Míg az Európai Unió a világ népességének 7 százalékát adja, a GDP-jének pedig a 23 százalékát, addig a globális szociális kiadások közel 40 százalékát ez a közösség költi el. Áder János köztársasági elnök az Arraiolos-csoport máltai találkozóján szólalt fel.
Az európai államfők egy csoportjának találkozóján a szociális problémákkal kapcsolatos felvetésekre válaszolva Áder János kijelentette: Európában nőtt a munkahelyek száma, bár nem minden országban egyformán.
Ha az elszegényedés veszélyeztetné a kontinenst – ahogy az az ülésen felvetődött – nem akarnának milliószám az unióba jönni.
Áder János pénteken munkareggeli keretében találkozik Frank-Walter Steinmeier német elnökkel – jelentette az MTI.
Az Arraiolos-csoport
A csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök az európai parlamentáris köztársaságok államfőinek a részvételével. A közvetlen végrehajtó hatalmat nem gyakorló államfők többé-kevésbé éves rendszerességű találkozóinak célja az európai együttműködéshez kötődő témák megvitatása. A csoport tagjai idén tizenharmadik alkalommal találkoznak. A tanácskozáson részt vesz még az osztrák, a bolgár, a horvát, az észt, a német, a görög, az olasz, a lett, a lengyel a portugál és a szlovén elnök.
Csütörtökön megkezdődött a jegyárusítás a jövő évi, oroszországi labdarúgó-világbajnokságra. A jegyeket kisorsolják az igénylők között. A külföldiek drágábban jutnak a tiketthez.
A belépőket két ütemben értékesíti a nemzetközi szövetség (FIFA), az első szakasz október 12-ig tart. Jegyeket csak a FIFA honlapján lehet megvásárolni, a szövetség november 16-ig értesíti a drukkereket arról,
szerencséjük volt-e a sorsoláson,
hozzájuthatnak-e az igényelt belépőkhöz. Ezután november 16. és 28. között gyorsasági alapon lehet majd jegyhez jutni.
A második ütem is két részből áll: december 5. és január 31. között véletlen sorsolással dől el, ki jut jegyhez, míg március 13. és április 3. között ismét gyorsasági alapon lehet belépőt venni. Ha ezután maradnak szabad helyek, akkor egészen a július 15-i döntő napjáig lehet jegyeket venni.
A FIFA külön jegyárat határozott meg az orosz, illetve a külföldi szurkolók számára:
a hazaiak a csoportmeccsekre legkevesebb 1280 rubelért (5700 forint), míg a máshonnan érkezők 105 dollárért (27 ezer forint) válthatnak jegyet. A döntőre 7040 rubel (31 500 forint), illetve 455 dollár (117 ezer forint) a legolcsóbb belépő.
A FIFA felhívja a figyelmet, hogy a jegy mellé minden nézőnek szüksége lesz egy ingyenes szurkolói kártyára, amelynek segítségével a világbajnokságra érkezők vízummentesen léphetnek be az országba, valamint a meccsnapokon ingyenesen használhatják a tömegközlekedési eszközöket.
A világbajnokságot 2018. június 14. és július 15. között rendezik 11 oroszországi város 12 stadionjában. A csoportok sorsolására december elsején kerül sor Moszkvában.
Van, hogy az embernek nem jut ideje a hírek alapos áttanulmányzására, de azért szeretné tudni, mi történik a nagyvilágban és persze idehaza. Mi segítünk képbe kerülni.
Interjú, amelyben Gyurcsány Ferenc jót is mond a Fideszről
Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.
A Demokratikus Koalíció elnöke hűti az elszámoltatást követelők kedélyeit: a liberális demokrácia nem fér össze a nép elszámoltatási követelésével, a közvagyont a jogi normákkal összhangban konvertálták magánvagyonná, a bíró pedig csak ezt vizsgálhatja. Elvben egyetlen alternatíva lehet, a forradalom, mert akkor megszűnik a közjog folytonossága. „De ezzel minden porcikámmal szemben állok” – szögezte gondolkodás nélkül és keményen.
A demokratikus ellenzék összefogása kapcsán elmondta, hogy a legnagyobbaknak van a legnagyobb felelősségük. Leszögezte: az optimális az lenne, ha egyetlen jelölt lenne a demokratikus ellenzék oldalán.
A közös lista esélye nagyon kicsi, mégis, a 106 körzetben egyeztetett jelöltet állítani a demokratikus ellenzéki pártok kötelessége.
Úgy látom, hogy a PM, az Együtt, a MoMa, a DK érti, az MSZP-nek pedig meg kell értenie, hogy nem lesz közös lista. Hozzátette:
„ÉP ÉSSZEL SENKI NEM GONDOLHATJA, HOGY NYERHETÜNK, HA EGYÉNIBEN EGYMÁS ELLEN INDULUNK.”
Az ellenzék tiltatkozik az újabb nemzeti konzultáció miatt
Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt. Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy „Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
Valószínűsíthetően újabb milliárdokat szánnak majd kampányra. Az előző nemzeti konzultáció költségei ma sem ismertek, a FüHü értesülései szerint az alapkampány került kétmilliárd forintba, majd újabb milliárd körül lehetett a konzultáció lezárásának levezetése.
Hiába született meg a plakáttörvény, a maga csalárd módján, a kormányzat pontosan tudja, milyen módon lehet azt a saját maga szempontjából előnyösen kihasználni.
Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a Fidesz ismét több milliárd forintot fog kifizetni a fideszes haveroknak egy újabb álkonzultáció keretében. Az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy
AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉBŐL FIZETETT KÉRDŐÍVRE VALÓDI, A MAGYAR EMBEREK PROBLÉMÁIT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKET TEGYEN FEL!
A további félelemkeltés és összeesküvés elméletek gyártása helyett inkább hazánk valódi gondjaival kellene végre foglalkozniuk. Ha valódi konzultációt akarnak, akkor vannak fontos kérések, ezeket fel is sorolta az MSZP közleménye.
Juhász Péter, az Együtt elnöke szerint a nemzeti konzultációval a Kubatov-listát frissítené a Fidesz. A Fidesz-kormány azért indítja egyik konzultációt a másik után, hogy a választások előtt ezekkel az adatgyűjtő ívekkel frissítsék, bővítsék a Kubatov-listát – írja közleményében Juhász Péter.
MSZP: szembesítő kampány a Fidesz országrombolásáról
Botka László MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón kihelyezett frakcióülést tartott, melyen részt vett Botka László miniszterelnök-jelölt, a párt országos elnöksége és megyei elnökei, s ahol megvitatták az őszi parlamenti ülésszak legfontosabb feladatait.
Megállapodás született arról, hogy az MSZP
SZEMBESÍTŐ KAMPÁNYBAN TÁJÉKOZTATJA A MAGYAR TÁRSADALMAT A 2010 ÓTA TARTÓ ORSZÁGROMBOLÓ FIDESZES POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEIRŐL.
Ezen kívül a Botka-kormány 2018 utáni teendőit, Magyarország legégetőbb problémáit 7 helyszínen tartott részországgyűléseken fogják megvitatni az emberekkel a párt politikusai és szakértői.
Algyő szembe ment Lázár Jánossal
Forrás: Szegedma
Az alig több, mint ötezer lelkes Algyőn volt a múlt vasárnap teljes önkormányzati választás. Meglehetősen hosszú és a mai Magyarországra sajnálatosan jellemző, mocskos kampány után ismét Molnár Áron lett a polgármester, és hiába volt minden támadás ellene, a testületbe is – a Fidesz-esek helyett – a vele együtt gondolkodni képes jelöltek kerültek. A hajdan volt jobbikos, ma független régi-új polgármester a FüHü-nek adott interjújában a többi között elmondta, hogy amióta pártok jelen vannak a közéletben és meg akarnak hódítani minden várost, falut, azóta együtt kell élnünk azzal, hogy minden átpolitizálódik. De, ami most az utóbbi időben itt történt, az minden határon, minden normalitáson túlment.
„Zanzásítva kaptuk a nagypolitikából már ismert média-, és marketing elemeket, amelyek korábban nem voltak jelen Algyőn; a kampánynak a mocskolódó, uszító, lejárató fogásait. „
Euróövezet: Nincs egyetértés
Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)
Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió állapotáról szóló értékelésében állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be az övezetbe, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter csütörtökön azt fejtegette, hogy
„a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”.
Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök írásos állásfoglalása is hasonló álláspontot:
„A minőség előrébb való a sebességnél”
Ez szembe megy Emmanuel Macron elképzeléseivel is. A francia elnök egyenesen egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az euróövezet vállalja át a tagállamok adósságát.
A szeptember 24-i németországi választásoknak ez is a tétje lesz.
Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek
Megnézik, mi van belül. Forrás: Pixabay
Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből.
További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.
„AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLLÁSPONTJA SZERINT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATRÓL VAN SZÓ, S MEGVANNAK AZ ESZKÖZEINK ARRA, HOGY EZT MEGSZÜNTESSÜK”
– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.
Kelet-Európai fegyverek a Közel-Keleten
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
A BLOOMBERG HÍRÜGYNÖKSÉG KÉSZÍTETT ÖSSZEÁLLÍTÁST KELET EURÓPA FEGYVER EXPORTJÁRÓL A HÁBORÚSKODÓ KÖZEL KELETRE.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak. Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
Bár az ilyesfajta ranglistákat érdemes a helyükön kezelni – azaz kellő fenntartással –, mégis figyelemre méltó, hogy a FIFA legújabb világrangsorában a magyar válogatott egészen az 59. helyig csúszott hátra.
A helyezés sem hangzik különösebben jól, legutóbb 2006-ban, azaz még bőven a nagy nemzeti futballreform előtt álltunk ennyire szerény pozícióban, ám ennél is sokkal ijesztőbb, hogy honnan buktunk ide – írja az Index, amely grafikonon mutatja be plasztikusan a visszaesés mértékét. 2016-ban még a 26. helyen rangsorolták az éves átlagteljesítmény alapján a magyar csapatot, ehhez képest 33 hellyel került a válogatott hátra
Egyébként a női labdarúgó válogatott is hátrébb végzett az idén, mint tavaly, de a visszacsúszás nem annyira jelentős, s nem is jutottak annyira mélyre a hölgyek, mint a férfiak.
3,6 milliárd forintnyi dolgozói kölcsönt tartanak nyilván a Magyar Nemzeti Banknál – tudta meg a Hír TV. A Matolcsy György vezette intézmény összesen 402 dolgozói kölcsönszerződést kezel, valamennyi hitel fizetése szerződés szerint történik.
A legalacsonyabb nyilvántartott hitel összege félmillió, a legmagasabbé 50 millió forint.
A Hír TV azt követően fordult kérdéseivel az intézményhez, hogy kiderült: a jegybankelnök kedvese is kapott kedvezményes lakáskölcsönt. Vajda Zitának 32,2 millió forintot kölcsönzött a jegybank még 2015-ben, amit nemrég teljes egészében visszafizetett, miután házasságot kötött Matolcsy Györggyel. Nagy Márton alelnöknek 8,1 millió, Windisch László alelnöknek pedig 3,1 millió forint tartozása van a jegybank felé.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.
Más egykori szocialista állam fegyver exportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
a Bloomberg hírügynökség készített összeállítást Kelet Európa fegyver exportjáról a háborúskodó Közel-Keletre.
A kapcsolatok egyáltalán nem újak hiszen a szovjet időkben kiváló klienseknek számítottak a térség államai közül azok, melyek szemben álltak Amerikával. Csakhogy most a kelet-európai fegyver exportőr államok többsége a NATO tagja. Ukrajna ugyan nem tag, de jelenleg Kijev az USA szövetségese és szembenáll Oroszországgal, amely a térség fő fegyverszállítója, persze csak az Egyesült Államok után.
Donald Trump amerikai elnök, amikor Szaúd Arábiában jár,t csekély 150 milliárd dolláros fegyverüzletben állapodott megSzalman királlyal. Oroszország éppen most szállít egy egész rakétarendszert a NATO-tag Törökországnak. Az S-400 as rakéta rendszer ára legkevesebb 2,5 milliárd dollár.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.
Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel-Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy „a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”. „A minőség előrébb való a sebességnél” – Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök így foglalt állást.
Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)
Az ARD televíziónak nyilatkozva a német pénzügyminiszter arról értekezett, hogy először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, s nem kell állandóan leértékelgetnie a versenyképesség érdekében. Wolfgang Schauble úgy véli tehát, hogy nem kell mindenkinek azonnal berohannia az euróövezetbe. Emlékeztetett arra, hogy Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott eleve nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbe hozzák a saját pénzügyeiket, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megismétlődik a görög adósságválság.
De nem csak Junckernek mondott ellent a német pénzügyminiszter. Elutasította a francia elnök álláspontját is: Emmanuel Macron egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát.
„A közös adósság méreg lenne Európának!”
– hangsúlyozta Európa legerősebb államának a pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak, s képtelenek csökkenteni azt, s bár az eurozóna alapkövetelménye a költségvetési hiánya 3% alatt tartása, ezt sem a franciák sem az olaszok nem teljesítik. Németországnak esze ágában sincs átvállalnia a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.
Választásokra várva
Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne.
A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, s minden bizonnyal utána is Angela Merkelnek hívják majd a kancellárt. Jelenleg Merkel szerint elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban, nincs tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron és Juncker akarnak.
Osztrák nem
Fotó: Wikimedia Commons (Christian Wirth)
Az osztrák jegybankelnök állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezte: az eurózónába történő belépés feltételeit fenntarthatóan kell teljesíteni. Ewald Nowotny szerint az európai gazdaság hosszú távú stabilitásának érdekében el kell utasítani az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését – idézi a dokumentumot az MTI. A jegybankelnök utalt arra is, hogy azon belépési követelményeken túl, mint az infláció, a kamatok, a hiányok, az államadósság mértéke, az árfolyam és a nemzeti bankok függetlensége, figyelembe kell venni a reálgazdasági feltételeket is. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése érdekében fontos a tartós gazdasági felzárkózási folyamat, amely elsősorban a gazdasági dinamikában, a foglalkoztatásban és az egy főre eső jövedelem alakulásában tükröződik.
Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva.
Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.
A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:
„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”
Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy
harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.
A tervezett mechanizmus
A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,
a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.
A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.
Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,
az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.
Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.
Ideiglenes intézkedések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.
Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.
A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.
Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.
Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.
„Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”
– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.
A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.
Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.
Wolfgang Schauble szerint először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, melyet nem kell állandóan leértékelni a versenyképesség érdekében.
Görögország példájára hivatkozva a német pénzügyminiszter, aki az ARD televíziónak nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a „belépéshez minden tagállamnak először is teljesíteni kell a feltételeket!”
Korábban Jean-Claude Juncker arról beszélt az unió helyzetéről szóló hosszú elemzésében, hogy végülis minden EU tagállamnak be kell lépnie az eurózónába.
Ezzel szemben Schauble német pénzügyminiszter rámutatott: Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbehozzák a saját pénzügyeiket. Különben fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a görög adósságválság.
Macron francia elnök egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát. Ezt Schauble német pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította.
„A közös adósság méreg lenne Európának!”
– hangsúlyozta Európa legerősebb államának pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak. Mindkét állam képtelen arra, hogy csökkentse ezt. Bár az eurozóna alapkövetelménye az, hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 3%-ot, de ezt sem a franciák sem pedig az olaszok nem teljesítik. Németországnak az esze ágában sincsen, hogy átvállalja a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.
Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne. A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, ahol valószínűleg utána is Merkel kancellár alakíthat kormányt. Jelenleg Angela Merkel kancellár álláspontja is az, hogy elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban. Nincsen tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker a brüsszeli bizottság elnöke akar.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Gyurcsány Ferenc nem hisz a demokratikus ellenzék és a Jobbik együttműködésében, de abban igen, hogy egy új Parlamentben, szűk körben együtt tudnának működni. Leszögezte: nem igaz, hogy a kétharmados törvények mellett teljes bénultságra van ítélve a demokratikus ellenzéki oldal. Beszélt az összefogás esélyeiről, s arról, hogy nem lehet úgy nyerni, ha egyéniben egymás ellen indulnak.
Sorra tiltakoznak a demokratikus ellenzék pártjai a kormány legújabb nemzeti konzultációs terve miatt. Velencén a Fidesz háromnapos frakcióülésén Orbán Viktor azt mondta, hogy „Ma nincs fontosabb számoma, mint a Soros-terv elleni küzdelem”, ezért nemzeti konzultációt indítanak róla.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában. Más, egykori szocialista állam fegyverexportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
