Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1780 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin rosszul lett

Az orosz elnök “sürgős orvosi segítségre szorult” miután katonai vezetőkkel tárgyalt – jelentette az SVR General orosz forrás, melynek állítólag jó kapcsolatai vannak a Kremllel.

Bizonyos “Viktor Mihajlovics altábornagy“ tájékoztatja a brit hírszerzést. Erre a forrásra hivatkozva azt írja, hogy Putyin nem tudott felállni az asztaltól, émelyegni kezdett, és orientációs zavarok mutatkoztak nála. Az orosz elnök irodája lemondta a szokásos nagy sajtóértekezletet, melynek során Putyin 4-5 órán keresztül szokott válaszolni a szigorúan megválogatott állampolgári kérdésekre.

Most az orvosok azt tanácsolták neki, hogy egyelőre ne vállaljon ilyen hosszú nyilvános szereplést. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta – február 24- sok információ kering arról, hogy Putyint rákkal kezelik illetve, Parkinson kórja van. A Kreml természetesen minden ilyen értesülést cáfol a hetven éves államfővel kapcsolatban.

Putyin Nagy Péter cár szerepében Az orosz államfő legutóbb csütörtökön lépett a nyilvánosság elé amikor megemlékezett arról, hogy Nagy Péter cár történelmi győzelmet aratott a svédek fölött.

Korábban Svédország volt a régió nagyhatalma, de a poltavai csata után Oroszország vette át ezt a szerepet.

Svédország semleges állam lett, amely épp Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kérte felvételét a NATO-ba Finnországgal együtt. Nagy Péter cár modernizálni akarta Oroszországot. Ezért Hollandiában hajó építést tanult, és Oroszországnak új fővárost épített a tenger mellett: Szentpétervárt. Nagy Péter cár Oroszország korszerűsítésében a hadsereg és a hadiipar fejlesztését tartotta a legfontosabbnak, és ez azóta is meghatározó az orosz vezetők gondolkodásában.

Épp ezért megkérdezték Putyint, hogy vajon tíz év múlva jobban élnek-e az emberek Oroszországban mint most? Az orosz elnök természetesen igennel válaszolt, de a kérdés feltevése egy nyilvános fórumon azt mutatja, hogy Oroszországban nagy az aggodalom: az ukrajnai agresszió miatt olyan gazdasági válság következhet a húszas években, melynek a levét elsősorban a lakosság issza majd meg.

Az ENSZ minden megpróbál, hogy az ukrán gabona elérje a világpiacot

Arről beszélt Antonio Guterres főtitkár, hogy mind az ukránokkal, mind az oroszokkal intenzív tárgyalásokat folytatnak az ukrán gabona világpiacra való juttatásáról. Az ENSZ ezzel egy időben kiadott egy jelentést, mely szerint “az orosz agresszió Ukrajna ellen globális megélhetési válságot okozott, melyet már régen nem tapasztalt a világ.”

Ha a döntéshozók nem cselekszenek gyorsan, akkor világméretű gazdasági – társadalmi válság alakulhat ki – hangsúlyozza a világszervezet jelentése. Ehhez a Washington Post hozzáfűzi, hogy az orosz és a török külügyminiszter lényeges tárgyalásokat folytatott arról, hogy korridor jöjjön létre, ahol a gabonát szállító hajók el juthatnának a Fekete tengerre.

Az orosz-török tárgyalásoknak eredménye egyelőre nincsen miközben a globális élelmiszer válság fokozódik. Csádban és néhány más afrikai országban élelmiszer szükségállapotot rendeltek el, mert nem érkeztek meg az ukrán illetve orosz gabona szállítmányok. A Fehér Ház bejelentette: Biden elnök ebben a hónapban Európába látogat, hogy részt vegyen a
G7 és a NATO csúcsértekezleten. Mindkét tanácskozás fő témája az, hogy miképp lehet segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban- írja a Washington Post.

Megoldaná-e a korridor az ukrán gabona export problémáját? 20 millió tonna gabona vár szállításra Ukrajnából – hivatkozik a FAO adataira a német közszolgálati Deutsche Welle. A fekete-tengeri orosz flotta jelenleg minden exportot megakadályoz. Putyin a szankciók feloldását követelte cserébe azért, hogy kiengedjék az ukrán szállító hajókat. Ezenkívül gondot okoznak az ukrán aknák, melyek közül sok elszabadult. A román és a török haditengerészet már sok ilyen ukrán aknát hatástalanított.

Közben az afrikai és közel-keleti országok nagyon várják az ukrán gabonát, Kijevben meg nagyon hiányzik a bevétel. Vonaton próbálják meg exportálni a gabonát, de ez lassú és nem hatékony. Ukrajna vasúti sávszélessége más, ezenkívül hiány van tehervagonokból hiszen a front elsőbbséget élvez.

ENSZ megoldás

A világszervezet Isztambulban állítana fel irodát, amely ellenőrizné a korridor működését. Ebben az ENSZ képviselőin kívül Oroszország, Ukrajna és Törökország diplomatái vennének részt. A török haditengerészet egy-két hét alatt meg tudná tisztítani az aknáktól a Fekete tengert – mondta a Deutsche Wellenek Yoruk Isik, az isztambuli közel-keleti intézet szakértője.

Kijevnek fenntartásai vannak, mert attól, hogyha az aknák nem védik Odessza kikötőjét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálhatja elfoglalni azt. Törökország szerepe ezért lehet fontos: a török haditengerészet biztosítaná a korridort vagyis távol tarthatná az orosz flottát.

Az oroszok a maguk részéről ellenőrizni akarják a korridoron érkező hajókat: nincs-e rajtuk fegyver? Ezt Kijev nem fogadja el. A másik vita kérdés: ki kapja az ukrán gabonáért járó pénzt? A gabona egy része olyan ukrán területekről jön, melyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak. Ezért az oroszok maguknak követelik az ottani gabona szállítmányokért járó pénzt. Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy lopják a gabonájukat. Kijev szerint az oroszok 400 ezer tonna ukrán gabonát adtak el így jórészt Szíriában, de részben Törökországban is.

A török külügyminiszter a Lavrovval folytatott legutóbbi tárgyalások után azt is megemlítette, hogy “ az orosz gabona exportra vonatkozó szankciók visszavonása jogosnak látszik.”

A FAO szerint 10 hét áll még rendelkezésre a döntéshez. Akkor érkezik ugyanis az idei termés a raktárakba, ahol még a tavalyi várakozik elszállításra Ukrajnában.

Moszkva főrabbija Magyarországra menekült

Putyin emberei arra akarták rávenni, hogy támogassa nyilvánosan “a korlátozott hadműveletet” vagyis a háborút Ukrajnában. Minthogy a főrabbi erre nem volt hajlandó, ezért a helyzete tarthatatlanná vált Oroszországban, ahol mindenkinek ki kell nyilvánítani lojalitását a hatalom iránt.

Pinchas Goldschmidt rabbi menekülése nem sokkal az Ukrajna elleni orosz agresszió után történt, de csak most írta meg egy újság a főrabbi menyére hivatkozva.

Aki nem támogatja Putyint, az “talán eltűnik hirtelen.” Egy sor oligarcha, olykor családjával együtt, távozott az élők sorából kissé furcsa körülmények között. Megmagyarázhatatlan öngyilkosságok történtek, melyek mögött nagy valószínűség szerint az orosz titkosszolgálat állhat.

Ez nem újdonság Putyin számára, aki a számára kellemetlen politikai, gazdasági vagy épp vallási vezetőket elteszi láb alól. Nyemcovot, az ellenzék egyik népszerű vezetőjét Moszkvában a Vörös tér közelében lőtték le. Szkripal ezredest, az orosz katonai titkosszolgálat híres árulóját lányával együtt próbálta meg eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat Nagy Britanniában. A mérgezést akció nem sikerült, de Szkripal ezredes azóta is a brit rendőrség védelme alatt áll.

P.s. A főrabbi Budapestről Izraelbe távozott.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Nehéz az orosz propaganda megállítása Európa keleti felében

Zelenszkij ukrán elnököt Adolf Hitlerhez hasonlította egy orosz dezinformációs kampány a Facebookon – írja a brüsszeli Politico, amely kitér a magyarországi helyzetre is.

A magyar kormány nyíltan Kreml barát politikát folytat, ezért nem meglepő, hogy a betiltott Rt.com orosz állami portál dezinformációs anyagai a Facebookon keringenek – nyilatkozta a Politiconak Német Szilvia a Lakmusztól. Lengyelországban, ahol pedig a kormányzat markánsan ukrán barát és orosz ellenes politikát folytat, gyakran bukkannak fel a Facebookon olyan álhírek, melyek úgy állítják be az ukrán menekülteket mint bűnözőket. A nyugati nagyhatalmakat pedig rendszeresen bírálják azért, mert nem támogatják eléggé a front országokat Kelet Európában.

Bulgáriában ment el a legmesszebb az orosz propaganda az USA és Ukrajna bírálatában. Rendszeresek az olyan kampányok, melyek az Egyesült Államokat teszik felelőssé az Ukrajnában folyó háborúért. Az ukrán menekülteket pedig gyakran bűnözőknek mutatják be, akik ütik-verik és kirabolják a helyi polgárokat. A legcifrább állítás az volt, amelyik Adolf Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akinek családja a holokauszt túlélői közé tartozik.

Bozsidar Bozsidov, bolgár digitális miniszter elmondta a Politico tudósítójának, hogy maga is gyakran lát a Facebookon orosz dezinformációs anyagokat Ukrajnáról. “Én vagyok a miniszter, tennem kell valamit!” – hangsúlyozta Bulgária digitális minisztere.

Kelet Európa le van maradva

Az USA és a nyugat-európai államok eredményesek az orosz dezinformációs kampányokkal szemben, mert hatékony algoritmusokkal el tudják távolítani az orosz propaganda anyagokat a Facebookról, a You tube-ról és a Twitterről, de Európa keleti felében nem ez a helyzet. Bozsanov bolgár digitális miniszter elmesélte a Politiconak, hogy a Facebookkal folytatott megbeszélései nem vezettek eredményre. Míg az USA-ban és Nyugat Európában a Facebook, a Twitter vagy a You tube aktívan együttműködik a kormányokkal az orosz propaganda elleni küzdelemben, addig Európa keleti felében nem ez a helyzet. Ez magyarázható azzal is, hogy itt a lakosság egy része hagyományosan oroszbarát. Másrészt a kormányok egy része is jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával az ukrajnai háború ellenére is.

A Meta, a Facebook anyacége azt válaszolta a bolgár digitális miniszternek, hogy kivizsgálják az ügyet.

Problémát jelent ezen kívül, hogy az orosz propaganda anyagok sokszor nem sértik meg nyíltan a törvényeket. Ezért nem elég az algoritmus hanem emberi ellenőrzés kell, ehhez pedig Európa keleti felében nincsenek meg néha a kapacitások – nyilatkozta a bolgár digitális miniszter a brüsszeli Politiconak.

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

Két hónapos Covid elzárás után újra kezdődik az élet Sanghajban

A 25 milliós metropolisz, amely Kína gazdasági fővárosa megszabadul a legtöbb korlátozástól június elsején. A kínai hatóságok gyerek napra időzítették “a szabadság napját”, mert a legfiatalabb generáció különösen rosszul viselte az elzárást.

“Sanghajban vége az elzárásnak” – kiabálta vígan egy motoros a Bundon, a nagyváros turista centrumában. A pekingi Global Times arról is beszámolt, hogy a motoros a hivatalos pekingi nyelvjárás mellett sanghaji nyelven is jelezte a lezárás végét, melyet a tömeg lelkesen ünnepelt.

Karneváli hangulat alakult ki éjfél után amikor hivatalosan is életbe lépett a nagy elzárás vége. Peking hivatalos zéró tolerancia politikája vezetett a nagy elzáráshoz Sanghajban, amelynek az egész országot megrázó gazdasági hatása volt. A kiskereskedelmi forgalom több mint 11%- al csökkent Kínában. Ilyen nagy visszaesésre csak 2020-ban a koronavírus járvány kezdetén került sor amikor lezárták a 11 milliós Vuhan városát, ahonnan a járvány kiindult.

A kínai kormány nagy támogatási csomagot fogadott el. Sanghaj városa 50 pontos gazdaságfejlesztési tervvel próbálja meg ellensúlyozni a kiesést, melyet a nagyváros lezárása okozott.

Mínuszban a második negyedév

A JP Morgan azt jósolja, hogy Sanghaj kéthónapos lezárása miatt a kínai GDP második negyedéve csökkenést mutathat, mert a termelés és a kereskedelem leállása Kína gazdasági fővárosában rendkívül negatív folyamatokat indított el. A South China Morning Post ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a lezárás vége nem mindenkit érint hanem csakis azokat, akik “az alacsony vírus kockázatú zónákban” élnek. Ez 22,5 millió ember vagyis a lakosság körülbelül 90%-a Sanghajban. Sok állami vállalat még nem kérte a dolgozói visszatérését a munkahelyre, mert attól tartanak, hogy a járvány újra indulhat. A zéró tolerancia miatt ez újabb elzárásokat jelenthet. Ettől nagyon tartanak Sanghajban. Kína elsőszámú járvány szakértője annak idején azzal indokolta a nagy lezárást, hogy a hatvan év fölötti lakosság nincs védve a Covid vírus ellen, mert a kínai oltóanyagok ennek a generációnak nem használnak.

Mi lesz a sanghaji kikötőkben és repülőtereken?

Ezek már jórészt működnek május közepe óta, de úgynevezett zárt rendszerben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók a munkahelyükön alszanak, hogy elkerüljék a fertőzést.

A sanghaji kikötők és repülőterek folyamatos működése helyreállíthatja a globális szállítási láncokat, amelyek az elmúlt két hónapban akadoztak, és emiatt hiány alakult ki több fontos területen. Sanghaj újraindulása befolyásolja a globális olaj piacot is, ahol részben emiatt is emelkedtek az árak. A kínaiak nagy mennyiségben vásárolják az orosz olajat, melyet az Európai Unió embargóval sújtott.

Putyin leváltotta az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnokát?

A New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz sajtó több mint két hete nem említi Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok nevét, noha Putyin őt nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnokának miután a villámháborús tervek kudarcba fulladtak.

Korábban Szergej Sojgu hadseregtábornok volt a felelős az ukrajnai “korlátozott hadműveletért”, de hamarosan kiderült: a katonai képzettség nélküli hadügyminiszter nem képes a csapatok irányítására Moszkvából. Alekszandr Dvornyikov feladata az, hogy elfoglalja a Donbaszt, és ily módon Putyin fel tudjon mutatni valamilyen kézzelfogható eredményt a több mint három hónapja zajló ukrajnai háborúban. Az orosz csapatok nyomulnak előre Kelet Ukrajnában, de a döntő győzelem egyelőre elmarad. Emiatt állítólag Putyin felfüggesztette az első számú orosz katonát:  Valerij Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét.

Az orosz csapatok előrenyomulását akadályozza az, hogy nem sikerült megszerezni a légtér fölötti ellenőrzést Ukrajnában, ahol a Bayraktar típusú török drónok nagy pusztítást végeznek az orosz harckocsikban. Alekszandr Dvornyikov tábornok úgy verte le az Asszad ellenes lázadást Szíriában, hogy az orosz légierő uralta az ország légterét, és az orosz tüzérséggel és a harckocsi ezrdekkel szemben a lázadóknak nem volt ellenszere. Most viszont Ukrajnának van, mert a nyugati világ elárasztja fegyverekkel. Az orosz pilóták emiatt félnek berepülni az ukrán légtérbe. Ezért a határ körzetből lövik ki rakétáikat, melyek gyakran célt tévesztenek. Az ukrán légelhárítás viszont villámgyorsan kap felhasználható információkat az amerikai hírszerzéstől, és ezek alapján kilőheti az orosz harci gépeket.

Háborús bűnösök

Irina Venegyiktova ukrán főügyész  Hágában arról számolt be a nemzetközi bíróságon, hogy több ezer orosz háborús bűnöst tartanak számon Ukrajnában. Köztük van például Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok is, akit azzal vádolnak, hogy még áprilisban elrendelte a rakétatámadást Kramatorszk vasútállomása ellen. 59 polgári személy halt meg, köztük hét kisgyerek.

Éjszaka rakétatámadás érte Szlovjanszk városát Kelet Ukrajnában. Legkevesebb három  ember meghalt és hat megsebesült. Senki sincs biztonságban Donyeck tartományban – hangsúlyozta az ukrán kormányzó, aki elrendelte a polgári lakosság kiürítését az orosz támadás miatt. Az orosz többségű Donyeck és Luhanszk tartomány korábban népköztársasággá kiáltotta ki magát. A tartományok orosz vezetői közölték: csatlakozni akarnak Oroszországhoz.

Minderről tárgyalni kellene, de erre sem Zelenszkij sem pedig Putyin nem hajlandó. Colonna francia külügyminiszter Kijevben arra próbálta meg rábeszélni az ukrán elnököt, hogy kezdjen párbeszédet Putyinnal egy gyors fegyverszünet ügyében. Ezzel szemben Tony Blinken amerikai külügyminiszter közölte: a háború még hónapokig elhúzódhat Ukrajnában.

Orbán: fake news, hogy Putyin bábja lennék

Fake news – álhír – ezzel hárította el egy újságíró kérdését Brüsszelben, ahol aziránt is érdeklődtek, hogy nem zavarja-e a magyar miniszterelnököt, hogy sokan Putyin trójai falovának tekintik, aki minden húzását annak veti alá, hogy az Unió politikusait megossza, amivel egyértelműen az oroszok érdekeit szolgálja.

