Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1747 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában

A 63 éves Botasev vezérőrnagy harci repülőgépét lelőtték – közölték az ukrán hatóságok. Ő a tizedik orosz tábornok, aki Ukrajnában esett el.

Nem világos, hogy a veterán tábornok, aki már rég nem vezetett repülőgépet miért ült be újra a pilótafülkébe. A Szu 25-ös vadászgép az orosz légierő legendás múltjának része. Még a Szovjetunióban fejlesztették ki. A hangsebességnél lassúbb, a földi alakulatok támogatása a fő feladata.

Már a tizedik generális

Oroszország sok tábornokot és magasrangú tisztet veszített a három hónapja tartó ukrajnai hadműveletben. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal megosztja fontos információit az ukránokkal, akik ezek alapján célba vehetik akár a parancsnoki harcálláspontokat is. Így majdnem kilőtték Geraszimov tábornokot az orosz vezérkari főnököt is amikor Ukrajnába látogatott. A parancsnoki konvojt el is találták az ukránok, de Geraszimov megúszta. Az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke nem. Ő volt a kilencedik orosz generális, aki nem hagyta el élve Ukrajnát.

Kissinger figyelmeztetése

„Remélem, hogy az ukránok éppoly bölcsek mint amilyen hősiesek” – jelentette ki a 99 éves veterán diplomata Davosban. Arra figyelmeztetette az ukrán vezetést, hogy területi engedményeket kell adnia, ha azt akarja , hogy véget érjen a háború. Oroszországra pedig szüksége van az európai békerendszernek. Ezért a Nyugatnak rá kell vennie Zelenszkij elnököt arra, hogy állapodjon meg Putyinnal.

Hazaárulással és korrupcióval vádolják Putyin barátját

Házkutatást tartottak kedden Igor Dodon egykori államfőnél Moldovában, ahol a főügyész közölte: 72 órára előzetesbe került Putyin barátja, akit hazaárulással és korrupcióval vádolnak az egykori szovjet tagállamban.

Három évvel ezelőtt készült videók alapján indított nyomozást az ügyészség az oroszbarát politikus ellen. A videókon Dodon oligarchákkal tárgyal és pénzt vesz át tőlük.

Igor Dodon volt moldovai elnököt 72 órára letartóztatták egy négy különböző törvénycikkely alapján, köztük hazaárulás és korrupció miatt indított bűnügyi nyomozás részeként – közölte Kerpek Marianna, az ország Legfőbb Ügyészségének szóvivője.

A Legfőbb Ügyészség tisztázta, hogy az eljárást május 18-án indították Dodon ellen, akit „Passzív korrupció”, „Politikai párt általi finanszírozás megszerzése bűnszervezettől”, „Illegális gazdagodás”, „Hazaárulás” cikkek alapján gyanúsítják.

A felügyeleti hatóság szerint Dodon elnöksége idején kenőpénzt kapott egy üzletembertől, az ország Demokrata Pártjának akkori vezetőjétől, Vladimir Plahotniuctól. Az ügy megindításának oka Iurie Renita volt képviselő 2020-ban közzétett videója volt. Egy 2019 júniusában forgatott videóban Igor Dodon csomagot kap Plahotniucról. Renita azt mondta, hogy nagy összegről van szó. A videóban az elnök azt mondja, hogy „a pénzt azonnal át kell adni Corneliunak [Фуркулицэ, члену Партии социалистов Молдовы], akinek fizetnie kell az aktivistáknak. Néhány nappal a találkozó után az üzletember elhagyta a köztársaságot.

Moldova lakosságának a többsége román, de jelentős az orosz kisebbség is, amelynek vezetői szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal. Amióta Oroszország megindította hadseregét Ukrajna ellen, Moldova Nyugatra tekint. Ukrajnához hasonlóan jelentkezett az Európai Unióba. Erre még nyilvánvalóan várni kell, mert Moldova Európa legszegényebb állama, ahol az életszínvonal a szovjet időket idézi.

Fordulat 2020-ban

Igor Dodon 2016 és 2020 között volt Moldova államfője. Szoros kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel. A 2020-as elnökválasztás azonban politikai fordulatot hozott Moldovában, ahol a nyugatbarát Maia Sandu nyerte el az államfői tisztséget. A tavalyi parlamenti választáson is a nyugatbarát erők győztek. Putyin itt is politikai vereséget szenvedett éppúgy mint korábban Ukrajnában. A háború megkezdése óta többszázer ukrán menekült érkezett a koldusszegény Moldovába, amely kért és kapott segítséget az Európai Uniótól.

