszországban – mondta Vlagyimir Putyin, akit Borisz Jelcin jelölt ki hivatalosan utódának.

Minden oroszok elnöke most így emlékezett vissza azokra az időkre: „a 2000-es években én minden CIA ügynököt kisöpörtem, de a kilencvenes években volt belőlük bőven. Tanácsadóként dolgoztak ezek a CIA ügynökök, de akadt közülük olyan is, aki döntéshozó pozíciót töltött be a kormányzatban.”

Vlagyimir Putyin, a KGB egykori alezredese, aki az orosz titkosszolgálat az FSZB újraszervezésével hívta fel magára a figyelmet, sajátságos mosollyal közölte most.

„Otthon az Egyesült Államokban ezeket a CIA ügynököket bíróság elé állították, mert megsértették az Egyesült Államok törvényeit akkor amikor részt vettek a privatizációban Oroszországban.”

A CIA ügynökök az orosz hadseregbe is mélyen beépültek: eljutottak a nukleáris fegyverzet irányító központba is. Az íróasztalukra kitették az amerikai zászlót – emlékezett vissza Putyin a kilencvenes évekre.

Anatolij Csubajsz miniszterelnök-helyettes környezetében munkálkodtak elsősorban a CIA emberei, mert ott intézték a privatizációs ügyeket. Később Csubajsz az elnöki hivatal vezetője lett, és döntő befolyást szerzett az alkoholista és betegeskedő Jelcin elnök mellett.

Sok száz CIA ügynök

Néhány hónappal ezelőtt az orosz parlament ex elnöke azt állította, hogy sok száz CIA ügynök munkálkodott Jelcin kormányzatában. Ruszlan Hazbullatov szerint Jelcin olyannyira együttműködött az amerikaikkal, hogy hozzájuk küldte kiképzésére a titkosszolgálat embereit. Ezenkívül felkérte a CIA-t, hogy ellenőrizze az orosz titkosszolgálatok személyi állományát!

Szkripal ezredes

A katonai hírszerzés személyzeti osztályának vezetője 100 ezer dollárért eladta az USA-ban és Nagy Britanniában ügyködő orosz kém hálózatot a kilencvenes években. Szkripal ezredesnek biztonságot garantált a CIA, de nem tudták elrejteni az oroszok elől. Nagy Britanniában rábukkantak és lányával együtt megpróbálták megmérgezni. Az akció nem sikerült pedig arra állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy ők is megpróbáltak behatolni az amerikai elitbe: Trumpot már a nyolcvanas években tőrbe csalta a szovjet titkosszolgálat. Első kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadóját le kellett váltania Trumpnak, mert kiderült, hogy túlságosan is szoros szálak fűzik Oroszországhoz. Érdemes megemlíteni, hogy Putyin azután találta érdemesnek visszaemlékezni a CIA oroszországi szerepére amikor hosszasan tárgyalt Biden elnökkel – videón. Kiderült: az orosz elnök azt szeretné elérni, hogy a NATO formálisan is deklarálja azt, hogy Ukrajnát nem veszi fel az észak-atlanti szervezetbe.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Marine  Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

Macron budapesti látogatása

Jövő hétfőn Magyarországra jön a francia elnök, aki itt találkozik a négy visegrádi állam vezetőivel. Az előző 2019-es találkozó óta a V4-ek két vezetője már dicstelenül távozott a politika vezetők színpadáról. A másik kettőnek még megvan a széke, s ha meg akarják tartani jó lesz erről Franciaország elnökét is meggyőzni.

Franciaország január elsejétől az Európai Unió soros elnöke, ezért Emmanuel Macron fontosnak tartja, hogy személyesen is megismerje a tagállamok vezetőinek véleményét még akkor is, ha azok markánsan különböznek a francia állásponttól.

Macron elnök nemrég Rómában írt alá stratégiai együttműködési egyezményt Mario Draghi olasz kormányfővel, és ebben azt fogalmazták meg, hogy erősíteni kell az integrációt és lépéseket tenni az Európai Egyesült Államok felé nehogy az Európai Unió lemaradjon a globális versenyben.

