Polonius

Három hónappal elnökválasztási sikere után Volodimir Zelenszkij színész besöpörte a parlamenti többséget is. A még nem végleges adatok szerint mozgalma megszerezte a szavazatok 42%-át , és ezzel abszolút többségre tehet szert a parlamentben.

A Rada választáson azok az ukrán területek is részt vesznek, melyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak: a Krím és Kelet Ukrajna. Az onnan beérkező eredmények még módosíthatnak az erőviszonyokon, de a közvélemény ítélete egyértelmű: bizalmat szavaztak a politikai életben korábban ismeretlen Volodimir Zelenszkijnek, aki parlamenti támogatással immár valóra válthatja liberális programját. A Rada képviselőinek a 70% új!

Zelenszkij Ukrajna első zsidó elnöke

A meglehetősen erős antiszemita hagyományokkal rendelkezők Ukrajnában a közvélemény megelégelte az egymással vetélkedő oligarchák hatalmát, és a változásra szavazott. Volodimir Zelenszkij nacionalista elődeitől eltérően liberális programot hirdetett meg, mely komolyan veszi a nyitást Európa irányában. A gazdasági csőd szélén billegő Ukrajna  csakis az IMF támogatásával tud a víz színén fennmaradni. A Nemzetközi Valutaalap viszont a hitelek megújításáért cserébe olyan liberális reformokat vár el, melyek ronthatják a lakosság életszínvonalát (például a gázár emelését).

Zelenszkij elnök – elődeitől eltérően – respektálni kívánja a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. Ez javulását hozhatja a magyar-ukrán kapcsolatoknak. Magyarország jelenleg azért blokkolja Kijev csatlakozási terveit a Nyugathoz, mert Ukrajna nyelv törvénye és több más intézkedése hátrányos a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség számára.

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

A titokzatos oligarcha támogatásával jutott fel a csúcsra Volodimir Zelenszkij, aki jó színészként kétségkívül nívósan tud előadni egy vonzó választási programot. Azt viszont senki sem tudja, hogy valójában mit akar a titokzatos támogató, aki helyzetbe hozta a színészt Kijevben.

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Az orosz barát párt leszerepelt a választásokon: mindössze 11%-ot kaptak. Ez persze még növekedhet hiszen a keleti terülteken az orosz nyelvű lakosság van többségben. Csakhogy Oroszország a Nyugathoz viszonyítva nem kínál vonzó alternatívát. Jelenleg is több mint másfél millió ukrán él és dolgozik Lengyelországban. A magyar kisebbség döntő többsége megszerezte a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt Ukrajna törvényei tiltják. Egy uniós útlevél azonban mindenképp megéri a kockázatot.

Zelenszkij elnök nemrég beszélt Putyinnal telefonon. Az orosz elnök nincs épp békülékeny hangulatban:  korábban kijelentette, hogy az orosz és az ukrán tulajdonképp egy nép! Oroszország 2014-ben annektálta az orosz többségű Krím félszigetet, és esze ágában sincsen azt visszaadni noha az USA és az EU emiatt szankciókkal sújtja. Putyin számára az ukrán kérdés egyrészt nagyhatalmi diplomácia vagyis tárgyalni akar, de nem Ukrajnával hanem Ukrajnáról az Egyesült Államokkal illetve az Európai Unióval. Másrészt az ukrán kérdés belügy Oroszországban, ahol az orosz nacionalisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy „Kijev az orosz városok anyja”. Az első keresztény orosz állam központja valóban Kijev volt, de a tatárjárás után ez megváltozott és Oroszország centruma Moszkva lett. Putyin számára az orosz nacionalizmus fontos ütőkártya annál is inkább, mert az életszínvonal stagnál Oroszországban. Az orosz elnök kénytelen volt arról dönteni, hogy 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vegyenek ki a nemzeti tartalék alapból nehogy meginduljon az életszínvonal csökkenése. Akkor ugyanis Putyin népszerűsége is megindulna lefelé a lejtőn, és ezt az orosz elnök aligha engedheti meg magának, mert választások megnyerésével kell igazolnia a legitimitását Oroszországban.