Az utolsó pillanatban hátrált meg a leköszönő magyar kormány: Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt az arany- és készpénzszállítmányt, amelyet a TEK még a választási kampány hajrájában foglalt le. A lépés nemcsak egy vitatott akció lezárása, hanem egy új korszak nyitánya is lehet a magyar–ukrán kapcsolatokban, amelyek Orbán Viktor évei alatt mélypontra süllyedtek.
Orbán visszavonulót fújt: visszakerült Ukrajnához a TEK által lefoglalt arany és készpénz
A választási kampány utolsó heteiben Orbán Viktor azt próbálta bizonyítani, hogy az ukrán titkosszolgálat beavatkozik a magyar választásokba Magyar Péter oldalán. Ennek részeként a TEK márciusban feltartóztatott egy értékes szállítmányt, amely a Raiffeisen Bank megbízásából Bécsből Ukrajnába tartott. A konvojt egy nyugalmazott ukrán tábornok kísérte, aki korábban a kijevi terrorelhárítást vezette.
A magyar és az orosz titkosszolgálat ezt próbálta „terrorakciónak” beállítani, azt állítva, hogy „az ukránok meg akarják gyilkolni a magyar miniszterelnököt”. A kormány azonban semmilyen bizonyítékot nem tudott bemutatni. A választások után, az utolsó pillanatban mégis visszaadta az elkobzott aranyat és készpénzt Ukrajnának.
Volodimir Zelenszkij elnök megköszönte a lépést, és finoman utalt rá: ebben szerepe lehet annak, hogy Magyar Péter nyerte a választást. Orbán ukránellenes kampánya látványosan kudarcot vallott – a választók többsége nem hitte el, hogy a magyar gazdaság gondjaiért Ukrajna lenne felelős.
Magyar Péter és Zelenszkij találkozóra készül Beregszászban
A két vezető Beregszászban egyeztethet a magyar–ukrán kapcsolatok rendezéséről. A viszony az elmúlt években mélypontra jutott, miután Orbán Viktor az EU-ban rendszeresen vétózta Ukrajna támogatását. Legutóbb azzal indokolta vétóját, hogy Ukrajna nem javította meg az oroszok által megrongált Barátság kőolajvezetéket.
A választások után azonban azonnal megindult az orosz olaj szállítása Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába. Az EU állam- és kormányfői Cipruson megszavazták a 90 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának – amelyet korábban Orbán vétója blokkolt. A leköszönő miniszterelnök el sem ment a csúcsra.
Orosz titkosszolgálati szálak és a kampányban használt narratívák
Omelcsenko nyugalmazott ukrán tábornok – aki fiatalon Putyinnal együtt szolgált a KGB-ben – zavaros nyilatkozataiból állította össze az orosz titkosszolgálat azt a történetet, amely szerint „az ukránok meg akarják gyilkolni Orbán Viktort”. A magyar kormány ezt a kampányban felhasználta, bizonyítékok nélkül.
A tábornok ugyanakkor azt is állította: az oroszok 2009-ben Szentpéterváron beszervezték Orbánt. Putyin állítólag azért hívta meg a magyar politikust, hogy biztosítsa az orosz részvételt a Paks 2 projektben. Omelcsenko szerint Putyin zsarolással és pénzzel érte el, hogy Orbán rábólintson az üzletre – előkerültek a rendszerváltás körüli titkosszolgálati akták is.
A nyugati szövetségesek türelme elfogyott
Orbán oroszbarát fordulata sokáig nem zavarta a nyugati nagyhatalmakat – Angela Merkel is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal. Ám 2022. február 24., Ukrajna megtámadása után a helyzet megváltozott. A NATO- és EU-partnerek egyre kritikusabban szemlélték, hogy Orbán és Szijjártó rendszeresen tájékoztatta az orosz vezetést a szövetségi egyeztetésekről.
Nyugati titkosszolgálatok több telefonbeszélgetést is nyilvánosságra hoztak Orbán és Putyin, illetve Szijjártó és Lavrov között. Elemzők szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a választók elfordultak Orbántól – Magyar Péter pedig egyértelműen Európa felé pozícionálta magát.
