Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1026 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Könnyen halnak az orosz oligarchák

Már tíz fölött jár azon orosz oligarchák száma akik az idén rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes módon távoztak az élők sorából. Furcsa módon rájár a rúd az energiaszektorban meggazdagodott oligarchákra. A vizsgálat (gyorsan) lezárult, felejtse el!

Leesett a lépcsőn, és szörnyethalt Oroszország egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő cégének tulajdonosa, aki Franciaországban élt. Igor Zelenov korábban a Don-sztroj vállalat tulajdonosa volt. Többször is bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, amely nagy csapást mér Oroszországra anélkül, hogy bármilyen eredménnyel is járna.

Február 24-én indította meg Putyin elnök az orosz csapatokat Ukrajna ellen, és az utóbbi időben átvette a főparancsnok szerepet is, de így sem értek el értékelhető eredményt Ukrajnában. Közben viszont Oroszország gazdasága lejtmenetbe került: idén az orosz tőzsde teljesít a legrosszabbul a világon. A szankciók egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas a kőolaj és a földgáz ára a világpiacon. Putyin tehát pénzelni tudta háborúját Ukrajnában.

Legalább egy tucat olyan oligarcha veszítette életét, aki bírálta Putyin háborúját. A legutóbbi híres eset az volt amikor a Lukoil olaj vállalat igazgató tanácsának elnöke “kiesett” egy kórház ablakán Moszkva belvárosában. Az orosz titkosszolgálat emberei dobták ki az ablakon az olajoligarchát, aki nem titkolta: nem ért egyet Putyin Ukrajna elleni háborújával.

És nálunk?

Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében arra buzdította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit vegye rá arra: viseljék a gazdasági válság költségeit legalább részben. Orbán Viktor és Hernádi Zsolt együttműködése ezen az alapon nyugszik: a miniszterelnök kiharcolja a mentességet az uniós szankciók alól, más oldalról

a MOL feltölti a rezsivédelmi kasszát, amely Orbán politikai hatalmának egyik legfőbb alapja.

Matolcsy a parlament gazdasági bizottsága előtt arra is célzott: egyes oligarchák kihasználják az inflációt vagyonuk gyarapítására! Ezt a megjegyzését a Nemzeti Bank elnöke az élelmiszer inflációval kapcsolatban tette vagyis a célszemély Csányi Sándor lehetett. Az OTP főnöke kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Hernádi Zsolttal együtt ők a legbefolyásosabb magyar oligarchák, akiknek a hatalma sokkal kevésbé függ Orbán Viktortól mint azoké a milliárdosoké, akiket a nemzeti együttműködés rendszere tett gazdaggá és hatalmassá.

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként elkísérte Orbán Viktort Katarba is, ahol együtt nézték a világbajnokság döntőjét. Majd pedig együtt vettek részt a katari miniszterelnök  fogadásán.

Mind Csányi, mind Hernádi oszlopa ugyan a nemzeti együttműködés rendszerének, de egyikük sem siet túlságosan nagy kockázatot vállalni Orbán Viktorért.

Aki már megszabadult olyan oligarcháktól mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán, de a Csányi-Hernádi duó más kategória. Velük Orbán Viktornak nemcsak, hogy együtt kell működnie, de bizonyítani kell előttük: érdemes őt támogatni, mert rendszere versenyképes, és profitot hoz az oligarcháknak. Eddig ez így volt, de hogyha már Matolcsy György is rádöbbent, hogy a rendszer nem versenyképes és a válság immár itt van, akkor mindenkinek újra át kell gondolnia a helyzetet, mert Orbán ráparancsolhat Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra, hogy támogassák a düledező rendszert, de Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak ígérnie is kell valamit, mert ők ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik.

Orbán és a rezsi

A miniszterelnök veje, a MOL és a kormányközeli Jellinek Dániel megveszi az Alteo energia céget, amely a hagyományos energia hordozókkal éppúgy foglalkozik mint a megújuló energia forrásokkal.

A három vevő 108 milliárd forintot szán a vásárlásra, az Alteo főnöke ifjabb Chikán Attila. Már a benzinár sapka megszüntetése is mutatta, hogy az Orbán-Hernádi duó uralja az energiapiacot Magyarországon, és ez a tendencia most tovább erősödhet. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos, hogy megoldja Orbán rezsiproblémáját.

A miniszterelnök többször is elmondta, hogy a rezsivédelem lehet, hogy gazdaságilag nem ésszerű, de politikailag nagyon is célszerű.

Magyarán szólva Orbán politikai hatalmának és népszerűségének egyik legfontosabb alapja. Hogy tudja ezt finanszírozni a magyar kormány?

Az uniós energiaszámla 1000 milliárd dollár

Évekig kell ezt a hatalmas összeget fizetnie az uniós tagállamoknak – írja a Bloomberg. Az energia válság csak 2026-ban oldódhat meg. Sok uniós tagállam kormánya nem lesz képes a rezsivédelmet évekig finanszírozni – hangsúlyozza a New York-i portál, amely nem ír Magyarországról, de nyilvánvaló, hogy a rekord inflációval és gyenge forinttal rendelkező ország a Bloomberg szerint abba a csoportba tartozik, amely nem lesz képes a rezsi védelmet finanszírozni.

Csakhogy a közintézményekben már így is hideg van Magyarországon, a családok pedig mind nehezebben gazdálkodják ki a rezsit. Mi lesz, ha Orbán emeli az árat? Egy sor vállalkozás bedőlhet, sok család válhat fizetésképtelenné. Mi marad ilyen körülmények között Orbán népszerűségéből?

Monopol helyzet

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik sajátossága a monopóliumok kialakulása, amely viszont árfelhajtó hatással jár. Ha nincs verseny a piacon, akkor a kormány könnyebben befolyásolhatja az árakat. Csak épp ily módon nem lehet megfogni az inflációt ahogy ez a benzinársapka esetében is kiderült.

Az élelmiszerpiacon a magyar vaj egyes boltokban 1800 forintba kerül, az ír import csak 1300-ba.

Vajon miért? Matolcsy György nevezetes parlamenti beszédében célzott arra, hogy az agrár oligarchák vígan drágítanak a piacon, mert megtehetik. Csak épp a lakosság nem képes megfizetni a felemelt árakat. Orbán egy év múlva egyszámjegyű inflációt szeretne miközben a gazdaságfejlesztési miniszter 27%-os inflációs csúcsot tart valószínűnek jövő tavasszal.

Miért nem kap emiatt a szívéhez Orbán Viktor?

Mert nincs politikai alternatíva, az ellenzék az agyhalál közelében kizárólag önmagával van elfoglalva az ország problémái helyett.

Orbán veje a Gellért szálló új ura

Tiborcz István cége, a BDPST Group vette meg a főváros egyik leghíresebb szállodáját, amely szimbolikus hely is hiszen Horthy Miklós innen startolt a kormányzói székbe.

Kilenc szállodája van már a miniszterelnök vejének. Kétségkívül a Gellért a leghíresebb, de a turai Schlossberger kastély is fontos emléke a múltnak és jelentős szereplője a mai turizmusnak. Eladásának körülményei igen figyelemreméltóak: 200 millió forintért szerezte meg a miniszterelnök vállalkozó szellemű veje miközben az önkormányzat 2,3 milliárd forintra becsülte a kastély értékét. De hát a miniszterelnök jóindulatának megszerzéséért semmi se drága. A HVG kiderítette, hogy a kastély felújítására 1,9 milliárd forintos hitelt kapott Tiborcz István cége, amely időközben lenyelte a kölcsönt nyújtó Gránit Bankot.Vajon mennyiért fűtik a kastélyt?