Macron elképzelései szerint a jövőben a francia-német-olasz trió irányítaná az Európai Uniót vagyis számítanának azzal az eddigi gyakorlattal amikor Merkel kancellárnak egyedül volt meghatározó befolyása.

Olaf Scholzot már ünnepélyesen fogadták az Élysée palotában röviddel azután, hogy megnyerte a választást Németországban.

Működik-e még a visegrádi blokk?

Macron elnök korábban tudatosan törekedett a négyes visegrádi csoport megosztására. A cseheket és a szlovákokat kívánta a maga oldalára állítani a Brüsszellel háborúskodó magyarokkal és lengyelekkel szemben. Orbán szövetségesei időközben meggyengültek Prágában és Pozsonyban. Nem sikerült új varsói szerződést sem kötni a hétvégén.

A szembenállás Brüsszellel egyre kevésbé tűnik kifizetődő vállalkozásnak. Csehország és Szlovákia már megkapta az euró milliárdokat a helyreállítási alapból míg Magyarország és Lengyelország nem. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Orbán politikája nem kínál reális alternatívát Brüsszelhez képest.

A francia diplomácia ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a visegrádi négyes végképp a németek vadászterülete legyen. Ezen a ponton ütközhet Macron elnök és Scholz kancellár. Végeredményben azonban mindkettőjüknek olyan uniós tagállamokra van szüksége, amelyekkel együtt lehet működni. Orbán Viktor kekeckedése zavarja az uniós együttműködést, erre pedig sem idő sem energia nincs. Senki sem kíván véget nem érő politikai-ideológiai vitákat folytatni olyan helyzetben amikor az Európai Unió épphogy kilábalóban van a pandémia okozta gazdasági válságból.

Barátnője miatt lemondott Párizs érseke

Ferenc pápa villámgyorsan elfogadta Michel Aupetit érsek lemondását. Párizs érseke tagadja, hogy állandó barátnője lenne, de „a gyanakvásnak ebben a légkörében” nem tud tovább szolgálni.

A pápa gyors döntése azt mutatja, hogy nem mostanában hallott először azokról a pletykákról, melyek szerint Párizs érsekének barátnője van – írja a Le Monde. November végén a Le Point című hetilap foglalkozott Aupetit érsek magánéletével, és ebből kiderült, hogy már évekkel azelőtt, hogy magas tisztségébe a pápa kinevezte volna 2017-ben, névtelen feljelentések érkeztek, melyek szerint Aupetit fővikárius szeretőt tart. Michel Aupetit, aki nem kapta meg a bíborosi kalapot noha ez eddig kijárt elődeinek, nem tagadta, hogy kapcsolatban áll a szóbanforgó hölggyel, de azt állította, hogy „viszonyuk nem intim jellegű”. A főpap a Le Point-ben így nyilatkozott: „elismerem, hogy viselkedésem a hölggyel kapcsolatban kétértelműnek tűnhet, és sokan úgy értelmezhetik, hogy az intim, szexuális jellegű volt, de ezt az állítást visszautasítom.” A 70 éves főpap azt is elmondta a hetilapnak, hogy „már megszakította ezt a kapcsolatot és erről a szóbanforgó hölgyet is értesítette”.

Csak 44 éves korában lett pap

Michel Aupetit 11 éven keresztül orvosként dolgozott a párizsi agglomerációban, és csak későn, 44 éves korában szentelte pappá Lustiger bíboros, Párizs akkori érseke. „Későn adott nekem isten randevút” – fogalmazta meg pályafutását az orvosból lett pap, aki viszonylag gyors karriert futott be a katolikus egyházban. „Szegény vidéki plébános akartam lenni” – nyilatkozta Aupetit, akit 2013-ban neveztek ki segédpüspökké, és négy évvel később már a francia főváros érseke lett. A Notre Dame leégését neki kellett menedzselnie, és már ekkor kiderült: nem igazán hatékony ebben a tisztségben. Munkatársai folyamatosan panaszkodtak rá szigorúsága és düh kitörései miatt.

Azért sem volt népszerű, mert az etikai vitákban a legszigorúbb álláspontot képviselte az abortusszal vagy a meleg házassággal kapcsolatban. Ezért is melegítették fel bírálói a korábbi pletykákat arról, hogy szeretője van Párizs érsekének.

