Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9319 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A génkezelt lazac olcsóbb, de vajon nem veszélyes-e? Vita Kanadában, ahol először engedélyezték az árusítást

0

A környezetvédők sem adják fel és azért küzdenek, hogy az eladók jelezzék: itt génkezelt lazacról van szó! Aztán mindenki eldöntheti maga: akar-e génkezelt lazacot fogyasztani vagy sem?!…

4,5 tonna génkezelt lazacot adtunk el az év eleje óta – büszkélkedett az AquaBounty Technologies főnöke sajtóértekezletén. A környezetvédők háborognak, mert szerintük veszélyes lehet az egészségre a génkezelt lazac, de ezt nem közlik az eladók a vásárlókkal. A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: ő maga is szívesen eszik a génkezelt lazacból. Igaz, hogy Kanada az első ország a világon, mely engedélyezte, hogy a szupermarketben is árusíthassanak génkezelt állati húst, de ugyanakkor a polcok tele vannak génkezelt növényekkel. Ezeket évtizedek óta fogyasztják Észak Amerikában és az orvosok nem mutattak ki negatív hatásokat. Kanadában a törvények szerint csak akkor kell jelezni, hogy egy élelmiszer problematikus lehet az egészségre, ha orvosilag ez igazolt.

Így az AquaBounty Technologies vígan nyomul előre a génkezelt lazaccal, melyre egyre több a megrendelő. Ugyanis a génkezelt lazac olcsóbb. Miért? Mert az atlanti lazac genetikai kódját módosítják a csendes óceáni lazac növekedési hormonjával. Ily módon a lazac már 16-18 hónap alatt elérheti a felnőtt kort míg normális körülmények között ez 30 hónapot vesz igénybe. Táplálék igénye emiatt 75 százalékkal kisebb. Még egy előnye van- mutatott rá az amerikai cég főnöke. Ez pedig az, hogy a génkezelt halakat Kanada területén táplálják míg korábban Panamában voltak a nagy lazac halastavak. Így a hazai munkaerő piac is profitálhat a génkezelt lazac előre töréséből. A környezetvédők Kanadában ennek ellenére nem adják fel: azért küzdenek, hogy az eladók jelezzék: itt génkezelt lazacról van szó! Aztán mindenki eldöntheti maga: akar-e génkezelt lazacot fogyasztani vagy sem?!…

 

Szabad-e sztrájkolni az atomerőművekben Izraelben?

0

A kormány rendelettel törné le a sztrájkot, a tudósok viszont arra mutatnak rá: a viszonylag alacsony bérek azt eredményezik, hogy a legkiválóbb elmék emigrálnak Izraelből, és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat!

Munkalassító sztrájkot tartanak február óta a tudósok két atomerőműben Izraelben (Dimona és Soreq). Nem kezdenek új kutatásokba és nem állítják ki a biztonsági ellenőrzés okmányait. A sztrájkkal munkabér emelést akarnak elérni. Netanjahu kormánya viszont a nemzetbiztonságra hivatkozva rendeletileg kívánja letörni a sztrájkot. A rendelet felhatalmazza arra az Atomenergia Bizottság főnökét illetve az atomerőművek vezetőit, hogy rúgják ki azt a tudóst, aki részt vesz a munkalassító sztrájkban. Enyhébb szankcióként a felfüggesztés is felmerül, de erre az időszakra a tudós nem kap fizetést! A miniszterelnök jogi tanácsadója, aki a Haaretz című ellenzéki lapnak nyilatkozott, elismerte, hogy rendkívüli intézkedésről van szó, de a nemzetbiztonsággal indokolta az új rendeletet.

A tudósok szervezete persze másképp látja a dolgot. Egyrészt közlik, hogy az atomerőművek biztonsága semmiképp sem került eddig sem veszélybe. Másrészt pedig arra emlékeztetik a kormányt, hogy

már nyolc éve várnak a kollektív szerződésre!

Izraelben létfontosságúnak tekintik a nukleáris kutatásokat, mert ezt az egyik legfőbb biztonsági garanciának tartják az ország léte szempontjából. Csakhogy a tudósok arra mutatnak rá: a viszonylag alacsony bérek azt eredményezik, hogy a legkiválóbb elmék emigrálnak Izraelből, és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat! A kormány szerint viszont a tudósok egyszerűen csak több pénzt akarnak, és ezért az új rendelet választás elé állítja őket: vagy abbahagyják a munkalassító sztrájkot vagy vállalják a kockázatot, hogy kirúgják őket az Izrael számára oly fontos atomerőművekből.

 

Újabb kínai szigor Észak-Korea ellen

0

Az eddigi szénimport-tilalom után Kína leállítja a vas, ólom és haláruk bevitelét Észa-Koreából – jelentették be Pekingben. Kína az ENSZ-szankciókhoz csatlakozva büntet a koreai rakétakísérletek miatt.

Kína bejelentette, hogy szeptember 5. után nem importál szenet, vasat, vasércet, ólmot és ólomércet, valamint halat és más tengeri ételeket Észak-Koreából. Az ázsiai nagyhatalom az észak-koreai rakétakísérletek miatt kivetett legújabb ENSZ-szankciókat követi ezzel.

Kína, amely Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, büntetésképpen már februárban leállította a szénimportot Észak-Koreából, de a teljes kereskedelem nőtt azóta a két ország között. Emiatt vádolta meg Donald Trump amerikai elnök Pekinget azzal júliusban, hogy nem használja a gazdasági kényszerítőeszközt az észak-koreai nukleáris és fegyverprogram leállítása érdekében.

Az új szankciók nyomán Phenjan évi egymilliárd dollár

(több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni.

MTI/FüHü

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt. 

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Villanyoszlopok és légvezetékek miatt pusztulnak a fehér gólyák

0

A Madárkórház Alapítvány akciót indított a madármentésben is résztvevő állatvédő civil szervezetek, valamint hivatalos mentőhelyek számára, hogy az általuk mentett fehér gólyákat megfelelően felkészítve indíthassák el afrikai útjukra.

Az idén nevelkedett, fiatal gólyák ezekben a napokban hagyják el a fészküket és indulnak el afrikai telelőhelyük felé. Életük ezen szakasza tapasztalatlanságukból adódóan különösen veszélyes számukra. A Madárkórház Alapítvány akciója lehetőséget ad a madármentéssel foglalkozó intézmények és magánszemélyek számára, hogy nevelt, vagy gyógyult gólyáikat szabadon eresztés előtt még időben felkészíthessék a leggyakrabban előforduló veszélyforrás, a halált is okozó villanyoszlopok és légvezetékek elkerülésére.

Az egyedeket az alapítvány egy erre a célra kijelölt röpdében fogadja, ahol megtalálható mindaz a hatás, amely a természetben is éri a madarakat.

 

Öreg úszó, nem vén úszó

Az 1921-ben született, amerikai Maurine Emilie Kornfeld a masters korosztályú vizes világbajnokság legidősebb női résztvevője a 95-99 éves korosztály 800 méteres gyorsúszás versenyében a Duna Arénában

Kínai import-brazil a Barcában

0

A kínai bajnokságban játszó brazil Paulinhót leigazolta a Barcelona. A katalán klub 40 millió eurót fizet a játékosért.

Az FC Barcelona szerződtette a 41-szeres brazil válogatott futballistát, Paulinhót. A katalán klub honlapjának hétfői beszámolója szerint a 29 éves védekező középpályásért

40 millió eurót fizetett

a kínai Guangzhou Evergrande-nek. Paulinho 2013-ban lett ismert játékos, amikor is a Tottenham Hotspur szerződtette, de két év alatt nem tudott állandó helyet követelni magának a csapatban.

MTI/FüHü

Migránsokat támogatott a pap, most vizsgálat indult ellene

0

Értesítést kaptam az ügyészségtől Trapaniból /Szicília/, hogy vizsgálat indult ellenem – nyilatkozta a sajtónak Don Mosé, akit korábban a Nobel békedíjra is esélyesnek tartottak.

Mussie Zerai 15 éves korában érkezett a koldusszegény Eritreából Olaszországba. 45 éves korában kezdte meg tanulmányait a papi szemináriumban. Papként a migránsok egyik fő támogatója volt. A telefonszáma megvolt minden északkelet afrikai migránsnál. A pap arra hivatkozik, hogy maximálisan együttműködött az olasz parti őrséggel annak érdekében, hogy minél kevesebb migráns vesszen a tengerbe. Egyidejűleg együttműködött nemkormányzati szervezetekkel, melyek szintén a migránsokat segítették.

Az olasz hatóságok most néhány ilyen szervezet ellen indítottak vizsgálatot mondván: a nemkormányzati szervezetek egy része együttműködik az embercsempészekkel Líbiában. Az Orvosok határok nélkül szervezet emiatt jelezte is, hogy felfüggeszti a tevékenységét ezen a téren.

Don Mosé elítélte az olasz hatóságok akcióját a nemkormányzati szervezetek ellen.

„Olyan ez mintha az orvosokat hibáztatnák a betegség miatt! Nem a tüneteket hanem az okokat kell megszüntetni!”- hangsúlyozta az eritreai pap, aki ellen vizsgálat indult Itáliában a migránsok támogatása miatt.

A pápa támogatja azokat a papokat és szervezeteket, melyek igyekeznek segíteni a migránsokat. Akik viszont oly nagy számban érkeznek Itáliába, hogy az már gondot okoz az országnak. Olaszország baloldali kormánya ezért megállapodott Líbia parti őrségével arról, hogy ők állítják meg a migráns áradatot és így az nem jut el Európába. Hasonló az elképzelése Macron francia elnöknek, aki Líbiában akar létrehozni olyan menekült központokat, ahol elbírálhatják a migránsok kérelmeit, így azok nem jutnának el Európába.

Levelet küldött Brüsszelnek a kormány

0

Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.

Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint

„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,

de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.

Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,

egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben

– mondta.
A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál

a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,

mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.

A szomszédok segíteni próbáltak rajta, de még kétszer próbálkozott

0

Ittasan próbált gázrobbantással öngyilkosságot elkövetni egy férfi Győr környéki nyaralójában tavaly. A palackból kiengedett gázt újra és újra megkísérelte berobbantani. A szomszédok eloltották a tüzet. Most közveszélyokozás miatt emeltek vádat ellen.

Az 53 éves férfi tavaly ősszel, a Győr környéki nyaralójában próbált meg véget vetni az életének. Berúgott, majd kinyitotta a gázpalack szelepét. Miután az ingatlan levegője megtelt gázzal, gyufát gyújtott és a levegőbe repítette az épületet. A ház teteje beomlott, a férfi testének 10 százaléka összeégett.

A robbanás hangjára összeszaladtak a szomszédok, és megpróbáltak segíteni, de

a férfi a palackból ömlő gázt újra és újra meg akarta gyújtani.

Kétszer sikerült is neki, de a szomszédok mindkétszer eloltották.

A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség közveszélyokozás miatt emelt vádat az öngyilkosjelölttel szemben, akár 8 év börtönt is kaphat. A robbanásban a ház tetőszerkezetének egy része teljesen megsemmisült, a szétszóródott cserépdarabok a szomszéd autóját is megrongálták.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!