Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1774 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

“Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”

A Magyar Tudományos Akadémia épületére 1944-ben ki volt írva, hogy “Zsidóknak és kutyáknak belépni tilos”. Erre emlékeztette a hallgatóságot Izrael magyar származású miniszterelnökének édesapja.

Yair Lapid édesapja Lampel Tamás néven született Újvidéken. A holokauszt idején Budapesten bujkált, és csak édesanyja lélekjelenlétenek köszönhette, hogy elkerülte a halált. Tomi Lapid néven Izraelben csinált politikai karriert: miniszterelnök helyettes és igazságügyi miniszter lett. Fia, Yair, aki egykor újságíró volt, megírta édesapja történetét. Apja halál után maga is politikus lett. Pénzügyminiszter Benjamin Netanjahu kormányában. Ebben a minőségében Budapesten is járt 2013-ban, ahol a parlamentben ítélte el az antiszemitizmust:

“Magyarországon ismét felütötte ocsmány fejét az antiszemitizmus. Mi tudjuk, mert megtanultuk 1944-ben a Duna parti zöld illemhely mellett, hogy a rasszizmust nem szabad nem észrevenni, nem szabad lekicsinyelni, nem szabad kifejlődni hagyni.”

A célzás a zöld vécére szimbóluma a holokausztnak a Lapid családban. A jelenlegi miniszterelnök édesapját ugyanis itt rejtette el az édesanyja amikor a nyilasok a Duna partra kísérték a zsidókat, hogy kivégezzék őket. Mindenkit meg is öltek ebből a halálmenetből.

Ezért mondhatta a parlamentben Yair Lapid, hogy

“több tízezer magyar aktív segítsége és többmillió magyar hallgatása nélkül ilyen mértékű népirtásra nem kerülhetett volna sor Magyarországon.

Folt esett ennek a Háznak a becsületén. Hosszú évekig próbáltuk nem észrevenni ezt a foltot, de a történelem megtanított arra, hogy nem jó politika az, ha ezekről a tényekről nem veszünk tudomást” – hangsúlyozta Yair Lapid a magyar parlamentben.

Patthelyzet Izraelben

Megbukott az az egységkormány, amely egyetlen dologban értett egyet: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak a leváltásában. Novemberben újra választásokat tartanak. Yair Lapid addig Izrael miniszterelnöke.

A 73 éves Netanjahu visszatérhet a hatalomba.

Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael konzervatív ex minisztereinökével, aki Budapestre is ellátogatott. Mindketten elítélik Soros György politikai irányvonalát.

Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt. Ugyancsak Netanjahu engedélyezte azt, hogy a Pegazus kémszoftvert eladják Magyarországnak. A Pegazus kémszoftvert a magyar ellenzékkel szemben is felhasználták a titkosszolgálatok.

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Ki ölette meg az oknyomozó újságírónőt Máltán?

A gyilkos vallott, és közölte: nem megy egyedül börtönbe, bemártja megbízóit is. Sokan aggódhatnak most Málta politikai és gazdasági elitjében, akiket Caruana Galizia tollhegyre tűzött leleplezve korrupciós botrányaikat.

Az oknyomozó újságírónő autóját három maffiózó robbantotta fel 2017-ben.

“Ha tudom, hogy kiről van szó, akkor 1 millió eurót kértem volna érte nem pedig 150 ezret”

– mondta a Reuters tudósítójának George Degiorgio, aki felvállalta a gyilkosságot cserébe a börtönbüntetés enyhítéséért.

“Számomra ez csak üzlet volt. Persze sajnálom ami történt” – mondta a profi bérgyilkos, aki harmadmagával végezte el a piszkos munkát. Az egyikük a testvére volt. A harmadik társuk már bevallotta bűnösségét, és ezért csak 15 éves börtönbüntetést kapott életfogytiglan helyett. Most erre pályázik George Degiorgio és fivére  is, akik azt ígérik: a bíróság előtt kitálalnak.

A közvéleményt Máltán és az egész világon ugyanis az érdekli: ki ölette meg a három gyerekes családanyát, aki hazájának legnevesebb oknyomozó újságírója volt?

Cikkeiben a kormányzatot sem kímélte. A munkáspárti miniszterelnök kénytelen volt lemondani a gyilkosság miatt. Az Európai parlament akkori elnöke, Antonio Tajani is Máltára sietett, hogy tudassa a helyi elittel: egy uniós tagállamban elfogadhatlan az újságíró gyilkosság!

A Degirgio fivérek most az ígérik rá vallanak a megbízókra is.

Dúsgazdag üzletember lehetett a megbízó

Yorgen Fenech máltai vállalkozó ellen már 2019-ben vádat emeltek. Ő tagadja bűnösségét. Ügyvédje azt állítja, hogy nem ő akarta eltenni láb alól az újságírónőt, nem ő bérelte fel a maffiózókat.

Hanem kicsoda?

Az ügyvéd válasza talányos: a jelenlegi bizonyítékok alapján a rendőrség megtalálhatja a valódi felbújtókat. Degiorgio most elmondta a Reuters tudósítójának, hogy Málta politikai életének egyik kulcs figurája már két évvel a gyilkosság előtt ajánlatot tett neki az újságírónő megölésére. Degiorgio a politikai elit más bűneiről is beszélni akar majd a bíróság előtt: két korábbi miniszter adott megbízást egy fegyveres rablásra.

Gyanús pénzügyek

Azerbajdzsán elitje arany útleveleket vásárolt Máltán, ahol az azóta megszűnt Pilatus Bank intézte ügyeiket. Ezután is nyomozott Daphne Caruana Galizia, aki arról is írt, hogy túlságosan is jó kapcsolat alakult ki Alijev azeri elnök és Muskat akkori máltai miniszterelnök között. Ez volt a kaviár diplomácia ideje, amikor Alijev azeri elnök megpróbált befolyásos kapcsolatokra szert tenni az Európai Unióban.

Máltán egy hivatalos vizsgálat megállapította, hogy az állam felelős az oknyomozó újságíró haláláért.

Daphne Caruana Galizia ugyanis

többször is jelezte a hatóságoknak, hogy fenyegetéseket kapott, de ennek ellenére nem részesült rendőri védelemben.

Daphne Caruana Galizia írásai felkavarták a politikai életet: 2017-ben a Panama papírok kapcsán szóbahozta Muskat akkori kormányfő off-shore ügyeit. A botrány miatt rendkívüli választást kellett kiírni Máltán – emlékeztet a BBC.

Paul, az újságírónő fia maffia államnak nevezte Máltát édesanyja meggyilkolása után.

Vízhiány Európában

Öt olasz régióban szükségállapotot rendeltek el a szárazság miatt. A vízhiány Európa egyre több országára jellemző. A fő ok a klímaváltozás, de van más is.

“Egy dolog a szárazság, a másik pedig az, hogy mennyi vizet veszünk ki a rendszerből” – mondja az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) szakértője, Nihat Zal. A mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó az Európai Unióban: 60% a részesedése míg a lakosságé csak 9%.

Olaszországban hetven éve nem volt ilyen nagy szárazság. Több mint 100 városban víz korlátozásra kényszerült az önkormányzat. A római kormány szükségállapotot hirdetett, és 36 millió eurós támogatást küld az aszály sújtotta régiókba.

A Po folyó vízszintje borzasztóan alacsony: alig egynyolcada a szokásosnak.

Az aszály elviheti a termés 30%-át Észak Olaszországban, amely az egész Európai Unió egyik legfontosabb mezőgazdasági körzete. Az öntözés a vízhiány miatt egyre kevesebb területre terjed ki. Megszületett a döntés: a rizs termés a legfontosabb, a rizsföldeket tehát öntözni kell. A gyümölcsfák és a nyárfák nem kapnak vizet.

Verona városában tilos az úszómedencék feltöltése, a kocsimosás egészen augusztus végéig. A kerteket csak éjszaka szabad locsolni.

Portugáliában korlátozni kellett a vízierőművek működését, hogy biztosítani tudják a 10 milliós ország ivóvizét. Az energia szempontjából oly fontos vízierőművek ezért csak rövidített műszakban működhetnek. A szárazság már télen elkezdődött , és május végén elérte Portugália területének a 97%-át.

Spanyolországban sem jobb a hekyzet: az ország területének a kétharmadát fenyegeti az elsivatagosodás! A gazdák öntözéssel védekeznek: a mezőgazdaság 70%-át adja az egész vízfogyasztásnak.

“Úgy fogyaszt a spanyol mezőgazdaság mintha az országnak olyan vízkészletei lennének mint Norvégiának vagy Finnországnak, holott a mi helyzetünk inkább Észak Afrikáéhoz hasonlít” – mondja a Greenpeace szóvivője.

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz

Ezt sürgeti az európai környezetvédelmi ügynökség szakértője. Nihat Zal szerint a vízkorlátozás és a vészhelyzet hosszútávon nem megoldás. Hatékonyabban kellene felhasználni a meglévő vízkészletet, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a vízhiány sokkal gyakoribb lesz mint eddig.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Azt, hogy a klímaváltozáshoz mindenkinek alkalmazkodnia kell: az egyéneknek, a családoknak , az önkormányzatoknak és az államoknak is. Minden szinten alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz” – hangsúlyozza  az európai környezetvédelmi ügynökség vízgazdálkodási szakértője, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Orbán a török úton

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Az infláció újabb határvonalat lép át azzal, hogy most már attól tartanak hamarosan három számjegyű lesz. A török líra ezzel párhuzamosan folytatja a mélyrepülést: 2020-ban egy euró hét török lírát ért, már 17-et. Pedig közben a dollárhoz képest az euró is gyengült.

Erdogan elnök saját kezébe vette a pénzügyeket is, és ezt nem kellett volna tennie. Nem ortodox gazdaságpolitikája csak tovább rontott az amúgy sem fényes helyzeten.

Jövőre pedig választások lesznek Törökországban, ahol folyamatosan csökken a lakosság életszínvonala. Ez elvben csökkentheti Erdogan népszerűségét, de más oldalról az emberek jelentős része az államtól várja a problémák megoldását. Erdogan rájátszhat a gazdasági függésre hiszen állami támogatás nélkül a török családok jórésze visszasüllyedhetne az ötvenes évek életszínvonalára.

Magyar jövő?

A nemzeti együttműködés rendszere némi késéssel követi a török diktátor útját: a nem ortodox gazdaságpolitika gyengíti a fizetőeszközt és fokozza az inflációt. Az eredmény az életszínvonal csökkenése. Orbán Viktor szerencséjére ez a választások után következik be amikor a népszerűség csökkenése nem okoz különösebb problémát.

A Fidesz a szegény választói körzetekben aratta igazán nagy sikereit – egyáltalán nem véletlenül. A liberális piacgazdaság vesztesei csakis az államtól várhatják sorsuk jobbrafordulását. Orbán Viktor ennek megfelelően hatalmas pénzekkel támogatta meg szavazóit.

Az infláció most részben arra is kell, hogy az állam visszavegye azokat a pénzeket, melyeket a miniszterelnök beleölt a választásokba.

Meg kell egyezni az unióval!

Nem más jelentette ezt ki mint Nagy Márton, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója, aki most miniszterként próbálja meg menedzselni a válságot. A Nemzeti Bank egykori alelnöke pontosan tudja, hogy a forint mélyrepülése mindaddig folytatódni fog amíg Brüsszel nem jelzi  : hajlandó fizetni. Ehhez viszont Orbán Viktornak engedményeket kellene tennie, például be kellene lépni az európai ügyészségbe. Ez nem kockázatmentes vállalkozás tekintettel a hatalom korrupciójára. A hatalmon levők viszont csak addig lophatnak amíg van miből.

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Eredetileg arra gondolhatott a megnyert választás után, hogy a következő időszakot guggolva is kibírja amíg Washingtonban ismét hatalomra jutnak Trump hívei és Európában a Meloni-Salvini páros szerepet kaphat Rómában. Most viszont mindez kérdésessé vált: eljött a válság menedzselés korszaka. Ki kell például gazdálkodni a rezsicsökkentés fenntartásának az árát miközben hétszer drágábban vesszük az oroszoktól a földgázt mint amennyit a lakosság fizet érte.

Mikor lesz vége a káosznak az európai repülőtereken?

Jelenleg a szakszervezetek az urak a repülőtereken, ahol jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek. Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A cég csődvédelmet kért az USA-ban.

A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket hiszen a kétéves Covid korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztet arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek.

A Covid járvány súlyos csapást mért a légiforgalomra. A nagy leállás idején nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a brexit következményei is sújtják, mert uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény: óriási munkaerőhiány!

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban. Az ok: munkaerőhiány.

Ez nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “  – másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a rész munkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind hajózó személyzetben, mind a biztonsági kapuknál mind pedig a csomag kezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak, 500 pilótát bocsátott el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs plusz jövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeket a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt?

A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista: talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Azt is kérik az utazó közönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

 “A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzó kampányokban, de nem világos, hogy miből?

Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politiconak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója, és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabér emelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor káosz alakulhat ki a repülőtereken és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az Európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.

Orbán Viktor felfedezi a külföldi munkaerőt

Tiborcz István bevásárolta magát a Waberer’s  céghez, amely már eddigis a nemzeti együttműködés rendszerének a kedvencei közé tartozott.

A kormányfő veje 21%-os részesedést szerzett. Most olyan újítással vétette magát észre a Waberer’s , amely felkeltette a Magyar Nemzet figyelmét is. A hatalom  lapja lelkes cikkben üdvözölte:

Indiai sofőr magyar kamionban

Miközben a Magyar Nemzet naponta közöl beszámolókat arról, hogy a migránsok a határon arra készülődnek, hogy beözönöljenek Magyarországra, most kiderült: a Waberer’s 79 külföldi kamion sofőrt szerződtetett. Akiket kiképeznek és a jogosítvány megszerzése után elsősorban Nagy Britanniában kívánnak alkalmazni. Az első fecske Indiából érkezett. Kumarasan Mahendran “büszke arra, hogy pótkocsis Volvót vezethet a Waberer’s-nél. Arra is büszke, hogy ő az első indiai sofőr a cégnél”.

Miért importál kamion sofőröket a Waberer’s Indiából?

Kamion sofőrökből nagy a hiány mindenütt Európában. A Waberer’s eddig is alkalmazott külföldieket, de ők a szomszédos országokból jöttek, elsősorban Ukrajnából. A háború miatt azonban ez a forrás elapadt. Ezért hívtak indiai kamion sofőröket.

Nem a bérek miatt hanem azért hívtunk külföldi sofőröket, mert nagy a hiány miközben a kereslet óriási

– nyilatkozta a cég HR vezetője a Magyar Nemzetnek.

Nemcsak a Waberer’s jár ebben a cipőben. Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének kommunikációs vezetője elmondta a Portfolió portálnak, hogy mind több unión kívüli munkavállalót foglalkoztatnak a magyar cégek ebben az ágazatban.

Pápai béke misszió Moszkvába és Kijevbe

Ferenc pápa ismét cáfolta, hogy egészségi állapota miatt lemondásra készülődne. A sajtónak elmondta, hogy hamarosan Kanadába utazik. Utána pedig el akar látogatni Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon legalább tűzszünetet kialkudni a két harcoló féltől.

Ferenc pápa korábban találkozott Kirill pátriárkával, aki az orosz ortodox egyház vezetőjeként maximális mértékben támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában. Válaszul az ukrán ortodox egyház megszakította a kapcsolatait Moszkvával, és a konstantinápolyi pátriárka támogatásával teljes mértékben önállóvá vált. Bertalan, konstantinápolyi pátriárka is elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A pápa elítéli a háborút

Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára már felvette a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – mondta a pápa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez valamiféle békemisszió lenne, melynek során ellátogatna Kijevbe is.

Oroszországban kevés katolikus él, mert az ortodox egyház – az állam támogatásával – igyekszik vallási monopóliumot teremteni az országban. Ukrajnában azonban szép számban élnek görög katolikusok, akik elismerik a pápai felsőbbséget vagyis Rómához tartoznak. A szovjet időkben üldözték őket, de a független Ukrajnában fontos szerepet játszanak – különösen az ország nyugati részén, az egykori osztrák-magyar monarchia területén.

Brüsszel szimbolikus szobra, a Manneken Pis nem öltözött hongkongi viseletbe

Peking nagyon szerette volna, ha július elsején pénteken az 58 centiméter magas Manneken Pis Hongkong színeiben pompázott volna, mert 25 éve adta vissza Nagy Britannia a területet Kínának. Maga Hszi Csinping elnök is részt vett az ünnepségeken Hongkongban.

Reneszánsz ruhába bújik a szimbolikus szobrocska – döntött a városi tanács, amely annak emlékét akarja hirdetni ezzel, hogy a német-római császár, V. Károly ezen a napon érkezett Brüsszelbe 1549-ben. Ommegangnak hívják az ünnepet, és a városi tanács erre hivatkozva változtatott az eredeti menetrenden. A döntés indoklása során nem tértek ki az eredeti elképzelésre, mely szerint hongkongi kosztümben pompázott volna a Manneken Pis.

A brüsszeli Politico megkereste mind a kínai nagykövetséget mind pedig a hongkongi kereskedelmi képviseletet, hogy reagáljanak az utolsó pillanatban bekövetkezett változásra, de nem kapott választ egyik helyről sem.

Mit ünnepel Peking?

A britek még a kínai császártól szerezték meg Hongkong területét a XIX-ik század végén. A szerződés 25 éve járt le, ezért Kína visszakapta Hongkongot, de bizonyos feltételekkel. Peking a többi között vállalta a brit jogrend betartását és a sajtószabadság elismerését.
50 évig működött volna ez a rendszer, de Peking kihasználta a brexit által okozott zűrzavart, és szép csendben teljesen átvette az irányítást Hongkongban. Ezért is érkezett oda Hszi Csinping elnök, hogy ország világ előtt megmutassa: Hongkong immár teljes mértékben Kína része. A hongkongi demokratikus ellenzék, melynek vezetői vagy börtönben vannak vagy emigrációban élnek, felháborodott azon, hogy az Európai Unió központjának szimbolikus figurája is részévé vált volna a pekingi propaganda kampánynak. Tiltakoztak, és Brüsszel városi tanácsa változtatott is az utolsó pillanatban. Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, de az utóbbi időben egyre több bírálat éri a kínaiak nyomulását. A Manneken Pis ezért nem lett része a pekingi propaganda kampánynak pedig a kínaiak valószínűleg sok pénzt fizettek volna ezért.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!