Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1774 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Kormány és energiaválság Olaszországban

Mario Draghi miniszterelnök megnyerte a bizalmi szavazást a szenátusban, de elveszítette többségét miután a kormánykoalíció három fontos pártja tartózkodott a szavazás során (a szélsőjobb Liga, a jobboldali Hajrá Olaszország és az 5 csillag mozgalom). Draghi szeretné folytatni a kormányzást, ezért megpróbál támogatást szerezni a nemzeti egységkormányhoz.

Az Európai Központi Bank egykori elnöke arra hivatkozik, hogy Olaszország gazdasági válság küszöbén áll, és ilyenkor nem hiányzik még egy politikai válság.

Energia krízis

Mario Draghi miniszterelnök 15 egyezményt írt alá Algériában, hogy megpróbálja biztosítani Olaszország energiaellátását. Oroszország után Algéria Olaszország második legfontosabb energia szállítója.

Mario Draghi a kormányválság kellős közepén szakított magának időt az algériai tárgyalásokra.

 “Ez az energiaegyezmény a testamentumunk. Megmutatja, hogy egyre jobb és kiterjedtebb együttműködésre törekszünk ezen a téren”

– hangsúlyozta Mario Draghi Algériában.

Olaszország is rendkívüli mértékben függ az orosz energiától, és bár Putyin elnök megígérte, hogy teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, de Rómában inkább diverzifikálják a szállítói hálózatot nehogy Moszkva zsarolni tudja őket. Abdelmadzsid Tebbun algériai elnök elmondta, hogy három külföldi óriással kötöttek olaj és földgáz szerződéseket: az olasz ENI-vel, a francia Totallal és az amerikai Occidental Petroleummal.

Az egyik szerződés a Berkine olajmező kiaknázására irányul: ez több mint egymillió hordó olajat jelenthet – írja az AFP hírügynökség. Ennek a szerződésnek az értéke 4 milliárd dollár – jelentette ki Algéria államfője.

Dehát ez a jövő, a jelen a földgáz, amelynek exportja idén már olyannyira megnő, hogy megelőzi  az orosz importot Olaszországban – hangsúlyozta Draghi miniszterelnök.

Putyin zsarolási potenciálja csökken

Oroszország tavaly az első helyen állt a földgáz szállítók között 28,9 milliárd köbméterrel, ez az olasz szükséglet 38%-a. Algéria volt a második helyen 22,5 milliárd köbméterrel. Ez Olaszország gáz importjának 30%-át tette ki. 20 milliárd köbméter földgázról állapodott meg Draghi miniszterelnök még áprilisban amikor kiderült: nem lehet biztosan számítani az orosz földgázra.

Most ez az algériai földgázszállitás növekszik 4 milliárd köbméterrel.

2023-ban és 2024-ben tovább nőhet az algériai földgázexport Olaszországba – akár 9 milliárd  köbméterrel.

Algéria Afrika legnagyobb földgázexportőre, amely Európa szükségleteinek 11%-át fedezte. Eddig.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Olcsó paksi áram – világpiaci áron

A szocialisták vezetője kérdezi, hogy ha a paksi atomerőmű képes ellátni olcsó árammal az egész magyar lakosságot miért adják világpiaci áron a fogyasztóknak.

A paksi erőmű 12 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Az Orbán kormány épp erre hivatkozva kívánja felépíteni Paks 2-őt. De akkor miért kéri a lakosságtól ennek az árnak a tíz-tizenkétszeresét, a világpiaci ára?

Holoda Attila energia szakértő, aki az első Orbán kormány idején államtitkár is volt, arra mutat rá, hogy Magyarországon eddig sohasem volt a világpiaci ár a mérvadó, azt sohasem eresztették rá a lakosságra. Miért teszi most ezt az Orbán kormány? Elsősorban azért, hogy a nemzetközi pénzpiacokat megnyugtassa, és csökkentse a nyomást a forintra. Annak idején a Bokros csomagnak is ez volt az egyik fő célja. Akkor viszont a Horn kormánynak ezért nagy politikai árat kellett fizetnie: elbukták a választást 1998-ban. Orbán Viktor megtanulta, hogy nyíltan sohasem szabad felvállalni egy megszorító csomagot, mert azt a választók sohasem bocsátják meg.

