Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1788 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin mérgező titkosszolgálata Párizsban is aktív

Marina Ovszjannyikova az orosz televízió egyes csatornáján mutatott fel egy táblát, mellyel tiltakozott Putyin ukrajnai háborúja ellen nem sokkal az orosz támadás megindulása után tavaly márciusban.

Ovszjannyikova eltűnt, majd Franciaországban bukkant fel, ahol rendszeresen tovább bírálta az orosz elnök háborúját Ukrajnában, mely szemmel láthatóan megnyerhetetlen viszont hatalmas áldozatokkal jár.

A szép szőke újságírónő párizsi otthonában rosszul lett, és hívta a mentőket. A kórházban mérgezést állapítottak meg. A kiérkező rendőröknek az orosz újságírónő azt mondta, hogy valószínűleg Putyin titkosszolgálata követte el a mérgezést. Nemrég Moszkvában egy bíróság 8 és féléves börtönbüntetésre ítélte az újságírónőt azon a címen, hogy “rágalmazta az orosz hadsereget.”

Ennek kapcsán Ovszjannyikova elmondta a sajtónak, hogy 17 éves fia, aki Oroszországban maradt, hazaárulónak tartja őt. Oroszországban tavaly hoztak egy olyan törvényt, mely szerint mindenkit maximum 15 évre börtönbe lehet csukni, ha “hamis információkat terjeszt az ukrajnai háborúról.”

Párizsban az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A riporterek határok nélkül szervezet, mely segített az újságírónőnek Nyugatra szökni a lányával együtt, maximális támogatásáról biztosította Ovszjannyikovát.

Putyin nemzetközi körözési listáján szerepel a neve

Ez nem jó ómen, mert azt a titkosszolgálati ezredest, aki Londonba menekült, és ezért szerepelt a listán  polóniummal mérgezték meg, és ebbe bele is halt. Az angol orvosok sem tudták megmenteni az életét.

Az orosz titkosszolgálat egy másik híres árulója jobban járt: bár őt is és lányát is megpróbálta eltenni láb alól  a katonai hírszerzés Novicsok méreggel, de mindketten megúszták és jelenleg is a brit rendőrség védelmét élvezik. Ovszjannyikova nem állt a francia rendőrség védelme alatt, és valószínűleg nem is kerül oda, mert Macron elnök elrendelte, hogy a rendőrség minden erővel biztosítsa a zsidó intézményeket Franciaországban. Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, ezért a Hamász terrorakciója után attól lehet tartani, hogy hasonló akciók következnek be Franciaországban is.

Csecsen terrorista késes merénylete

Arras városában egy tanárt megölt és két másik személyt súlyosan megsebesített egy iszlamista késelő – jelentette a France24 portál. Allahu Akbar kiáltással vetette magát a szerencsétlen francia tanárra a csecsen terrorista, aki korábban az iskola tanulója volt. Nem biztos, hogy az akció a Hamász terror támadáshoz köthető, mert három évvel korábban egy ugyancsak csecsen terrorista lefejezett egy tanárt Franciaországban. Azt a csecsen terroristát a francia rendőrök lelőtték.

Putyin elnök két véres hadjáratot folytatott a Csecsenföldön, ahol többezer polgári áldozata volt a hadműveleteknek. Putyin csak úgy tudta pacifikálni a területet, hogy lepaktált egy iszlamista csoport vezérével. Az idősebb Kadirovot vetélytársai felrobbantották. Most fia uralkodik Csecsenföldön, amely úgy működik mint egy iszlám állam. A különbség annyi, hogy az ifjabb Kadirov is hűséget esküdött Putyin elnöknek.

Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős  részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

– jelentette ki hétfőn az USA pénzügyminisztere. Janet Yellen asszony erről Luxemburgban beszélt, ahol az Európai Unió pénzügyminisztereivel egyeztetett a globális pénzügyi helyzetről.

Yellen asszony bejelentése nagy csapás az OECD-nek, amely az év végéig tető alá akarta hozni az egyezményt, de ez szemmel láthatóan nem sikerült. Miért nem? Mert legkevesebb 30 olyan államnak egyetértésre kellett volna jutnia, ahol a világgazdaság 100 legnagyobb cége be van jegyezve.

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Az Egyesült Államokban nincs egyetértés ezen a téren sem, ezért Yellen asszony további kéthónapos konzultációt tart szükségesnek az üzleti világgal és a washingtoni kongresszussal. Csakhogy ez a konzultációs időszak elhúzódhat hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik a választási kampány, ezért bármiféle konszenzus kialakítása illúziónak látszik.

Mindenki magáért

Ha nincs globális egyezmény, akkor sok ország megkezdheti a nagy amerikai high tech cégek megadóztatását nemzeti keretek között vagy esetleg az Európai Unió szintjén. Ha ez bekövetkezne, akkor az USA arra rögtön reagálna, és kialakulhatna egy adóháború Washington és Brüsszel illetve az uniós tagállamok között.

Az OECD eredeti elképzelése az volt, hogy a 138 tagállam, mely elvben elfogadta a globális adóegyezményt, még az idén alá is írja azt.

Ennek eredményeképp már 2024. január elsejétől életbe léphetett volna a globális 15%-os társasági adó. Yellen asszony és sok más pénzügyminiszter ebből akarta feltölteni az államkasszát, amely az Egyesült Államokban is nagyon rá van szorulva minden adódollárra hiszen az államadósság meghaladta az éves GDP 100%-át.

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Elvben azt vállalták, hogy minden tagállam meghozza a maga adótörvényét a 15%-os globális társasági adóról – emlékeztet a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az érintett cégek sikeres lobbizása kitolja a határidőt, és ily módon dollármilliárdokat spórolhatnak meg az “adó turizmussal”.

Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Az IMF-nek  évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania  a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni.

A Nemzetközi Valutaalap special drawing rights alapon nyújthatna évi 300 milliárd dolláros támogatást a globális zöld átmenethez – javasolja Joseph Stiglitz. A Nobel díjas közgazdász professzor tisztában van azzal, hogy jelenleg ennek esélye nem túlságosan nagy hiszen az amerikai kongresszus annyira megosztott, hogy az USA költségvetésében sem tud megállapodni, de tovább lobbizik ezért, mert úgy érzi, hogy enélkül nem lehet komolyan beszélni a globális zöld átmenetről. Stiglitz professzor korábban a Világbank vezető közgazdásza volt, ezért is utazott el Marrakesbe, ahol a múlt héten  közgyűlést tartott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg éves közgyűlését, ezúttal Marrakesre esett a választás Marokkóban. Legutóbb 50 éve volt hasonló IMF és Világbank közgyűlés Afrikában, akkor Kenyában gyülekeztek a pénzügyi világ döntéshozói.

Stiglitz emlékeztetett arra, hogy a pandémia idején az IMF 650 milliárd dollárt adott a gyengélkedő világgazdaság támogatására special drawing rights révén.

“Ez nem más mint pénznyomtatás, de nem okoz inflációt viszont átalakíthatná a finanszírozást.”

Az USA 300 milliárd dolláros zöld átmeneti csomagot kap a központi költségvetésből a zöld átmenet finanszírozására, és az Európai Unió is gondolkodik valamiféle hasonló megoldáson.

A fejlődő világnak nincs erre pénze

Ezt hangsúlyozta Joseph Stiglitz Marrakesben, ahol a londoni Guardian tudósítójának nyilatkozott.

“Mi az Egyesült Államokban és Európában küzdhetünk akárhogy a zöld átmenetért,

a klímaváltozás akkor is bekövetkezik, ha a fejlődő világ nem tesz semmit ellene. Csakhogy pénz nélkül ez nem megy.”

Biden elnök úgy adta el a maga zöld átmenet programját a közvéleménynek, hogy olyan vállalkozásokat támogatnak belőle, melyek közelebb visznek a zéró karbon kibocsátáshoz.

“A számla végösszege akár 1500 milliárd dollár is lehet”

– mutatott rá Joseph Stiglitz.

“Támogattam ezt a Biden programot noha rosszul tervezték meg és erősen protekcionista íze volt” – mondta a londoni Guardiannek Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor Marrakes városában, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését tartotta az idén.

Miért imádják a szupergazdagok a francia Riviérát?