A katolikus egyház presztízse mélyponton

Aupetit érsek lemondása a legrosszabbkor következett be hiszen nem oly rég távozott tisztségéből Lyon érseke, aki nem lépett fel kellő szigorral pedofil papjaival szemben. Októberben egy bizottság közzétette jelentését  a katolikus egyház pedofil ügyeiről, és kiderült: 216 ezer fiatalkorút molesztáltak az elmúlt hetven évben  a katolikus egyház papjai és világi tisztségviselői. A francia püspöki kar a jelentés közzététele után bocsánatot kért az áldozatoktól. Ferenc pápa is csatlakozott a bocsánatkéréshez.

Michel Aupetit érseket semmifajta vád nem érte ezzel kapcsolatban, neki azt rótták fel egyházi körökben, hogy bort iszik miközben vizet prédikál, vagyis szeretőt tart.

A katolikus egyházat a pedofil botrány nemcsak megrázta, de nehéz anyagi helyzetbe is hozta. Az áldozatok ugyanis kárpótlást kérnek. A katolikus egyház emiatt földeket és ingatlanokat ad el Franciaországban. Az Egyesült Államokban néhány katolikus egyházmegye pénzügyi csődbe jutott a pedofil kárpótlások miatt.

Orbán bevásárol Izraelben?

Stratégiai fontosságú műholdas céget akar venni a 4iG vállalkozás, amely mögött a magyar miniszterelnököt sejti a Haaretz. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, mert a cég nemrég még Mészáros Lőrinc tulajdona volt. Most ugyan már Jászai Gellért neve díszeleg a névtáblán, de nemcsak Magyarországon tudják, hogy ez pusztán formaság. A valódi tulaj maga a miniszterelnök.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, hogy nemrég az 4iG-be bevásárolta magát Németország egyik vezető hadiipari vállakozása. A Rheinmetall korábban óriási megrendeléseket kapott a magyar kormánytól olyannyira, hogy Magyarország Németország legnagyobb fegyvervásárlójává vált.

Miért zavarja Izraelt Orbán terve?

A magyar miniszterelnök korábban kiváló kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu ex kormányfővel, aki Budapesten is kiállt Orbán Viktor mellett. Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbánt a Fehér Házban. Netanjahu engedélyezte azt is, hogy a Pegasus kémprogramot adják el Magyarországnak. Ebből az alkalomból fogadta Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot noha a protokoll ezt nem írta elő.

Csakhogy Benjamin Netanjahu megbukott. A mostani koalició sietve levette Magyarországot azoknak a megbizható kormányoknak a listájáról, melyeknek a Pegasus kémprogram eladható.

Most pedig itt a 4iG, amely olyan izraeli cégre feni a fogát, melyet stratégiai fontosságúnak tekint a zsidó állam.

Izrael nem adja „instabil és antidemokratikus entitások kezébe adja Izrael műholdas kommunikációját.”

A Spacecom még júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a 4iG-vel, de egyelőre a szándékból nem lett semmi.

A 4iG 69,9 millió dollárt ajánlott a Spacecom részvények 51%-áért. A hadügyi tisztviselő elmondta azt is a Haaretznek, hogy erről szó sem lehet, mert 20%-ban maximálták a külföldi tulajdont a stratégiai fontosságú cégekben. A Spacecom bajban van: idei várható vesztesége 11 millió dollár. El is van adósodva: összesen több mint 40 millióval tartozik.

Honnan jön a pénz?

Izraelben azt is gyanítják, hogy Putyin állhat az üzlet hátterében. Az oroszok még mindig bent vannak Szíriában, amelynek a légvédelmét ők irányítják. A műholdas információs rendszer ezért stratégiai fontosságú Izrael számára. Az USA és Izrael gyanúja szerint a magyar titkosszolgálat adatokat szivárogtathat ki az oroszoknak. Ez békeidőben is komoly probléma, de az elmúlt hetekben nagyon megnőtt a feszültség a belorusz-lengyel határon illetve Ukrajna körül. Az USA azzal gyanúsítja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát.

Ebben a helyzetben az orosz kapcsolatot egészen másképp értékelik Washingtonban és Izraelben is, amely az Egyesült Államok első számú szövetségese a Közel Keleten.

Európai válasz a kínai Selyemútra

A kínaiak nyomulása nemcsak Washingtont, de Brüsszelt is aggasztja. Ezért meghirdették a Global Gateway programot, amely 300 milliárd eurós befektetést irányoz elő a világ kevésbé fejlett részein.

„Magas minőség, megbízható szabványok, átláthatóság és jó kormányzás – ez jellemzi a Global Gateway programot” – így prezentálta a világnak Ursula von der Leyen a nagy európai tervet, amely arra vállalkozik, hogy a kínai kihívással szemben alternatívát nyújtson a rászoruló országoknak. De hogyan?

„Remélem, hogy nem arról van szó: az Európai Unió ki akarja szorítani a kínaiakat” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Bruegel kutató központ vezető közgazdásza. Maria Demertzis szerint senki sem nyerne ebből a versengésből.

Miből jön össze a 300 milliárd euró?

A brüsszeli elképzelés szerint 2021 és 2027 között uniós forrásokból, a tagállamok kasszáiból, az európai pénzintézetektől és a nemzeti fejlesztési alapokból gyűlnek össze a hatalmas összeg. Ehhez járulna még a magántőke is, amely érdekelt lehet az elmaradottabb régiók fejlesztésében.

A G7 államok nemrég Nagy Britanniában megtartott csúcsértekezleten határoztak arról, hogy jó lenne valamilyen alternatívát nyújtani a szegényebb országoknak a kínaiak
2013-ban elindított Új Selyemút programjával szemben. Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb Afrikában utalt rá, hogy a nyugati világ olyan támogatást kínál, melyet az érintett ország vissza is tud fizetni míg a kínaiak eladósítják partnereiket. Majd pedig az adósság fejében felvásárolnak stratégiai területeket. A leghíresebb európai példa erre a pireuszi kikötő, amelynek legnagyobb része már teljesen kínai ellenőrzés alatt áll.

Az Új Selyemút program 2020-ig 140 milliárd dollár kínai befektetést jelentett a világ minden részén. Tavaly a pandémia kellős közepén a kínaiak 20 milliárd dolláros kölcsönt nyújtottak különböző fejlesztésekhez az Új Selyemút program keretében.

Az EU versenyezni akar Kínával

„A kínai beruházásokkal kapcsolatban az érintett országoknak megvannak a maguk tapasztalatai. Nekik jobb ajánlatokra van szükségük” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony. Versenyezni akarnak Kínával? – kérdezte a Politico tudósítója. „Igen, határozottan ez a célunk” – erősítette meg a brüsszeli bizottság elnökasszonya.

Ursula von der Leyen rámutatott egy lényeges különbségre is: „Mi magántőkét is viszünk az érintett országokba. Ilyen magántőke Kínában nincsen” – mondta Ursula von der Leyen arra célozva, hogy Kínában a magánvállalkozások is erős állami ellenőrzés alatt állnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

„Az uniós pénzintézetek nem törekszenek nyereségre ebben az esetben, viszont vonzzák a magántőkét. Az utóbbi természetesen nyereségre törekszik, és így lesz gazdaságos a beruházás. Az Európai Unió már korábban is próbálkozott ezzel a modellel”

– mondja a MERICS berlini kutató intézet munkatársa, aki a Politiconak nyilatkozott.

Francesca Ghiretti szerint az Európai Unió Global Gateway programja elsősorban olyan beruházásokat finanszíroz majd, melyek elősegítik a szóbanforgó ország digitalizációját, a zöld átmenetet illetve korszerűsítik az infrastruktúrát. Brüsszel abban bízik, hogy mind a digitalizációban mind pedig a zöld átmenetben versenyelőnye van Kínával szemben.

Közben a kínaiak is elszántan nyomulnak: Vang Ji külügyminiszter épp afrikai körutat tesz, ahol sorolja az eredményeket: 10 ezer kilométer vasútvonal, 100 ezer kilométer autóút, több mint 80 napelem óriás farm, 100 kikötő, 170-nél több iskola…

Fel kell kötni a csipkés alsót, Ursula – írja befejezésül a brüsszeli Politico.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!