Dodon május 19-én a televízióban azt mondta, hogy nem hagyja el az országot, és harcolni fog a jelenlegi kormányal ellen. Azt mondta, „törvénytelenségből” egy időre letartóztathatják, de ez nem riasztja el.

Újabb kilenc év börtön Orbán barátjának

Kilencéves börtönbüntetésre ítélték Észak Macedónia egykori miniszterelnökét, aki jelenleg Magyarországon él. Nikola Gruevszkit ezúttal hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Már több jogerős bírósági ítélet van ellene, így hazatérése esetén csaknem húsz évet kellene rács mögött töltenie. Emiatt menekült Magyarországra – a magyar diplomácia segítségével. Azóta vállalkozással próbálkozik.

Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben.

Putyin és Orbán a Balkánon

Évek óta versenyfutás folyik a Balkánon az Európai Unió és Oroszország között. Az Európai Unió balkáni ügyekkel foglalkozó biztosa a magyar Várhelyi Olivér. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a balkáni államok is mindinkább választás elé kényszerülnek: az EU vagy Oroszország. Szerbiának ezt meg is mondták a németek. Vucsics szerb államfő úgy válaszolt, hogy Szerbiának fontosabb az Európai Unió.

Orbán Szerbiában

A magyar miniszterelnök az újvidéki mezőgazdasági vásáron találkozik ezúttal Vucsics szerb elnökkel. Mindketten kényes helyzetben vannak hiszen jó kapcsolataik Putyin orosz elnökkel közismertek. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia számára lehetőséget is jelent Putyin Ukrajna elleni háborúja. Mind Oroszország mind Ukrajna igen fontos gabona exportőr volt a háború előtt, most óriási a hiány, és ez lehetőséget teremthet a magyar és a szerb mezőgazdaságnak. Magyarországon a kormánynak elvben elővásárlási joga van a gabona exportban, de ezzel eddig egyszer sem éltek vagyis a magyar kivitel akadály nélkül eljuthatott a megrendelőkhöz. Természetesen a jócskán megemelkedett világpiaci áron. A magyar mezőgazdaság a turizmussal együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy az ország elkerülje a gazdasági válságot, amely egyre jobban fenyegeti az Európai Uniót.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

„A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: „az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak  emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

Orbán Ráhel hazaköltözött

A miniszterelnök legnagyobb lánya a választások előtt ment ki egész családjával Marbellaba, a spanyolországi gengszter paradicsomba. Akkor úgy nyilatkozott, hogy ott kívánja felnevelni három gyermekét. Emiatt bírálatok érték a magyar miniszterelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az unokák magyarsága számít igazán.

Valószínűleg Orbán környezetében is nagy volt a bizonytalanság a választások eredményét illetően, ezért is választhatta Orbán Ráhel a családjával együtt Spanyolországot. Férje, Tiborcz István több uniós vizsgálat célpontja is volt, és egy vesztes választás után nyilvánvalóan több kérdés merült volna fel a milliárdos vagyon eredetéről.

Újra itthon

Az Orbán család szempontjából ugyancsak sikeres választások után Ráhel és családja hazaköltözött. A miniszterelnök legidősebb lánya bababoltot nyitott Budapesten. Ebből az alkalomból interjúvolta őt meg a Hype and Hyper nevű lap.

„A helyválasztás elsősorban annak köszönhető, hogy én is a XII-ik kerületben nőttem fel. Ide kötődik a gyerekkorom, de jelenleg is itt élek. A gyerekek idejárnak majd szeptembertől iskolába , óvodába”. A miniszterelnök a Cinege utcában lakik. Orbán Ráhel és Tiborcz István a Zalai úton vettek házat, melyet alaposan átépítettek. Gyalogosan sem túlságosan nagy távolság…

Putyin és a szentpétervári maffia

A politikai pályakezdő Putyin nemcsak a KGB, de a helyi maffia támogatására is számíthatott, sőt az ő segítségükkel tudta átvenni az irányítást Oroszország második legnagyobb városában. Szobcsak volt a polgármester, de az erős ember a külvilág számára ismeretlen Vlagyimir Putyin.

Nemrég megjelent könyvében a Financial Times egykori moszkvai tudósítója írt erről. Catherine Belton szerint Moszkvában is tartottak a Szentpéterváron kialakult titkosszolgálat – maffia szövetségtől. Primakov, a KGB akkori főnöke európai úriembernek tartotta magát a szentpétervári kollégákhoz képest. Moszkvában sokan meg is ijedtek amikor Putyin megkapta az FSZB vezetését, majd pedig miniszterelnök lett. Ismerték a módszereit, és féltek tőle. Hamarosan kiderült: egyáltalán nem alaptalanul. Putyin sok olyan oligarchával számolt le, aki hatalomra segítette. Mihail Hodorkovszkij évekre szibériai lágerbe került. Berezovszkijt Nagy Britanniában meggyilkolták. A brit kémelhárítás szerint az orosz titkosszolgálat gyilkolt.

Persze Putyin maga is félt: két lányát Szentpétervárról Németországba küldte tanulni nehogy otthon elrabolják őket. Aztán Moszkvába került, ahol vígan alkalmazta a Szentpéterváron kipróbált módszereket.

A maffia kapcsolat megmaradt

Bár Vlagyimir Putyin 20 éve Oroszország ura, de a kapcsolatai a nemzetközi maffiával azóta is megmaradtak – mondta a brit újságírónő, aki a 444-nek nyilatkozott. Ezeket a kapcsolatokat nem lehet szankciókkal szétzúzni.

Meg lehet-e buktatni Putyint?

Catherine Belton szerint ez ma igen nehéznek látszik. A hatalom második embere, Nyikolaj Patrusev tábornok olyan erős piramist szervezett meg Moszkvában, hogy csak nagyon kevés esélye lehet bármiféle más erőnek.

Putyin és Orbán kapcsolata? A Financial Times egykori tudósítója, aki most a Washington Postnak dolgozik eredetileg írt erről könyvében, de a végső változatból kihagyta. Hallott olyan pletykákat, hogy Putyin kezében valamiféle kompromittáló dokumentumok vannak Orbánról, de a részletekről nem tud semmit.

Szerinte érdemes lenne utánanézni a Gazprom magyar szerződéseinek is, hisz ezek biztosították a rezsi csökkentés alapját, amely jelentős politikai támogatást jelentett Orbán Viktornak. Tegyük hozzá, hogy a magyar miniszterelnök személyesen is igen szépen profitálhat a magas földgáz árakból hiszen a Svájcban bejegyzett magyar-orosz gáz kereskedő cég szárnyal. A részvényesei között pedig állítólag ott van maga Orbán Viktor is.

Catherine Belton, a Putyin emberei című magyarul most megjelent könyv szerzője mindenesetre ajánlja oknyomozó újságíróknak, hogy nézzenek ennek utána. Ha belegondolunk, hogy miképp tett el láb alól őt bíráló újságírókat Putyin, akkor ez a vállalkozás semmiképp sem tűnik kockázattól mentesnek…

USA-orosz tárgyalások Ukrajnáról

Az orosz sajtóban Antonov washingtoni nagykövet megerősítette, hogy USA-orosz tárgyalások folynak Ukrajnáról.. Szerinte az amerikaiak azt követelik, hogy vonják ki a csapataikat a február 24-i állásaikba. Antonov nagykövet utalt arra, hogy „erre sosem kerülhet sor.” Ugyanakkor elismerte Antonov nagykövet, hogy a Kreml nem egységes ebben az ügyben, de ő természetesen Putyin oldalán áll.

Nemrég Austin amerikai és Sojgu orosz hadügyminiszter telefon tárgyalásairól számoltak be a hírügynökségek. Ez volt az első ilyen megbeszélés a háború kitörése óta.

Zelenszkij kontra Macron

A francia elnök azt sugallta, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia területi veszteséget a béke érdekében – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Macron irodája az Élysée palotában sietett cáfolni Ukrajna elnökét. Zelenszkij elnököt zavarja, hogy Macron rendszeresen beszél Putyinnal is.

A francia államfő tisztában van azzal, hogy Putyin csakis akkor fogadna el egy tűzszünetet, ha meg tudná menteni az arcát. Ehhez valamilyen területi nyereséget kellene felmutatnia. A háború kezdetén a nehéz helyzetben levő Zelenszkij elnök még hajlandónak is mutatkozott erre, de ahogy a hadihelyzet kedvezőbbé vált  mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedett: az oroszoknak vissza kell vonulniuk a február 24-e előtti vonalra.

A fentiekből az következik, hogy a háború hónapokig sőt évekig is elhúzódhat. Ez nem érintené különösebben az Egyesült Államokat, de Európa gazdasága a padlóra kerülhetne. Macron elnök ezt szeretné elkerülni. A nemrég újjáválasztott francia elnök európai megoldást szeretne Ukrajnában, de ott az amerikaiak befolyása a meghatározó.

A patthelyzet igazában senkinek sem jó, de mégiscsak hosszú ideig fennállhat, mert megoldást jelenleg senki sem tud Putyin háborújára Ukrajnában, melyet elkezdeni könnyű volt, de befejezni annál nehezebb, mert senki sem képes engedményekre, melyek nélkül megállapodni nem lehet.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

„A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy „pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy „Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

„az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

„Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

„reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Putyin tisztogat a hadseregben

0

Oroszország első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot felfüggesztették tisztségéből – közölte Zelenszkij ukrán elnök hírszerzési tanácsadója.

Alekszij Aresztovics a hírszerzés veteránja, még a szovjet időkben kezdte karrierjét a hadseregben. Szerinte Putyin annyira elégedetlen a hadműveletek alakulásával Ukrajnában, hogy a csapatok parancsnokát elfogatta és lecsukatta. A Harkov környéki harcokban Szergej Kiszel altábornagy irányította az első harckocsi csapatokat. Nem tudta elérni a kitűzött célt. Ahelyett, hogy megtörte volna az ukrán hadsereg védelmét, kénytelen volt visszavonulni. Két másik hadseregparancsnokot is leváltottak a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Aresztovics tanácsadó hangsúlyozta, hogy a Geraszimov vezérkari főnök bukásával kapcsolatos információ még nincs megerősítve. Az minden esetre komoly gyanúra ad okot, hogy a győzelem napi ünnepségen Moszkvában nem volt ott a díszemelvényen.

Geraszimov tábornok nemrég Ukrajnába látogatott, ahol csaknem meghalt. Az amerikai hírszerzés ugyanis bemérte az őt szállító konvojt, és megadta a koordinátákat az ukránoknak. A konvojt találat érte, de Geraszimov megúszta. Egy másik tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok informatikai parancsnoka belehalt a támadásba. Így emelkedett tízre az Ukrajnában meghalt orosz generálisok száma.

Putyin a flottában is tisztogat.

Igor Oszipov admirálist, a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták, és szó van róla, hogy hadbíróság elé kerül. Ugyanez a helyzet Szergej Pincsuk altengernaggyal, aki ennek a flottának a második embere volt eddig.

Miért?

A tisztogatás fő oka az, hogy Putyin elrendelte: a Győzelem napjára az orosz hadsereg produkáljon olyan eredményt, amelyet ünnepélyesen bejelenthet Oroszországnak és a világnak. Ehelyett Kelet Ukrajnában az oroszok kénytelenek voltak visszahúzódni. Mariupol védői, az Azov dandár még mindíg tartják magukat a kikötővárosban.

Közben kiderült, hogy Putyin öngólt lőtt az invázióval, mert Finnország jelentkezett a NATO-ba, és Svédország is erre készül. Finnország 1918-ig az orosz birodalom része volt, de Lenin engedélyével elhagyhatta a birodalmat. A Hitler-Sztálin paktum után a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és jelentős területeket szerzett meg tőle „stratégiai szükségszerűségre” hivatkozva. Válaszul a finnek támogatták a nácik háborúját a Szovjetunió ellen.

A második világháború után Finnország semleges állammá vált, mely a nyugati világ része lett, de vállalta, hogy területén nem tart NATO támadó fegyvereket. Most ennek lesz vége: Finnország hamarosan a NATO tagja lesz. Ennek következtében Oroszország nagyobb fenyegetéssel fog szembenézni mint Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt.

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria „függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.

Támadás Odessza ellen?

Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.

Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!