Elkelt a Microsoft társalapítójának, Paul Allennek legendás villája, melynek értékét 105 millió dollárra becsülték a szakértők. A vásárló egy másik dollármilliárdos, a Millenium kockázati tőke alap tulajdonosa, Israel Englander – írja a Bloomberg.

18 hálószobája van a Villa Marylandnek, melyet VII. Edvárd angol király barátja a vasút és hajózási mágnás Sir Artur Wilson építtetett 1904-ben egy szikla ormán a Földközi tenger partján. A fogadásokon megjelent maga VII. Edvárd is, aki itt is az angol-francia entente-on munkálkodott, mely azután megnyerte az első világháborút. A Wall Street Journal beszámol arról is, hogy Paul Allen folytatta ezt a tradíciót: a Cannes-i filmfesztivál idején nagy partikat rendezett művészek és milliárdosok részvételével. A csúcspont az álarcos bál volt amikor mindenki kalóz jelmezt viselt a tengerparti villában illetve annak hatalmas parkjában.

Brad Pitt és Angelina Jolie a házasságuk idején sok időt töltöttek a legendás villában 2008 és 2016 között. Paul Allen óriási jachtja, az Octopus ott horgonyzott a közeli kikötőben Villefranche-sur-Merben.

A vásárló, Israel Englander könnyedén folytathatja a trendet hiszen a Forbes vagyonát 11,6 milliárd dollárra becsülte. Tavaly 20 millió dollárért vett egy elegáns lakást Párizsban, ahol korábban a L’Oréal alapítójának dédunokája lakott.

Paul Allen 2018-ban hunyt el. Végakarata szerint vagyonát jótékonysági alapok örökölték. Műgyűjteményét a Christie’s tavaly 1,5 milliárd dollárért árverezte el.

Henri Matisse, a fény festője

Nizzában van a nagy francia festő múzeuma, mely arról tanúskodik, hogy Matisse későn fedezte fel a Riviérát, de aztán egész életében hűséges maradt hozzá. Matisse távolról sem állt egyedül a Riviéra iránti rajongással: Pablo Picasso, Pierre Auguste Renoir, Claude Monet és Marc Chagall is sok időt töltött itt festéssel. Chagall kedvenc helye Saint Paul de Vence volt.

Grasse a világ parfüm fővárosa, amely ma is óriási vonzerőt jelent. Fragonard, az egyik legendás cég, saját illatot ígér minden gazdag vásárlónak.

A nizzai konyhaművészet is fontos vonzerő

A Riviéra fővárosa Nizza, melynek konyhája nemcsak Franciaországban, de az egész világon híressé vált.

“Nincs kecmec, mi itt csakis saját természetes alapanyagokkal dolgozunk” – mondja a Michelin csillagos étterem főszakácsa a CNN tudósítójának. Vanessa Massé a tulajdonosa is éttermének, de ettől függetlenül minden hajnalban a piacon kezdi a napját: ”friss, könnyű és ízletes a nizzai konyha” – magyarázza és hangsúlyozza:

“szeretem a saját ujjaimmal megtapogatni a friss zöldséget, hogy érezzem milyen ételt tudok készíteni belőle.

Nekem ez nem munka. Minden reggel boldogan kelek a napfényben a Riviérán. Belélegzem a friss tengeri levegőt, és vidáman kezdem a napot”

– mondta a Michelin csillagos főszakács a CNN tudósítójának a francia Riviérán.

Jelzálogkölcsön te drága – egyre nehezebb ingatlanhoz jutni az Egyesült Államokban

Az infláció annyira megnövelte a jelzálogkölcsönök árát, hogy egyre több család képtelen bevállalni a magas törlesztő részleteket – állapítja meg a Consumer Financial Protection Bureau friss jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata ismertet.

Januárban még csak 3,22% volt a jelzálog kölcsönök kamata 2022-ben, de miután a Federal Reserve Board egyre csak emelte a kamatlábat, ezért novemberre már elérte a 7,08%-ot.

“2023-ban ugyanez a tendencia folytatódik” – nyilatkozta a Consumer Financial Protection Bureau igazgatója. Rohit Chopra rámutatott arra, hogy a drága hitel miatt 38%-kal csökkent a jelzálog kölcsönt igénylők száma, a kölcsönök összege pedig 44%-kal lett kisebb.