Két osztrák szálloda Mészárostól került Tiborczhoz

Mondhatnánk azt is, hogy a családban maradt hiszen Mészáros Lőrinc birodalma Orbán Viktor személyes felügyelete alatt áll. Ez a miniszterelnök uralmának pénzügyi alapja – leszámítva a külföldi számlákon elhelyezett összegeket. Amikor Orbán Ráhel Svájcban tanult, akkor szerető édesapja gyakran látogatta őt. A lánya iránti szereteten túl az is motiválta Orbán Viktort, hogy Svájcban van bejegyezve az egykor magyar-orosz tulajdonban álló gázkereskedő cég, a MET. Ennek elnöke, Lantos Csaba többször volt kénytelen cáfolni, hogy Orbán részvényese lenne a cégnek, amely hatalmas pénzeket szakított az energiaválság idején. Lantos Csabát időközben energia miniszterré nevezte ki Orbán Viktor, aki a hibrid gazdálkodás híve: a magán és az állami tulajdon gyakran keveredik, de a haszon az mindig nála marad.

A Tiborcz házaspár Spanyolországban is otthon van

Tavaly az Orbán család tartott attól, hogy vizsgálat indulhat ellenük a villámgyors vagyonosodás miatt, ha a választásokon nem győznek.

Ezért Orbán Ráhel és Tiborcz István Marbellaban kezdett új életet Orbán Viktor unokáival  a spanyol tengerparton, ahol nyugdíjas gengszterek pihenik ki egy dolgos gyilkos élet fáradalmait. Tiborcz István és neje a választási győzelem után hazaköltözött. Ha már a spanyol tengerparton jártak, akkor bevásároltak: megvettek egy négy csillagos szállodát. Állítólag ez volt a kiköltözés oka: ”Hello Spanyolország! Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyerekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet ismerhetnek meg, és már most imádják az új iskolát” – lelkendezett Orbán Ráhel, akinek édesapja gyakran mondogatja a külhoni és a hazai magyaroknak, hogy “az a magyar, akinek az unokája is magyar!”

A spanyol szállodát Tiborcz István cége 9,3 millió euróért vette meg egy időközben börtönbe került helyi “vállalkozótól”. Valószínűleg Tiborcz István is börtönbe kerülhetne, ha egy vizsgálat kiderítené: honnan volt ennyi pénze szállodák vásárlására? Miért adtak neki oly készségesen milliárdos hiteleket a bankok? Talán azért, mert a miniszterelnök veje elintézett valamit Orbán Viktornál?

Nem véletlen, hogy a magyar kormány egyáltalán nem sürgeti, hogy az európai ügyészség kapjon nyomozási jogot Magyarországon is.

A családbarát kormányzat lelepleződése politikai Waterloo lehetne Orbán Viktor számára. Csakhogy a miniszterelnök joggal mutathat rá: nincs vele szemben életképes politikai alternatíva. Addig pedig nyugodtan szerezhet újabb szállodákat az ambiciózus vő, aki most a Gellért szállót újítja fel, ahol egykor Horthy Miklós készülődött a kormányzói szerepre.

“Sújtsák uniós szankciók Orbánt és bandáját!”

Azt követeli a Jobbik elnöke, aki az Európai Parlament képviselője, hogy az Unió hozzon szankciókat Orbán ellen. Szankciókat Orbán ellen! címmel írt egy társas oldalon. Kifejtette, hogy “Az Európai Unió már jó ideje szankciókkal sújtja az orosz vezetést és a hozzá közelállókat. Helyes.

A minap rács mögé került pár korrupt uniós politikus, és a segítőik is. (Ez célzás a
Katargate-re, melynek kapcsán letartóztatták az Európai Parlement szocialista alelnökét is.) Helyes.

De akkor Orbán és a fideszesek miért élvezhetik még mindig a vagyonukat és az európai biztonságot, miközben Európa esküdt ellenségei és orosz ügynökök?” – tette fel a kérdést a Jobbik elnöke. Aki levonja a logikus következtetést:

”Itt az ideje, hogy az Európai Unió Orbánt és bandáját is szankciókkal sújtsa!”

Ironikus, hogy pontosan akkor követeli ezt a szankciót a Jobbik elnöke amikor Orbán Viktor a szankciók ellen rendez nemzeti konzultációt.

Orbán orosz ügynök?

Ez a nyíltan megfogalmazott vád egy magyar ellenzéki párt vezetőjétől azért lehet különösen kínos Orbán Viktor számára, mert az USA elsősorban emiatt elégedetlen a magyar miniszterelnökkel. Ha a Jobbik vezére bizonyítani is tudná, hogy Orbán valóban Putyin ügynöke, akkor ez pompás hivatkozás lenne arra a demokrata adminisztrációnak Washingtonban, hogy miért is akar megszabadulni a magyar miniszterelnöktől.

Orbán a trójai faló szerepet játsza az Európai Unióban, ahol lépten nyomon akadályozza a szankciókat Oroszország ellen. Orbán orosz kapcsolatait vizsgálja a CIA, amely ilyenkor a pénz útját követi. A Gazprombank intézte Putyin nyugati barátainak finanszírozását az utóbbi időben. A brit hírszerzés megszerzett egy listát Putyin nyugati barátairól, akik pénzt kaptak az orosz elnöktől. A britek átadták a listát az amerikaiaknak. Akik a magyar érdeklődésre azt válaszolták, hogy eddig nem találtak érintettséget. Dehát Putyinnak sok listája van. Azonkívül ott van a gázkereskedelmi cég, a Svájcban bejegyzett MET, amely igencsak szépen profitált a földgáz árrobbanásból. Lantos Csaba, akit Orbán a MET elnöki posztjáról helyezett át az energia minisztérium élére többször is cáfolni kényszerült azt, hogy a magyar miniszterelnök részvényes lenne a gázkereskedelmi cégben.

Az amerikaiaknak feltehetően vastag dossziéjuk van Orbán Viktorról éppúgy mint az oroszoknak. Washingtont feltehetően nem az információ hiány akadályozza abban, hogy megbuktassa a magyar miniszterelnököt hanem még nem született politikai döntés erről. Az USA-nak meg az Európai Uniónak nem hiányzik még egy válság Ukrajna közvetlen szomszédságában. Orbán állítása: én vagy a káosz politikai realitást tükröz. Vajon meddig? Ezen töprenghet Orbán Viktor miközben Katarban követi a világbajnokságot.

Katarban nyugodtan előadhatná Gounod Faustjának híres áriáját arról, hogy eladó az egész világ! Mefisztó dala akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne.

Magyar bérek a mélyponton

Csak Bulgáriában és Romániában olcsóbb a munkaerő  mint Magyarországon az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint tavaly az átlagosan egy alkalmazott foglalkoztatásának ára óránként  32,8 euró volt.

Az Európai Unióban mostani árfolyamon számolva 13.600 forint  az alkalmazotti átlagkereset. Mennyi volt ez Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében? 10,4 euró vagyis mai árfolyamon számolva 4.300 forint. Romániában 8,5 euró, Bulgáriában 7 euró.

Ki van az élvonalban? Dániában a legdrágább a munkaerő: óránként 46,9 euró, Luxemburg a második 43, Belgium a harmadik 41,6 euróval. Szlovénia, Csehország és Szlovákia is sokkal jobban áll, mert a munkavállalók költsége egy órára 21,2, 15,3 illetve 14,2 euró.

Érdekes módon Matolcsy György erre a kínos adatsorra nem tért ki amikor beolvasott a kormánynak a parlamentben. Miért nem?

Az alacsony munkabérek jelentik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapját

Magyarország azzal tud külföldi tőkét vonzani, hogy olcsón képes viszonylag jólképzett és fegyelmezett munkaerőt biztosítani az Európai Unión belül. Ezt Orbán Viktor és Matolcsy György épp azzal éri el, hogy szisztematikusan leértékeli a forintot vagyis a külföldi munkaadónak a magyar munkavállaló kifejezetten olcsónak számít még akkor is, ha forintban emelkedik a bére.

Óriási a politikai előnye is ennek hiszen, ha a munkavállaló nem tud tisztességesen keresni, akkor teljesen ki van szolgáltatva az államnak , amely gyengén működő egészségügyet, oktatást vagy szociális hálót üzemeltet, de ezt “ingyen” teszi. Az átlagos magyar munkavállaló nem tudja megfizetni a magánnyugdíjpénztárat, a privát egészségügyet vagy oktatást. Ha valakinek az egzisztenciája az államtól függ, akkor számára a szervilis alkalmazkodás a túlélés záloga. Erre alapozza a rendszerét Orbán Viktor, és természetesen nemcsak ő hanem Sziszi tábornok Egyiptomban, Erdogan elnök Törökországban illetve Vlagyimir Putyin Oroszországban. Demokratizálni ezeket a rendszereket jóformán lehetetlen, mert az államfüggő többség nem képes megélni a piacon. Jól látszott ez az arab tavasz kudarcán amikor amerikai támogatással vezették előbb be majd ki a demokráciát Egyiptomban és Tunéziában.

Orbán a periférián

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Jeffery Sachs közgazdászt, a felzárkózás tudományának híres szakértőjét.

Az amerikai közgazdász a rendszerváltáskor Európa keleti felén adott tanácsokat a felzárkózásról. Korábban Latin Amerikával foglalkozott, ahol a felzárkózás évszázadok óta csak vágyálom maradt. A különbség ahelyett, hogy csökkenne az USA és Latin Amerika között egyre csak növekszik azóta, hogy Monroe elnök kiadta nevezetes doktrínáját arról, hogy

“Amerika az amerikaiaké”.

Ukrajnában se sikerült a felzárkózás

A magyar miniszterelnök Ukrajnáról cserélt eszmét a Karmelita kolostorban. A háború miatt Ukrajna katasztrofális helyzetbe jutott, de már azt megelőzően is kiderült: az egy főre jutó GDP alacsonyabb a demokrácia három évtizede után mint a szovjet időkben! Ez különösen azért drámai, mert a Szovjetunióban a lakosság döntő többsége hasonló színvonalon élt, sokkal kisebb volt a társadalmi kontraszt illetve azt ügyesebben rejtették el. Ukrajnában viszont a lakosság 1-2%-át kitevő elit dollármilliomossá vált miközben a döntő többség az európai szegénységi küszöb alatt vegetált. Ezért már a háború előtt is óriási volt a kivándorlás Ukrajnából, amelyet a korábban igen népes zsidó közösség szinte teljesen elhagyott.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok most fogadkozik, hogy a háború után Marshall segélyt nyújt Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy mennyire gondolják ezt komolyan. Soros György a rendszerváltás idején Marshall segélyt javasolt az egykori szocialista országoknak, de szabályosan kinevették Washingtonban. A második világháború után azért volt fontos a Marshall segély az Egyesült Államoknak, hogy korlátozza a szovjet befolyást Európában, ahol sok országban erős kommunista pártok működtek. 1989-90-ben az egykori szocialista államok lelkesen csatlakoztak a Nyugathoz, nem volt szükség semmifajta Marshall segélyre.

A centrum és a periféria

A nemrég elhunyt Wallerstein professzor szerint a globális gazdaság a centrum-periféria elv alapján szerveződik, és ebben a rendszerben a központ – jelen esetben az Egyesült Államok – határozza meg a szabályokat. Ezt a logikát csakis a Távol Keleten sikerült megtörnie a kis tigriseknek – Szingapúr, Tajvan, Hongkong, Dél Korea, majd pedig a nagy sárkánynak, Kínának.

Hszi Csin-ping elnök be is jelentette igényét a G2 rendszerre Hangcsouban amikor ott rendezték meg a G20 csúcsértekezletet. Ezzel kezdődött meg az amerikai-kínai szembenállás, melynek eredményeképp Washingtonban Kínát az első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Orbán Viktor Matolcsy György társaságában még ellenzéki vezérként járt az olimpiát rendező Kínában. Ahol a felzárkózás jelei szemmel láthatóak voltak miközben a nyugati világban se Európában sem pedig az amerikai kontinensen nem sikerült csökkenteni a távolságot a centrum és a periféria között. Orbán felfogása szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp ezt a felzárkózást célozná meg, de a jelenlegi világgazdasági válság mutatja meg, hogy Magyarországon – éppúgy mint Európa keleti felében – a felzárkózás vágyálom csupán.

 Újságírók perelik a Pegasus kémszoftvert előállító céget

A Pegasus kémszoftver klónozza az okos telefont, mindent látnak rajta. “Amikor felhívták a figyelmemet a kémkedésre, akkor mindent törölnöm kellett: a családi chat funkciót éppúgy mint a banki alkalmazásaimat” – írta a londoni Guardianben Nelson Rauda Zablah, aki rendszeresen publikál a New York Timesban, a BBC-ben, a Los Angeles Timesban és az Economistban.

Az izraeli NSO alkalmazásával 35 újságírót és közéleti személyt figyeltek meg Salvadorban. 2020-ban épp azt kutatta, hogy miről is tárgyal Salvador elnöke az MS-13 gengszterbanda főnökeivel? Egy forrása találkozóra hívta, de nem telefonon.

Mint egy kémregényben

Az El Faro hírügynökség legkevesebb 18 munkatársát hallgatta le a nemzetbiztonság Salvadorban a Pegasus alkalmazás segítségével. Ahhoz már szokva voltak, hogy a nemzetbiztonság követi őket, de arra nem gondoltak, hogy okos telefonjuk az árulójuk lesz. A Citizen Lab nevű informatikai cég  kimutatta: 2020 júniusában telepítették okos telefonjukra a Pegasus kémprogramot. Az első figyelmzetetés az újságírókhoz 2020 augusztusában érkezett amikor kiderült: a nemzetbiztonság túlságosan is sokat tud az oknyomozó újságírók tevékenységéről. Az egyik újságíró feleségét minden magyarázat nélkül kirúgták kormányzati állásából. Az újságírói munka szinte lehetetlenné vált, mert a források nem reagáltak a telefonokra vagy gúnyosan köszöntötték azokat, “akik lehallgatnak minket”.

“Tehetetlennek éreztük magunkat” – hangsúlyozza a salvadori újságíró hiszen már hívni  sem mertük a forrásainkat nehogy nyomra vezessük “a kémeket.” Ezért döntöttek, hogy beperelik az NSO-t, amely eladta a Pegasus kémszoftvert Salvadorban is. Mit jelentett ez a gyakorlatban?

A Haaretz című izraeli lap szerint bizonyíthatóan 450 embert hallgattak le Pegasus kémszoftver segítségével az egész világon. Az ő nevükben indítanak pert az NSO ellen.

És az állami felelősség?

Izrael kormánya azt állította, hogy csakis a terrorizmus elleni harcra engedélyezte a Pegasus kémszoftver eladását külföldre. Sok állam nemzetbiztonsági szolgálata megszerezte azt – köztük Magyarország is. Orbán Viktor miniszterelnök akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József tárgyalt erről Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. Az utóbbi mindig elmondja: csakis a terrorizmus elleni harcra használható a Pegasus! Mi történik a gyakorlatban? Megfigyeltek állami vezetőket is: Macron elnököt Franciaországban, Imran Khan akkori kormányfőt Pakisztánban és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt.

 Az Európai Parlament is vizsgálódik az ügyben

Az Európai Unióban vizsgálat folyik hiszen több tagállamban is alkalmazták a Pegasus kémszoftvert. A brüsszeli Politico nemrég megírta, hogy Spanyolország esetében a vizsgáló bizottság még mindig nem kapott lehetőséget a helyszíni tájékozódásra noha a miniszterelnök, a hadügyminiszter és a belügyminiszter is a megfigyeltek között volt. Pedro Sanchez kormányfő kirúgta ugyan a hírszerzés főnökét emiatt, de belpolitikai problémák következtében nem ragaszkodik az uniós vizsgálathoz. A Pegasust ugyanis a katalán függetlenségi mozgalom vezérkara ellen is alkalmazta a nemzetbiztonsági szolgálat.

Sophie in ‘t Veld vezeti a vizsgáló bizottságot az Európai Parlamentben. Járt már Pegasus ügyben Magyarországon, Lengyelországban, Görögországban és Cipruson, de Spanyolországba még nem jutott el. A képviselő asszony Európa Watergate-jének tartja a Pegasus ügyet. Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága márciusban publikálja jelentését a Pegasus ügyről, amelynek a Watergate esettel szemben eddig semmilyen személyi következménye sem volt.

Az Orbán-Hernádi duó és a benzinár

Ha valamit, hát a terelést, a tények elferdítését, a dezinformációt, a hibák felelősségének áthárítását profi módon és hatékonyan alkalmazza az Orbán kormány. Ennek iskolai példáját mutatta be a benzin árplafonjának eltörlésére alkalmazott színjátékkal. Íme az előadás.

A kipróbált páros úgy adta elő a produkciót, hogy a benzinhajszába belefáradt polgárok kénytelenek legyenek üdvözölni az új helyzetet: igaz, hogy a benzin lényegesen drágább lett, de legalább lehet kapni.

Orbán büszke arra, hogy jól időzít. Most is ez történhetett:

az uniós olaj szankciókra hivatkozva megszüntették az ársapkát a benzinre, noha a kettő között nem volt direkt összefüggés.

Boros Imre veterán közgazdász, a hatalom elszánt híve, egyenesen szabotázzsal vádolta meg a MOL-t, amely szerinte az Európai Unióval összejátszva részvényesei érdekében áremelést akart elérni a piacon az ársapka megszüntetésével.

Csakhogy Orbán Viktor és Hernádi Zsolt már régóta egyezteti elképzeléseit hiszen a MOL főnöke a nemzeti együttműködés rendszerének az egyik legfőbb haszonélvezője. Orbán Viktor az Európai Unióban kiharcolta, hogy az olcsó orosz olaj továbbra is érkezhessen Magyarországra vezetéken keresztül. Ebből a MOL-nak igen csinos haszna keletkezett, mert az orosz olaj olcsóbb mint a Brent, amely a meghatározó a világpiacon. Holoda Attila és más szakértők már többször is rámutattak arra, hogy a benzinársapka hosszabb távon tarthatatlan.

Még a kormánypárti Mandiner is hozta az ellenzéki Holoda Attila véleményét – nyilván nem véletlenül.

Mi lesz most?

Orbán Viktor, aki Tiranában résztvett az Európai Unió és a Nyugat Balkán államainak csúcsértekezletén hip-hop itthon termett, és aláírta a benzinársapka megszüntetését – mondta Gulyás Gergely kancellária miniszter. Valójában már jóelőre megvolt az aláírás hiszen a Magyar Közlöny azonnal közölte is. Orbán Viktor szerdán kormányülésen mondja el, hogy mit akar csinálni.

Egy dolgot azonban máris bejelentett: a MOL “extraprofitját”, mely a magasabb benzinárból keletkezik, elvonják és a rezsivédelmi alapba helyezik. A pénteki rádiós interjúban még úgy nyilatkozott a miniszterelnök, hogy az új költségvetésben még keresik a pénzeket a rezsivédelmi alapba. Most – legalábbis részben – megtalálták.

Most értékelik a bűvészmutatványt: vajon hogy reagált a lakosság az Orbán-Hernádi duó produkciójára?

Január elsejétől új rezsiár jöhet. Komoly áremelés katasztrofális következményekkel járhat a családok, a vállalkozások és az intézmények számára. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte pénteki rádiós interjújában. Ha viszont nem lesz elég pénz a rezsivédelmi alapban, akkor az áremelés elkerülhetetlen.

Nagy kérdés, hogy mit szólna a közvélemény az újabb bűvészmutatványhoz, amely a benzin után, a gáz és a villany árát is felemelné?!

Orbán a tűréshatárt méregeti, és nem szokott rosszul mérni.

Macron és Scholz szeretné elkerülni a magyar gazdaság bedőlését

A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.

A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.

Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.

Vita Kínáról

Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.

A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.

Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!