Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Apró cukorka” helyett béremelés kellene

A Pénzügyminisztérium pályázati nyerteseinek listájából világosan látszik, hogy ismét csak a „csókosok” kaptak központi pénzt, amivel a a jó adatszolgáltató önkormányzatokat támogatták – nyilatkozta  a Független Hírügynökségnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Felcsútnak majdnem a legnagyobb összeg, 1,5 millió forint jutott.

A kormány.hu-n kedden megjelent a Pénzügyminisztérium pályázatának eredménye – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 50 millió forintról 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70 százalékos eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig. a központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében

Az idén 120  önkormányzat részesül vissza nem térítendő támogatásban. Nyolc település (Kiskunfélegyháza, Budapest X. kerület, Algyő, Nagyvenyim, Eger, Paks, Nemesvámos, Bagod) két-két millió forintot kapott, a többieknek 540, illetve 750 ezer forintos támogatás jutott.

Felcsút, Orbán Viktor szülőfaluja 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A támogatást az adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések – mint például Felcsút – három, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig négy közreműködőt jelölhettek erre.

Gémesi György véleménye szerint eleve megkérdőjelezhető, hogy a lényegében „apró cukorka” elosztása igazságos volt-e, hiszen nem egyenlő kritériumok alapján bírálták el a teljesítményt. Annál is inkább kérdéses ez, hiszen a közigazgatásban köztudott, hogy az adatok feltöltése korántsem zavartalan, a rendszer nem működik megbízhatóan, tehát nem az adatfeltöltéssel megbízott közalkalmazott szorgalmán vagy igyekezetén múlik, hogy az adatszolgáltatás határidőre és pontosan megtörténik-e. Utalt rá, hogy egyébként sokkal többen töltik fel jól és pontosan az adatokat, mint akik pályáztak.

Nem a megjutalmazott dolgozóktól sajnáljuk a pénzt, 

hanem azt mondjuk, hogy nem kellene külön jutalmazgatni, és a költségvetési forrásokat így elaprózva, 50-100 millióként szétosztani, amikor köztudott, hogy a kistelepülések évek óta rendkívül nehezen gazdálkodnak, folyamatosan forráshiányosan működnek. Mint ahogy az is ismert tény, hogy az önkormányzati szférában, különösen a kistelepüléseken rendkívül alacsonyak a keresetek – hangsúlyozta.

Gémesi György elmondta, hogy a MÖSZ éppen ezért csatlakozott a Magyar KöztisztviselőkKözalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezéséhez, hogy

a köztisztviselői illetményalapot a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezer forintra emeljék fel.

Ez egyszeri 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene és aztán természetesen a fenntartását is központilag biztosítani kell. Javaslatuk szerint ezzel sokkal fontosabb lenne foglalkozni, mert ha nem tudják a közalkalmazottakat megfizetni, hamarosan egyáltalán nem lesznek az önkormányzatoknál olyan szakemberek, akik például az adatszolgáltatást el tudják végezni.

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke pozitívnak tartja, hogy legalább valamennyi pénz jut az országos adatszolgáltatási rendszer beindítási nehézségeivel megbirkózó önkormányzati alkalmazottaknak, azt elismerve, hogy szerinte is sokkal jobb megoldás lenne az általános bérrendezés. Jól jön minden pénz, de nagy szükség lenne a komoly  bér-lemaradás csökkentésére, ugyanis az utóbbi tíz évben nem jutott rá forrás. Tab egyébként nem indult a jó és pontos adatszolgáltatást jutalmazó pályázaton, mert ezúttal kifejezetten a kistelepüléseket és a kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat célozták meg. Arra a kérdésre, hogy Eger vagy Paks például hogyan került a jutalmazottak közé, nem tudott válaszolni, Felcsút pedig a 10 ezer fő alatti, kevés adóbevételű települések közé tartozik – mutatott rá.