Mit jelent ez a gyakorlatban egy 30 éves fix kamatozású jelzálog kölcsön esetében?

2021 decemberében havonta 1400 dollár volt a törlesztő részlet, egy évvel később már 2045 dollár, ez 46%-os emelkedést jelent! Ebben még nincsenek benne az adók és a biztosítás.

Ha a jelzálog összes költségét figyelembe vesszük, akkor tavaly átlagosan 22%-os volt a növekedés. Ez havi 5954 dollárt jelent!

Az óriási emelkedés miatt divatba jött a diszkont. Ez úgy működik, hogy a jelzálog kamatláb csökkentése érdekében a kölcsön felvevő az összeg 1%-át befizeti, és így egynegyed százalékkal csökkentheti a törlesztő részletet.

400 ezer dolláros kölcsön esetében így 4000 dollárt kell befizetnie. A jelzálog kölcsönt felvevők több mint a fele ezt a diszkont megoldást választotta, és ez rekord az Egyesült Államok történetében.

A szegények szívtak a leginkább

A spanyol ajkú és a fekete kölcsönkérők jártak a legrosszabbul, mert az ő jelzálog kölcsönüket utasították el a legnagyobb számban. Ha pedig mégiscsak kaptak jelzálog kölcsönt, akkor olyan magas kamattal, hogy komoly gondot okozhat a törlesztés.

Átlagosan 5% fölött volt a jelzálog kölcsön kamatlába feketék és spanyol ajkúak esetében míg a fehérek és az ázsiaiak 5% alatt kaptak hitelt.

A Bloomberg már az idei év elején jelezte, hogy az ingatlan piac teljes mértékben a Federal Reserve Board kezében van. Ez be is igazolódott, a jelzálog kölcsön kamatlába felment 7% fölé, de kérdés, hogy mi lesz jövőre?

A Fannie Mae szerint minimális csökkenés várható: a 30 éves jelzálog kölcsön kamatlába 6,3-6,8% között lehetnek. Az MBA szerint ennél jelentősebb csökkenés várható: 5,4% lehet a jelzálog kamatláb 2024 végén.

A Business Insider szerint egy időre el kell búcsúzni az olcsó jelzálog kölcsönöktől, amelyek a pandémia idején 2020-ban és 2021-ben könnyedén megszerezhetők voltak.

Az infláció jelentősen csökkent az Egyesült Államokban: augusztusban már csak 3,7% volt, de a Federal Reserve Board célja 2%.

Csakhogy jelenleg 20 éves rekord magasságban vannak a jelzálog hitelek. Mikor lesz újra 3% mint 2021 végén ? Erre még jócskán várni kell – írja a Business Insider.

Az ingatlan piacon az eladók és a vásárlók sasszemmel figyelik a jelzálog hitel kamatlábát, mert senki sem akar rosszul járni.

“Lehet, hogy jövőre csökkennek a jelzálog kölcsönök kamatai, de akkor sokkal több lesz a vásárló is emiatt, és tovább növekednek az árak. Ezért érdemes inkább most ingatlant vásárolni alacsonyabb áron, és aztán jövőre elgondolkodni a finanszírozáson” – tanácsolja a Business Insider olvasóinak Karen Kostiw, a Coldwell Banker Warburg ingatlan ügynöke New Yorkban.

Az USA-ban már javában zajlik az elnökválasztási kampány: Biden népszerűsége azért is van mélyponton, mert az amerikai polgárok többsége úgy érzi, hogy a megélhetési körülményei nem javulnak hanem inkább romlanak 2023-ban.

Jobb félni, mint megijedni

Marina Ovszjannyikova az orosz televízió egyes csatornáján mutatott fel egy táblát, mellyel tiltakozott Putyin ukrajnai háborúja ellen nem sokkal az orosz támadás megindulása után tavaly márciusban. Azután eltűnt, majd Franciaországban bukkant fel, ahol rendszeresen tovább bírálta az orosz elnök háborúját Ukrajnában, mely szemmel láthatóan megnyerhetetlen viszont hatalmas áldozatokkal jár.

