Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1904 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

0

Trump elnök kezdeményezte a találkozót , melynek során amerikai elnök először lépett Észak Korea földjére.

„Találkoztam Hszi Csinping elnökkel Japánban , aztán Szöulban tárgyalok Mun Dzsein elnökkel, összefuthatnánk a fegyverszüneti vonalon, hogy üdvözöljük egymást”! Ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki részt vett Oszakában a G20 csúcstalálkozón. Korábban azt írta, hogy koreai útja során nem tervez találkozót Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel. Ez most megváltozott hiszen az USA és Kína immár újra fegyverszünetet kötött egymással a kereskedelmi háborúban. Hszi Csinping elnök nem sokkal a G20 csúcs előtt tett látogatást Észak Koreában.

Phenjanban örömmel fogadták az invitálást. Tavaly júniusban találkozott először Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban. A második találkozó idén tavasszal volt Hanoiban. Az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy Észak Korea megsemmisíti nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit, cserébe az USA megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy sem túlságosan sikeres gazdaságát. Hamarosan kiderült: egyik fél sem tartja be a megállapodást. Észak Korea néhány látványos gesztus után leállította a leszerelést miután az USA meghosszabbította a szankciókat mondván: csakis akkor szünteti meg azokat, ha nemzetközi ellenőrzés bizonyítja, hogy Észak Korea teljesítette vállalásait. Emiatt Hanoiban a csúcstalálkozó teljes kudarccal végződött. Most újra próbálkoznak, mert Trumpnak a választási kampányban jól jönne egy diplomáciai siker. Észak Koreában pedig éhínség pusztít. Számukra a szankciók enyhítése a rendszer stabilitását biztosíthatja.

A Trump – Kim csúcstalálkozó  a fegyverszüneti vonalon Panmindzsonban vasárnap új lendületet adhat az akadozó tárgyalásoknak az Egyesült Államok és Észak Korea között.

Törökország kitart az orosz rakéták mellett az amerikai ellenkezés ellenére

0

Erről nyilatkozott Oszakában Erdogan elnök miután találkozott Putyin orosz és Trump amerikai elnökkel. Törökország Sz 400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol annak ellenére, hogy a NATO tagja. Az orosz rendszer nem kompatibilis a NATO rendszerével. Emiatt az amerikaiak felfüggesztették az F 35-ös vadászgépek szállítását Törökországnak.

Erdogan hangsúlyozta, hogy azért tartanak ki az orosz rakéták mellett, mert annak idején Obama elnök nem engedélyezte Patriot rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak. Akkor ugyanis Törökország szembekerült Izraellel. Trump elnök megértést mutatott a török álláspont iránt mondván, hogy a helyzet bonyolult. Ennek ellenére nem zárta ki a szankciókat Törökország ellen.

Oroszország nemcsak rakétavédelmi rendszert szállít Törökországnak, de a Roszatom építi az ország első atomerőművét is több mint 20 milliárd dollárért. Törökország jelenleg egyaránt szövetségese az Egyesült Államoknak és Oroszországnak miközben Washington és Moszkva érdekei élesen ütköznek a Közel Keleten. Ebben a kényes helyzetben Erdogan elnök egyelőre ügyesen lavírozik, de hogyha Trump elnök beveti a gazdasági szankciók fegyverét, akkor ismét bajba kerülhet a török líra , mely értékének már csaknem a felét elveszítette a dollárral szemben.

Útra kel az úszó Csernobil

0

A Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomreaktor Murmanszk kikötőjéből startol és Pevek környékén horgonyoz le, hogy energiát termeljen az orosz Észak istenhátamögötti vidékén. Pevek több mint négyezer kilométerre fekszik Moszkvától észak-keletre. A földgázban és kőolajban gazdag területen óriási az energiahiány. A Csukcs félszigeten drágaköveket is kitermelnek, de az ott élők energiaellátása egyáltalán nem megoldott.

Ezért döntöttek úgy több mint húsz évvel ezelőtt Moszkvában, hogy úszó atomerőművet küldenek a nyersanyagokban gazdag terület energiaellátására. Az orosz nemzeti színekben pompázó hajó 144 méter hosszú. Több mint kétmillió ember energiaellátását kell megoldania. Mennyire biztonságos egy úszó erőmű?

Az amerikaiak működtettek egy ilyet a Panama csatorna övezetben amikor az az USA ellenőrzése alatt állt. Később New Jersey állam partjainál terveztek egy másikat, de azt a környezetvédők megfúrták. Amint tudomást szerzett a Greenpeace az oroszok úszó atomerőművéről máris elnevezte azt úszó Csernobilnak. Finom utalás ez arra a Kijev környéki ukrán kisvárosra, ahol nukleáris katasztrófa következett be 1986-ban. Ezt Moszkva sokáig titkolni próbálta. A csernobili katasztrófa következményeiről nemrég az HBO mutatott be sikeres sorozatot. Moszkvában dührohamot kaptak amikor megtudták , hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet úszó Csernobilnak nevezte el a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet. A fő konstruktőr a sajtónak elmondta: ez egészen más konstrukció. Ráadásul sokkal kisebb kapacitású mint Csernobil. Az 4000 MW teljesítményre volt képes míg a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőműnek csak két 35 MW-os reaktora van. Az atomerőműveknél általában nagy gond a hűtővíz, de a Lomonoszov akadémikus nem küzd ilyen problémával hiszen az Északi jeges tengeren hideg víz van bőven – nyilatkozta az orosz úszó erőmű főkonstruktora abból az alkalomból , hogy a hajó hamarosan elindul Murmanszk kikötőjéből, hogy energiát szolgáltasson Csukcsföldnek és környékének Oroszország északkeleti részén.

Trump: Európa rosszabbul bánik velünk mint Kína!

Az Európai Unió biztosa, Margrethe Vestager jobban utálja az Egyesült Államokat mint bárki akit ismerek a nemzetközi politikában – közölte az USA elnöke mielőtt Japánba repült , hogy részt vegyen a G20 csúcstalálkozón.

Kína után Európa lesz Trump ellenfele?

Ezt a kérdést tette fel a Der Spiegel Cecília Malström uniós biztosnak abból az alkalomból, hogy a G20 csúcstalálkozó a hétvégén lehetővé teszi a nagyhatalmak vezetőinek, hogy közvetlenül tárgyaljanak a globális gazdaság legfőbb problémáiról. Európa eddig nevető harmadiknak képzelhette magát, de sokan emlékeznek még rá, hogy Trump elnök szankciókkal fenyegette meg az európai autóipart is mondván: túl sok a Mercedes és a BMW New Yorkban és túlságosan kevés az amerikai autó Európában.

„Még szoknunk kell azt, hogy az Egyesült Államok nem mint szövetségesre tekint az Európai Unióra hanem mint ellenfélre. Az USA-ban 420 ezer állás függ az európai autóipartól. Nem hisszük azt, hogy az európai autók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének az Egyesült Államok számára.

Ettől függetlenül tárgyalunk az amerikaiakkal. Trump szankciós politikája nem az Európai Unió módszere. Az Európai Unió a WTO szabályai alapján kereskedik a világgal. Ha eluralkodnak Trump módszerei , akkor ez a dzsungel törvényét jelenti a globális gazdaságban” – hangsúlyozta Cecília Malström.

Az európai biztos asszony nem titkolta: ha Trump novemberben mégiscsak előáll a szankciókkal az európai autókkal szemben, akkor Brüsszelnek kész listája van az ellenintézkedésekről. Vagyis, bár az Európai Unió ezt szeretné elkerülni, de fennáll a lehetősége annak, hogy kereskedelmi háborúskodás alakuljon ki Amerika és Európa között.

Pompeo amerikai külügyminiszter körbeutazta Európát, hogy lebeszélje az uniós tagállamokat a Huawei 5G technológiájáról mondván ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet mindenütt. Magyarországon az amerikai külügyminiszter azt a választ kapta: követjük az uniós példát. De mi az?

„Az Európai Unió rábízta a döntést a tagállamokra. Szeptemberre várjuk az összefoglaló jelentést arról , hogy melyik tagállam hogy döntött Huawei ügyben? Mi a törvényesség alapján állunk és nem zártunk ki senkit a versenyből politikai döntés alapján” – mondta az uniós biztos. Aki hangsúlyozta:

Európa nem nevető harmadik az USA-Kína kereskedelmi háborúban

„Nem akarjuk, hogy a kínaiak felvásárolják az európai elit cégeket, lenyúlják a külföldi szellemi tulajdont, de ez ellen nem szankciókkal akarunk küzdeni”- nyilatkozta Cecília Malström a Der Spiegelnek.

A globális gazdaság azonban nyugtalan és ez nem használ senkinek sem. De mi van, ha Európa Kína oldalára áll? Peter Altmaier német gazdasági miniszter ezt a lehetőséget csillantotta meg kínai vendéglátói előtt Pekingben és Sanghajban. Dicsérte az Új Selyemút programot, sőt azt hangsúlyozta: Európának is hasonlóra lenne szüksége!

Ha az európaik a Huawei 5G technológiáját fogadják el vagyis a kínaiak digitális Új Selyem útját választják, akkor kettészakadhat a világ: más rendszert használ az USA és mást Kína, Oroszország és Európa. Ez teljesen új helyzetet teremthet a globális erőviszonyokban.

Ráadásul Peter Altmaier kínai vendéglátóinak a német szociális piacgazdaságot ajánlgatta az amerikai kapitalizmussal szemben! A németek hosszú távra terveznek: ők voltak az első külföldi nagybefektetők Kínában. A Volkswagen sanghaji gyára volt a minta a szocialista Kínában arra, hogy másképp is lehet gazdálkodni. Németország legnagyobb külföldi partnere immár nem Franciaország hanem Kína. Vagyis Trump elnök brutális politikájával elérheti azt is: ellenfelei összefognak! Európa is inkább az Új Selyemutat választja mint a szankciókkal fenyegetőző szövetségest. Ehhez persze egységesnek tűnő és döntésképes európai vezetésre lenne szükség, de a dolgok jelenlegi állása szerint erről szó sincsen …

Putyin: a liberális eszmék elavultak

0

Az európai társadalmak elvetik a multikulturális világot – érvelt Putyin, aki a londoni Financial Times-nak nyilatkozott a Kremlben. Nem sokkal azelőtt, hogy elindult volna Japánba, ahol a G20 csúcson találkozik Trump elnökkel és néhány más vezetővel.

Putyin szerint Angela Merkel kancellár kapitális hibát követett el azzal, hogy beengedett Németországba több mint egymillió migránst. A legutóbbi európai választásokon megerősödött az Alternative für Deutschland mozgalom, amely Putyinhoz hasonlóan fatális hibának tekinti a migránsok beengedését Európába. Olaszországban és Franciaországban az a párt győzött , amely a leghatározottabban lépett fel az illegális bevándorlás ellen. Mind Matteo Salvini mind pedig Marine Le Pen élvezi Putyin elnök támogatását. Éppúgy mint Orbán Viktor Magyarországon. Jaroslaw Kaczynski pártja is győzött, de ő abban különbözik a többiektől, hogy hangsúlyozottan orosz ellenes. Ezért is nem csatlakozott ahhoz a frakcióhoz az Európai parlamentben, melyet Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai vezetnek.

Donald Tusk az Európai Unió elnöke sietett reagálni Putyin nyilatkozatára. A lengyel politikus kijelentette:

nem a liberális demokrácia hanem az autokrata rendszer idejétmúlt!

Tusk is részt vesz a G20 csúcstalálkozón, ahol 19 nemzetállam mellett egy állam szövetséget képvisel. Ettől függetlenül a G20 csúcs résztvevője az EU négy nagyhatalma: Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Oroszország is.

Meghalt a Holokauszt túlélő, aki bizonyítékokat szerzett Eichman ellen

86 éves korában elhunyt Michael Maor, akinek az élete kész regény volt. Közvetlenül Hitler hatalomra jutása után született Németországban. Szüleivel együtt Spanyolországba , majd onnan Jugoszláviába menekült. Az alig több mint tízéves kisfiú többször is életveszélybe került. Szüleit a nácikkal együttműködő horvát usztasák meggyilkolták. 1945-ben érkezett Palesztinába , ahol egy kibucban örökbe fogadták.

Ejtőernyős kiképzést kapott, majd hírszerző lett. Visszatért szülőhazájába, Németországba. A feladata az volt , hogy bizonyítékokat szerezzen a holokausztról. Az Eichman perben Izraelben sok bizonyítékot használtak fel, melyet Michael Maor szerzett meg a Baden-württembergi ügyészségen Németországban.

Feladatának teljesítése után visszatért Izraelbe , ahol több mint 15 évig szolgált a határőrségnél, melynek egy ideig a hírszerző főnöke volt. Mindeközben megtartotta polgári foglalkozását is: fotóriporterként dolgozott. Michael Maorról megemlékezést közölt az izraeli Haaretz hiszen élete eléggé jelképes volt azoknak az európai zsidóknak, akik a holokauszt túlélése után a Moszadnál szolgáltak Izrael megalakulása után.

Kokainnal bukott le Bolsonaro testőre

Rengeteg kokainnal bukott le a brazil elnök egyik embere Spanyolországban. Bolsonaro elnök kormányőrségének egyik őrmesterét elcsípte a spanyol rendőrség Sevilla repülőterén: bőröndjében 39 kilogramm kokaint találtak.

Jair Bolsonaro brazil elnök Oszakába repült és útközben megállni tervezett Sevillában. A tartalék gép előbb szállt le, ezen utazott az őrmester, aki már több külföldi úton is elkísérte Brazília elnökét. Aki úgy került hatalomra, hogy elődeit korrupcióval vádolta meg. Az ellenzéki sajtó már régóta írogat arról Brazíliában, hogy a jobboldali Bolsonaro elnök élvezi a kábítószer-maffiák támogatását is.

