Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1770 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Megbuktatják Orbant?

Két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt akar benyújtani a parlamentben Ludovic Orban kormánya ellen, mert az meg akarja változtatni az önkormányzati választások jelenlegi rendszerét.

Egyfordulós a jelenlegi választási rendszer az önkormányzati választáson, és ez az ország legnagyobb pártjának kedvez. A szociáldemokraták, akik a Ceausescu féle kommunista párt utódai, rendelkeznek a legtöbb polgármesteri poszttal Romániában. Az országos választáson illetve az elnökválasztáson viszont alulmaradtak. Ennek következtében a szociáldemokraták október óta ellenzékben vannak Romániában.

Az RMDSZ szavazataival megbuktathatják a kormányt

A magyar kisebbség érdekeit védő szervezet is kiáll az egyfordulós önkormányzati választási rendszer mellett. Ennek megfelelően az RMDSZ parlamenti frakciója arra készül, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ily módon meg lehetne buktatni a nemrég hatalomra került liberális kormányt.

Mindez persze sokféleképpen alakulhat hiszen a romániai belpolitika szinte áttekinthetetlen a sok háttéralku következtében. Ráadásul minden pártban hemzsegnek a titkosszolgálat egykori és mai munkatársai, akik bőségesen rendelkeznek kompromittáló adatokkal a politikai elitről Romániában.

Ennek az elitnek a lecserélése megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió kívánságára: Codreanu-Kövesi ügyésznő korrupció címén sok politikust juttatott a rács mögé. A szociáldemokraták erős emberét is lecsukták – egy televízió élőben közvetítette a fontos eseményt. Az ügyésznőt Romániában megbuktatták a szociáldemokraták, de az Európai parlament őt választotta meg uniós főügyésznek, aki az európai pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgálhatja majd. A szociáldemokraták mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák Codreanu-Kövesi megválasztását, de a liberális kormány viszont támogatja az európai ügyészséget. Románia egykori liberális miniszterelnökét választotta meg frakcióvezetőnek az Európai újjászületés mozgalom az Európai parlamentben. Ez Macron elnök mozgalma, a francia elnök a legfontosabb külföldi támogatója a liberális kormánynak Bukarestben.

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

Merkel Auchswitzban: sosem feledhetünk!

14 éves kancellársága idejében először látogatott el a legszörnyűbb náci haláltáborba Angela Merkel. Együtt koszorúzott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Auschwitzban több mint 1,1 millió embert öltek meg. Nagy többségük zsidó volt, de igen sok keresztény lengyel is itt lelte halálát.

Mélységesen szégyellem magam!

Ezt hangsúlyozta Angela Merkel a németek nevében az auchswitzi haláltáborban. Ő a harmadik német kancellár, aki itt emlékezett meg a holokausztról. Előtte Helmut Schmidt és Helmut Kohl látogatott el Auchswitzba. Merkel kancellár elmondta: újabb 60 millió eurót adnak a múzeumnak és emlékhelynek Auchschwitzban.

Szimbolikus megemlékezés

Ezt hangsúlyozta a német közszolgálati Deutsche Welle főszerkesztője. Németországban ugyanis újra felütötte a fejét az antiszemitizmus. Emlékeztetett arra, Yom Kipur idején egy neonáci merénylő megtámadta a zsinagógát Halle-ban. Két embert megölt, és csak a zsinagóga jó védelmi rendszerének köszönhető, hogy nem következett be vérfürdő. Németország keleti részén egyre jobban erősödnek a neonáci szervezetek. Az Alternative für Deutschland kiváló eredményeket mutathat fel a helyi választásokon. Ez a szélsőjobboldali párt nagyon sok neonáci aktivistának jelent remek szervezkedési lehetőséget. Jelenleg a Bundestagban az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt, melynek népszerűsége folyamatosan növekszik Németországban. Ez adta a szomorú aktualitását Angela Merkel kancellár látogatásának Auchswitzban.

Mit akar Putyin Európában?