A szép szőke újságírónő párizsi otthonában rosszul lett, és hívta a mentőket. A kórházban mérgezést állapítottak meg. A kiérkező rendőröknek az orosz újságírónő azt mondta, hogy valószínűleg Putyin titkosszolgálata követte el a mérgezést. Nemrég Moszkvában egy bíróság 8 és féléves börtönbüntetésre ítélte az újságírónőt azon a címen, hogy “rágalmazta az orosz hadsereget.”

Ennek kapcsán Ovszjannyikova elmondta a sajtónak, hogy 17 éves fia, aki Oroszországban maradt, hazaárulónak tartja őt. Oroszországban tavaly hoztak egy olyan törvényt, mely szerint mindenkit maximum 15 évre börtönbe lehet csukni, ha “hamis információkat terjeszt az ukrajnai háborúról.”

Párizsban az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A riporterek határok nélkül szervezet, mely segített az újságírónőnek Nyugatra szökni a lányával együtt, maximális támogatásáról biztosította Ovszjannyikovát.

Putyin nemzetközi körözési listáján szerepel a neve

Ez nem jó ómen, mert azt a titkosszolgálati ezredest, aki Londonba menekült, és ezért szerepelt a listán  polóniummal mérgezték meg, és ebbe bele is halt. Az angol orvosok sem tudták megmenteni az életét.

Az orosz titkosszolgálat egy másik híres árulója jobban járt: bár őt is és lányát is megpróbálta eltenni láb alól  a katonai hírszerzés Novicsok méreggel, de mindketten megúszták és jelenleg is a brit rendőrség védelmét élvezik. Ovszjannyikova nem állt a francia rendőrség védelme alatt, és valószínűleg nem is kerül oda, mert Macron elnök elrendelte, hogy a rendőrség minden erővel biztosítsa a zsidó intézményeket Franciaországban. Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, ezért a Hamász terrorakciója után attól lehet tartani, hogy hasonló akciók következnek be Franciaországban is.

Csecsen terrorista késes merénylete

Arras városában egy tanárt megölt és két másik személyt súlyosan megsebesített egy iszlamista késelő – jelentette a France24 portál. Allahu Akbar kiáltással vetette magát a szerencsétlen francia tanárra a csecsen terrorista, aki korábban az iskola tanulója volt. Nem biztos, hogy az akció a Hamász terrortámadáshoz köthető, mert három évvel korábban egy ugyancsak csecsen terrorista lefejezett egy tanárt Franciaországban. Azt a csecsen terroristát a francia rendőrök lelőtték.

Putyin elnök két véres hadjáratot folytatott a Csecsenföldön, ahol többezer polgári áldozata volt a hadműveleteknek. Putyin csak úgy tudta pacifikálni a területet, hogy lepaktált egy iszlamista csoport vezérével. Az idősebb Kadirovot vetélytársai felrobbantották. Most fia uralkodik Csecsenföldön, amely úgy működik mint egy iszlám állam. A különbség annyi, hogy az ifjabb Kadirov is hűséget esküdött Putyin elnöknek.

* „Már sokkal jobban érzem magam. A legtöbb vizsgálati eredmény már megjött, nem találtak mérgező anyagokat a véremben. Nincs szó mérgezésről”. Szóval a hír nem bizonyult igaznak, de ebben a világban biztonságosabb

„jobb félni, mint megijedni”.

Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

A százéves veterán diplomatát abból az alkalomból kérdezte a Welt televízió, hogy Berlinben és néhány más német városban muzulmán csoportok ünnepelték a Hamász támadását Izrael ellen.

Henry Kissinger 1923-ban Németországban született zsidó családban, és a holokauszt elől még időben az Egyesült Államokba menekült. Amikor a Jom Kippur háborúban Izrael hasonló erőpróba elé került, akkor sokat segített abban az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjeként, hogy a zsidó állam győztesen kerüljön ki a konfliktusból.

Kissinger rábeszélte Szadat egyiptomi elnököt, hogy szakítson a Szovjetunióval, amely támogatta az Izrael elleni támadást, és álljon át a Nyugat oldalára. Egyiptom később békét kötött Izraellel, Szadat elnök ezért az életével fizetett. A gázai övezet, mely most a Hamász ellenőrzése alatt áll, korábban Egyiptom része volt.

“Súlyos hiba volt beengedni Németországba sok olyan embert, akinek a világfelfogása, vallása gyökeresen különbözik a németektől. Ezek a bevándorlók ugyanis olyan nyomás gyakorló csoportokat alkothatnak, melyek igyekeznek befolyásolni a befogadó állam politikáját.”

Mit lehet tenni a jelenlegi közel-keleti helyzetben?

“A Hamászt meg kell büntetni a nyílt agresszió miatt, de óvakodnia kell az eszkalációtól” –

válaszolta Henry Kissinger. Az idős diplomata rámutatott:

”A Hamász valóságos célja ezzel az agresszióval az, hogy az egész arab világot mozgósítsa Izrael ellen. Letérítse az arab országokat a béketárgyalások útjáról.”

Kissinger arra célzott, hogy Szaúd Arábia épp megállapodni készült Izraellel az amerikai diplomácia közvetítésével. A Hamász akciója minden bizonnyal arra is irányult, hogy ezt a béketárgyalást megtorpedózza. Irán elsősorban emiatt támogatja a Hamász akcióját.

Kissinger utalt arra, hogy később Izrael büntető akciót indíthat Irán ellen is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mérjen csapást Iránra, mely a Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt és nukleáris erőt fejleszt ki.

“A Hamász akciója Izrael ellen és Oroszország agressziója Ukrajna ellen megingatja az egész nemzetközi rendet”

– hangsúlyozta a százéves Kissinger, aki egész életében ennek a globális békerendszernek az érdekében ügyködött.

Blinken Jeruzsálemben

Az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

Blinken hangsúlyozta, hogy átérzi Izrael polgárainak fájdalmát hiszen nagyapja a pogromok elől menekült el a cári Oroszországból az Egyesült Államokba, nevelő apja pedig Auschwitz rabja volt.

“Az USA minden segítséget megad Izraelnek. Már eddig is sok fegyvert szállítottunk, és ez folytatódni fog. A világ legnagyobb repülőgép hordozóját Izrael partjaihoz küldtük” – mondta az amerikai külügyminiszter. Aki hozzátette:

”Izrael nem kezelheti úgy a palesztinokat mint ahogy a Hamász a zsidókat. A Hamász a palesztinoknak is ellensége hiszen azok többsége is békét és jólétet akar nem pedig terrort és háborút. Épp ezért az izraeli hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben.

A Hamász sokkal jobban ismeri Izraelt mint az izraeli hírszerzés a palesztin szervezetet

A Hamász igen hatékony hírszerző és kémelhárító szolgálatot épített ki, és ennek következtében Izrael képtelen volt beépíteni ügynökeket a palesztin szervezetbe, ez volt a siker egyik titka – mondták szakértők a New York-i Bloombergnek.

Izrael teljes mértékben az informatikára támaszkodott, amiben az egyik legjobb a világon. Csakhogy a Hamász ezt tudta, ezért nem használtak elektronikus eszközöket, csakis közvetlen emberi kommunikáció volt és van a parancsnokság és a csoportok között. A Hamász hírszerzői megfigyelték, hogy nagyon kevés izraeli katona őrzi a kerítést a határon, ezért ott át lehet törni. Körülbelül ezer Hamász harcos így jutott be Izraelbe, és így tudott ott gyilkolni és túszokat ejteni.

Megkönnyítette a Hamász dolgát, hogy Izraelben heves politikai ellentétek vannak, és ezek nem kímélik sem a hadsereget sem pedig a titkosszolgálatokat.

A Times of Israel megírta, hogy Egyiptom többször is hiába figyelmeztette Izraelt, hogy “a Hamász valamilyen nagy akcióra készül”, ez az információ kézen közön elfelejtődött, mert a belső harcok az izraeli elitben elvonták erről a figyelmet. Mindezt alaposan megfigyelte a Hamász, és ezért is indíthatott meglepetésszerű támadást a hétvégén Izrael ellen.

Túlzott magabiztosság Jeruzsálemben

Ki tudjuk lőni az ellenséges rakétákat mielőtt azokat elindítanák Izrael ellen – ezzel dicsekedett a légierő két évvel ezelőtt. Ehhez képest a Hamász többezer rakétát tudott kilőni izraeli célpontokra az akció első 24 órájában!

Amit a legjobban elnéztek az izraeli titkosszolgálatok az az, hogy félreismerték illetve egyáltalán nem is ismerték a Hamász vezérkarát. Nem tudták, hogy miképp gondolkodnak, mire készülnek.

A Hamász megtanulta azt, hogy nem fenyegetőzni kell hanem meglepetésszerűen cselekedni.

“A képzelőerő hiányzott a titkosszolgálatok elemzőinél, hogy összerakják az egységes képet a különböző információs részletekből” – nyilatkozta a Bloombergnek  Beth Sanner, a titkosszolgálat egykori igazgató helyettese.

Jövőre 6,6% lesz az infláció

Nem a magyar kormány jósol, hanem a Nemzetközi Valutaalap. Olyan magas ugyanis a bázis hogy ahhoz képest már “csak” 6,6%-os növekedés várható. Jövőre 3,1%-os gazdasági növekedés várható, ez is azért ilyen magas, mert idén visszaesés jellemzi a magyar gazdaságot vagyis mínuszból startolunk. A globális gazdaságban ugyanezek a problémák: infláció és lassú gazdasági növekedés.

Mi lesz az inflációval? – IMF és Világbank közgyűlés Afrikában

A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg közgyűlését: Afrikában utoljára 50 éve volt ilyen. Akkor Kenyában, most Marokkóban, Marrakes városában találkoznak egymással a világ pénzügyminiszterei és jegybank elnökei.

2025-ig magasan maradhatnak a kamatlábak, mert az inflációval még nem végeztünk – hangsúlyozza az IMF vezérigazgatója. Krisztallina Georgieva elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“a magas kamatlábak miatt gyengék lesznek a növekedési kilátások és a pénzügyi piacoknak a jegybankok szűkítő politikájával kell szembenézniük.”

Mindennek elsősorban a fejlődő világban ihatják meg a levét, mert az államadósság törlesztő kamatai egyre csak növekednek.

Georgieva elmondta, hogy négy éve vezeti az IMF-et, és ezalatt az idő alatt két olyan rendkívüli esemény következett be, amellyel senki sem számolhatott a világgazdaságban: a Covid pandémia és a háború Ukrajnában.

“Eddig egyedül csak az USA érte el újra a pandémia előtti növekedési trendet, az eurozóna 2%-kal alulmúlja azt, a fejlődő országokban a mínusz 4-5%, a legszegényebb államokban több mint 6%.”

Ebből következik az is, hogy a következő öt év alacsony növekedést jelent majd a világgazdaságban:

”az IMF átlagosan 3%-ra számít évente míg az előző ötéves periódusban ez 3,8% volt.”

Georgieva ehhez hozzátette, hogy “az ukrajnai háború nagy fekete felhőt jelent a világgazdaság felett. Ez távolról sem csak a harcoló feleket illeti hanem például Németországot is, amely a G7 országok közül a leggyengébb eredményt produkálja”- hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.

Mi lesz Afrikával?

Ez a világ legszegényebb kontinense, ahol viszont a népszaporulat a legnagyobb. Ezért az afrikai államok nagyobb támogatásra számítanak az IMF-től és a Világbanktól. A nyugati világ nemigen hajlandó erre, ezért megnőhet Kína és India jelentősége – jelentette a helyszínről, Marrakes városából a France24 portál tudósítója.

A Világbank 50 milliárd dollárral kívánja emelni tőkéjét, de amerikai elnöke lobbizik azért, hogy a nyugati világ fokozza hozzájárulását a fejlődő világ gondjainak megoldásához. Ajay Banga, a Világbank elnöke a közgyűlés előtt úgy nyilatkozott, hogy 100 sőt 125 milliárd dollárra lenne szükség.

Kevéssé valószínű, hogy a Világbank elnöke célt ér ezzel az elképzelésével Marrakes városában – írja a France24 portál a helyszínről, de a kvóták változhatnak. Az IMF illetve a Világbank kvóták a tagállamok gazdasági erejétől függenek: a kínaiak régi követelése az emelés tekintettel arra, hogy Kína gazdasági teljesítménye nőtt a legjobban az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban.

A szegény országoknak óriási szükségük van a külföldi támogatásra: az Oxfam számításai szerint a következő öt évben a világ legszegényebb államainak az 57%-a kénytelen lesz a közkiadásokat csökkenteni összesen 229 milliárd dollárral.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK