Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1180 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin tisztogat a hadseregben

0

Oroszország első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot felfüggesztették tisztségéből – közölte Zelenszkij ukrán elnök hírszerzési tanácsadója.

Alekszij Aresztovics a hírszerzés veteránja, még a szovjet időkben kezdte karrierjét a hadseregben. Szerinte Putyin annyira elégedetlen a hadműveletek alakulásával Ukrajnában, hogy a csapatok parancsnokát elfogatta és lecsukatta. A Harkov környéki harcokban Szergej Kiszel altábornagy irányította az első harckocsi csapatokat. Nem tudta elérni a kitűzött célt. Ahelyett, hogy megtörte volna az ukrán hadsereg védelmét, kénytelen volt visszavonulni. Két másik hadseregparancsnokot is leváltottak a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Aresztovics tanácsadó hangsúlyozta, hogy a Geraszimov vezérkari főnök bukásával kapcsolatos információ még nincs megerősítve. Az minden esetre komoly gyanúra ad okot, hogy a győzelem napi ünnepségen Moszkvában nem volt ott a díszemelvényen.

Geraszimov tábornok nemrég Ukrajnába látogatott, ahol csaknem meghalt. Az amerikai hírszerzés ugyanis bemérte az őt szállító konvojt, és megadta a koordinátákat az ukránoknak. A konvojt találat érte, de Geraszimov megúszta. Egy másik tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok informatikai parancsnoka belehalt a támadásba. Így emelkedett tízre az Ukrajnában meghalt orosz generálisok száma.

Putyin a flottában is tisztogat.

Igor Oszipov admirálist, a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták, és szó van róla, hogy hadbíróság elé kerül. Ugyanez a helyzet Szergej Pincsuk altengernaggyal, aki ennek a flottának a második embere volt eddig.

Miért?

A tisztogatás fő oka az, hogy Putyin elrendelte: a Győzelem napjára az orosz hadsereg produkáljon olyan eredményt, amelyet ünnepélyesen bejelenthet Oroszországnak és a világnak. Ehelyett Kelet Ukrajnában az oroszok kénytelenek voltak visszahúzódni. Mariupol védői, az Azov dandár még mindíg tartják magukat a kikötővárosban.

Közben kiderült, hogy Putyin öngólt lőtt az invázióval, mert Finnország jelentkezett a NATO-ba, és Svédország is erre készül. Finnország 1918-ig az orosz birodalom része volt, de Lenin engedélyével elhagyhatta a birodalmat. A Hitler-Sztálin paktum után a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és jelentős területeket szerzett meg tőle “stratégiai szükségszerűségre” hivatkozva. Válaszul a finnek támogatták a nácik háborúját a Szovjetunió ellen.

A második világháború után Finnország semleges állammá vált, mely a nyugati világ része lett, de vállalta, hogy területén nem tart NATO támadó fegyvereket. Most ennek lesz vége: Finnország hamarosan a NATO tagja lesz. Ennek következtében Oroszország nagyobb fenyegetéssel fog szembenézni mint Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt.

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria “függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.

Támadás Odessza ellen?

Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.

Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

36,2%-ot mutatott a Caixin menedzser index áprilisban. Ez komoly visszaesés, mert az előző hónapban még 42% volt. Nem mintha az jó eredménynek számított volna. Kína szakértők szerint, ha a menedzserindex nem éri el az 50%-ot, akkor baj van: a gazdaság nem előre megy hanem hátra – írja a CNN gazdasági rovata. Néhány közgazdász már azt jósolja, hogy a GDP növekedés mínuszban lesz a második negyedévben. Ha ez bekövetkezik, akkor igen rossz hírt jelent Hszi Csinping elnöknek, mert ősszel ül össze a Kínát kormányzó kommunista párt kongresszusa, melyen az államfő szeretné bebetonozni a hatalmát. Csakhogy ehhez sikereket kellene felmutatni mind a járványkezelésben mind pedig a gazdaságban.

A zéró tolerancia miatt a járvány kezelés csapdában van. A járvány ellen küzdő bizottság vezetője bevallotta, hogyha Sanghajt nem zárták volna le, akkor olyan sokan kaptak volna fertőzést, hogy az egészségügyi rendszer összeomlott volna. Az ok az, hogy a kínai oltások nem hatékonyak a 60 plusz lakosságnak.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

Személyesen Hszi Csinping elnök jelentett be nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot, hogy ezzel dinamizálhassa a világ második legnagyobb gazdaságát. Pekingben egy háromnapos tanácskozáson azt közölték a technológiai óriások vezetőivel, hogy vége a vegzálásnak, nyugodtan foglalkozhatnak a biznisszel.

A morózus hangulat jól érzékelhető volt a május elseje körüli ötnapos munkaszüneti időszakban. Máskor ez óriási pezsgést hoz az egész szolgálatátó szektorban. Csakhogy most Kínában 180 millió ember él lezárt körzetekben, ahol a turizmus egyáltalán nem képzelhető el. Sanghajban március 28-án kezdődött meg a nagy lezárás, és a város 26 millió lakosa közül 8 millió még mindig lakásában zárva próbálja meg túlélni a Covid járványt. Így érthető, hogy teljes kudarccal zárult a május elsejei turista szezon: 43%-al költöttek kevesebbet a turisták mint tavaly. Ez 64,7 milliárd jüant jelentett vagyis 9,8 milliárd dollárt.

Másutt a fizetőképes kereslet okoz gondot:

“a cégeknek egyre nehezebb áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra. Ezért inkább elbocsátásokkal akarják megoldani a problémáikat”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Caixin Insight Group vezető közgazdásza, Vang Zse.

Ezek után nem csoda, hogy a Fitch is arra az álláspontra helyezkedett, amely recessziót jósol Kínában. A második negyedévben negatív lehet a GDP mutató. Ilyen nem történt csak akkor amikor, Kínában kitört a Covid járvány. Hivatalosan ez 2020 márciusában történt noha a járvány már előző ősszel kitört Vuhanban.

A zéró Covid tolerancia politikáért egyre nagyobb árat kell fizetnie a kínai gazdaságnak – vonja le a következtetést a CNN.

Médialázadás Putyin ellen

“Vlagyimir Putyin szánalmas diktátor, akinek üldözési mániája van” – ezzel lepte meg olvasóit a Lenta.ru portál, ahol mindeddig az elnök propaganda gépezete volt az úr.

Szimbolikus, hogy a lázadást épp május 9-re, a Győzelem napjára időzítették. Nemcsak egy cikkről van szó: “A háború nem feledtetheti a gazdasági csődöt, Putyinnak mennie kell!” – írja egy másik szerző. A harmadik cikk nekimegy a hadseregnek, amely Oroszországban szent nemzeti szimbólumnak számít. Ehelyett most a Lenta.ru azt közölte , hogy Putyin hadserege Ukrajnában “tolvajok és martalócok serege lett”!

Két szerkesztő névvel is felvállalta a merész kísérletet, melyért akár 15 éves börtönbüntetés is járhat manapság Oroszországban. A Lenta hírügynökségben az utolsó nagy tisztogatás 2014-ben volt. Abban az évben amikor Putyin annektálta a Krím félszigetet. A kirúgott újságírók megalakították a Medúza portált. Ez népszerűvé is vált, de Putyin az Ukrajna elleni háború miatt annyira megszigorította a média ellenőrzését, hogy a független sajtónak nem maradt igazi esélye Oroszországban.

Hekker támadás?

Ezt állitja a Lenta.ru főszerkesztője. Vlagyimir Todorov szerint reggel kilenckor hekker támadás történt a korábban sziklaszilárd Putyin barát portál ellen. Ennek célja az “Ukrajnában folyó korlátozott hadművelet akadályozása volt.” Többet nem kívánt mondani a főszerkesztő. Menetközben azonban külföldről elérték a két lázadó szerkesztőt, akik közölték, hogy ők írták illetve engedélyezték a Putyin ukrajnai agresszióját bíráló cikkeket.

Az állami televíziót is kínos meglepetés érte, mert ukrán hekkerek a Győzelem napján azzal vádolták meg Putyint a képernyőn, hogy “gyerekek és nők vérével hadakozik Ukrajnában”.

Putyin igyekszik maximálisan elzárni Oroszországot a világtól, hogy ki ne derüljön: az egész nyugati világ elítéli az Ukrajna elleni háborút. Az internet korában a teljes zárás aligha lehet sikeres. Ráadásul egyre másra érkeznek a koporsók Ukrajnából. A probléma megoldására mozgó krematóriumokat alkalmaz az orosz hadsereg Ukrajnában.

Egyre kevésbé népszerű a háború Oroszországban

Dél Oszétiában, a Grúziától elcsatolt tartományban maga az elnök fogadta a hazatérő front harcosokat. Miután sokan közülük rokkanttá váltak, ezért ki nem fogytak a panaszból. A hadsereget rosszul irányítják, gyakran elfogy az üzemanyag és a lőszer a tankokból. A sebesült katonákat magukra hagyják, alig gondoskodnak róluk. Csak nem azt akarjátok mondani, hogy el is veszthetjük a háborút Ukrajnában? – kérdezte a meghökkent elnök. “De pontosan ez a véleményünk. Ha minden így megy tovább, akkor veszíthetünk Ukrajnában” – mondták a hazatért front harcosok Dél Oszétiában, melyet Putyin a Grúzia elleni háború (2008) után csatolt de facto Oroszországhoz.

Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?

A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.

Miután  Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton  találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.

Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?

Szép új világ

Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.

Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.

Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

22 éve nem volt ilyen nagy kamatláb emelés – 50 pont – de a tőzsdéket az hozta igazán lázba, hogy Jerome Powell kizárta a 75 pontos növelést. Sokan ugyanis ettől tartottak a következő periódusban. A Federal Reserve Board bízik benne, hogy ennyi is elég lesz, és visszatérhetnek a 25 pontos emeléshez.

Márciusban 8,5% volt az infláció az Egyesült Államokban, amely negyven éves rekord.

“Az infláció túlságosan magas, és mi megértjük azokat a nehézségeket, amelyeket okoz”

– hangsúlyozta Jerome Powell sajtóértekezletén.

A kamatláb emelése szigorítást jelent: mindenki nehezebben juthat pénzhez. Emiatt recesszió alakulhat ki. A Federal Reserve Board elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni: “elkerülhetjük a recessziót”. A szakértők nem olyan bizonyosak ebben hiszen javában tart a háború Ukrajnában az Oroszország elleni szankciók következményeivel, Kínában még a Covid lezárások okoznak óriási gondot.

Donald Kohn, aki nemrég még maga is benne volt a Fed kamatdöntő tanácsában úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy “nagyon nehéz feladatuk van, mert nagyon keskeny az az ösvény, melyen járniuk kell”.

Elég arra utalni, hogy a Federal Reserve Board inflációs előrejelzése 2% miközben a valós áremelkedés meghaladja a 8,5%-ot.

Egy szakértő szerint ez a kamatdöntés azt jelenti, hogy a Fed átesett a ló túlsó oldalára.

“Lemaradtak a trendről – éppúgy mint a többi jegybank. Most ezt a hibát akarják korrigálni egy másikkal: magas kamatláb emeléssel. Azt hiszem, hogy elég magas árat kell majd ezért fizetniük egy recesszió formájában” – mondta a George Mason egyetem vezető kutatója, Thomas Hoenig, aki csaknem 40 évig dolgozott a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardnál.

A tőzsde szárnyalt majd korrigált

Jerome Powell bejelentése után emelkedtek az árak a New York-i tőzsdén – 900 pontos rekord egyetlen napon – noha a Federal Reserve Board elnöke nem hallgatta el, hogy igen sok a probléma a globális gazdaságban. Az Ukrajnában zajló háború és a kínai lezárások ellátási gondokat jelenthetnek.

“Nem tudjuk igazában befolyásolni az olaj, a nyersanyagok vagy az élelmiszerek árát” – hangsúlyozta Jerome Powell. Aki sietett hozzátenni:

“fontos feladatunk annak megakadályozása, hogy az inflációs várakozások beépüljenek az emberek gondolkodásába. Ez minden jegybankot nagyon nehéz helyzetbe hoz.”

A Wall Street Journal szerint a tőzsde kijózanodóban van csütörtökön, mert a döntéshozók azt a kérdést teszik fel: meddig emeli még a Federal Reserve Board a kamatlábat? Az arany ára mindenesetre 1,4%-al emelkedett, egy uncia 1895 dollárba kerül. Az arany biztos menedéknek számít nehéz időkben – zárja értékelését a Wall Street Journal.

Puccs Putyin ellen?

Az elnök örökös munkaadója, az egykori KGB a hírek szerint torkig van a háború kudarcával Ukrajnában. Ezért a hadsereg néhány vezetőjével együtt puccsot szerveznek Putyin eltávolítására.

Amióta az orosz elnök elfogatta és a rossz emlékű lefortovoi börtönbe csukatta Szergej Beszeda tábornokot, az FSZB hírszerzésének vezetőjét egy másik magasrangú tiszttel együtt, pocsék a kapcsolat a KGB utód szervezete és Putyin között – állapította meg a jólértesült Agentur hírügynökség vezetője, Andrej Szoldatov. Beszeda tábornok volt a felelős az Ukrajnával kapcsolatos hírszerzésért Moszkvában. Nem lehet tudni, hogy csak gyenge hírszerzői munkával gyanúsítja őt Putyin vagy pedig tudatos szabotázzsal? Sokan ellenezték az Ukrajna elleni katonai akciót Putyin környezetében is. Az Agentur szerint mindkét lecsukott magasrangú hírszerző tiszt éveken át irányította a hírszerzést Ukrajna ellen. Most jelentős átszervezés várható az FSZB-ben, amely eddig Putyin biztos hátországa volt.

Putyin nagyon fél

Az orosz elnök megnövelte személyes testőrségének a létszámát, mert maga is tisztában van azzal, hogy növekszik az elégedetlenség a tisztikarban az Ukrajna elleni háború sikertelensége miatt. Putyin Ukrajnába küldte első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot. A vezérkari főnököt majdnem kilőtték az ukránok! Hajszálon múlt a dolog, mert a konvojban utazó másik tábornokot halálos találat érte. Ő irányította az informatikai hadviselést Ukrajnában. Kijev szerint már kilenc orosz generális halt meg Ukrajnában. Az amerikaiak real time információkkal látják el az ukrán hadsereget, amely ennek alapján vadászik az orosz főtisztekre. Ez is kínos kudarc hiszen az oroszok nem tudják megvédeni még a tábornokokat sem az ellenséges tűz elől.

A kudarcok láttán az FSZB néhány vezetője puccs szervezésébe kezdett. Ehhez megnyert több tábornokot is a hadseregből. Washingtonban kezdettől fogva ebben reménykednek: az elégedetlen tisztikar félreállitja Putyint. Utódával pedig könyebb lenne megegyezni.

A minta a náci Németország

A szövetségesek európai partraszállása után minden képzett német katona előtt nyilvánvalóvá vált: a náci Németország összeroppan a bekerítésben. Tudták, hogy Hitler nem alkuszik, és őt nem fogadnák el a nyugatiak. Megpróbálták megölni. Von Stauffenberg ezredes, a Führer korábbi elszánt híve, fel is robbantotta a bombát, de Hitler megmenekült. Következett a megtorlás. Az összesküvés minden elérhető tagját kivégezték. A Wehrmacht tábornokai mellé SS komisszárokat állítottak, akik megakadályoztak mindenfajta önálló akciót. A háború elhúzódott, csak májusban ért véget.

Putyin épp ennek a győztes háborúnak az évfordulóján szeretné ünnepelni az Ukrajna elleni sikert. A puccsisták pedig ezt akarják megakadályozni hiszen katasztrófának tartják a háborút Oroszországra nézve is.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

“A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

“Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin “kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

“Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

Amerikai az új nuncius Budapesten

Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.

Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke  címmel rendelkezik?

1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.

Mit mondott Orbán Ferenc pápának?

A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.

Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!

Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.

“Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.

“Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.

Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.

Csapás az orosz informatikai hadviselésre Ukrajnában

Kilőtték a kilencedik orosz tábornokot Ukrajnában, ahol a háború kezdete óta már nagyon sok főtiszt halt meg – szám szerint 36. Ez a tábornok ráadásul nagyon hiányozni fog, mert korábban ő volt a Nyugati Körzet informatikai parancsnoka a háború előtt. Ennek a körzetnek a vezetőjét Dvornyikov hadseregtábornokot bízta meg Putyin az Ukrajnában harcoló orosz csapatok főparancsnoki tisztségével. Anton Szimonov vezérőrnagy irányíthatta mellette az informatikai rendszert, amelynek meghatározó szerep jut a korszerű hadviselésben. A tábornok nem is a fronton esett el hanem akkor amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy orosz konvojt Harkov közelében.

Az ukrán hadügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 23.500 orosz katonát öltek meg, 1.026 tankot semmisítettek meg és 200 harci repülőt lőttek le. Mégha az ukránok – háborús propaganda miatt – el is túlozhatják a számokat, az oroszok vesztesége óriási, és ez aligha javítja a csapatok morálját.

Macron újabb támogatást ígért

Telefonon beszélt a hétvégén Macron francia elnökkel Zelenszkij ukrán államfő. Macron azon kevés nyugati vezető közé tartozik, aki folytatja a párbeszédet Putyinnal a háború megkezdése óta is. Az nem derült ki, hogy Macron próbált-e közvetíteni. Az Ukrajna sorsát rendező minszki egyezményben Franciaország az egyik külföldi garantálója volt az alkunak.

Macron elnök többször is hangsúlyozta, hogy neki nem célja Putyin megbuktatása. Franciaország a háború gyors befejezésében érdekelt. Zelenszkij annyit mondott, hogy egyre nehezebb tárgyalni az oroszokkal, mert a napfényre kerülő tömeggyilkosságok a közvéleményt végképp Putyin ellen fordították Ukrajnában.

“Az ukránok nem tárgyalni akarnak, hanem végezni akarnak azokkal az oroszokkal, akik a háborús bűncselekményeket elkövették”

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK