Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9314 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A kormány Paksra, a magyar a napelemre voksol

0

Miközben a kormány az atomenergiára fókuszálva szinte buldózerként halad előre a PAKS-2 projekttel, a magyar lakosság ezzel szembe menve egyre erőteljesebben teszi le a voksát a megújuló energia mellett.  

Több éves trend folytatódásáról számolt be legfrissebb statisztikai adatait közzétéve a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal: 2016. végére az előző év azonos időszakához képest közel 30 százalékkal nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, s elérte a 165,5 MW-ot. A háztartási kiserőművek (HMKE, azaz 50 kW alatti beépített teljesítőképességű kiserőművek) kategóriában 2016 végén összesen 20 496 darab csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami az előző év végi 15 220 darabhoz képest 35 százalékos növekedést jelent – olvasható a hivatal összegzésében.

Háztartási méretű naperőművek darabszáma méretkategóriánként (2016)

A növekedés elsősorban a napelemes rendszereknek köszönhető, azoknak mind a darabszáma, mind pedig a kapacitása bővült az érintett időszakban. 2016. végére 164,08 MW-ot tett ki a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége, ami az összes beépített teljesítmény 99,17 százaléka. Ez összesen 20 401 db háztartási méretű naperőművet jelentett 2016 végén.

Csak a napelem népszerű

A napelem mellett egyéb megújuló energiaforrásba is beruházhatnának a magyarok, de nagyon kevesen teszik ezt – olvasható ki az adatokból. A felhasznált energiahordozó fajtáját tekintve még jelen van valamelyest a szél-, vízenergiát, biogázt, biomasszát, földgázt, valamint egyéb energiahordozókat (termálmetánt, benzint és dízelt) hasznosítása is a HMKE- szegmensben.

Háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége energiaforrások szerint (2008-2016)

 

 

Ennél nagyobb bulit érdemelt volna a 25 éves Sziget

0

Túl vagyunk a jubileumi Sziget fesztivál hétvégi napjain, és bár tömeg és buli is volt, azért maradt hiányérzetünk. De legalább a többször is beharangozott vihar megkímélte a fesztivált.

A pénteki nap nagy dobása a most először Magyarországon játszó PJ Harvey és a Kasabian koncertje volt. Utóbbiak hiába nyomtak jó bulit, már visszatérő szereplőnek számítanak, így nem erősítették annyira a lineupot. PJ Harvey koncertje viszont igazi kuriózum volt, csak rosszkor volt rossz helyen.

A brit zenész-énekeső-dalszerző pénteken fél 8-tól játszott,

amikor általában már jó nagy tömeg van a nagyszínpad előtt. Most viszont gond nélkül be lehetett sétálni az első sorokig, annyira szellősen álltak az emberek. Annak ugyanis, aki nem rajongója a zenéjének, PJ Harvey koncertje nem volt túl vonzó.

A nagyszínpadon szemkápráztató látványhoz és nagy hangerőhöz szoktak az emberek, PJ Harvey pedig egy minimalista díszletben énekelte az egyébként is elvont art rockos számait, alig teremtve bármiféle kapcsolatot a közönséggel. Jó, hogy Magyarországra jött, jó volt élőben látni és hallgatni, de ennél csak jobb helyszínt találhattak volna neki, mert kölcsönösen nem illettek egymáshoz a Sziget nagyszínpadéval.

A szombat azért sikerült felemásra, mert a nagyszínpad programjából a fesztivál kezdete előtt nem sokkal két fellépő is lemondta a koncertjét. Ilyenkor tényleg nehéz bárkit is találni, aki rendesen tudná pótolni az eredetileg bookolt előadókat, és most is csak félig sikerült.

Rita Ora helyére a rapper Iggy Azalea ugrott be, de csak egy órát „zenélt”, és abból is csak annyit, amennyit muszáj volt. Iggy Azalea egyébként nem számít feltétlenül kisebb névnek az énekesnő Rita Oránál, így rengetegen összegyűltek a koncertjére. Igen,

jóval többen voltak kíváncsiak a szétplasztikázott szőke rapperre és a twerkelő táncoslányaira,

mint előző nap a több hangszeren játszó, két évtizede zenélő művészre, PH Harvey-ra. Pedig Iggy Azalea kevésbé kiemelt idősávban, 6 órakor lépett színpadra.

De nem a Sziget közönségének ízlésén akarunk elmélkedni most, csak megjegyeznénk, hogy Iggy Azalea nem volt éppen tökéletes helyettes. Persze mindig kérdéses egy rapkoncerten, hogy mit jelent az „élő” fogalma, mivel általában a zenei alapra szövegelnek rá az előadók, de azért ezt is lehet jól csinálni. Iggy Azalea hozta a kötelezőt, de láthatóan nem akart túl nagy erőfeszítést tenni beugróként.

De sebaj, mert úgy volt, hogy szombaton lesz a color party, ami a hagyományos nagyszínpados ökörködések közül mindig a legszórakoztatóbb. Ez az, amikor az emberek színes porokkal hajigálják egymást, és utána egész este hülyén néznek ki. Csakhogy ez a program az „erős szél” miatt elmaradt, illetve átették keddre, ami hatalmas csalódást okozott a szigetes népeknek. Egyébként mi sem értettük, hogy miért baj a szél egy olyan bulin, ahol színes port szórnak az emberek a levegőbe, legalább jobban elfújja. Lehet attól féltek, hogy a nagyszínpad mellett felállított, védett oázisnak számító VIP részlegre is befújja a szél a port, és a fehér ingben és fehér cipőben bulizó sikeres emberek is bemocskolják magukat. Azért meg tényleg kár lett volna, belátjuk.

Az elmaradt color party után következett a nap másik beugrója,

a Clean Bandit helyett érkező Galantis, akik sokkal jobb választásnak bizonyultak Iggy Azaleánál.

A svéd elektronikus zenészek fellépésén egyáltalán nem érződött, hogy ők csak pótlásnak vannak itt, ráadásul nem csak egy keverőpult mögött álló dj duóról volt szó. Remek ütősszekcióval érkeztek, és hatalmas partit varázsoltak a nagyszínpad elé.

A nap fő fellépője Macklemore & Ryan Lewis, a rapperpáros volt, akik közül igazából Macklemore a lényeg, és most is ő vitte hátán a show-t. Macklemore-ékat azok közé a párslágeres előadók közé lehet sorolni, akik sajnos az utóbbi időben nagyon is megszaporodtak a nagyszínpad lineup-jában a Szigeten (és más nagyobb magyar fesztiválokon is). Azaz van 1-2-3 számuk (nekik inkább három), amit lehet ismerni innen-onnan, de aki nem kifejezetten rajongó, annak igazából csak ezek lesznek érdekesek a koncerten. Pedig Macklemore vicces ember és nagy show-t csinált, viszont ez megint nem teljesen írható le a zenélés és a koncert fogalmával. De azok a bizonyos slágerek tényleg ütöttek, és Macklemore-nak még az is belefért, hogy országa elnökének üzenjen egy Fuck Donald Trump refrénű rövid szösszenetben, amelyhez a közönség nagy része tudott és akart is kapcsolódni.

Vasárnapra jutott a fesztivál egyik legnagyobb húzóneve, a Chainsmokers, akik tavaly robbantak be a köztudatba Closer című számukkal, amely már 1,7 milliárdos letöltés felett jár a YouTube-on. A dj párosnak ezen kívül is lett azóta még néhány slágere, de természetesen a szettjükben a legkülönbözőbb előadóktól játszottak zenét. Ez viszont tényleg a két srác áll a keverőpult mögött a hatalmas színpadon klasszikus esete volt, és csak az színesítette a produkciót, hogy egyikük még énekelni is tud. Ezért kapott egy mikrofont a kezébe, és néha ráénekelt az alapra, amit imádott is a publikum. Nagy katarzist viszont nem hozott a Chainsmokers, és nyilván azt is csak jelentős túlzással mondhatjuk el, hogy élőben hallottuk 2016 meglepetésslágerét – fogalmazzunk inkább úgy, hogy élőben láttuk a dal szerzőit, ahogy tekergetik a potmétereket és énekeltetik a közönséget.

Maga a fesztivál is vasárnap ünnepelte magát: még a nagyszínpad fő fellépőinek megérkezése előtt születésnapi bulit tartott magának a Sziget. Hogy ez miből áll majd, az titok volt, de elég lehangolóan kevés embert vonzott a buli ígérete 7 órakor a színpad elé. Akik pedig odajöttek, azok közül is sokan csalódottan távoztak, ugyanis annyi történt, hogy partikellékeket – csákókat, sípokat, szerpentint – osztottak a közönségnek, majd elmondták, hogy szépen várjunk a nagy meglepetésre. Ezek az összenépi bulik a nagyszínpad előtt általában jól szoktak működni, de most érzékelhetően nyűgös és türelmetlen volt a közönség, és alig volt hajlandó vezényszóra kiabálni és Happy Birthday-t énekelni. Minden szem a színpadra szegeződött, hogy hátha tényleg lesz valami nagy durranás.

Végül, a visszaszámlálás után konfettiesőben megjelent Gerendai Károly egy tortának kinéző valamivel, amin nyalókák voltak. „Ez volt a nagy meglepetés? Húzzunk a gecibe” – fogalmazta meg egy magyar fesztiválozó a csalódottságát, és nekünk is valami hasonló járt a fejünkben. Azért még megvártuk, hogy tényleg ennyi lesz-e az egész, és tényleg ennyi volt. A nyalókákat osztó szervezők amúgy viccesek voltak, és persze egymást taposták az emberek, hogy szerezzenek maguknak a leírás szerint eper és szivárványízű édességből, de ennél maradandóbb élményre számítottunk a Sziget szülinapján.

Kényszerleszállás Ferihegyen: meghalt egy idős nő

0

Az esti órákban megszakította útját Ferihegyen egy török repülőgép, mert a fedélzeten meghalt egy utas – közölte a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója hétfőn reggel.

Hardy Mihály elmondta: az idős nő már orvosi kísérettel szállt fel a Turkish Airlines Isztambulból Frankfurtba tartó járatára, a Ferihegyen a géphez érkező orvosok pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani nála.

 

Lapszem – 2017. augusztus 14.

0

Már most szólunk, hogy ma Marcell napja van, ne felejtse el felköszönteni Marcell nevű ismerőseit! És akkor itt a friss, ropogós lapszemle, elolvashatja, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.

Népszava: Bukhat a BKK vezére

Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának – értesült a Népszava.

A lap kormányoldalhoz közel álló forrásai szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudni, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.

Magyar Nemzet: Varga letaszította Ádert a dobogóról

Elveszítette legnépszerűbb politikusi pozícióját Áder János olvasható a Magyar Nemzetben. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése alapján ugyanis már nem a köztársasági elnök áll a politikusokat és közszereplőket népszerűségük szerint rangsoroló lista élén.

A Jobbik-közeli kutatócég a lap számára készített elemzéséből az derül ki, hogy az eddig „ezüstérmes” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedveltsége emelkedett az elmúlt időszakban, így jelenleg ő a legnépszerűbb politikus itthon. Egy 100-as skálán 60-as a szimpátiaindexe, míg a második helyre csúszott Áder Jánosnál ez az érték már csak 58. A köztársasági elnököt viszont jóval többen ismerik: az emberek 90 százaléka van tisztában vele, hogy ki ő, míg Varga Mihály esetében csak 66 százalék tudta beazonosítani.

Magyar Hírlap: Októberre megegyezhet az MSZP és a DK

A fővárosi szocialisták mindenképpen meg fognak egyezni a DK-val a tizennyolc budapesti választókerület jelöltjeiről, októberre meglesznek a nevek is – állítják a Magyar Hírlap forrásai. Szerintük Botka László a párt vidéki bázisain sokkal inkább keresztül tudja vinni akaratát.

A Mátraalján, egészen pontosan Gyöngyösön felszállt a fehér füst, Botka László a múlt héten már meg is nevezte a szocialisták első országgyűlésiképviselő-jelöltjét, Hiesz Györgyöt, a város polgármesterét. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem füstös fővárosi irodák mélyén alkudoznak számokról, jelöltekről, nem osztogatnak szét előre kereteket, amelyekhez utólag keresnek jelölteket, akik „autóstérképpel a kezükben bolyonganak a nekik szánt körzetben”. Volt ilyenre példa sajnos korábban – jegyezte meg a szocialisták Országos Választási Bizottságát vezető szegedi polgármester.

Magyar Idők: Ma küldi el válaszát Brüsszelnek a kormány

Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – idézi a Magyar Idők az Origónak nyilatkozó Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.

A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.

Martin Schulz szerint hiába a nagy hátrány, ő lesz a kancellár

0

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.

Schulz a ZDF-nek nyilatkozott, a beszélgetést az MTI szerint vasárnap este mutatják be. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni a CDU-val és a CSU-val, ha ő lesz az új kancellár.

A felmérések szerint egyébként

a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:

támogatottságuk csak 23-25 százalékos, míg aCDU/CSU 37-40 százalékon áll.

Schulz az interjúban kritizálta a német autógyártókat, mert szerinte az iparág „elaludta a jövőt”. Szerinte gyártók a rövidtávú pénzügyi sikerek érdekében nem fektettek be olyan területekbe, amelyekbe a jövő érdekében kellett volna. Ez vezetett a dízelbotrányhoz.

Martin Schulz
Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi

Schulz este az RTL-en is szerepel majd, ott állampolgárok kérdezik. Az adásból előzetesen közöltek szerint a menekültek és bevándorlók kiutasításával kapcsolatban a kancellárjelölt azt mondta:

ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.

Ostobaságnak nevezte a 200 ezres felső hatást a bevándorlók befogadásáról, amelyet Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke javasolt.

Választási győzelme esetére pedig azt ígérte, minden megtesz azért, hogy európai szinten nagyobb szolidaritás alakuljon ki a menekültek segítésében, eddig ugyanis szerinte sok tagország kibújt a teherviselés alól és Németország mögé rejtőzött. Azt mondta:

A szolidaritás egy alapelv, nem mazsolázgathat belőle mindenki a kedve szerint.

Arról is beszélt, hogy kancellárrá választása esetén Németország csak akkor hagyná jóvá az EU költségvetését, ha megegyezés születne egy egységes bevándorlási és menekültpolitikáról.

Eladó egy volt hadifogolytábor

0

A Nagycenkhez közeli Peresztegen kínálnak eladásra egy kúriát, ami egykor hadifogolytáborként működött.

A hirdetés a kisalfold.hu találta meg az Ingatlanbazáron. Ott azt írják róla, hogy a Széchenyi kúria 1753-ban épült, „szerepel a Magyar Kastélylexikonban, de nem műemlék.”

Hivatalos neve egyébként Schmiedegg-Széchényi-kúria. 1945-ben orosz hadifogolytáborként működött.

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a „megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

Szeptember másodikán kezdi kampányát a DK

Fővárosi nagygyűléssel indítanak, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Molnár Csaba ügyvezető alelnök a kampányfőnök.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, a rendezvény helyszínéül a Nyugati teret választották, amit szimbolikusnak szánnak, mert véleményük szerint a 2018-as választás tétje az, hogy

„Orbán vagy Európa”.

Arról is beszélt, hogy a DK erősebb uniós tagságot, tartós gazdasági növekedést, stabil, kiszámítható béremelést, nemzeti és közös európai értékrendet, katonai és menekültügyi biztonságot kínál. A kampány fókuszában az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység elleni harc, egy új családpolitika, az „Orbán-kormány bűnöseinek” számonkérése és a jogállam helyreállítása szerepel majd.

A párt internetes kampányt is indít és aláírásgyűjtésbe kezd,

amellyel az uniós tagság híveit akarják megszólítani. A gyűlés után a párt vezetői országjárásra indulnak.

Gréczy Zsolt azt is elmondta, hogy a nyáron megkezdték a 106 egyéni képviselőjelöltjük felkészítését. Emellett viszont továbbra is készen állnak az ellenzéki együttműködésre, mert úgy gondolják, hogy ha az egyéni körzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival, akkor reális esély van a kormányváltásra.

Azt is mondta:

„lesz és kell is lennie” együttműködésnek az MSZP-vel.

Jelenleg viszont még nincs, szerintük ennek megkötéséhez nemcsak az MSZP-nek és a DK-nak, hanem az összes ellenzéki pártnak egy asztalhoz kell ülnie.

MTI/FüHü

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

„Katonai Schengent” javasol az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka

0

Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Beszámol arról, hogy Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka Bulgáriából Romániába repült, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot a Fekete tengeren. A Mihai Kogalniceanu katonai repülőtéren

útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.

Ugyanez történt Magyarországon is – írja a Bloomberg. A jeles hadfi füstölgött és immár hivatalosan is felvetette a „katonai Schengen” tervét. „Ha egy migráns nyugodtan közlekedhet Európában, akkor a katonáknak is meg kell adni ezt a lehetőséget!”- hangsúlyozta Ben Hodges tábornok.

Hollandia hadügyminisztere már júniusban felvetette a „katonai Schengen” gondolatát. Azóta lezajlott a nagy NATO hadgyakorlat Európa keleti felén. Operation Saber Guardian volt a hadgyakorlat neve, melyen 25 ezer katona vett részt tíz napon át. Mi derült ki?

Nemcsak az útlevélvizsgálat okozott gondot. Hanem például az is, hogy

sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.

A vasúti pályák tele vannak olyan alagutakkal, melyek lehetetlenné teszik egyes amerikai harci járművek szállítását. Sok úton pedig szigorú súly- és magassági korlátozás van, emiatt nem használhatták azokat az amerikai harci járművek.

Az amerikaiak mégis sikeresnek értékelték a hadgyakorlatot hiszen az afganisztáni és iraki veteránok most először mutathatták meg, hogy mire lennének képesek egy konvencionális háborúban. A kis kelet-európai államok pedig megnyugodhatnak: érezhették, hogy Amerika mögöttük áll a bajban.

Ez már Varsóban is kiderült, ahol nemrég Trump elnök 14 közép és kelet-európai állam vezetőivel találkozott.

A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.

A Krím annektálása után megnőtt az aggodalom Közép és Kelet Európában Moszkva szándékait illetően. Az oroszok 100 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a nyugati határon – nyilvánvalóan azért, hogy ellensúlyozzák a NATO hadgyakorlat hatását.

Háborút senki sem akar, biztonságot viszont mindenki. Ezért sürgeti a NATO európai erőinek parancsnoka a „katonai Schengent”, hogy a következő nagy NATO hadgyakorlat során ne kérjenek útlevelet az amerikai katonáktól, akiktől országuk megvédését várják Közép- és Kelet-Európa NATO-tagállamai.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!