Orbán különutas politikája mindenestre kérdéseket vet fel nemcsak Brüsszelben hanem Washingtonban is. A NATO-ban ugyanis egyre hevesebb viták folynak arról, hogy milyen megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra? Henry Kissinger békülékeny elképzeléseit nemcsak a magyar kormány, de vannak olyan hangok amelyek szerint Orbán véleményét Macron francia elnök, Scholz német kancellár és Draghi olasz kormányfő is osztja, mivel a Biden kormányzat politikája a nagyobb áldozatot Európa országaitól követelik. Csakhogy ezek a hangok azt már nem említik meg, hogy valójában mind a francia, mind a német és az olasz kormányfő is  kitételek nélkül aláírta az embargós megállapodást. Orbán egyelőre elérte célját, kivételes helyzetbe került, viszont páriaként magára maradt, aminek sajnos egész Magyarország issza meg a levét.

Mit akar az USA?

Ebben fontos szava van a CIA igazgatójának, mert William Burns jól ismeri Putyint hiszen évekig hazája nagykövete volt Moszkvában. Amikor beiktatták tisztségébe a CIA főnöke meg sem említette Oroszországot. Ehelyett Kínára és a világgazdaságra koncentrált. Aztán mindez megváltozott amikor Putyin összevonta csapatait Ukrajna körül. William Burns Moszkvába repült, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal. Megpróbálta lebeszélni az orosz elnököt a katonai akcióról. Február 24-én azután Putyin mégiscsak megindította katonáit Ukrajna elfoglalására. Azóta két álláspont alakult ki Washingtonban: a héják mint Biden elnök, Blinken külügyminiszter és Austin hadügyminiszter Putyin bukását szeretnék elérni. Ezért tömik fegyverrel Ukrajnát. Őket nem zavarja, ha a háború elhúzódik.

A másik álláspont Washingtonban a galamboké. Ide tartozik a CIA főnöke és Yellen pénzügyminiszter. Az utóbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhúzódó háború romba döntheti az egész világgazdaságot. William Burns pedig – Kissinger egykori külügyminiszterhez hasonlóan – olyan megoldást sürget, amely figyelembe venné Putyin illetve Oroszország érdekeit is. Enélkül ugyanis fennáll egy orosz-kínai szövetség esélye, amely ugyancsak megnehezítené az USA és az egész Nyugat dolgát. William Burns továbbra is Kínát tartja az első számú stratégiai ellenfélnek. Ezért létrehozta a China Mission Centert, ez az egyetlen olyan kutató központ, amely egyetlenegy országgal foglalkozik a CIA keretében.

Burns 33 évet húzott le az amerikai külügyben, ahonnan helyettes államtitkárként távozott.

Burns CIA igazgató nem sok jót vár Putyintól: „ő sohasem tekintette valóságos államnak Ukrajnát.

Évekig készülődött az elfoglalására. Nem fogja feladni. A kudarc nem szerepel Putyin szótárában” – mondta az orosz elnököt jól ismerő CIA igazgató, William Burns.

Oroszország rekord bevételei az energiahordozókból

1000 milliárd rubelre vagyis 13,7 milliárd euróra számít az idén Oroszország a kőolaj és a földgáz exportjából – idézi a Reuters Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert.

Oroszország az energiaexportból halmozott fel hatalmas devizakészletet az Ukrajna elleni háború előtt, most pedig a kőolaj és a földgáz kiviteléből tudja finanszírozni az agressziót – írja a francia közszolgálati RFI portál. 643 milliárd dollár volt a devizakészlet, amelyre Putyin a számításait alapozta, de ennek jelentős részét Nyugaton befagyasztották. A háború kezdete óta folyamatosan csökkennek a devizakészletek – mondta Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Ezért az energiaexport bevételét idén  teljes egészében el akarják költeni. Kettős célra: az egyik a rubel megerősítése, a másik pedig az Ukrajna elleni háború finanszírozása.

A költségvetés egyharmada

2021-ben az orosz költségvetés egyharmadát adta a kőolaj, a kőolaj származékok és a földgáz exportja. Az Európai Unió tagállamai kezdetben nem akartak szankciókat az orosz energia importjára, de azután változtattak álláspontjukon. Most viszont az olajembargót akadályozza a magyar kormány álláspontja – írja az RFI. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar a kormány háta mögött más uniós tagállamok is rejtőznek, melyek szintén nem akarják az olajembargót, az orosz földgáz kitiltását pedig még kevésbé. Morawiecki lengyel miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában sokáig elhúzódhat, ezért meg kell akadályozni azt, hogy Oroszország jelentős összegekhez jusson a kőolaj és a földgáz eladásával.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!