Zárt ajtók mögött a szövetségesei is ordítoztak Orbánnal!

Az Európai Parlament várhatóan elfogadja a Sargentini-jelentést, amely alapján elindíthatja a magyar kormány ellen a 7 cikkely szerint eljárást. Ennek végén az Unióban felfüggeszthetik a magyarok szavazati jogát. Ugyanis az Európai Néppárt frakcióvezetője Manfréd Wéber bejelentette, hogy megszavazza ma a jelentést, s várhatóan vele tart a konzervatív képviselők többsége.

Mindez azután derült ki, hogy eredménytelennek bizonyult az éjszakába nyúló két órás egyezkedés, amely a plenáris vita után zárt ülésen zajlott az Európai Néppárt és Orbán Viktor között.

Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt politikusai azt várták Orbán Viktortól, hogy a civilekkel és a CEU-val szemben folytatott európai értékeket sértő politikáját változtassa meg. Az ülésen Orbán elzárkózott ettől, ehelyett csak a migrációról volt hajlandó beszélni, illetve megismételte korábbi álláspontját, miszerint a baloldal osztja meg az Európai Parlamentet. Ugyanakkor Orbán méltatlannak tartotta, ahogy vele bánik a pártcsaládja. Kiszivárgott hírek szerint a képviselők felháborodottan fogadták a magyar kormányfő szavait, néhányan hangos nemtetszését is kifejezték. Többen igen kemény kritikát fogalmaztak meg a magyar kormány emberi jogokat sértő politikájával szemben. Az ülésen egyébként Manfréd Wéber már tényként magyarázta a 7 cikkely szerinti eljárás megindítását.

A Független Hírügynökség úgy értesült, hogy ha az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést, akkor a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordulhat. A magyar kormány mindenekelőtt azért kíván jogorvoslatot kérni a Luxemburgi Bíróságtól, mert szerinte az Európai Parlament szavazási gyakorlata nem veszi figyelembe a tartózkodó képviselők szavazatát, amit a Fidesz-frakció sérelmesnek tart.

A Párbeszéd képviselője Jávor Benedek facebook üzenetében úgy fogalmazott, hogy a 7 cikkely szerint eljárás elindítása, illetve Orbán Viktor európai ámokfutása miatt Magyarország jelentős uniós forrásokat is bukhat.

Kiderült: valódi neonácik Orbán flamand barátai

Tusnádfürdőn fotózkodott Orbán Viktor egy flamand ifjúsági szervezet, a Schild & Vrienden képviselőivel. A szervezet belső fórumai rasszista, antiszemita, nőgyűlölő, a nácikat dicsőítő megjegyzésekkel vannak tele. Vizsgálat indult az ügyben.

A VRT flamand közszolgálati tévé szerezte meg a Schild & Vrienden (Pajzs és Barátok) tagjainak internetes üzeneteit. Ezek között többek között olyanok voltak, amelyekben a feketéket állatokhoz hasonlították, zárt csoportokban pedig szexista, antiszemita, horogkeresztes képeket is megosztottak egymással. Az egyiken például egy kupac hamu és egy lapát látható, a szöveg pedig ennyi: „Így kell felszedni zsidó csajokat”. (A műsort először a 444.hu vette észre, majd az MTI is írt róla.)

A műsor szerint az eredetileg a Genti Egyetemen megalakult mozgalomban

fajok háborújáról beszélnek és arról, hogy készen kell állni akár erőszakkal is megállítani a bevándorlás jelentette fenyegetést.

A Schild & Vrienden eddig a konzervatív értékek őrzőjének állította be magát. Ez volt az a szervezet, amelynek tagjai Tusnádfürdőn találkoztak Orbán Viktorral, a beszélgetésükről készült videót pedig nyilvánosságra is hozták. Ezen egyébként Orbán többek között azt mondja: „ha Belgium változást akar, álljon fel, és harcoljon”, különben néhány éven belül nagyon más országgá válhat.

A szervezet alapítója és vezetője, a 25 éves Dries Van Langenhove Tusnádfürdőn részt vehetett egy kerekasztal-beszélgetésen is, többek között Kósa Lajossal és Hidvéghi Balázzsal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával, ahol a bevándorlás elutasításáról és a Nyugat összeomlásáról beszélt.

A Schild & Vrienden két éve tavaly nyáron alakult, néhány száz tagja van. A nevüket egy régi flamand csatakiáltás ihlette, és a flamand felkelőkre utal a szervezet egyenruháján szereplő 1302-es szám is. Akkor győzték le ugyanis a francia sereget.

Fotó: Facebook

Belgiumban azért is ismertek voltak, mert többször megtámadták a velük egyet nem értőket. Márciusban például egy, a nyitott határokat népszerűsítő rendezvényt zavartak meg Gentben, ahol összetűzésbe keveredtek az azt szervezőkkel.

Korábban is keveredtek verekedésbe,

a szervezet tagjai önvédelmi edzéseket, egyfajta kiképzést is tartanak,

ami szintén aggodalmat keltett Belgiumban. Dries Van Langenhove ráadásul szívesen fotózkodik fegyverekkel is.

Ő egyébként néhány hónapja meglehetősen baráti interjút is adott a Mandinernek. Ebben többek között arról beszélt, hogy a politikai korrektséget tartja a legnagyobb problémának, hosszasan hangoztatta bevándorlásellenes nézeteit és dicsérte Magyarországot.

Most viszont a flamand köztévének köszönhetően nyilvánosságra kerültek a tagok valódi nézetei. 67 ezer, zárt csoportokban küldött üzenetet és posztot vizsgáltak át,

ebből sokban nyíltan dicsőítették a nácizmust.

A tagok is tisztában voltak vele, hogy bajba kerülhetnek, ha kiderülnek valódi nézeteik. Van Langenhove az egyik posztban azt írta: soha, senki ne készítsen képernyőfotókat a csoport bejegyzéseiről. Egy másikban pedig azt: szalonképesen kell kommunikálniuk, hogy különböző intézményekben kulcspozíciókba kerülhessenek. Arról is írt, hogy elkerülhetetlen a „jó” és a „gonosz” közötti harc, és hogy eljön majd az erőszak ideje.

Dries Van Langenhove és Orbán Viktor
Fotó: YouTube

Miután a súlyosan gyűlöletkeltő üzenetek nyilvánosságra kerültek, Koen Geens belga igazságügyi miniszter bejelentette, hogy az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A Genti Egyetem pedig felfüggesztette Dries Van Langenhove-t, és fegyelmi eljárást is indított ellene.

Van Langenhove egyébként azt állítja: puszta vádaskodásokról van szó, és ők nem rasszisták és nem antiszemiták.

Az is kiderült, hogy a nacionalista Új Flamand Szövetség ifjúsági szervezetének mintegy húsz tagja is benne van a Schild & Vriendenben. Bart De Wever pártelnök azt mondta: megdöbbent, és meg fogják vizsgálni, hogy kizárják-e az érintetteket. Mint mondta:

„nincs helye a pártban a szélsőségességnek és az ilyen gyomorforgató kijelentéseknek”.

A szervezet tagjai korábban fotózkodtak Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkárral is, aki most azt mondta: „Ez nem az én Flandriám”.

Össztűz alatt a menekültek ügyvédje

Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek.

Az ozy.com amerikai hírportál azt latolgatja, vajon átvészelheti-e Kovács Tímea a menekültek ügyvédjeként a Soros Györgyre irányuló kereszttüzet. Merthogy a jogásznő pontosan olyasvalaki, akire a mind inkább nacionalista magyar kormány a „Stop, Sorost” szabta, miután az országból indult el Európába a bevándorlás-ellenes, populista láz, ami Londontól Berlinig mindenütt megremegtette a politikai alapokat.

De a következmények a magyaroknál a legkeményebbek, mert Orbán Viktor úgy állítja be, hogy megvédi a nemzetet a külföldi fenyegetéstől. A hatalom most fokozza erőfeszítéseit, hogy érvényt szerezzen az új jogszabálynak, pedig évtizedeken át örömmel látta a Nyílt Társadalom Alapítványt. Kovács Tímea azt mondja, a tömegtájékoztatás és a politika olyan képet fest, mintha az országnak nem is lenne más gondja.

A Political Capital egyik elemzője szerint a törvény célja leginkább az, hogy elhallgattassa az ellenkező hangokat. Hiszen alig jönnek migránsok, ám az már más kérdés, hogy mi lesz az ügyvéddel, aki az ilyen embereknek segít. Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek. Ám félő, hogy célpont lesz az új szabályozás (Stop Soros) alapján, főként mivel sokat szerepel a sajtóban. Azon kívül előnyben részesíti a személyes találkozásokat az ügyfelekkel és kitudódott, hogy a magyar kormány nemrégiben egy izraeli céget bérelt fel, főként Sorossal kapcsolatban álló civilek lejáratására. A hangfelvételeket a Fidesz felhasználta tavasszal, a kampány hajrájában.

A jogászt az aggasztja, hogy egy sor ember agyát megfertőzte a záporozó migránsellenes hivatalos retorika. Ezeknek az embereknek azt üzeni, hogy bárkiből lehet menekült, de akkor is vannak emberi jogai. Ezt sokan megtapasztalták 1956 után. Szóval az ilyesmi mindenkivel megeshet.

„Kémper”: a cél a bíróságok elleni hangulatkeltés?

Nagy a veszélye annak, hogy manipuláltan fogják feloldani a titkosítás alól a „kémper” iratainak egy részét, hogy a bíróság ellen hangolják a közvéleményt – mondta Szilvásy György a Független Hírügynökségnek. A jogerősen felmentett volt titokminiszter egyébként még nem látta a május végén kihirdetett ítélet írásba foglalt változatát.

Hét éve és később is azt kérték a vád alá helyezettek és védőik, hogy hozzák nyilvánosságra az úgynevezett kémper iratainak minél nagyobb részét, hogy mindenki számára kiderüljön az igazság – emlékeztetett Szilvásy György volt titokminiszter, akit Galambos Lajos és Laborc Sándor egykori nemzetbiztonsági hivatali főigazgatókkal és egy magánszeméllyel együtt 2011-ben vádolt meg az ügyészség kémkedéssel.

Tavaly ősszel

a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat,

ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be az ügyészség. Május végén a Kúria elutasította ezt. (A viszontagságos eljárásról bővebben itt írtunk.)

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság – írtuk egyebek között az ítélethirdetésről.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) már ekkor bejelentette, hogy elkezdik az iratok felülvizsgálását a nyilvánosságra hozatal érdekében. Most pedig a LÜ utasítására a Központi Nyomozó Főügyészség azt kérte a titkosszolgálattól, hogy vizsgálják felül a keletkezett iratok minősítését.

Az ügyészség ugyanazzal érvel most, mint az elmúlt hét évben a vádlottak és védőik mindvégig:

„a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében”

van szükség a titkosítás alól mentesíthető információk megismerhetőségére.

Akkor lehetetlennek és indokolatlannak tartotta az ügyészség ezt a kérést – mondta most a Független Hírügynökség megkeresésére Szilvásy György. Pedig azonnal kiderült volna, hogy az éppen az általuk elvégzett belső vizsgálat eredményét tálalta újra a vádhatóság úgy, mintha ők lettek volna a felbujtói a „kémkedésnek” – fűzte hozzá.

Az egykori tárcavezető szerint a pálfordulás oka egyértelműen az, hogy mivel jogilag már nincs semmilyen lehetőség az ügyet fenntartani, az iratok egy részének nyilvánossá hozatalával szeretnék elérni, hogy kormányzat „szakértők”

felhergeljék a közvéleményt: rossz ítéletet hozott a bíróság.

(Szerinte egyébként ez része lesz annak az általános támadásnak, amely a bíróságok függetlensége ellen zajlik a kormány részéről.)

Az eddigi tapasztalatok alapján okkal kell tartani attól, hogy ennek érdekében manipulatívan válogatott információk kerülnek napvilágra – válaszolta a FüHü kérdésére Szilvásy. Ez ellen nem tudnak védekezni, szerinte azzal az eszközzel nem fognak élni, hogy az egyértelműen féloldalas tartalmak másik részét – ha azok maradnak titkosítva – ők mondják el.

Mint mondta, az elmúlt években az ügyészség lényegében mindent elárult a per tartalmáról, csak éppen

hamis összefüggésben tálalva a közvélemény előtt.

Így arról is értesülhettünk, hogy kezdetben még az volt a vád, hogy az energiaszektort akarták átjátszani az oroszok kezébe – magyarázta. „Lehet, hogy jókat fogunk mulatni” – mondta ironikusan Szilvásy.

Ehhez hozzátartozik, hogy a kúriai tanácselnök május végén a nyilvános ítélethirdetésben részletes indoklásban olyan részleteket is elmondott, amelyeket korábban ők minősítettnek gondoltak, tehát ennek alapján könnyebb lesz az ő védekezésük az esetleges szelektált titokfeloldás után – hívta fel a figyelmet Szilvásy.

Végleges álláspontjukat akkor fogják tudni kialakítani, ha megismerik a szóban elmondott ítélet írásba foglalt változatát, mert a kettő nem feltétlenül egy az egyben ugyanaz. A leirat elkészült, de ők szeptemberben fogják megtekinteni, és ekkor kérhetik a minősítés alól mentesített rész(ek) átadását számukra (ami egyébként törvényi kötelessége a bíróságnak). Mert elképzelhető – folytatta Szilvásy -, hogy a leírás során a szóbeli ítéletet a bíróság kiegészítette a változatlanul titkos részekkel.

Ez lehet az MTA átalakításának modellje?

Egy új bizottság döntene a kutatóintézetek finanszírozásáról, amelybe hét-hét tagot delegálna az Akadémia és a kormány. A kommunikáció szerint ez a német modell átültetése, csakhogy van egy óriási különbség: a németországi, hasonló funkciójú Max Planck Társaságnak szenátusában jelentős kisebbségben vannak a kormány emberei.

Lapinformációk szerint egy újonnan felállított, 7+7 fős bizottság dönthetne a jövőben az MTA kutatóintézeteinek pénzeiről. Az erről szóló tárgyalásokat az Akadémia is megerősítette egy közleményben, amelyben azt írják: az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való tárgyalások „olyan irányban haladnak, hogy

az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná.”

A közlemény szerint az Akadémia vezetői biztosítani szeretnék többek között az intézethálózat eddigivel azonos finanszírozását, azt, hogy „személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai”, szerződés szerint folyósítsák az odaítélt támogatásokat, szabad legyen a témaválasztás és hogy „a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.”

A kormány most azt kommunikálja, hogy az új bizottság a német Max Planck Társaság mintájára állna fel. Ez a társaság számít az egyik legnagyobb presztízsű tudományos intézményhálózatnak Európában, csakhogy van egy komoly eltérés a működése és a magyar terv között.

A Max Planck Társaságot irányító szenátusban jelentős kisebbségben vannak a kormány delegáltjai.

A szenátus összetételének szabályozása szerint állandó tagjai a társaság elnöke és főtitkára, a tudományos tanács elnöke, a három szekció vezetője és mindháromtól egy-egy küldött, valamint az üzemi tanács elnöke. Mellettük a szenátusnak van legalább 12 és legfeljebb 32 választott tagja – ők a tudományos, gazdasági, politikai élet vagy a média elismert szakemberei közül kerülnek ki, van köztük nagyvállalati vezető, volt köztársasági elnök és segédpüspök is.

A szövetségi és tartományi kormányok pedig legfeljebb öt tagot delegálnak – ők miniszterek vagy államtitkárok lehetnek. A jelenlegi szenátusba egy tagot küldött a szövetségi kormány, a többi négy tartományi szakminiszter.

Emellett vannak még tiszteletbeli tagok és állandó meghívott vendégek is, de az egyértelműen látszik: a Max Planck Társaságnál a tudósok könnyen felülírják a kormány bármilyen elképzelését. A magyar tervezet szerint viszont, ha valóban egyenlő arányban lesznek a bizottságban a kormány és az MTA küldöttei, akkor a kormány jóváhagyása nélkül semmiről nem lehetne majd döntést hozni.

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Hiába ömlik a kormánypropaganda, a közönség inkább a valódi hírekre kíváncsi

A Hír TV visszafoglalása után újraindulhat a Magyar Nemzet, vagyis újabb csatorna öntheti majd a kormánypropagandát. A hír kapcsán megnéztük, hogy különböző médiumokra hitelesített számok alapján mennyien kíváncsiak, hányan kapcsolnak vagy kattintanak oda.

Kezdjük a tévékkel. A fő célcsoportnak tekintett 18-49 éves korosztályban az RTL Klub évek óta tartó stabil fölénye továbbra is megvan, az egész napos nézettségi átlagot tekintve 5-7 százalékkal vezet a TV2 előtt.

Ha csak a hírműsorokat nézzük: a TV2 szinte mindig kiad egy büszke közleményt, amennyiben valamelyik nap a Tényeket esetleg többen nézik, mint az RTL Klub Híradóját.

Túl sok örömre azonban nincs okuk:

az RTL néhány héttel ezelőtti közleményéből ugyanis az derült ki, hogy az idei év első felében 181 napból az RTL Híradó 164, míg a Tények csupán 17 napon nyert. A teljes nézettséget tekintve ez a szám 123 és 58 – amit az magyaráz, hogy a Tényeket többen nézik az idősek közül.

De nem csak a relatív, hanem az abszolút adatokra is kíváncsiak voltunk, ezért megnéztük, hogy egy, random módon kiválasztott héten, mennyien nézték a két hírműsor legnézettebb heti adását.

A 29. héten alig volt különbség a legnézettebb heti adások között (a teljes lakosságot tekintve): mindkét csatornán a július 18-ai adás volt a legnézettebb, az RTL Híradóra 665 623-an, a Tényekre 664 328-an voltak kíváncsiak. A többi hét adatait is megnézve, a legnézettebb adások általában 650-750 ezer nézőt vonzottak.

De mi a helyzet a kisebb csatornákkal? A TV2 piaci körképe alapján általánosságban azt lehet elmondani, hogy

a két nagy kereskedelmi csatornát az ugyanezen két cégcsoport tulajdonában tartozó egyéb tévék követik a nézettségi rangsorban:

a Film+, a Mozi+, a Cool, a Super TV2 és az RTL II közé csak az M4 Sport tud beférkőzni, majd őket követi a Comedy Central, a Viasat3 és az AXN. Ezután jön csak a közmédia hírcsatornája, az M1, az ATV és a Hír TV pedig ennél is jóval hátrébb van a rangsorban a 18-59 éveseket nézve (a TV2 Csoport őket tekinti célcsoportnak, így a körképet is ez alapján készítik el), nem beszélve az Echo TV-ről. A teljes lakosságot tekintve jobban szerepel a Duna TV és az ATV.

Ezeknél a csatornáknál néhány tízezer, a nézettebb műsoroknál 100 és 200 ezer közötti nézőszámról beszélhetünk, a 300 ezres szám túllépése már kiemelkedő sikernek számít. (Ez egyébként az ATV magazinműsorainak többször is sikerült idén.)

És hogy a Hír TV visszafideszesítése mennyi nézőt is érint? Az Index konkrét számokat is szerzett: három napot néztek meg, június 6-ot, 13-at és augusztus elsejét (vagyis a hatalomátvétel napját). Ezek szerint a fél hetes Híradót nagyjából 20 ezren, Kálmán Olga Egyenesen című műsorát pedig 56402-en illetve 51953-an nézték, a helyére lépő Magyarország Élőbent 39640-en. A nyolc órás Híradó nézettsége is 50 ezer körül volt.

Nézzük, mi a helyzet a hírportáloknál – fontos megjegyezni, hogy

csak az országos híroldalakat néztük meg,

a regionálisakat, amelyek túlnyomó többsége szintén kormányközeli, nem. Itt auditált adatokra tudunk támaszkodni. Négy, szintén random módon kiválasztott napot néztünk meg, az egyszerűség kedvéért táblázatba foglaltuk a számokat.

Két alapfogalmat azért érdemes tisztázni: a valós felhasználó (real user, RU) azokat jelenti, akik odakattintanak az oldalra, az oldalletöltés (page impression, PI) pedig az oldalon végrehajtott összes kattintást. Utóbbi szám azért jóval magasabb, mert egy-egy felhasználó akár naponta többször is ellátogathat egy oldalra, illetve egy-egy alkalommal több cikket is elolvashat.

augusztus 7.

augusztus 6.

július 27.

július 17.

RU PI RU PI RU PI RU PI
Index 721378 6331611 727601 6294049 699791 5749179 684063 6594884
Origo 634765 4798455 668040 4914898 620520 4953796 615295 4162017
24 600546 2105958 634593 2219459 723995 2336589 649966 2255602
HVG 333675 1176608 304377 1105493 442701 1438810 321975 1173355
444 298157 1199015 277057 1099656 252982 1005773 262865 1050012
Zoom 106569 216594 102233 195448 144861 251625 153868 235624
Pesti Srácok 31708 101726 34100 96726 37649 114251 23828 83851
888 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Ripost n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Blikk 481465 2688130 489854 2827648 415562 2263395 470478 2420957
Bors 107049 388461 107030 393986 83749 364001 113413 441387

Vagyis

a legnépszerűbb online újság továbbra is nagy fölénnyel az Index,

amelyet az Origo követ – már ha az oldalletöltések számát nézzük, az egyedi látogatókat tekintve ugyanis szoros versenyben vannak a folyamatosan fejlődő 24-gyel. Utánuk a Blikk, majd a hvg.hu (náluk hozzá lehet még tenni, hogy a hetilap 30 ezer fölötti példányszámban fogy) és a 444 következik. Leszakadva követi őket a Zoom és az erősen ingadozó számokat mutató Bors, a Pesti Srácokat pedig már közepes méretű oldalnak is nehezen lehetne nevezni.

Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy hányan nézik meg egy-egy nap a Ripost vagy a 888 oldalát, az ő adataik azonban nem szerepelnek a listában. A Ripostról néhány hónappal ezelőtti adatokat találtunk, azok alapján a Borshoz hasonló számokat produkált. A 888 néhány hónapja azt írta, 70-80 ezer egyedi látogatójuk van egy nap – de bizonyítékkal nem szolgáltak.

A nyomtatott napilapoknál a MATESZ adataira lehet támaszkodni. Az elérhető legfrissebb számok ugyan hónapokkal ezelőttiek, akkor a Népszavából nagyjából 20 ezer, a Magyar Nemzetből 13 ezer példányt adtak el. A Magyar Idők nem auditáltatja magát, de szakmai becslések szerint 10 ezernél kevesebbet adhatnak el belőle. Nem véletlen tehát, hogy a hírek szerint meg is szüntethetik, ha újraindul a Magyar Nemzet.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy

a bulvárlapok közül jóval több fogy:

A Blikk 96 ezer, a Bors 53 ezer fölötti példányszámot produkált. A Ripostról itt sem voltak adatok.

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

A politológus elküldené balra a Jobbikot

Deák Dániel szerint a Jobbik végleg szakítani akar nemzeti jobboldali identitásával, és a balliberális oldalon keres magának helyet. A politológus, aki – nem mellesleg – a Figyelő munkatársa, a közmédia M1 csatornáján mondta mindezt vasárnap reggel.

Odakint hőségrekodrok dőlnek, kérdés, hogy ilyen rendkívüli időjárási körülmények között, amikor a vörös kód is érvénybe lép, a legalkalmasabb arra, hogy a Jobbik tervezett stratégiáját megtárgyaljuk. Aki teheti, valamelyik hűs tó vízében hűti magát, a többiek pedig, akik nem ennyire szerencsések, megpróbálják túlélni ezeket a kánikulai napokat.

De jó, legyen, engedjünk az M1 és Deák Dániel politilógus (Figyelő) akaratának, és jobb híján beszéljünk a Jobbikról. Deák szerint a Jobbik vezetése nem vonta le az április 8-i országgyűlési választás tanulságait, és tovább folytatja azt a néppártosodásnak nevezett irányvonalat, amelynek köszönhetően folyamatosan csökken a párt támogatottsága. A támogatottság csökkenése valóban mérhető, ám minden más, amit Deák politológus (Figyelő) állít, hibás hipotézis. Deák arra hivatkozik, hogy Sneider Tamás, a Jobbik elnöke „szociális nemzeti néppártot” csinálna a Jobbikból, olyan pártot, amely számára fontosak a szabadságjogok. Deák Dániel mindehhez hozzátette: az, hogy a Jobbik ilyen „balliberális kampányt” kezd el folytatni, azt mutatja, hogy a Jobbik végleg szakítani akar nemzeti jobboldali identitásával és már a balliberális oldalon keres magának helyet.

Deák Dániel tehát úgy gondolja, hogy a szabadságjogok csupán a baloldaliaknak és a liberálisoknak fontosak. Ez azonban tévedés, a szabadságjog minden normális embernek fontos – akár tud erről, akár nem.  Deák Dániel úgy tesz, mint aki nem tudná – ha tényleg nem tudja, tudjuk be annak, hogy a Figyelő munkatársa – hogy a magát kereszténynek és konzervatívnak mondó Fidesz is a liberális oldalról indult. Már amennyiben liberálisnak lehet nevezni, a vallás és az egyházak elutasítását – emlékszünk: csuhások térdre! – vagy az Antall-kormány által meghirdetett trianoni parlamenti emléknapról történő kivonulást.

Nem a Jobbikról szól ez a történet, hanem arról, hogy Orbán és a Fidesz milyennek akarja láttatni a Jobbikot, vagy bármely olyan pártot, amely veszélyes lehet rá. A választás előtt még a Jobbik tűnt a legveszélyesebb ellenfélnek, ezzel magyarázható, hogy a Fidesz által előszeretettel használt karaktergyilkosság rájuk irányult elsősorban. Mostanra Vona Gábor egykori pártja csak árnyéka önmagának, ennek azonban nem az az oka, amit Deák Dániel tudni vél, vagyis, hogy a Jobbik balra indult el.

Ha így lenne, gyomorforgató volna, de távolról sem példa nélküli. Láttunk már ilyet, fordított előjellel. Amikor egy, akkor főként fiatalokból álló párt hirtelen megvilágosodott és rájött arra, hogy nem ateista és liberális, hanem keresztény és konzervatív. Fidesznek hívták azt a pártot.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!