Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1034 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Putyin saját kémeit hibáztatja a villámháború kudarcáért

Két nap alatt akarta elfoglalni Kijevet az orosz elnök – mondta Washingtonban a kongresszusi bizottság előtt a CIA igazgatója. Bill Burns szerint Putyinnak valószínűleg azt jelentették az orosz hírszerzők, amit az elnök hallani szeretett volna. Már több mint két hete tart a háború és eredmény sehol.

Ukrajnában teljes a nemzeti egység az orosz invázióval szemben. Putyin már az invázió előtt megalázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, az FSZB főnökét. Minden bizonnyal azt rótta fel a polgári hírszerzés vezetőjének, hogy nem sikerült puccsot szerveznie Kijevben. Senki se hívta be „a testvéri orosz csapatokat”.

Tisztogatás

Házi őrizetbe helyezték Moszkvában az FSZB ötös számú főosztályának vezetőjét és helyettesét. Szergej Beszeda vezette eddig a külföldi hírszerzést az FSZB-n belül. Nemcsak hogy nem sikerült Ukrajnában támogatókat találnia az orosz invázióhoz, de alábecsülte a nyugati világ reakcióit és a szankciók súlyosságát is. Az FSZB szerint a franciáktól, a németektől, az olaszoktól és a magyaroktól „megértő semlegességet” vártak az ukrajnai invázió után. Arra számítottak, hogy megoszlik a nyugati reakció: a kemény angolszász vonal és a mérsékeltebb francia-német-olasz-magyar irányzat között. Ehelyett egység jött létre a NATO-ban éppúgy mint az Európai Unióban. Még Orbán Viktor is beállt a sorba pedig őrá számítottak Moszkvában. Putyin más európai barátai is siettek elhatárolni magukat az Ukrajna elleni orosz inváziótól.

Putyin zsákutcában

Az orosz elnök legnagyobb baja az, hogy nincs forgatókönyve a politikai megoldásra Ukrajnában – mondta Bill Burns, a CIA igazgatója. Nincs a láthatáron ukrán Kádár János vagy Jaruzelski. Az idő nem az oroszoknak dolgozik. Putyin óriási kockázatot vállalt az ukrajnai invázióval és nem készített B tervet. Így akaratlanul is létrehozta a Nyugat egységét Oroszországgal szemben, és a szankciók drámai következménnyel járnak az orosz életszínvonalra. Ez aligha tesz jót Putyin népszerűségének. Egyetlen igazi szövetségese maradt: Kína. Peking cinikus józansággal ki is használja Oroszország szorult helyzetét: kedvező áron juthat energiához és nyersanyagokhoz. Közben pedig a Global Times, a kommunista párt angol portálja nyíltan örvendezik azon, hogy az európai háború miatt mind több külföldi befektető keresi fel Kínát, ahol békés, nyugodt körülmények között vállalkozhat és juthat tisztes profithoz.

Mi lesz Ciprus gazdaságával oroszok nélkül?

Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.

100 milliárd eurót fektettek be az oroszok az 1,2 milliós Cipruson 2020-ban. Ez a külföldi befektetések egynegyede volt. A Szovjetunió bukása után az új rendszer haszonélvezői jelentős részben Ciprusra hozták „a szürke zónából” származó pénzüket. Az egykori Jugoszlávia vezetői is hasonlóképp cselekedtek: Szlobodan Milosevics például bőrönd számra hozta a pénzeket, melyeket azután ciprusi bankokban helyezett el emlékeztet a Politico. Brüsszel és Washington figyelmeztetésére Ciprus sokat változott e téren az elmúlt évtizedben, de most a gyors váltás mégiscsak nagyon komoly gondokat okozhat. Ciprus támogatott minden uniós szankciót, de ennek ára van: korróziós folyamat indulhat be a gazdaságban. A bank szektorban óriási vagyonokat fagyaszthatnak be: öt orosz oligarcha például az uniós fekete listáról Cipruson is nagy pénzeket fektetett be.

A ciprusiak ezért sem nagyon lelkesedtek azért, hogy Oroszország bankjait levágják a SWIFT rendszerről. Végül belementek, de tartanak a következményektől. Nem véletlenül: az oroszok ugyanis megpróbálják Cipruson keresztül kijátszani a szankciókat. A VTB állami óriás orosz bank például egy pillanat alatt eladta részvényeit a ciprusi RTB bankban ciprusi állampolgároknak. Most várják ennek a tranzakciónak az engedélyezését az uniós bankfelügyelettől. A VTB az egyik olyan orosz bank, melyet levágtak a SWIFT rendszerről.

A szolgáltató szektor a ciprusi gazdaság 80%-át teszi ki

„Ciprus gazdaságát aránytalanul nagy mértékben sújtják a szankciók Oroszország ellen”- nyilatkozta a szigetország pénzügyminisztere a Politiconak.

„Idén egymillió turistára számítottunk Oroszországból és Ukrajnából , ez az idegenforgalom 20-25%-a” – panaszkodik Konsztantin Petridesz pénzügyminiszter. Aki abban reménykedik, hogy a háború Ukrajnában hamarosan végetér.

„Ha ebben a hónapban vége lesz, akkor nincs gond. Ha viszont elhúzódik, akkor nem jöhetünk jól ki belőle.”

A ciprusi bankrendszer nem inog meg az oroszok elleni szankciók miatt – hangsúlyozza a pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy az Arany Útlevél program végetért 2020-ban Cipruson. Ez sok orosz oligarchának adott ciprusi vagyis uniós útlevelet cserébe komoly befektetésekért. Ciprus több mint 7 milliárd euróhoz jutott ily módon.

Ciprus bankjainak lehetőséget is jelent, hogy már van tapasztalatuk abban: miképp kezeljék a szankciók által sújtott oroszokat. 2018-ban az USA és Nagy Britannia már komoly szankciókat jelentett be, és fekete listák készültek Putyin embereiről. Cipruson jelenleg körülbelül egymilliárd euró értékű orosz pénz van a bankokban. Ez gyanakvásra adhat okot külföldön, ahol tudják, hogy az oroszok már évtizedek óta előszeretettel használják a ciprusi bankokat. Miután ebben a szférában a bizalom a legfontosabb, ezért a ciprusi bankoknak óvatosan kell lavírozniuk különben a szankciók áldozataivá válhatnak – nyilatkozta Demetriádész egykori jegybank elnök a Politiconak.

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

„A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

„A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

„Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

CIA főnök: Putyin két nap alatt akarta bevenni Kijevet

Putyin frusztrált és dühös, mert nem vált be a terve – mondta a washingtoni kongresszusban Bill Burns. A CIA igazgatója szerint az orosz hadseregnek 48 órán belül el kellett volna foglalnia az ukrán fővárost.

Már majdnem két hét telt el, és az orosz csapatok még meg sem kezdték Kijev ostromát. A CIA szerint 2-4000 orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban.

Putyin alábecsülte mind az ukránok ellenállását mind pedig a Nyugat reakcióját – hangsúlyozta Bill Burns. Aki elmondta, hogy minden nap megosztják az információkat az ukránokkal, akik ennek alapján jól tájékozódnak az orosz csapatmozgásokról.

Mi lesz ezután?

A CIA értékelése szerint Putyin egyelőre nem képes elérni célját: Kijev elfoglalását és egy oroszbarát kormányzat létrehozását.

Csúnya hetek jönnek

Ezt jósolta a CIA főnöke, aki szerint Putyin mindenáron el akarja érni a célját, és ezért a jövőben egyáltalán nem kíméli majd a polgári lakosságot.

„Putyinnak épp az a legnagyobb problémája, hogy nincs politikai megoldása a válságra”

– hangsúlyozta a CIA igazgatója. Megerősítette, hogy Putyin Szíriából hoz harcosokat, akik kíméletlenségükkel tették magukat hírhedté amikor az oroszok mellett harcoltak a polgárháborúban. Aleppo városát az orosz légierő és a tüzérség szinte porig rombolta, majd a szír elit alakulatok elvégezték a piszkos munkát a másfél milliós városban. Putyin csecsen különítményt is bevet Ukrajnában. A csecsenek is hírhedtek arról, hogy semmiféle emberi normát nem tartanak be a háborúban.

Putyin kitart a célja mellett

A CIA igazgatója után a titkosszolgálatokat összefogó National Intelligence szervezet főnökasszonya megerősítette a washingtoni kongresszus előtt, hogy „elemzőink szerint Putyint nem tartja vissza sem az ukrán ellenállás sem pedig a nyugati szankciók. Tovább megy előre vagyis eszkaláció várható”- jelentette ki Avril Haines.

Biden elnök, aki bejelentette az orosz olaj embargót, hangsúlyozta: Putyin nem győzhet!

„Putyin elfoglalhat egy-két várost, de egész Ukrajnát nem!”

– jelentette ki az Egyesült Államok elnöke.

Az USA 350 millió dolláros fegyver szállítmányt ígért Zelenszkij ukrán elnöknek. A CIA igazgatója közölte: ennek a legnagyobb részét az ukránok már megkapták. Az Egyesült Államokból egy olyan repülőtérre szállították a fegyvereket, amely közvetlenül a
lengyel-ukrán határon van. Innen vitték tovább Ukrajnába, ahol a hadsereg már használja is az amerikai tank és légelhárító rakétákat az orosz inváziós csapatokkal szemben.

Jurij Bojko Putyin jelöltje Ukrajna élére

Az orosz hadjárat legfőbb célja az, hogy Ukrajna vezetői Oroszországhoz lojális politikusok legyenek. Olyanok mint Janukovics, akit népi mozgalom távolított el Ukrajna éléről. 2014 óta nyugatbarát vezetői voltak Ukrajnának, és ez mindinkább zavarta Putyint, aki a szomszédos országot éppúgy biztonsági zónának tekinti mint Fehéroroszországot, ahol a Moszkvához lojális Lukasenko az elnök már hosszú évek óta.

Zelenszkij elnök azért vált Moszkva fő ellenfelévé, mert sürgette hazája NATO és uniós tagságát. Ezen túlmenően megállapodni készült az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikaiak támaszpontokat kapnának Ukrajnában. Az orosz vezérkar szerint ezek a támaszpontok fenyegetést jelenthetnének Oroszország biztonsága szempontjából. Putyin azért akar új vezetést Ukrajnában, hogy semmiképp se kapcsolódjon a szomszédos ország a Nyugathoz hanem Moszkva hű vazallusaként viselkedjen.

Ki lesz az ukrán Kádár János?

Jurij Bojko alkalmas erre a szerepre. Az ukrán politikus a legutóbbi választáson 11%-ot szerzett, és így nem került be a második fordulóba. Ez egyben azt is jól mutatta, hogy Putyin embere milyen támogatásra számíthat, ha demokratikus választásokat rendeznek. Senkinek sem lehetett ugyanis kétsége Jurij Bojko lojalitását illetően. A Moszkvában végzett vegyészmérnök gyakran járt az orosz fővárosban azt követően is, hogy 2014 után félig meddig hadiállapot alakult ki Ukrajna és Oroszország között.

A Bellingcat ügynökség, mely titkosszolgálati információkra alapozza híreit, úgy tudja, hogy Putyin „békejavaslata” expressis verbis tartalmazza azt a kitételt, hogy Kijevben Jurij Bojkonak kell lennie az elnöknek vagy a miniszterelnöknek. Bojko maga tagadja ezt, de Moszkva szavahihetősége oly minimálisra csökkent, hogy kevesen adnak hitelt az oroszbarát ukrán politikus cáfolatának. Bojko mellett felmerült Viktor Medvescsuk oligarcha neve is, de a dúsgazdag vállalkozó – politikus nem különösebben népszerű honfitársai között. Akárki vállalja el Putyin kijevi helytartójának szerepét, nem lesz könnyű dolga hiszen Zelenszkij elnöknek sikerült csaknem teljes nemzeti egységet teremtenie az orosz invázióval szemben. Miután az orosz hadjárat teljes gazdasági csődöt eredményezhet mind Ukrajnában mind pedig Oroszországban, így az ukrán Kádár Jánosnak nem lesz pénze arra, hogy megvásárolja honfitársait. Akkor pedig Putyinnak marad egy több mint negyven milliós ország megszállása, amely nem kicsit űnik soknak a 142 milliós Oroszországnak, melyet a nyugati szankciók már most padlóra küldtek.

„Nincs jó forgatókönyv Oroszországnak”

A nyugati szankciók hosszú évekre teszik tönkre az orosz gazdaságot – jósolta a Der Spiegel tudósítójának Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor.

„Az orosz üzletemberek többsége nem számított háborúra Ukrajnában. Sokkolja őket ami történik. A Szovjetunió bukása után ezek az üzletemberek létrehoztak jövőre irányuló korszerű vállakozásokat, most attól félnek, hogy mindennek vége. Egész eddigi munkájuk eredményét lehúzhatják a vécén. Attól félek, hogy igazuk van, nincsen jó forgatókönyv.”

30-40% is lehet az éves infláció

Ezt jósolja Szonyin professzor, aki Moszkvában a közgazdasági egyetem rektorhelyettese volt, de 2014-ben kénytelen volt távozni posztjáról. (Putyin abban az évben foglalta el a Krím félszigetet).

Azóta a chicagói egyetemen tanít, de most egy évre hazalátogatott Oroszországba. Putyin támadása Ukrajna ellen őt is meglepte. Szerinte évekre elhúzódhat a konfliktus Ukrajnában és maradnak a nyugati szankciók is. Melyek stagnálást idéznek elő, de még valószínűbb a visszaesés. A legrosszabb az infláció, mely elérheti a 30-40%-ot is évente – destabilizálva az egész orosz gazdaságot.

„A nyugati szankciók máris hatnak: hosszú sorok kígyóznak a bankautomatáknál, mert az emberek féltik a pénzüket. Sok bank nem is működik. Az én bankom, a VTB például nem ad ki pénzt. Közben a dollár árfolyama egyre feljebb kúszik: egy hete 78 rubel volt, most pedig 125-130! Már persze ahol még lehet dollárt kapni. Ez összezavarja az embereket.”

 Dehát Oroszország 600 milliárd dolláros devizatartalékot gyűjtött össze a háború előtt?

„Ez igaz, Oroszország pénzügyileg stabil volt a háború előtt. De a szankciók nagyon gyorsan kikezdték a Nemzeti Bankot és a nagy kereskedelmi bankokat. Nagy pénzügyi rendszert ilyen gyorsan még nem sújtottak súlyos szankciók. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem sújtotta szankciókkal Oroszországot. De milyen az, ha jüanban fizetnek egy orosz kereskedőnek? Olyan pénzben, melynek az árfolyamát a kínai kormány manipulálja!

Ennél is súlyosabb következménye lesz annak, hogy a nyugati szankciók a modern technológiára is vonatkoznak. Ez hosszú évekre megbéníthatja az orosz gazdaságot”- nyilatkozta Konsztantyin Szonyin közgazdász professzor Moszkvából a Der Spiegelnek.

Orosz kémfőnök: nem hideg háború van hanem meleg

Szergej Nariskin szerint tévednek Nyugaton amikor új hidegháborúról beszélnek hiszen az oroszok számára ez nagyonis meleg háború, mert a „hazáról van szó”. Az orosz hírszerzés főnöke saját szervezetének honlapján fejtette ki a véleményét.

Nariskin szerint „Ukrajna lakói maguk dönthetnek a sorsukról, de az már egy másik Ukrajna lesz!”

Ezzel megerősítette azt, hogy Putyin új vezetést akar Kijevben, amelyik „együttműködik Moszkvával”. Szergej Nariskint Putyin nyíltan megalázta a Védelmi Tanács ülésén, ahol megtárgyalták az Ukrajna elleni támadást. Vajon miért? Az orosz hírszerzésnek kellett volna megtalálnia azokat a tábornokokat az ukrán hadseregben és titkosszolgálatokban, akik „barátként” üdvözlik az orosz tankokban érkezőket. Sem Jaruzelski tábornokot sem pedig Kádár Jánost nem sikerült találnia az orosz hírszerzésnek – legalábbis eddig. Holott Putyin állítólag már réges-régen elhatározta a beavatkozást Ukrajnában. Csakhogy olyan belső puccsot akart Kijevben, melyet azután támogattak volna „a testvéri orosz erők”. Ehelyett nemzeti egység jött létre Zelenszkij elnök mellett.

Zsirinovszkij szinte napra pontosan megmondta a katonai beavatkozást

Az orosz szélsőjobb vezére, aki minden fontos kérdésben Putyint támogatja, már tavaly decemberben jelezte, hogy februárban megindulhatnak az orosz csapatok Ukrajna ellen. Putyin rábízta a kiszivárogtatást, de akkor még tárgyalt az amerikaiakkal. Kissinger egykori külügyminiszter ugyanis a finnesítést javasolta Ukrajna számára. Ez azt jelenthette volna, hogy Ukrajna belső rendje demokratikus maradhatott volna, de vállalnia kellett volna azt, hogy területén nem helyeznek el nukleáris támadó fegyvereket. Kissinger elképzelését  akkor senki sem vette komolyan: nemcsak Putyin, de sem az amerikai külügy sem pedig Ukrajna nem fogadta el. Blinken külügyminiszter kijelentette: nincs miről tárgyalnunk! Putyin belelépett az amerikai csapdába, és megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke nem véletlenül volt oly kényszeredett a Védelmi Tanács ülésén. Világosan látnia kellett, hogy belső puccs híján az orosz csapatoknak meg kell ostromolniuk Kijevet. Ez viszont oly sok áldozattal járhat, hogy szinte lehetetlenné teszi a politikai stabilizációt Ukrajnában. Putyin lehet, hogy nemcsak a demokrácia sírját ássa meg Ukrajnában, de a sajátját is. Nicolae Ceausescut és feleségét olyan különleges bíróság ítélte halálra, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés feje volt Romániában.

Mérlegen a szankciók és a lábonlövés

Míg az európai és brit külügyminiszterek Brüsszelben egyeztetnek mimilyen segítségre lenne szüksége Ukrajnának, mivel lehetne Oroszországot erősebb prés alá helyezni addig az ukrán bankárok, elemzők és közgazdászok összefogtak azon szankciók listájának kidolgozásán, amelyeket még nem vezettek be, de jelentős mértékben sújthatják Oroszországot, és visszavonulásra kényszeríthetik Vlagyimir Putyin orosz diktátort.

Nem állítják, hogy az intézkedések csak egyirányú nehézségeket jelentenek, csupán az oroszoknak okoznak nehézségeket, elismerik ez a szankciókat alkalmazó országoktól is jelentős áldozatvállalást követelnek. „De a nap végén a pénz csak pénz.”

„Putyin nem hagyott nekünk más választást. Ha ma nem tesszük meg, amit meg kell tennünk, holnap még nagyobb árat kell fizetnünk.”

Persze az alábbi lista csupán a saját szempontjaik szerinti prioritás helyezik előtérbe, de annyiból mégis érdemes az átolvasásra, hogy meddig vagyunk hajlandóak elmenni az ártatlan emberéletek védelmében és mikor lép be az ésszerűség mérlegelési kényszere.

Ugyanakkor egyöntetű a vélemény: a szankciók akár véget is vethetnek Putyin hatalmának, De a háborút ukrajna már nem nyerheti meg.

„Maximalizálja a nyomást pénzügyi szankciókkal:

  1. A SWIFT-letiltás és az SDN-megjelölés kiterjesztése az összes bankrendszerre.
  2. Teljes tiltás Visa és MasterCard által.
  3. A FATF-nek feketelistára kell helyeznie Oroszországot és Fehéroroszországot is.
  4. Az összes orosz értékpapír törlése a globális tőzsdékről, eltávolítása az összes befektetői indexről, Oroszország leválasztása a globális értékpapírokról, valamint a devizaelszámolásról és értéktárakról.
  5. Átfogó tilalom az Egyesült Államok és az EU nyugdíjrendszerei számára, hogy orosz eszközöket tartsanak.
  6. Átfogó tilalom bármely orosz szervezet számára, hogy külföldön gyűjtsön forrást.

Terjessze ki az orosz tisztviselőkre és oligarchákra vonatkozó összes meglévő szankciót a családjukra. Küldje haza a szankcionált oroszok gyermekeit és feleségeit az EU-ból és az Egyesült Államokból. Minden meglévő vagyont el kell kobozni.

Vagyonelkobzás minden szankcionált orosz számára az EU-ban és az Egyesült Államokban. Ennek ki kell terjednie a kriptovaluta pénztárcákra is, beleértve a svájci „kriptoboltokat”.

A jelenlegi szankciók listája a duma összes tagjára (beleértve a jövőben megválasztott tagokat is), a magas rangú kormányzati tisztviselőkre és a 100 legjobb oligarchára bővül.

A G7-eknek nyomást kell gyakorolniuk az Egyesült Arab Emírségekre és más globális pénzügyi központokra, hogy biztosítsák a szankciórendszer betartását világszerte.

Nincsenek globális pénzügyi szolgáltatások orosz és fehérorosz állampolgárok számára: a meglévő számlákat le kell zárni, és nem lehet új számlát nyitni bankokban, brókereknél és elektronikuspénz-kibocsátó intézményekben. Eszközbeszerzési tilalom, beleértve az ingatlanokat is. Minden meglévő eszközt be kell fagyasztani.

Az orosz és fehérorosz állampolgárok számára tilos utazás és oktatás: utazási és vízumtilalom minden útlevéllel rendelkező számára, törölje az összes diákvízumot és kérje távozását. Az Oroszországba visszatérő oroszok készpénzkorlátja 2.000 USD.

Nincsenek kiskapuk az „arany útleveleken” keresztül: tiltsák be a jövőbeni arany útleveleket, vonják vissza a meglévőket a szankcionált személyek és családjaik számára.

Nincs nemzetközi kereskedelem Oroszország és Fehéroroszország számára: olaj- és gázembargó, katonai export, általános tilalom a nyugatról Oroszországba irányuló exportra (vegyi termékek, mezőgazdasági vetőmagok, élelmiszerek és italok, gyógyszeripar, ruházati cikkek, elektronika, alkatrészek, gépgyártás, autók és kozmetikumok).

Az Oroszországba irányuló minden technológiatranszfer blokkolása: állítsa le a technológiai berendezések (számítógépek, szerverek, félvezetők, fogyasztói eszközök) nyugati exportját, terjessze ki ezt a nyugati szoftverekre (nincs új telepítés és frissítés, a meglévő licenceket le kell vonni) és a felhőszolgáltatásokra (azonnal le kell állítani) ). Minden szolgáltatásra, például a Google Playmarketre, az Apple Store-ra, a Google Mapsre, az Amazon webszolgáltatásokra vonatkoznia kell ennek a szabálynak, és már nem elérhető Oroszországban.

Az orosz és fehérorosz médiacsatornák és propagandaorientált bloggerek letiltása a Youtube-hoz és más streaming platformokhoz való hozzáféréstől. A globális műholdaknak meg kell tiltani az RT sugárzását.

Tengeri, vasúti és repülőtéri logisztika blokkolása orosz tulajdonú hajók számára: nincs belépés, nincs kikötői szolgáltatás, nincs tankolás.

A szankciókat ki kell terjeszteni minden oroszországi állami tulajdonú vállalatra, amely segíti katonai erőfeszítéseiket: Gazprom, Rosznyefty, Roszkoszmosz, RZhD, Roszatom. Minden EU/USA közös projektet be kell fagyasztani. Nyugaton minden vagyont be kell fagyasztani.

Korlátozza a kiegészítő szolgáltatások nyújtását, amelyek lehetővé teszik a nagy orosz ipar számára:

  1. Biztosítás és viszontbiztosítás biztosítása kockázatokra, fuvarokra és hajókra.
  2. A „Big Four” cégek által végzett könyvvizsgálat.
  3. A G7-eknek nyomást kell gyakorolniuk az „adóparadicsom” országokra azáltal, hogy számlákat nyitnak és új cégeket regisztrálnak az orosz kedvezményezettek számára.
  4. Az EU-ban és Svájcban blokkolni kell a bemutatóra szóló részvények oroszok általi használatát.

Befagyasztja Oroszország és Fehéroroszország SDR-eit az IMF-nél, és használja fel őket egy új ukrajnai programhoz.

Összpontosítson az orosz szuverén és állami tulajdonú vállalatok vagyonának igen széles körben elterjedt befagyasztására, hogy segítse Ukrajnát, hogy a jövőben jóvátételt kapjon Oroszországtól.”

Orosz oligarchák Putyin ellen

Egyre többen bírálják Putyin Ukrajna elleni háborúját azok közül az oligarchák közül, akik az orosz elnök rendszerének haszonélvezői voltak, de most kolosszális veszteségeket szenvednek el.

Mihail Fridman, az Alfa Bank tulajdonosa volt az első, aki felemelte szavát a háború ellen. Fridman maga is Ukrajnában született, ezért jobban átérzi a katonai támadás szörnyű következményeit. Fridman levelében arról ír, hogy ez a válság „két testvérnépet fordít egymással szembe, amelyek évszázadokon át békében éltek egymással.” A levél végén felszólítja Putyint, hogy „vessen véget a vérontásnak!”

Fridman bankár tiltakozását Oleg Deripaska alumínium mágnás és Jevgenyij Lebegyev sajtó cézár követte. Mindketten arra szólították fel Putyin elnököt, hogy vessen véget a háborúnak és tárgyaljon az ukránokkal.

Oleg Tinkov bankár Instagramon üzent az orosz államfőnek mondván

„mindennap ártatlanok vére omlik Ukrajnában. Ez elfogadhatatlan.”

Abramovics Ukrajna oldalán

Putyin kedvenc oligarchája Nagy Britanniában Roman Abramovics volt, akinek birtokát helikopteren kereste fel az orosz elnök amikor hivatalos úton az Egyesült Királyságban járt. Abramovics, a Chelsea VIP páholyában vendégül látta a brit elitet. Aztán szép csendben nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét a Szkripal ügy miatt amikor Putyin parancsára megpróbálták meggyilkolni az orosz hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában. Most az Ukrajna elleni háború miatt Abramovics kénytelen volt búcsút venni a Chelsea futball csapatától. Abramovicsot, aki jelenleg izraeli állampolgár, Zelenszkij ukrán elnök kérte meg, hogy közvetítsen. Putyin egykori kedvenc oligarchája így az ukrán küldöttség tanácsadójaként tűnt fel a béketárgyalásokon Fehéroroszországban.

100 milliárd dolláros veszteség

A Forbes szerint ennyivel lett kisebb az orosz szupergazdagok vagyona. Nem utolsó sorban azért, mert a rubel villámgyorsan veszíti el az értékét amióta Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Sok oligarcha vagyonát befagyasztották a nyugati államokban, ingatlanjaik zár alá kerültek. Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy listát állítanak össze Putyin embereinek ingatlanjairól Nagy Britanniában, és lefoglalhatják őket. A Pandora papírokból kiderült, hogy több mint 1500 luxus ingatlan van oroszok kezén Nagy Britanniában. A kormány akkor nem lépett, de most azt ígéri, hogy fog- írja a londoni Guardian.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!