Az orosz elnök szívélyesen elbeszélgetett Ursula von der Leyen asszonnyal telefonon nem sokkal a brüsszeli bizottság első ülése előtt. A hivatalos közlemények nem sokat árultak el a beszélgetés tartalmáról, de Putyin korábban sem arról volt ismert, hogy a nyilvánossággal tudatja: mit is akar valójában?!

Oroszország a szomszédunk és az is marad! Pont!

Katonás rövidséggel így összegezte véleményét Oroszországról Ursula von der Leyen asszony nem sokkal azután, hogy megválasztották a brüsszeli bizottság elnökének. Ursula von der Leyen korábban honvédelmi miniszter volt, és ebben a minőségben rá jutott az a szerep Merkel kancellár csapatában, hogy bírálja Moszkvát. A leghatározottabban ezt akkor tette meg amikor az oroszok annektálták a Krím félszigetet 2014-ben. „Az erő pozíciójából kell tárgyalnunk az oroszokkal”- mondta akkor Ursula von der Leyen.

A Normandia formula

Az ukrajnai válság megoldására hozták létre az úgynevezett Normandia formulát, mely azt jelenti, hogy Németország és Franciaország is résztvesz az orosz-ukrán válság rendezésében. Sikerült is Angela Merkel kancellárnak és Francois Hollande elnöknek enyhítenie Moszkva és Kijev szembenállását. Most a békefolyamat felgyorsítását remélik.

Putyin a Normandia formuláról egyeztetett Ursula von der Leyennel

Az egyetlen konkrétum a Kreml közleményben ez volt, hogy a hamarosan újrakezdődő négyes tanácskozást megvitatta Putyin és Ursula von der Leyen. A munka neheze természetesen Angela Merkel kancellárra és Emmanuel Macron francia elnökre vár. Nekik kell valamilyen modus vivendire rávenni Oroszországot és Ukrajnát. Amióta Ukrajna első számú vezetője Volodomir Zelenszkij lett jelentősen javult a viszony Kijev és Moszkva között. Áttörés nem történt márpedig ez a célja az Európai Uniónak, mely szeretné, hogyha nem az amerikaiak vadászterülete lenne Ukrajna, és a rendezés nem lenne kiszolgáltatva Trump szeszélyeinek.

Putyin szerint a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

A londoni NATO tanácskozással egyidőben Vlagyimir Putyin elmondta: az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedését fenyegetésnek tartják Moszkvában! Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak 13 új tagállama lett a Szovjetunió bukása után – jórészt egykori szocialista országok az orosz határok közelében. Az amerikaiak katonai jelenléte a Baltikumban, rakéták telepítése Lengyelországban és Romániában mind-mind fenyegetésnek számít Moszkva szemében.

Ukrajna kapcsolata a NATO-hoz pedig különös mértékben érdekli Putyint hiszen stratégiai szempontból kulcsfontosságú területről van szó. Arról persze minden oroszok elnöke megfeledkezett, hogy az oroszok is rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékére. Ez is stratégiai fontos stratégiai fontosságú terület az egykori Kelet Poroszországban, így érthető, hogy ezt pedig a NATO tagállamok élik meg orosz fenyegetésként.

Mit akar Putyin valójában Európában?

A Business Insider orosz szakértője szerint mindenekelőtt az Európai Unió egységének megtörését. Anton Sekovcov, az európai – orosz kapcsolatok szakértője arra mutat rá, hogy Putyin arra törekszik: az EU tagállamaival alakítson ki közvetlen kapcsolatot Brüsszel megkerülésével. Bár a szakértő erre nem tér ki, de Magyarország erre kiváló példa hiszen miközben gyakran összetűzésbe kerül az Európai Unió brüsszeli központjával addig remek kapcsolatot ápol Oroszországgal, mellyel aktívan együttműködik Ukrajnával szemben.

Putyin logikája meglehetősen egyszerű: az 500 milliós Európai Unióhoz képest Oroszország valóságos gazdasági törpe. A tagállamokhoz képest viszont nyugodtan eljátszhatja a nagyhatalom szerepét.

Az oroszok biztonságpolitikai és gazdasági szempontból egységes területnek tekintik az egész térséget Vlagyivosztoktól Dublinig! Ebben a térségben akarják eljátszani a nagyhatalom szerepét. Ezért gyengítik az Európai Unió minden tagállamában a liberális demokráciát, támogatva a populista erőket – hangsúlyozza a szakértő a Business Insider portálon.

Putyin kedvezően ítéli meg az egységes európai hadsereget

Ursula von der Leyen korábban is sürgette az egységes európai erő létrehozását , mely most a brexit következtében realitássá is válhat. Ezért örültek Moszkvában Ursula von der Leyen megválasztásának. Putyin szeretné megosztani illetve perspektivikusan feloszlatni a NATO -t vagyis az amerikaiak kipaterolni Európából. Ez már régi terve Moszkvának, és ebben Putyin elődei biztonságpolitikáját követi állapította meg a Business Insider szakértője.

Elsüllyed-e Netanjahu a tengeralattjáró botrányban?

A miniszterelnök három nagyon közeli bizalmasát vádolják korrupcióval és pénzmosással Izraelben, ahol Netanjahu ellen több korrupciós vizsgálat is folyamatban van. Ez is meggyengíti a hetvenéves miniszterelnök helyzetét, aki idén már két választást is elveszített, és képtelen új kormányt alakítani. Ez Izrael legnagyobb korrupciós botránya.

Ezt állítja az ellenzék, mely szintén képtelen kormányt alakítani Izraelben. A botránynak azért van különösen nagy jelentősége, mert a honvédelemmel kapcsolatos, melyet Izraelben szent ügyként kezelnek. Mivel vádolják Netanjahu embereit? A Thyssen-Krupp tender nélkül nyert Izrael flottája többször is vásárolt Delfin típusú tengeralattjárókat a Thyssen-Krupp cégtől.

Ez már önmagában is vörös posztó sok izraeli polgár szemében, mert mindkét nagy német céget háborús bűnösnek nyilvánították a nácik bukása után. Egyrészt azért, mert mindkét cég nagy pénzekkel támogatta Hitler Adolf hatalomra jutását, másrészt pedig mind a Thyssen mind pedig a Krupp gyárakban zsidók ezreit dolgoztatták – szörnyű körülmények között. Igen

sokan meghaltak a szörnyű bánásmód miatt, melyet a nácik úgy neveztek: halálos ítélet munka által!

Netanjahu miniszterelnöksége idején ennek ellenére szoros együttműködés alakult ki a Thyssen-Krupp és az izraeli flotta között. Olyannyira, hogy Delfin tengeralattjárókat még Egyiptomnak is eljuttattak Németországból – Izraelen keresztül. Netanjahu legbelső köre érintett Magát a miniszterelnököt egyelőre nem érinti a vád, de ügyvédjét igen. David Shimront pénzmosással vádolja az ügyészség. Eliezer Marom, az izraeli flotta korábbi parancsnoka megvesztegetés miatt áll bíróság elé éppúgy mint a kapcsolat ember, aki kijárta a megbízásokat a Thyssen-Kruppnak, Miki Ganor. Bár jogi értelemben Benjamin Netanjahu még nem vádlott, de nyilvánvaló, hogy ebben a több milliárd sékeles ügyben, mely érintette a diplomáciát is, ő hozta meg a döntéseket. Gyakran tárgyalt a tengeralattjárókról még Angela Merkel német kancellárral és Sziszi egyiptomi elnökkel is a Delfin tengeralattjárókról, melyek most elsüllyeszthetik nemcsak Netanjahu csapatát, de magát a miniszterelnököt is.

Ha kizárják a SWIFT bank átutalási rendszerből, az hadüzenet jelent

A címben szereplő mondatot hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. Hozzátette, hogy Moszkva épp ezért akar saját internetes rendszert.

Először 2014-ben merült fel ez az ötlet miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Kurt Volker, az USA ukrajnai különleges megbízottja „nukleáris opciónak” nevezte ezt a megoldást, amelynek az árát „mindenki megfizeti majd”. Több mint 11 ezer bank és pénzintézet használja a SWIFT átutalási rendszert több mint 200 országban. Az oroszok saját rendszert fejlesztettek ki, mely ugyanolyan mint a SWIFT, de kizárólag az ország határain belül működik. SPFS a rendszer neve. Putyin elnök azt szeretné, ha az orosz rendszer összekapcsolódna a kínaiak és az indiaiak saját rendszerével. Iránnal máris összekapcsolódtak, mert Teheránt újra amerikai szankciók sújtják amióta Trump elnök kilépett az iráni atom alkuból.

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

58 millió dolláros büntetés szexuális zaklatásért

58 millió dolláros büntetés szexuális zaklatásért ítélt meg a bíróság Los Angelesben egy görög dollár milliárdos asszisztensnőjének. Alkiviviadesz David azonnal közölte, hogy fellebbez. Korábban két hasonló ügyben már összesen 14 millió dolláros kártérítésre ítélték a görög milliárdost Kaliforniában. Mi történt?

A görög hajózási és média milliárdos, akinek a vagyonát a Forbes 2,6 milliárd dollárra becsülte, rendszeresen fogdosta asszisztensnőjének melleit. Orális szexre ösztönözte Mahim Khant. Aki egy idő után megunta a dolgot és beperelte a munkaadóját szexuális zaklatás miatt. A perben a görög milliárdos kezdetben önmagát képviselte, de a bíróság kizárta az ügyből, mert a bírósági tárgyalóteremben obszcén kifejezésekkel illeti asszisztensnőjét. Miután meghallotta a bírósági döntést, úgy nyilatkozott, hogy összeomlott az igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban!

Ezek után nem lehet egy nőt alkalmazni anélkül, hogy a munkaadó ne kockáztatna egy hasonló pert. Az asszisztensnő ügyvédje viszont kijelentette: ez az igazság győzelme, mert a nők végre azt érezhetik, hogy a főnökük nem zaklathatja őket büntetlenül.

Agyhalott-e a hetven éves NATO?

Londonban tanácskoznak a 29 állam vezetői, akik egyre megosztottabbak az észak-atlanti szerződés jövőjét illetően. Trump elnök szeretné csökkenteni az amerikai elkötelezettséget az Óvilágban, és rávenni szövetségeseit arra: költsenek többet katonai célokra vagyis vegyenek több amerikai fegyvert.

Trump követelésének elsősorban az egykori szocialista államok tesznek eleget: a három balti ország, Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az államok a GDP 2%-át költik katonai célra. Cserébe azt várják az Egyesült Államoktól: vészhelyzetben teljesítse az ötödik cikkelyt vagyis védje meg őket Oroszországtól.

Ez aggasztja az egykori szocialista államok vezetőit, akik távolról sem lehetnek biztosak benne, hogy Trump a döntő pillanatban melléjük áll. Az USA elnöke „különleges” kapcsolatot ápol Putyinnal, és ez nagyon aggasztja az Oroszország határaihoz közel elhelyezkedő egykori szocialista államok vezetőit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartozik közéjük, mert ő is „különleges kapcsolatot” ápol Putyin orosz elnökkel.

A Közel Keleten nyíltan szembekerültek a NATO tagállamok

Franciaország és Németország elítélte Törökország katonai akcióját Szíriában. Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott, mert döntésképtelen. Válaszul Erdogan török elnök azt kérdezte: nem Macron agyhalott-e?

Boris Johnson brit miniszterelnök – mint vendéglátó – egységre szólítja fel a NATO tagállamokat, de a brexitről szóló választási kampány kellős közepén ennek az egység felhívásnak tragikomikus jellege van.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!