Az igazság pillanata szeptemberben

Amikor megérkeznek az első felemelt árú villany és gázszámlák, akkor derül ki, hogy Orbán Viktor jól számolt-e? Azt reméli: a Fidesz népszerűségének nem árt igazán a rezsi csökkentés csökkentése. Annál is kevésbé, mert épp a baloldali-liberális ellenzék javasolta a rezsi csökkentés teljes megszüntetését.

Az ördög a részletekben rejtőzködik. A választópolgárokat ugyanis nem az érdekli elsősorban, hogy melyik párt mit mond a rezsi csökkentésről hanem az, hogy végső soron nekik mennyit kell fizetniük? A nagyon alacsony magyar jövedelmekhez képest a felemelt rezsi árak túlságosan is nagy megterhelést jelenthetnek az átlagos magyar családoknak is. Fennáll a veszélye annak, hogy az átlagos családnak is döntenie kell: eszünk vagy fűtünk? Nagy Britanniában a lakosság 40%-a szembesülhet ezzel télen. A brit kormány ezért 350 fontos támogatást nyújt nekik.

Magyarországon mire számíthatnak az átlagos családok, ahol jóval alacsonyabb a jövedelem, és ennek következtében a gáz és villanyszámla jóval nagyobb részét teszi ki a családi költségvetésnek?

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

Infláció növelő a rezsi csökkentés csökkentése

A Morgan Stanley közgazdászai szerint 1,5 ponttal növelheti meg az amúgyis magas magyar inflációt az, hogy a rezsi csökkentést az Orbán kormány részben megszüntette. Aki ugyanis több energiát fogyaszt mint az alacsonyan kijelölt átlag, az a piaci árat fizeti meg, amely sokszorosa lehet az eddiginek. A magyar kormány az energia vészhelyzetre hivatkozva döntött így.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni szankciókkal “az Európai Unió tüdőn lőtte magát”. A magyar miniszterelnök arra utalt, hogy Putyin júniusban rekordbevételt könyvelhetett el júniusban jórészt az energiahordozók árának emelkedése miatt. Közben az uniós államok vészforgatókönyveket állítanak össze, mert azzal számolnak, hogy Putyin elzárja a gázcsapot.

Zsiday Viktor: a magyar gazdaság összeomlás előtt

A jeles elemző szerint

Magyarország ma olyan helyzetben van mint a latin-amerikai országok az összeomlás előtt.

Orbán Viktor egyetlen módon kerülheti el azt, hogy olyan lejtős pályára álljon mint Erdogan Törökországban, ha felhagy a növekedés hajszolásával, és megpróbálja stabilizálni a gazdaságot.

Korábban Zsiday Viktor azt jósolta, hogy a magyar gazdaság spontán módon átállhat az euróra, ha a főbb szereplők azt látják, hogy a forint árfolyama katasztrofálisan mélyre süllyed.

Bloomberg: hiányoznak az uniós pénzek

A New York-i portál szerint Orbán Viktor már azt is fontolóra veszi, hogy Magyarország belépjen az európai ügyészségbe. Ezt Brüsszel követeli – nem is annyira a bizottság mint inkább az Európai Parlament. Orbán Viktor mindeddig ellenállt, de a magyar gazdaságnak nagyon hiányzik az a 5,8 milliárd euró, melyet azért nem kap meg a kormány, mert nem teljesíti az uniós elvárásokat.

Daniel Freund uniós zöld képviselő például azt állítja , hogy a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egynegyede Orbán Viktor családi körében landol. Az európai ügyészség nyilvánvalóan utánanézne ennek.

Orbán és Putyin

Milyen a kapcsolat a magyar miniszterelnök és az orosz államfő között? Orbán Viktor Moszkvában kilincselt olcsó olaj és földgáz reményében, és szerződést kötött Paks 2 felépítéséről. A Kurier című osztrák lap tudakolta ezt Kovács Zoltán államtitkártól, aki a nemzeti együttműködés rendszerének a külföldi propagandáját irányítja.

“Ez a szoros politikai kapcsolat, melyet Önök a magyar miniszterelnöknek és Putyin elnöknek tulajdonítanak, nem létezik. Nem különbözik attól a kapcsolattól, mely Németország és Oroszország között jelenleg fennáll” – válaszolta Kovács Zoltán. Aki nyilvánvalóan arra célzott, hogy Angela Merkel kancellár és Putyin elnök között valóban nagyon szoros együttműködés alakult ki.

Csakhogy változnak az idők: utolsó közös művük, az Északi Áramlat 2 gázvezeték volt, melyet sohasem helyeztek üzembe. Sőt az oroszok nemrég leállították az Északi Áramlat 1 vezetéket is. Állítólag karbantartás miatt. Sokan tartanak attól, hogy végleg.

Orbán Viktor pedig nem kapja olcsóbban a földgázt Oroszországtól mint mások. Részben emiatt is kényszerült arra, hogy csökkentse a rezsicsökkentést. Az árkülönbözet ugyanis túlságosan is nagy volt az orosz földgáz és a magyar fogyasztói ár között, melyet a lakosság fizetett.

A CIA kiváncsi

Az amerikai hírszerzés megerősített csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítsék: valójában milyen is a kapcsolat Orbán Viktor és Putyin elnök között? Miért mozog olyan otthonosan az orosz titkosszolgálat Magyarországon? Orbán Viktor nem Putyin trójai
falova-e a NATO-ban, amely pedig ellenségének tekinti az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszió óta?

Ha már itt vannak, akkor a CIA szorgos munkatársai arra is kíváncsiak, hogy milyen a viszony Orbán Viktor és Kína között? Az USA Kínát is stratégiai ellenfélnek tekinti. Orbán Viktor Matolcsy György oldalán járt Kínában még a 2010-es hatalomátvétel előtt. Pekingben úgy fogadták az ellenzéki politikust mint Magyarország leendő vezetőjét. Azóta a kapcsolat egyre szorosabb noha korábban a Fidesz elszántan bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt.

Az amerikaiak gyanakvását elsősorban az keltette fel, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók tűntek fel. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása után még nem került sor Magyaroszágon. Matolcsy György emiatt nem különösebben népszerű az Egyesült Államokban. Nem is ő képviseli a Nemzeti Bankot az IMF közgyűléseken. Pedig lehet, hogy a pénzügyi válság következtében Magyarország rákényszerülhet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon. Persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor ezzel nem Matolcsy Györgyöt bízza meg…

Putyin lánya politikai karriert csinál

A 35 éves Katyerina Tyihonovát kinevezte papája a nyugati szankciók ellen küzdő állami bizottság helyettes vezetőjének. A hivatalos bejelentés nem tartalmazta azt a nem épp lényegtelen információt, hogy Katyerina Tyihonova az elnök lánya.

Moszkvában többen tippelnek arra, hogy amennyiben Putyin egészségi állapota miatt kénytelen lesz hátrébb húzódni, akkor lányára komoly szerep várhat az interregnum idején.

Az orosz elnök külföldi utazásokkal is próbálja bizonyítani, hogy jó formában van. A diplomáciai elszigeteltség miatt csak kevesen kívánnak vele szóbaállni. Az Ukrajna elleni agresszió óta első külföldi útja két egykori szovjet tagállamba vezetett: Tadzsikisztánba és Türkmenisztánba. Az egykori Szovjetunió két tagállamában fogadták ugyan Putyint, de kiderült: ott sem örülnek igazán az ukrajnai területszerző háborúnak. Orosz kisebbség ugyanis mindenütt él – ha kis számban is Tadzsikisztánban és Türkmenisztánban -, ez beavatkozási alap lehet. Türkmenisztánnak óriási földgáz kincse van, melyet elsősorban Kínának ad el, és ebből jól él a helyi elit.

Putyin Ukrajna elleni katonai akcióját állítólag az is motiválta, hogy az ország keleti felén jelentős mennyiségű földgázt találtak. Ennek kiaknázása busás jövedelemhez juttatná Putyin környezetét.

Putyinnak ez a lánya korábban egy ifjú oligarcha, Kirill Samalov neje volt. A válás után gyorsan kiderült, hogy vagyonát apósának köszönhette, és annak nagyrészéről villámgyorsan le kellett mondania. Intő példa lehet ez Tiborcz István számára is.

Mivel foglalkozik Putyin lánya?

Eddig egy alapítvány élén állt, és gyakran látogatott Münchenbe, mert ott élt új partnere, a neves orosz balettművész Igor Zelenszkij. Az 52 éves művészt azonban kirúgták Münchenben, ahol a Bajor Állami Balett igazgatója volt. Az ok: nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Katyerina Tyihonova a jövőben fontos szerepet játszhat egy olyan bizottságban, melyet épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hoztak létre. Miután a nyugati világ villámgyorsan szankciókat hozott Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt, ezért Moszkvában létrehoztak egy bizottságot, amely a szankciók elhárításával foglalkozik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy visszatért a szovjet idők gyakorlata amikor a nyugati világ COCOM listán tartotta nyilván azokat az eszközöket, amelyeket nem volt szabad eladni a Szovjetuniónak. Moszkvában akkor azt a módszert alkalmazták, hogy harmadik országon keresztül vásároltak. Magyarország mint a Szovjetunió akkori szövetségese nagy szerepet játszott ebben. Most ezt a szerepet Szerbiára osztották. Belgrád régi szövetségese Moszkvának, és nem is titkolja, hogy hasznot akar húzni a helyzetből. Sok orosz cég áthelyezte a székhelyét Szerbiába, hogy mentesüljön a nyugati szankciók alól. Scholz német kancellár figyelmeztette is Vucsics szerb elnököt: választania kell Putyin és a Nyugat között. A szerb elnöknek ez nem oly sürgős…

Gázellátás

Szerbia nem akar Németország sorsára jutni, és márcsak ezért sem kíván szakítani Oroszországgal. Erre már Vucsics szerb elnök is felhívta Scholz német kancellár figyelmét. A szerb elnök állítólag ígéretet kapott Putyintól: nekik mindenképp jut az orosz gázból. Ez Magyarország számára is előnyös lehet hiszen közös vezetéken érkezik az orosz földgáz egy része. Orbán Viktor valószínűleg nem kapott olyan ígéretet Putyintól mint a szerb elnök, ezért is hívott össze válságtanácskozást földgáz ellátás ügyben a karmelita kolostorban.

Káosz Sri Lankán, ahol az államfő palotáját elfoglalták a gazdasági csőd miatt feldühödött tüntetők

Az államfő, aki szerdán állítólag távozik posztjáról, egy csatahajón van a BBC értesülései szerint. A közvélemény Gotabaya Radzsapaksza elnököt és népes családját tartja felelősnek a gazdasági csődért.

“Szégyen, hogy egy demokratikusan megválasztott elnöknek így kell távoznia. Mi mindnyájan szégyelljük, hogy rá szavaztunk” – mondta az elfoglalt elnöki palotában Sri Lanka egy polgára, aki családjával együtt megnézte a korábban szigorúan védett intézményt. Nemcsak Gotabaya Radzsapaksza elnök palotáját foglalta el a tömeg hanem a kormányfőjét is. Még nem is oly rég egy másik Radzsapaksza volt a miniszterelnök is, az államfő testvére. Ő már korábban lemondásra kényszerült. Gotabaya Radzsapaksza elnök is már többször jelezte lemondási szándékát, de erről hivatalosan még nem tájékoztatta a nemzetgyűlés elnökét pedig ez az alkotmányos előírás. A miniszterelnök hivatala hétfőn megerősítette: Gotabaya Radzsapaksza elnök szerdán távozik tisztségéből.

Az elnöki palotát a hétvégén elfoglaló tüntetők kijelentették: addig nem távoznak amíg Gotabaya Radzsapaksza elnök is nem veszi a kalapját. Az államfő oly sietve távozott, hogy hátrahagyott fontos iratokat és 17,85 millió rúpia készpénzt – ez 50 ezer dollárnak felel meg. A palotát elfoglaló tüntetők az iratokat és a pénzt átadták a rendőrségnek.

A nemzetgyűlés elnöke elmondta a BBC Newshour című műsorában, hogy nemzeti egységkormány összeállításán fáradozik. Ennek egy héten belül meg kellene alakulnia azt követően, hogy az elnök és a kormányfő távozik tisztségéből. Csakhogy az ígéretek ellenére ebben senki sem lehet biztos Sri Lankán, ahol a Radzsapaksza család hosszú távra játszik. Mahinda Radzsapaksza egykori miniszterelnök egy flottatámaszpontra menekült, és ott készülődik a visszatérésre.

A rúpia a világ legrosszabbul teljesítő valutája

Az élelmiszerek ára 80%-al nőtt az év eleje óta. Minthogy Sri Lanka fizetésképtelenné vált ezért nem képes megvásárolni a szükséges élelmiszereket külföldön. Ugyanez a helyzet a benzinnel. A kutaknál nincs benzin, a kormány egyik utolsó kétségbeesett kísérlete az volt, hogy Putyintól kértek támogatást: barter keretében kőolajat Oroszországtól.

Sri Lanka gazdasága összeomlott – ismerte be a miniszterelnök, akinek a házát a dühös tömeg felgyújtotta.

Sri Lanka államadóssága 51 milliárd dollár. A szigetország az IMF-hez fordult noha korábban a Radzsapaksza család óvakodott ettől. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter számtalan korrupciós és pénzmosási ügye szúrta a Nemzetközi Valutaalap szemét. Ezért a szükséges reformok mellett azt is követelték, hogy vizsgálják ki a kormányzati korrupciót Sri Lankán. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter lemondott.

Hogy juthatott idáig a 22 milliós Sri Lanka, amely nemrég még a világ egyik legnépszerűbb turista paradicsoma volt?

Egyrészt betett neki a pandémia, amely leállította a turizmust. Sri Lankát kedvelték a kínai turisták, akiket viszont a zéró tolerancia politikája teljesen elvágott a külvilágtól.

A másik ok az általános korrupció. Basil Radzsapaksza pénzügyminiszter sokkal inkább a család vagyonának gyarapításával foglalatoskodott mint a gyorsan romló gazdasági helyzettel. Ráadásul közgazdasági analfabéta volt. Adókat csökkentett akkor amikor az államkincstár már majdnem kiürült, és Sri Lanka a fizetésképtelenség határán állt. Egy dollár már 360 rúpiát ér, és ez megdrágítja az importot és növeli az inflációt.

Hogy boldogul mégis Sri Lanka?

India támogatásával: 4 milliárd dolláros hitelkeret segítheti át a legnehezebb időkön a szigetországot. Dehát erre sem lehet a végsőkig alapozni. A Times of India megírta: elterjedtek hírek arról, hogy az indiai hadsereg megszállja Sri Lankát, hogy felszámolja a káoszt. Erről nincs szó: India hivatalosan jelezte, hogy “a nép oldalán áll és nem küld katonákat Sri Lankába”.

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!