Amint Bolsonaro elnök hírül vette az őrmester őrizetbe vételét, utasította a kormánygépet, hogy kerüljék ki Spanyolországot. Az elnök gépe végül Lisszabonban tartott technikai pihenőt , majd tovább repült Oszakába, ahol a G20 csúcstalálkozót rendezik a hétvégén. „Több, mint 300 ezer ember szolgál a brazil hadseregben. Nem lehet mindenkit állandóan ellenőrizni” – írta Twitteren Jair Bolsonaro.

Az ellenzéki sajtó szerint az őrmester nyilvánvalóan „öszvér” volt, aki kihasználta az elnöki gép adta kiváltságokat. Brazília alelnöke is elismerte, hogy az őrmester a kábítószer maffia megbízásából szállított 39 kilogramm kokaint külföldre.

De vajon nem rendszerről van-e szó? – teszi fel a kérdést az ellenzéki sajtó Brazíliában, ahol máris Aerococa botrányról beszélnek.

Vallott a kereszténydemokrata politikus szélsőjobboldali gyilkosa

0

Stephan E. beismerte: ő lőtte fejbe Walter Lübcke CDU politikust Kassel városában. Az ok: a 65 éves helyi politikus azt javasolta: hozzanak létre új befogadó központot a migránsok számára Kassel városában. A javaslat felkerült a Youtube-ra, és ezt követően a kereszténydemokrata politikus több halálos fenyegetést kapott. Végül Stephan E. húzta meg a ravaszt.

A szövetségi főügyész, aki a Bundestag tagjait tájékoztatta a nyomozás fejleményeiről, elmondta a honatyáknak: a 45 éves gyilkos azt állítja, hogy egyedül cselekedett , de nem hisznek neki. A házkutatás során kiderült: tagja a Combat 18 nevű szélsőjobboldali mozgalomnak és kapcsolatban állt neonáci szervezetekkel is. Horst Seehofer belügyminiszter elmondta a Bundestagban: fontolóra veszik a Combat 18 szervezet betiltását a gyilkosság miatt.

Heiko Maas szociáldemokrata politikus korábban azt sürgette a gyilkosság kapcsán, hogy szigorítsák meg a törvényeket. Különben Németország újra eljuthat oda mint a harmincas években amikor a nácik bevett módszerei közé tartozott a velük szembeálló politikusok meggyilkolása. Németországot jelenleg a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták koalíciója kormányozza, de a legerősebb ellenzéki párt, az Alternative für Deutschland, amely jól szerepelt az európai választásokon és amely nemigen siet elhatárolni magát a neonáci szervezetektől Németországban.

 Az Új-Zélandon lövöldöző ausztrál terrorista kapcsolata az osztrák szélsőjobbal

Az amerikai hatóságok megakadályozták, hogy az osztrák szélsőjobb egyik vezére belépjen az Egyesült Államokba és ott nőül vegye barátnőjét , aki a helyi szélsőjobboldali mozgalmak üdvöskéje.

Martin Sellner bécsi lakásában újra megjelent az osztrák rendőrség, mely azt kutatja: amikor Európában járt a szélsőjobboldali ausztrál lövöldöző, akkor milyen kapcsolatot létesített az itteni neonáci mozgalmakkal. Korábban az osztrák rendőrök megtalálták azt az 1500 dolláros átutalást, melyet Brenton Terrant az osztrák IBÖ mozgalomnak küldött. Ennek a vezetője Martin Sellner, aki igyekszik magát elhatárolni az ausztrál terroristától az új-zélandi gyilkosság sorozatot követően.

Két mecsetben lövöldözött az ausztrál Brenton Tarrant Christchurch városában Új-Zélandon. Az eredmény: 51 halott és sok sebesült. A szélsőjobboldali aktivista azzal indokolta meg tettét, hogy az iszlám elárasztja a nyugati világot. Az erről szóló kiáltványt megtalálták Martin Sellner lakásában Bécsben.

Martin Sellner menyasszonya Idaho államban él. Britanny Pettibone szélsőjobboldali blogger és aktivista. A helyi republikánus párt gyűlésein is gyakran hangoztatja fajgyűlölő és iszlámellenes nézeteit.

A christchurchi gyilkosság sorozat ügyében nyomoz az új-zélandi , az ausztrál, az amerikai és az osztrák rendőrség is. Azt szeretnék kideríteni: milyen hálózat tagja volt az ausztrál terrorista, aki tüzet nyitott imádkozó muzulmánokra két mecsetben Christchurch városában Új Zélandon? A terrorelhárítás nem ad hitelt annak, amit a terrorista állít: magányos gyilkos volt! Az ausztrál férfi eszméit Európában szerezte, ahol bekapcsolódhatott egy szélsőjobboldali hálózatba, mely épp azért szemelte ki az iszlám ellenes támadás célpontjának Új Zélandot, mert a békés országban senki sem számított hasonló véres terrorakcióra.

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK