Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9324 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban – Megerősítve!

0

A FüHü információi szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket.

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az azeri botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Központi Nyomozó Főügyészségtől ezt a választ kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a feljelentés elbírálásáról elsődlegesen a feljelentőt tájékoztatjuk.”

Az azeri pénzek ügyében a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Ő most a FüHü-nek azt mondta: egyelőre nem kapott értesítést a fejleményről.

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat.

FRISSÍTÉS:

A Fővárosi Főügyészség is válaszolt, azt írják:

„pénzmosás bűntettének gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.”

Azt is írják, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó feljelentést elutasították.

Előzmények

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi újságíró szervezet leplezte le, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. Az atlatszo.hu írta meg, hogy

a lefizetésekre használt céghálózat Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja korábban azt mondta a FüHü-nek, hogy a titkosszolgálatok is nyomoznak az azeri pénzek ügyében, amelyről a bizottság is tárgyalt. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálatot sürgetett.

Feljelentés-kiegészítést akkor szoktak elrendelni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet egyértelműen dönteni.

Sokszor a nyomozás elrendelésére hagyott három nap túl rövid, erre szolgál a feljelentés-kiegészítés, amely további adatok beszerzésére hagy időt és eszközöket.

A feljelentés-kiegészítés 15 napig tart, melyet egyszer újabb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ez idő alatt kell dönteni, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú.

Szorul a hurok: megvádolták Trump volt kampánymenedzserét

0

A vádirat 12 pontból áll Paul Manafort és társa ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolják őket. A Fehér Ház még nem fűzött kommentárt a fejleményekhez.

A tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás  ügyében folyó vizsgálat irányításával megbízott különleges ügyész, Robert Mueller – aki korábban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója volt –

pénteken este nyújtotta be a vádemelési javaslatot,

miután azt a vádemelésre jogosult szövetségi nagy esküdtszék is jóváhagyta.

Hétfőn kiderült:

Paul Manafortnak, Donald Trump volt kampányfőnökének, valamint az ő korábbi üzleti partnerének, Rick Gatesnek kell bíróság elé állnia.

A vádirat 12 pontból áll a két férfi ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolják őket. A Fehér Ház még nem fűzött kommentárt a fejleményekhez.

Paul Manafort
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

A 68 éves Manafort 1976 óta több republikánus elnökjelölt kampányában dolgozott. A Trump-kampányban betöltött posztjáról 2016 augusztusában mondott le, miután azzal gyanúsították meg, hogy

kapcsolatai vannak egy Ukrajnában működő Oroszország-párti politikai pártban.

Manafort ugyancsak jelen volt azon a találkozón, amelyen egy orosz ügyvéd Trump riválisára, Hillary Clintonra nézve terhelő információkat ígért.

Muellert az idén májusban bízták meg a vizsgálat irányításával, miután Donald Trump eltávolította posztjáról James Comey, addigi FBI-igazgatót, aki 2016 júliusa óta szintén vizsgálódott az orosz beavatkozás ügyében.

Mueller vizsgálata elsősorban a Trump-kampány és orosz tisztségviselők esetleges összejátszására összpontosít. Trump fiát is meghallgatta.

Észak-déli gázvezetéket tervez Magyarország és Szlovákia

0

Az új vezeték, amely román és bolgár gázt szállít majd, mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Észak-déli irányú gázvezeték magyar-szlovák szakaszának megépítéséről írtak alá szándéknyilatkozatot hétfőn Kassán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter látta el kézjegyével az együttműködési szándéknyilatkozatot az Eastring gázvezeték projektről a történelmi városházán Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében.

Az aláírást követő sajtótájékoztatón mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy az új vezeték mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Az új vezeték román és bolgár gázt szállít majd, a tervek szerint évente 30-40 milliárd köbmétert – mondta Peter Ziga.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Közép-Európában az egyik legkritikusabb dolog az energiabiztonság, ami kiemelten függ az infrastruktúrától.

MTI/FüHü

 

Finnország annyira tart az oroszoktól, hogy belépne a NATO-ba?

0

Finnország egykori moszkvai nagykövete pontosan ezt javasolja, és most már van egy olyan elnökjelölt is, aki ezt képviseli majd a januári elnökválasztáson. Finnországban az államfő dönt a diplomáciai és a védelmi ügyekben – természetesen a parlamenttel együttműködve.

Az oroszok rendszeresen megsértik a skandináv és balti államok légterét. Svédország, amely éppúgy mint Finnország, nem tagja a NATO-nak, újra katonai támaszponttá tette Gotland szigetét az orosz fenyegetés miatt. Az egész térségben azt követően nőttek meg az aggodalmak, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben.

Ekkor volt Finnország nagykövete Moszkvában Hannu Himanen, aki most egy régi tabu ledöntését javasolja:

lépjEN be az ország a NATO-ba.

Könyvet adott ki Nyugat vagy Kelet, avagy a geopolitika visszatérése címmel. A mondanivaló lényege az, hogy jobb félni, mint megijedni, Finnország egyedül képtelen lenne elriasztani egy esetleges orosz fenyegetést. A NATO-val a háta mögött mindjárt másképp mennének a dolgok.

A NATO négy zászlóaljat állomásoztat Lengyelországban és a Baltikumban,

hogy elriassza Moszkvát, mely nemrég nagy hadgyakorlatot rendezett a határvidéken.

Az orosz fenyegetésre hivatkozva Nils Torvalds, a Svéd Néppárt vezére Finnországban azt javasolja: vitassák meg a NATO-tagságot, és ha a többség támogatja azt, akkor lépjenek be a szervezetbe. A jelenlegi elnök nem támogatja ezt, de úgy véli, hogy a népszavazás jó gondolat.

Finnország fenntartja a katonai szolgálatot és hadserege – az ország méreteihez képest – igen erős. 280 ezer katonája a finnek többsége szerint megfelelő elrettentő erőt jelent. Szerintük

a NATO tagság veszélyes lehet, mert az USA esetleg konfliktusba keveredhet Oroszországgal, és akkor ez automatikusan Finnországot is érintené.

A finnek történelmi tapasztalatai óvatosságra intenek: Sztálin csapatai megtámadták az országot azt követően, hogy a Szovjetunió lepaktált Hitlerrel. Hősies ellenállás után a finnek kénytelenek voltak elfogadni egy megalázó békét. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, akkor mellé álltak. Így a vesztes oldalra kerültek és attól féltek: a Szovjetunió bekebelezi őket. Sztálin másképp döntött, de kikötötte: Finnország nem léphet be a nyugati katonai szövetségbe.

Ez persze már régen volt, a Szovjetunió már a múlté. Ezért javasolja a volt nagykövet, hogy lépjenek be a NATO-ba, hogy Moszkvának eszébe se jusson az, hogy egykor Finnország is a cári birodalom része volt.

Szigetvári szerint Tiborcz Orbán egyik strómanja

0

Tiborcz István ma interjút adott az Origónak. Orbán Viktor veje nem szokott nyilatkozni a sajtónak, most is csak a kormányszócsővé alakított portállal tett kivételt.

Tiborcz a napokban azzal került a lapokba – nem mindegyikbe, hiszen a közmédia, valamint a kormányhoz közeli újságok nem szoktak vele kapcsolatos híreket közölni – hogy

Budapest egyik legdrágább helyén vásárolt házat.

A hely annyira előkelő, hogy ingatlanszakértők szerint csak a telek ára több százmillió forintra rúg.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke szerint Tiborcz István Origónak adott interjújából kiderült, hogy Orbán veje a miniszterelnökhöz hasonlóan retteg a valódi újságírói kérdésektől, csak egy lopott adófizetői pénzből felvásárolt, kormánypropagandát harsogó médiumnak mer nyilatkozni. A miniszterelnök veje és egyben strómanja az Origónak adott mai interjújában féligazságokat híresztelő újságírókról, tisztességtelen támadásokról beszélt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy

meghatározó része van a tulajdonosi körének titkolásáról hírhedté vált, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST Zrt-ben.

Tiborcz István az interjúban azt is elpanaszolta, hogy bár a BDPST Zrt.-ben valóban meghatározó tulajdonrésze van mégsem akart eddig senki utánajárni, kik a valódi tulajdonosok, pedig bárki betekinthetett volna a részvénykönyvbe. Amennyiben a személyre szabott törvénykezéssel helyzetbe hozott cég valóban annyira transzparens, ahogy azt a stróman-vej állítja, akkor feltételezzük, hogy nem jelentene gondot a cég „bárki által megtekinthető” részvénykönyvének internetre való feltöltése.

Szigetvári Viktor szerint Tiborcz István valójában nem saját teljesítményének köszönhetően lett „ingatlanvállalkozó”, hanem az államtól igazi verseny nélkül vásárolt, állami bankok hiteleivel támogatott projekteknek. Tiborcz István sem több Orbán egyik strómanjánál. Cégeit, érdekeltségeit csak azért hizlalja fel a Fidesz-kormány adófizetői pénzből, hogy azokkal vagyontárgyakat vásároljon, így pedig a miniszterelnök vagyonát gyarapítsa.

A belga Georges Leekens Storck utóda

0

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének döntése értelmében a játékosként és edzőként egyaránt nemzetközi hírnevet szerzett belga Georges Leekens lesz az új szövetségi kapitány.

Csányi Sándor és Georges Leekens
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az MLSZ beszámolója szerint Leekens a válogatott novemberi két mérkőzése után veszi át a nemzeti csapat irányítását, ezekért a találkozókért – az elnökség korábbi döntése értelmében – Szélesi Zoltán lesz a felelős.

Leekens játékos korában többször nyert belga bajnoki címet, volt belga kupagyőztes, tagja volt hazája válogatottjának, és az FC Brugge játékosaként szerepelt BEK- és UEFA Kupa-döntőben is. Több mint háromszáz ligamérkőzésen és 40 nemzetközi összecsapáson vett részt.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Edzőként Belgiumban klubcsapataival nyert belga bajnokságot és kupát is, munkáját az év edzője címmel ismerték el.

Kétszer volt a belga válogatott szövetségi kapitánya,

irányításával jutott ki a nemzeti csapat az 1998-as franciaországi világbajnokságra, 2010-2012 között pedig ő rakta le a mai belga válogatott alapjait, olyan játékosokkal, mint Hazard, De Bruyne vagy Lukaku.

Legutóbbi eredményeit a tunéziai, majd az algériai labdarúgó-válogatott élén érte el: Tunéziát a 2015-ös, Algériát a 2017-es kontinenstornán irányította.

Csempészként bukott le macedón gyilkos

0

A férfi ellen a Csongrád Megyei Főügyészség emelt vádat, mert 15 kiló marihuánát találtak a kocsijában.

A vádirat szerint a vádlott ez év januárjában szabadult Macedóniában egy korábbi emberölés miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből. Ezt követően munkahelye nem volt, a pénz meg kellett,

elhatározta, hogy marihuánát fog csempészni Nyugat-Európába.

A kocsiját átalakították: az első ülés alatti merevítőlemezek kivágásával és a lábtér padlózatának megemelésével egy duplafalu üreget alakítottak ki. Ebbe a megbízói 32 csomag, mintegy 15 kg marihuánát helyeztek el, amellyel a vádlott 2017. január 26. napján a délutáni órákban belépésre jelentkezett Szerbia felől.

A kocsiban szállított drogot azonban kiszúrták, és eljárást indítottak ellene.

Oroszok köröznek az INA felett

0

A Mol változatlanul kész eladni a horvát INA-beli részesedését, amiért már be is jelentkezett a Kreml-közeli Rosznyefty. A horvát állam pár napja elvesztette az INA-ért indított pert, de nincs pénze visszavásárolni. Az INA idén rekordnyereségre számít, ami tovább emeli az árat.

A Mol megerősítette, hogy kész eladni csaknem 50 százalékos részesedését a horvát INA olajvállalatban. Legutóbb hétfőn reggel a magyar cég jogi igazgatója beszélt erről az állami tévében: Kara Pál, a Mol-csoport jogi igazgatója emlékeztetett arra, hogy nyitottak részesedésük eladására. Az igazgatótanács 2013-ban kinyilvánította, hogy az INA vagy piacgazdasági alapokon működik, vagy pedig a horvátok kivásárolják a magyar részesedést. Hozzátette, hogy a folyamat azóta is tart, a Mol kész a tárgyalásra, „nagy türelemmel és tisztelettel” várják a horvát fél ajánlatát.

A horvát kormány(ok) évek óta – elsősorban belpolitikai érdekből –

meg-megújuló küzdelmet folytatnak a 2003-tól fokozatosan felvásárolt INA-rész visszaszerzéséért.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. Vagyis két kisebbségi tulajdonos áll egymással szemben.

A horvát állam múlt pénteken végleg elbukta a lassan négy éve, 2014 elején indított pert, amelyben azt állították, hogy az irányítói jogot korrupcióval szerezte meg a Mol (ez ügyben büntető per is indult Hernádi Zsolt Mol-vezérrel szemben, eddig sikertelenül), továbbá a magyar cég nem teljesítette a 2003-as szerződésben vállaltakat.

A horvátok tavaly év végén jelentették be többedszer, hogy szeretnék kivásárolni a Molt az INA-ból, de ez a szándékuk mindmáig nem öltött testet, mert a költségvetésnek nincs pénze a becslések szerint is

legalább milliárd euró nagyságú vételárra.

Idén augusztusban a kormány közölte, hogy befektetési tanácsadót keres a Mol kivásárlásához. Ennek lehetséges forrásául a Horvát Elektromos Művek 25 százalékos részvénycsomagjának eladását jelölték meg ottani lapjelentésekben (ellenkező esetben az államadósság terhére kölcsönből vennék meg).

Most pedig a Kremllel kitüntetett viszonyt ápoló orosz Rosznyefty vezetője jelentkezett be a Mol-részesedésért (amióta tart a kötélhúzás, folyamatosak a hírek az állítólagos orosz terjeszkedési szándékról). Szombaton Igor Secin, a Rosznyefty vezetője a Jutarnji List című horvát napilapnak nyilatkozott arról, hogy a Mol részesedését szívesen átvennék, ha a horvát kormány új stratégiai partnert keres.

Secin szerint az INA klasszikus kutatási, termelési és értékesítési vállalat – mondta, majd hozzátette: „a mi szempontunkból két kulcsfontosságú tulajdona is van, a sziszeki és rijekai finomító”. A vita a horvátokkal éppen a sziszeki üzem miatt zajlik, mert a Mol szerint a finomító annyira nem hatékony, hogy inkább bezárná az anyacég. Secin szerint azonban nincs szükség erre. A Rosznyefty azt ígéri, hogy modernizálja a horvát vállalat üzemeit és azok képesek lesznek piaci keretek között jövedelmezően működni.

Az INA árát csak felfelé nyomja, hogy idén júliusban rekord féléves bevételről számolt be a cég: az év első hat hónapjában 850 millió kunát (35 milliárd forintot) meghaladó nettó nyereségre tett szert.

MTI/FüHü

145 millió amerikai adatait lopták el az identitástolvajok

0

Bár Magyarországon kevesen tudnak róla, Amerikában nagy port kavart az Equifax-ügy. Az Equifax egy olyan cég, amely az emberek hiteltörténetét tartja nyilván.

Három nagyobb ilyen cég van, és néhány sokkal kisebb, és a bankok, hitelkártyacégek, egyéb hitelezők, esetleg munkaadók és bérlakásmenedzserek rendszeresen értesítik ezeket a cégeket, ha valaki számlát nyit, hitelért (állásért, bérlakásért stb.) folyamodik, vagy
változás áll be például a lakcímében.

Ettől az Equifaxtól hackerek ellopták 145 millió (!) amerikai adatait.

Amerikában már eddig is hatalmas probléma volt az identitástolvajlás,

és ez az adatszivárgás (inkább adatáradat…) csak tetézi a bajt. Az adatok birtokában az identitástolvajok például hitelkártyát igényelhetnek, elkölthetik az egész hitelkeretet, és a végén az áldozatot zaklatja a hitelkártyacég, hogy már ideje lenne fizetni.

Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az ember befagyasztja a hiteltörténetét, aminek az a hatása, hogy a hitelező nem kapja meg a hiteltörténetcégtől az áldozat adatait, és visszautasítja az identitástolvaj kérelmét. A befagyasztást egy PIN-kóddal lehet majd
később feloldani, amit a cégek maguk generálnak.

Az amerikai médiában a kisebb, szakmai vagy a szenzációhajhász médiumok naponta hoznak le valami újdonságot az Equifax-botrányról. Egy Seattleben élő nő arról beszélt a helyi televíziós csatornának, hogy a nagy adatszivárgás után még legalább 15 alkalommal lopták el a személyazonosságát.

„Folyamatosan leveleket kapok az olyan cégektől, mint a Kohl, Macy, Home Depot vagy akár az Old Navy, amelyben megköszönték a jelentkezésemet, miközben ő egyáltalán nem vásárolt ezektől semmit és semmiféle papírokat nem töltött ki”

Az Equifax először július 29-én figyelt fel a hackertámadásra, de valószínűleg már május közepén illetéktelen belépések történtek a rendszerben.  Viszont

a hitelinformációs ügynökség az amerikai közvéleményt erről csak szeptember 7-én tájékoztatta az ügyfeleket.

Eric Schneiderman, a New York-i főállamügyész vizsgálatot indított az ügyben. Az Equifax elnök-vezérigazgatója, Richard Smith október 3-án felmondott, és a Kongresszus is meghallgatta őt.

A botrány azonban nem maradt meg az Egyesült Államok határain belül, ugyanis a BBC szerint brit állampolgárok adatait is megszerezték: 637 000 telefonszámot, 29 000 jogosítványszámot, 15 000 Equifax-felhasználó jelszavát és bejelentkező nevét és 12 000 e-amil címet.

A hiteltörténet minden az egyén által kezelt hitellel kapcsolatos dolog rögzítése. Tartalmazza a kölcsönzés és a visszafizetés információit, a banki hiteleket, az autó hitelt és minden a hitelező általi adósságot. A hiteltörténet nem csak a számlák nyitását őrzi, hanem tartalmazza a hitelkártya fiókokat és az igényelt hiteleket, vagy a már lejárt hiteleket is. Kilistázza a kései fizetéseket, illetve a visszafizetetlen hitelt is.

2011. október. 11.-én lépett hatályba, a 2011. évi. CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről (KHRtv), amely önálló törvényben szabályozza a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) személyi, tárgyi és területi hatályát, működését, felhasználóit, adattartalmát, működtetési körülményeit, valamint a rendszert üzemeltető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) státusát és feladatait. A KHR, a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis, amely az adatkezelést elektronikus eszközökkel, automatizáltan végzi.

Kiszámítható gazdasági környezetre várva

0

Egy gazdaság, és az abban résztvevő vállalkozások sikeres működését számos tényező gátolhatja. Abban minden hozzáértő egyetért, hogy a gazdálkodók számára nincs fontosabb, mint a kiszámítható jogi környezet. vagyis az, hogy a befektetőknek és a vállalkozóknak ne kelljen attól tartaniuk, hogy a szabályok gyakran, netán visszamenőlegesen, vagy éppen az ő sérelmükre változnak.

Ha a szabályok naponta változnak, akkor nem lehet tervezni. Született már Lex-CEU, Lex-Simicska, Lex-Heinekken és még estig sorolhatnánk. Nem tudod, hogy milyen szabály vonatkozik majd a vállalkozásodra, házépítésedre, vásárlásaidra. Csak abban lehetsz biztos, hogy rengeteg, egymásnak is ellentmondó törvényt kell tudnod, különben már a kutyát sem sétáltathatod büntetlenül.

Az Együtt kiszámíthatóságot, és jogbiztonságot ígér. Közleményükben felidézik, hogy

a jogállam kiépítése 2010-ben megállt majd rohamosan elindult az ellenkező irányba.

A nyugdíjpénztári vagyon államosítása majd eltapsolása, a médiatörvény, az Alkotmány helyére lépő Alaptörvény és az ezek nyomán kialakult rendszer segítette a demokratikus intézmények leépítését.

Mára eltűnt a jogbiztonság. Sem az állampolgárok mindennapi ügyeiben, sem a vállalkozások irányításában nincs kiszámíthatóság. A jogszabályok szinte naponta változnak. A hivatalok, minisztériumok éppen hogy csak működnek. Az ott dolgozók sem tudják, hogy milyen szabályok szerint kell dolgozniuk. Bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban élünk.

Senki sem tudja, hogy miről fognak új szabályt hozni holnap.

Senki nem tudja, hogy mire számítson. Ahogy elvették a trafikokat, ahogy elvették sokak földjeit, és ahogy Mészáros Lőrinc bekebelezett cégeket. Az Együtt szerint lehetséges egy kiszámítható, és biztos államot építeni. Olyat, ahol a törvény mindenkire vonatkozik, ahol az Alkotmány mindenkit véd. Ilyen a jogállam. Szeptember közepén bemutatott választási programjukban ezek a javaslatok is szerepelnek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK