Megkapta az építési engedélyt az Árpád híd pesti hídfőjénél épülő, kilencven méter magasra tervezett irodaház.
FüHü
NATO: Védelem és párbeszéd
Defense and dialogue (védelem és párbeszéd). Ez a NATO politikája Oroszországgal szemben- jelentette ki Jens Stoltenberg, aki a Deutsche Welle közszolgálati médiának adott exkluzív interjút.
Tudjuk, hogy mit művelt Moszkva Grúziában, Ukrajnában és azt is, hogy – a kormány akarata ellenére – csapatokat tart Moldova területén. Oroszország növeli katonai erejét. Ezért a NATO is megerősíti a keleti frontot: a balti államokba és Lengyelországba is küldtünk erősítést. De nem akarunk minden új orosz tankra vagy nukleáris fegyverre NATO tankkal vagy nukleáris fegyverrel válaszolni.
Párbeszédre törekszünk Oroszországgal, melyet nem akarunk elszigetelni a világtól.
Trump szerint a NATO elavult. Vajon mennyire kész az USA Európa megvédésére?
Még a választási kampány során valóban mondta Donald Trump, hogy a NATO elavult – mondta Jens Stoltenberg NATO főtitkár, – de amikor én találkoztam vele a Fehér Házban már egészen más volt a véleménye.
Hozzátette: amióta Donald Trump az USA elnöke, azóta az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetése 40 százalékkal növekedett.
Az „ausztrál modell”, ahogy azt a populisták kiforgatják
Az utóbbi időben sokszor és sok helyütt hallani, hogy az ausztrál bevándorlási törvény és annak szigorú alkalmazása a legmegfelelőbb az utóbbi évek népvándorlás szerű emberáradatának megfékezésére. Erről számol be a melbourne-i „The Age” hétvégi száma (23.06.18.), melynek címe: „Ausztrália menedékkérőkkel szembeni szigorától visszhangzik a világ” (Australia’s hard line on asylum seekers echoes around the world). A szerző megpróbál magyarázatot keresni, vajon mitől és miért olyan népszerű az „ausztrál modell”, amit valójában senki sem ismer, csak a politikusok, főleg a populisták hivatkoznak rá egyre gyakrabban világszerte, különösen Európában.
Mint arra a cikk is utal, a tömegtájékoztatás legnagyobb bűne, hogy nem tesz különbséget menekült és bevándorló között, mindenki „migráns”, ráadásul tanulatlan, képzetlen és muszlim. Ez a populista (szélsőséges) felfogás különösen a magyar állami vezetésre jellemző. Tudatlanságban tartani a népet, ahelyett, hogy elmagyaráznák, mi különbség van a menekült és a bevándorló között. Amíg a menekült valamilyen (politikai, vallási, stb.) üldöztetés, vagy háborús veszély miatt kényszerül (egy szál ruhában, vagy némi személyes holmival) szülőföldjét elhagyni, addig a bevándorló az újrakezdéshez minden ingóságát magával viheti, elvégre a jobb életkörülmény reményében „települ át”, és sok helyütt az első perctől élvezi választott hazája állampolgárainak alanyi jogon járó előnyeit. Természetesen annak megállapítása, hogy ki menekült, és ki bevándorló, állami feladat. Épp, úgy, mint az illegális határátlépés megítélése, különösen, ha az illető nem üldözött, azaz menekült státuszra nem jogosult.
Legutóbb Trump, (republikánus párti) amerikai elnök, „csiripelt” (tweet) arról, hogy a földkerekség leggonoszabb bűnözői használják fel a gyerekeket, hogy az Egyesült Államok területére léphessenek. Az amerikai elnökkel nem szimpatizáló („baloldali”? ,balliberális”?) média felháborodásából csak az maradt ki, hogy a gyerekekre vonatkozó jelenlegi amerikai bevándorlási törvényeket még (a demokrata párti) Obama elnök idején hozták. A demokraták ugyanis emberségessé akarták tenni azt a gyakorlatot, hogy az illegálisan érkezők gyermekeit a jövőben ne válasszák el szüleiktől. Ez a nemes gondolat azonban a visszájára sült el, mert ez azt jelentette, hogy aki gyerekkel érkezik illegálisan Amerikába, azt nem lehet letartóztatni, börtönben vagy fogdában tartani.
Ezen akart szigorítani Trump elnök azzal, hogy az ország területére illegálisan érkező szülőket igenis le kell fogni, a velük levő gyerekeket pedig különválasztani. Az elnöki rendelet azonban nem részletezte mi legyen ezekkel a kiskorúakkal, amíg szüleik jogi helyzete tisztázódik. A kirívó esetekről azonnal beszámolt a Szabadvilág médiája, például arról a dél-texasi gyakorlatról, ahol a szüleiktől elválasztott kiskorúakat beton aljzatú „ketrecekben” tartják. Trump végül salamoni döntést hozott: a gyerekek együtt maradhatnak a szüleikkel. Viszont ellentétben az obamai gyakorlattal, a szülők nem szabadlábon, hanem gyerekeikkel együtt fogdában várják további sorsuk alakulását.
Csak emlékeztetőül, az orbáni gyakorlat is ez volt 2015-ben, amikor a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, a világközvélemény megnyugtatása céljából állt a kamerák elé, amiről az MTI imígyen számolt be.
„Ilyen helyezettel, amely most van, nem nézett még szembe sem az ország, sem a civilszervezetek” – fogalmazott Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben mindenkinek a saját dolgát kell elvégeznie: az államnak az olyan állami feladatokat kell ellátnia, mint a határőrizet és az emberek védelme, nekünk, civileknek pedig azok szerinti erkölcsi és morális normák szerint kell eljárni, amit a lelkiismeretünk diktál”.
A francia határőrséget azzal vádolják, hogy egy 12 éves gyereket étlen-szomjan (víz és élelmiszer nélkül) tartották egy cellában. A gyerekek szembeni embertelen fellépés került napjainkra a migrációs téma középpontjába, amiről a magyar média mélyen hallgat, miközben az állami média kizárólag a migránsok erőszakoskodásáról számol be, mintha az mindennapos lenne az EU nyugat-európai tagállamaiban. A valóság ismertetése helyett egy romantikus középkori álomvilág, a „kereszténység megvédése” a kormány propagandája. Ebben persze vannak követőik, elsősorban a nacionalizmusra építő és a gyűlöletre alapozó szélsőjobboldali európai populisták.
Nemigen jutott el a magyar közvéleményhez az sem, hogy Niger (nem azonos Nigériával!) megállapodást kötött, hogy ideiglenesen befogad líbiai menekülttáborokban embertelen körülmények között tartottakat, akik jogi helyzetük elbírálásra várnak. Így akarják megakadályozni, hogy a szerencsétlenek átkeljenek a Földközi-tengeren. Az EU egy széleskörű megállapodáson dolgozik, aminek első csúcstalálkozóját az orbáni Magyarország megvétózta! Ezért, most az EU (különösen Franciaország – Macron) az egész szövetségi rendszer átalakításán gondolkodik és dolgozik, mert tűrhetetlen, hogy egyes tagországok csak a gazdasági előnyöket élvezik, és a szolidaritásnak, az egymás megsegítésének még a minimumát sem hajlandók teljesíteni. Az előző olasz kormány megállapodást kötött dél-líbiai törzsekkel, egy un. „alternatív gazdaság” létrehozására, mely „ellensúlyozná” az embercsempészet megszűntetése miatt kieső bevételeket.
A jelenlegi, populista olasz kormány felrúgva ezt a (hallgatólagos) megállapodást, nem engedte kikötni a menekülteket szállító emberjogi és jótékonysági (civil) segélyszervezetek hajóját. A jelenlegi olasz miniszterelnök-helyettes és egyben belügyminiszter Matteo Salvini, kijelentette: „Olaszország többé nem akar részese lenni ennek az illegális migráns üzletnek, ezért keressenek más kikötőket.” Salvini különben régóta hangoztatja, hogy az „ausztrál bevándorlási modell” a legjobb a világon. Mottója: „mi fogjuk eldönteni, ki jöhet ebbe az országba, és a körülményeket is, hogy hogyan”.
Ennek a mottónak az alapötlete John Howard (egykori) ausztrál miniszterelnöktől származik, aki 2001-es választási ígéretében jelezte, hogy „…vitathatatlan (uncompromising) alapvető joga ennek az országnak (Ausztrália), hogy megvédje határait….” Ezt a gondolatot visszhangozta Trump elnök is a napokban, amikor azt „csiripelte” (tweet): „….ha nincs országodnak határa, akkor országod sincsen…” (“If you don’t have borders, you don’t have a country!”)
Vajon a világ miért pont most szentel ekkora figyelmet a példánkra? Mi vagyunk a felelősek? Ha igen, akkor Európának és az USA-nak miért kellett másfél évtized, hogy utolérjen? Vagy csak egy könnyű, egyszerű esettanulmány vagyunk, amit egyesek adoptálni akarnak, aminek valami nagyobb ügy van a háttérében? – teszi fel a kérdést az cikk szerzője (Nick Miller) a The Age és a SMH európai tudósítója.
A The Age cikke elsősorban az ausztrál-amerikai kapcsolatokra irányítja a figyelmet. Mindezek alapja egy 2017. januári telefonbeszélgetés, amit „kiszivárogtattak”, és amiben Trump, amerikai elnök és Turnbull, ausztrál miniszterelnök, országaikat érintő kérdésekről (határellenőrzés és nemzetbiztonság) beszélt, tárgyalt.
Akkor Turnbull emlékeztette az új amerikai elnököt, hogy beszélt Trump vejével (Jared Kushner) és a Fehér Ház néhány tanácsadójával, elsősorban bevándorlási és nemzetbiztonsági szakemberrel, akiknek nagyon hasonló a gondolkodásuk az ausztrálokéhoz. Turnbull pont akkor telefonált Trump-pal, amikor az amerikai elnök megtiltotta a muszlim országokból érkező menekültek beengedését. Az ausztrál miniszterelnök válaszul jelezte, hogy országa épp most engedélyezte 12.000 szíriai menekült befogadását. A baráti beszélgetés egy pontján Turnbull javasolta, hogy az USA vegye át, fogadja be a Manus szigeten és Nauru-n fogva tartott illegális bevándorlókat. Trump először beleegyezett a csónakokon érkezettek átvételébe, majd amikor az ausztrál miniszterelnök elmagyarázta az ausztrál hozzáállást, miszerint „ha megpróbálsz csónakkal Ausztráliába jönni, és Te vagy a világ legjobb (legismertebb, leghíresebb) embere, akkor sem engedünk be!” Ekkor Trump közbevágott: „..Ez egy jól ötlet. Minekünk is ezt kellene csinálnunk. Te rosszabb vagy, mint én…” (“That is a good idea. We should do that too. You are worse than I am.”)
Trump-nak nagy szüksége volt egy szigorúbb határvédelemre, de ahelyett, hogy az ausztrál gyakorlatot vett volna át, ill. fejlesztett volna tovább, Trump olyan szélsőjobbos bevándorlás ellenes tanácsadókkal vette körbe magát, mint Steve Bannon és Stephen Miller.
2015 júniusában, amikor Trump bejelentette elnökjelöltségét, már arra panaszkodott, hogy „Mexikó nem a legjobbakat küldi Amerikába, hanem azokat, akik kábítószert, bűnözést és erőszakot hoznak, azaz nem a megfelelő embereket.”
Majd az ausztrál miniszterelnökkel beszélve megjegyezte: „nincs védelmünk, alkalmatlanok vagyunk, nem tudjuk, mi történik, ezért ennek véget kell vetni, méghozzá mihamarabb.”
Februárban, a Fehér Házban, Trump megdicsérte Turnbull-t az ausztrál rendszerért, jelezve, hogy „az nagyon sikeres és reméljük, hogy a nyomdokaiban leszünk.”
2017 februárban az első kongresszusi beszédében Trump közölte: „abból az egyszerű és nagyon fontos okból lett (amerikai) elnök, hogy Amerika saját állampolgárait tegye az első helyre.” (America must put its own citizens first”). Közölte: a jelenlegi rendszer az alacsony képzettségű bevándorlóknak kedvez, és ígéretet tett, hogy a rendszert olyanra formálja, mint a kanadai, ausztrál és hasonló (bevándorló) országoké.
Trump retorikája kiemeli a bevándorlás és a bűnözés közti kapcsolatot, ami sokkal hangsúlyosabb nála, mint az ausztrál politikusoknál, akiknél csak időnként jön elő, hogy a menedéket kérők között terroristák is lehetnek. Ugyanakkor Trump szerint a szigorú határvédelem életbevágó az amerikai bűnbandákkal való leszámolásban is, akiknek többsége – a hatóságok szerint – illegális bevándorló.
Trump véleménye az európai (EU) helyzetről.
„Németország népe vezetőik ellen fordul, ahogy a migráció megrázza az amúgy is törékeny berlini koalíciót” – írta Trump, majd így folytatta: „A bűnözés emelkedik. Nagy hibát követtek el Európa szerte azzal, hogy emberek millióit engedték be, akik nagyon és erőszakkal megváltoztatták a kultúrát. Nem akarjuk, hogy ami Európában történik a migrációval, az nálunk is megtörténjék!”
Való igaz, Európában emelkedik a migráció-ellenesség, aminek a jobboldali populista pártok a nyertesei. Tavaly a francia választáson a Nemzeti Front a második legtöbb szavazatot szerezte. Németországban pedig az „Alternatíva Németországért” a politikai paletta példa nélkül álló szeletét szerezte meg a parlamenti választásokon, mely Merkelnek okoz nagy és nyomasztó fejfájást. Idén pedig Olaszországban került hatalomra a szélsőjobbos, migráció-ellenes (Északi) Liga partnerségben a politikai ambiciózus populista Öt Csillag Mozgalommal.
Egy 2017-ben készült felmérés szerint – Finnország kivételével – az európai országokban a válaszadók többsége „aggódott” vagy „nagyon aggódott” a migráció miatt. 2015-ben a jó Öregkontinenst sokkolta a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező menekültáradat, akik a Földközi-tengeren átkelve indultak el az egyre szélesedőbb és gyarapodó háborús övezetekből, miközben a közel-keleti menekülttáborokban is egyre elviselhetetlenebb lett a helyzet.
A menekültáradatért Angela Merkelt hibáztatják, mivel a német kancellárasszony 2015 szeptemberében felfüggesztette a „Dublini egyezményt”, amelyben az áll, hogy minden menekültstátuszkérőt ott kell elbírálni, abban a tagországban, ahova az EU területére először érkezett. Közben a világsajtó, a nemzetközi média érzelmi alapokra tette az egész menekültválságot. Egy három éves kisfiú holttestét vetette partra Törökország partjainál a tenger, melynek képe bejárta a világot és sokkolta a jóérzésű embereket. Majd Magyarország rakta a menedékkérők ezreit autóbuszra és dobra át az ország nyugati határán át. Ergo, se Görögország, se Magyarország (Orbán-kormány) nem tartotta be a Dublini egyezményt, hiszen nem fogadta be elbírálásra az EU területére érkezett tömegeket. Arról nem is beszélve, hogy Orbánnak (és tehetetlen államvezetésének) hálásnak kellene lennie Merkel kancellár gyors és humánus döntése miatt.
Ehelyett vízágyúkat és könnygázt telepítettek a magyar, az osztrák és a bajor(német) határra. Az akkori osztrák külügyminiszter (Sebastian Kurz) arra panaszkodott, hogy „a nyugat-balkáni országokat lerohanták, elárasztották és magukra hagyták……. ezért segítenünk kell őket.”
Majd egy évvel később Kurz már arra panaszkodott, hogy az EU „nem viselkedhet úgy, mint egy emberkereskedő”. A Politico magazinnak adott 2016-os interjújában pedig jelezte, hogy az EU-nak alkalmaznia kellene az „ausztrál modellt”, azaz „az EU külsőhatáránál kell megállítani az illegális bevándorlást”. A tavaly decemberben osztrák kancellárrá választott Kurz, kampányában ígéretet tett az illegális bevándorlás megállítására.
Az új tengely
Kurz kancellár meglehetősen szerencsétlen megfogalmazása szerint hazájának (Ausztria), Olaszországnak és Németországnak meg kéne alakítania az illegális bevándorlás elleni „szándék tengelyét”. A történelmi múltra utaló rosszízű elszólás ellenére az ötlet alakulóban van. Kurz kancellár első külföldi útja Berlinbe vezetett, ahol dicsérte a „növekvő együttműködést” a „biztonságosabb határok” érdekében, amit Merkel asszony elfogadott. Merkel (CDU) konzervatív testvérpártja, és egyben koalíciós partnere, a bajor CSU kőkemény migrációs politikát követel, mivel – a bajorok szerint – csak így lehet megfékezni a szélsőjobbos AfD előretörését az őszi (bajor helyhatósági, tartományi) választáson.
A CSU érvei helyállóak, hiszen való igaz, Európa szerte növekszik a migráció-ellenes pártok népszerűsége. Svédországban a populista Demokrata párt a véleménykutatások szerint vezeti a szeptemberi parlamenti választások listáját. A jelzett 29 % több mint duplája az eddigi választási eredményeinek. A többi parlamenti párt már jelezte, hogy nem hajlandók koalícióra lépni velük, mivel nemrégen még csak egy kimondottan fehér-felsőbbrendűséget hirdető, neonáci mozgalom volt.
A centralista pártok Olaszországban sem tudták megállítani a nacionalisták előretörését. A Salvini vezette (Északi) Liga kampányjelszava lett: az „Olaszok az elsők”. Tehát nem Olaszország, mint azt pl. Trump teszi, hanem az olaszok, azaz bárhol élnek! Ebben felismerhető az orbáni Fidesz jelszó is („Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”) A Liga programjában a menekültkérőkön kívül az ország roma (cigány) lakosságával is le akar számolni.
2015. júniusában Salvini azt is mondta, hogy „a bevándorlás korlátozása a civilizáció jele,…..és nekem Anglia és Ausztrália a példaképem.” Egy évvel korábban is célzott rá, „Ausztrália tengerészetét használja a csónakok ellen.”
„A szélsőjobb és a populista pártok az európai országokban egy jó ideje jelen vannak” – mondja Jonathan Porters, a brit kormányhivatal (Cabinet Office) egykori tagja, aki most egyetemi tanár és érdeklődési területe a költségvetési politika, a munkaerőpiac és a migráció. Porters szerint ezek a pártok manapság a bevándorlásra összpontosítanak, ami új elem. A Liga például eddig csak amiatt aggódott, hogy Észak-Olaszországnak miért kell pénzelnie Dél-Olaszországot. Orbán Viktor sem azért került hatalomra (2010-ben), mert bevándorlás-ellenességet képviselt, hanem mert erre koncentrált a legutóbbi (2018-as) választási kampányában.
„Ami közös ezekben a pártokban: 2015-ben meglátták és megtalálták a menekültválságban rejtő politikai előnyt, hiszen a migráció-ellenesség tökéletes példája lett az emberek elégedetlenségének kifejezésére, akik úgy érezték, hogy gazdaságilag, vagy társadalmilag háttérbe szorultak, vagy teljesen ki lettek zárva.”
Ezeknek a szélsőséges pártoknak másik tökéletes témájuk és érvük lett a muszlim lakosság összekötése a terrorizmussal.
A sors iróniája, hogy a populisták épp azzal kerültek hatalomra, hogy megígérték: megállítják a bevándorlási válságot, miközben úgy tűnik több, mint egy évvel ezelőtt már ez megtörtént az előző kormányok ideje alatt.
Most májusban az illegális határátlépők száma kevesebb, mint a fele volt az előző évinek. 2017-ben pedig 60 %-kal kevesebb határsértő volt, mint 2016-ban.
Az olasz aggodalmak ellenére a tavalyihoz (2017 május) képest idén csak a menedékkérők egyötöde érkezett! Az olasz partokat elérő afrikai migránsok száma 90 %-kal csökkent egy év alatt (2016-2017). Ugyanakkor populistáink a halottakról, a vízbefulladtak számáról nem szoktak panaszkodni.
Portes elveti az ötletet, mely szerint Ausztrália inspirálta, ösztönözte volna Európa jelenlegi hozzáállását a migráció kérdéséhez, vagy a határellenőrzéshez, annak ellenére, hogy sokan (nemcsak politikusok) használják az „ausztrál modellt” (valójában pontrendszert) politikai beszédekben, tv vitákban, beszélgetésekben.
Az ausztrál modell
Az igazság az, hogy (különösen Európában) senki sem ismeri azt a („kemény”) gyakorlatot, ahogy és amiért az „ausztrál rendszer” működik. Szeretik használni ezt a kifejezést, csak épp nem ismerik a saját rendszerüket, amit „át akarnak alakítani”. Ha megkérdezik az embereket mi a különbség az ausztrál és a kanadai (pont)rendszer között, fogalmuk sincs. (Tessék rákeresni az “Australian-style points system” kifejezésre, fogalomra!)
„Nagyon jól hangzik, hogy „ott van Ausztrália, megcsinálták és működik, megállították a tenger felöl érkezést, és elrettentették az erre vetemedőket.”
„Valóban sokkal hatásosabb, és nem olyan embertelen, mint lőni ezekre az emberekre. Ugyanakkor, meggyőződésem, hogy az EU nem másolhatja le ezt egy az egyben, már csak azért sem, mert alkalmazása sokkal nehezebb lenne. Az „Ausztrália első” a migráció kezelésében és a határvédelemben valójában csak a populistáknál első.”– állítja Jonathan Portes a migrációval foglalkozó és tanító londoni King’s College professzora.
Stephen Elekes
http://pocakosgondok.blogspot.com/
Ezt várja az európai sajtó az uniós csúcstól
Holnap kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Megnéztük, hogy a nagy európai lapok mit várnak tőle.
A Financial Times szerint Angela Merkel kancellár otthoni vitái és migrációval kapcsolatos nézeteltérések határozzák meg a találkozót. Ők úgy értékelik, hogy soha nem volt még ilyen gyenge Merkel pozíciója, a mozgásterét ráadásul populisták is korlátozzák. A brit lap forrásai szerint viszont Merkel kemény tárgyalásra készül.
A lapnak nyilatkozó elemzők szerint, bár sokan érezhetik úgy, hogy közel a kancellár bukása, több szövetségesre is számíthat, és
nem szabad lebecsülni Angela Merkel túlélési képességeit,
hiszen többször is kivágta már magát nehéz helyzetből. Az otthoni viták rendezéséhez elsősorban az olaszokkal kell megállapodnia.
Azokkal az olaszokkal, akik előkészítettek egy tervet a migrációs válság megoldására, erről itt írtunk.
a mélyülő válság határozza meg a csúcstalálkozót.
A lap azt írja, még mindig a 2015-ös menekültválságra adott elkésett válaszról lehet beszélni. Az olaszok azt akarják, hogy más országok is vállaljanak részt a rájuk háruló teherből, Angela Merkelnek pedig szembe kell néznie az otthoni koalíciós válsággal is.
A lap szerint komolyak az ellentétek az olaszok és a visegrádi országok elképzelései között. Ausztria ugyanakkor egy olyan tervvel készül, amely szerint a menedékkérelmek nagy részén az EU határain kívül bírálnák el.
A lap azt írja:
mindenki egyetért abban, hogy szigorítani kell a szabályokat,
és meg kell erősíteni az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet. A menekültek elosztásáról viszont komoly vita várható, legfeljebb két- vagy háromoldalú egyezményekre lehet számítani.
Az olasz La Stampa szerint Giuseppe Conte miniszterelnök külön egyeztetett Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal, és állítólag alkut ajánlott: több pénzügyi támogatásért cserébe hajlandó rugalmasabb hozzáállásra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja az ötletet, hogy az Unió határain kívül létesítsenek befogadóközpontokat a menedékkérőknek. Szerinte a Földközi-tengerből kimentett embereket ilyen észak-afrikai központokba kellene vinni, és ott döntenének arról, jogosultak-e menekültstátuszra.
A németek, az olaszok és a görögök továbbra is
ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon arányos részt a menekültek befogadásában.
Ezt azonban a visegrádi országok mereven elutasítják.
A Deutsche Welle szerint az is probléma, hogy hiába támogatja több tagállam, hogy az uniós határokon kívül hozzanak létre befogadóközpontokat, ezt az érintett országok eddig mindig elutasították. Most Líbiát akarják rábírni erre, azzal, hogy jelentős összeggel támogatnák cserébe. Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek.
A franciák, spanyolok és olaszok azt is el tudnák képzelni, hogy
az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok,
hasonlóan a magyar tranzitzónához.
Migránsügyben vitázott a Fidesz-KDNP a Párbeszéddel
A migráció és a politika viszonyáról vitázott tegnap Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP Miniszterelnökséget vezető minisztere és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere a belvárosi Három Hollóban Budapesten, a Gólya és a Menedék Egyesület szervezésében.
Gulyás Gergely elmondta, hogy azokra, akik az Európai Unión belül vállalnak munkát, nem helyes leírni azt, hogy migránsok, mert az EU-n belül munkavállalás szabadsága van, ez a munkavégzés nem migráció.
Örül annak, hogy a magyarok tapasztalatot szereznek külföldön, ezt nem nevezi kivándorlásnak.
Megjegyezte, hogy itthon ettől függetlenül munkaerőhiány van, amely problémát hosszabb idő megoldani. Szeretnének több embert bevonni a munkaerőpiacra és ehhez korlátokat leépíteni.
Karácsony Gergely hisz a szabad és egyenlő emberek együttélésében Magyarországon, Európában és a világon, ő ezt a nézőpontot képviseli elmondása szerint. Hangsúlyozta azt, hogy szerinte ma Magyarországon hiányzik a helyes foglalkoztatáspolitikai gondolkodás, ebben a politikában hiány van, a Fidesz ezen politikája nem működik, ez az oka annak, hogy jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás szintje nagyon alacsony. Gulyás Gergely szerint a közmunkások száma is csökkenőben van, de erre nem a migráció a foglalkoztatáspolitikai válasz, hanem az, ha sokan hazajönnek Magyarországra dolgozni a növekvő bérek miatt. Hozzátette:
a határon túlról több magyar jön hazánkba, mint akik elhagyják az országot.
Szerinte ebben nincs válság. Fontosnak tartotta elmondani azt, hogy a határon túli magyarok, akik idejönnek, zömmel nem migránsok. Karácsony Gergely szerint azért azokról, akik az EU-n belül dolgoznak nem sokat tudunk, mert a kormány nem készít róluk társadalomkutatásokat. Ugyanakkor zömmel nem a Fideszre szavaznak.
Gulyás Gergely szerint a migráció nem Magyarország miatt központi téma Európában. Szerinte a határvédelemre jó választ adott Magyarország, míg most sok más ország szenved ettől. Véleménye szerint a magyarok például humánusabbak migránsügyben, mint a németek, ahol sok a kitoloncolás. Hangsúlyozta azt, hogy a határvédelem rendkívül fontos, megvédeni tudni a határainkat és az Európai Unió határait. Szerinte a külső határvédelem kulcskérdés.
Karácsony Gergely szerint most az EU széthullását látjuk, sokan nem akarnak menekülteket.
Véleménye szerint pedig kooperáció kell az országok között, globális megoldások kellenek, de most ezeket a kereteket verjük szét. Gulyás Gergely szerint a magyar kormány toleráns álláspontot képvisel: másra nem erőlteti a véleményét. Hangsúlyozta, hogy Schengeni egyezmény van, feladat a határok megvédése, a határokat meg kell tudni védeni. Támogatják azt, hogy az országok Európán kívül tartsák a menekülteket. Erős Európában érdekelt a magyar kormány. Szerinte a migránsokat az EU határain kívül kell tartani. Fontos, hogy ott érezzék jól magukat. Hangsúlyozta: a migráció Magyarország számára káros és rossz.
Szerző: Víz Ági
A kétharmad megeszi a saját gyermekeit
A Magyar Idők december óta hozza a két Fidesz-ideológus, Szakács Árpád és Fricz Tamás cikkeit olyanok ellen, mint Pröhle Gergely, a Petőfi Múzeum igazgatója, Pálinkás Józsefet pedig már el is bocsátották.
Tisztogatás zajlik Magyarországon a Billy Elliot-musical kapcsán, mutat rá a BBC magyarországi tudósítója, Nick Thorpe. Orbán támogatóit fellelkesítette a harmadik elsöprő győzelem, és most támadást indítottak a liberálisok még megmaradt képviselői ellen a kultúrában és a sajtóban, noha mindkettőt a Fidesz emberei uralják. Az Ókovács Szilveszter elleni kirohanás durva és váratlan volt, ráadásul a hatalom szócsövének számító Magyar Időkben jelent meg, noha a darab már 3 éve megy az Operában. Ráadásul az igazgató élvezi a legfelső körök támogatását. Orbán és felesége rendszeresen ellátogat az Andrássy útra, illetve a felújítás miatt jelenleg az Erkel Színházba.
Az is látnivaló, hogy a Magyar Idők december óta hozza a két Fidesz-ideológus, Szakács Árpád és Fricz Tamás cikkeit olyanok ellen, mint Pröhle Gergely, a Petőfi Múzeum igazgatója, Pálinkás Józsefet pedig már el is bocsátották. A szerzőpáros azt sürgeti, hogy távolítsák el a kulturális életből mindazokat, akik teret engednek a liberális, globalista és kozmopolita elméleteknek, ideértve az MTI-t, a Tudományos Akadémiát, de még a Petőfi Rádiót is. Fricz szerint a kultúrának is abba az irányba kell haladnia, mint a politikai rendszernek. Feltehetőleg a Billy Elliot abba nem fér bele.
BBC/Szelestey Lajos
A nap kérdése: Bécs, vagy Budapest?
A CEU kuratóriuma június 23-án úgy döntött, hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el, ugyanakkor már Bécsbe is vesznek fel diákokat.
Bréking nyúz, 2018. 06. 26. – Tudósítás a másik valóságból
Az Origo nagyon örül, amiért a magyar kommentelők kiosztottak egy holland politikust, Vajna Timi húga előbb fakanalat kapott, aztán jeggyűrűt, ráfázott a magát zsidónak álcázó nemzsidó migráns, legközelebb majd kétszer is meggondolja, hogyha nem zsidó, akkor ne tegyen úgy, mintha az lenne, a PestiSrácok bátran beleszáll a Magyar Tudományos Akadémiába.
Arcpirító demokráciázás és olaj a tűzre
„A Soros György embereként ismert holland politikus (Judith Sargentiniről van szó – a szerk.) Magyarországot szidalmazó jelentését elfogadták tegnap Brüsszelben, aminek nagyon örült, el is dicsekedett vele közösségi oldalán. Ismét arcpirító demokráciázásba kezdett a kétharmados többséggel megválasztott magyar kormánnyal szemben a senki által meg nem választott európai parlamenti képviselő: nem kellett volna, nagyon nem. Ezúttal is szembe jött vele a valóság, a magyar emberek egy emberként álltak ki Magyarország és a magyar kormány mellett, kommentfolyamot zúdítva a brüsszeli politikai elit képviselőjére. Immár harmadik alkalommal.
Mondani sem kell, hogy az arrogáns, pökhendi írás a feszült helyzetben olaj volt a tűzre, amit ezúttal sem hagytak szó nélkül a magyarok. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten – gondolhatták a magyar emberek, és kirobbantották immár harmadik alkalommal a magyar Facebook-forradalmat a brüsszeli politikai elit ellen. Magyar, holland és angol nyelvű hozzázólások egyaránt olvashatóak, a felhábordott magyarok egy emberként álltak ki Magyarország és a magyar kormány mellett, ismét egy végeláthatatlan kommentfolyamban. A magyar polgárok ismét csillagos ötösre vizsgáztak összetartásból, és az ország melletti kiállásból.” (Origo: Sargentini ünnepelni kezdte a Soros-jelentés elfogadását, a magyarok elrontották az örömét).
30 kilót fogyott a franciásan főző vőlegény
„Esküvőre készül Vajna Timi húga, Palácsik Lilla és 24 éves párja, Tamás. A fiatalok négy éve élnek együtt, és a fiatal modell-fotós 2016 karácsonya óta már menyasszony.
…Azt hiszem, tényleg óriási a harmónia köztünk. Mindent szeretünk együtt csinálni, például gyakran járunk moziba is. Legutóbb a Szerelembe gurulva című francia filmet láttuk, imádom az ilyen romantikus vígjátékokat, ráadásul ebben a kedvenc színészeink játszanak. Istenien szórakoztunk. A párom egy évig kint élt Franciaországban, ő szerettette meg velem a francia kultúrát és gasztronómiát. Gyakran főz nekem isteni finomságokat – mesélte a Lokálnak Lilla.
Tamás korábban az egyik főzőműsorban is szerepelt, és kifejlesztett egy saját étrendet is, aminek köszönhetően 30 kilót fogyott. A szerelmes pár már négy éve együtt él, 2016 végén, karácsonykor pedig Tamás megkérte Lilla kezét, aki gondolkodás nélkül igent mondott.
– Gyönyörű pillanat volt. Először ajándéknak fakanalakat adott, nevettünk ezen, de aztán odament a fához, ahol az egyik díszben lapult a gyűrű. Természetesen rögtön igent mondtam. Tervezzük, hogy összekötjük az életünket, de azt nem tudom, hogy pontosan mikor, és még nincs határozott elképzelésem a nagy napról – magyarázta Lilla, akinek az esküvőjéről természetesen nem hiányozhat majd testvére, Vajna Timi sem.”(Lokál: Esküvőre készül Vajna Timi húga, Lilla)
A liberálisok szerint a migránsok agysebészek
„A liberálisok által agysebészekké előléptetett migránsokról időközben kiderült, hogy felélesztik a legrégebbi német hagyományokat, amelyek a jó öreg antiszemitizmusban gyökereznek. Sima, mezei migránsok (tehát nem terroristák) Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is hajtottak már végre halálos kimenetelű támadásokat a zsidók ellen.
Egy testi sértéssel járó esetet sikerült is megörökítenie egy járókelőnek, ezen jól látható, amint egy fiatal megostoroz egy kipát viselő férfit, akiről mindenki azt feltételezte, hogy zsidó származású. Időközben kiderült, hogy a sértett valójában egy Izraelben született arab férfi, aki a kipa viselésével akarta kifejezni szolidaritását a zsidó barátaival.” (888: Merkel migránsa elismerte, hogy drogosan ütötte-verte a zsidónak hitt férfit)
A forradalom emlékét gyalázta az Akadémia
„Kétszázharmincegy embert öltek meg, és közel tizenháromezer ötvenhatost internáltak 1956 és 1963 között. Balogh Margit, az MTA most májusban Akadémia díjjal megtisztelt kutatója ezeket az éveket is a konszolidáció esztendeinek nevezte Mindszenty Józsefről szóló monográfiájában. Az általunk megkérdezett történészek szerint ezzel az áldozatok és mártírok emlékét is meggyalázták.
…Az a tizenöt esztendő, amit Mindszenty a követségen töltött, Magyarország számára a konszolidáció éveit jelentette. Ebből mégsem következik, hogy a bíboros magányos ellenállása a főváros szívében elveszítette volna minden értelmét” – írta Balogh Margit Mindszenty József című kétkötetes monográfiájában. A sorokra egy felháborodott történész hívta fel a figyelmünket, aki szerint ezekkel a mondatokkal az ötvenhatos hősök emlékét is meggyalázzák. Véleménye szerint Balogh kétkötetes monográfiája nem csupán a boldoggá avatandó személy emlékét, hanem a meghurcoltakét is mélyen sérti.” (PestiSrácok: Az MTA díjjal jutalmazta a mártírok emlékének meggyalázását)
Nyitottságra ösztönöz egy új kampány Bécsben
Nyitottság, tolerancia, elfogadás. Ez az, ami sok emberből, köztük számos magyarból is hiányzik. Bécsben most léptek egyet.
Kettévágott kanapékkal ösztönözik nyitottságra az embereket Bécsben. A „Peace Sofas”, azaz a “Béke Kanapék” nevet viselő újragondolt bútorokra olyan embereket ültet a Partners for Democratic Change Slovakia (Partnerség a Demokratikus Változásért Szlovákia), akik ellentétes véleménnyel vannak olyan témákban, mint a menekültkérdés, a vallás vagy a feminizmus.
Egy héten át több installáció is látható Bécsben, amelyet a Partners for Democratic Change Slovakia (Partnerség a Demokratikus Változásért Szlovákia) nevű szervezet, a MuseumsQuartier múzeum negyeddel közösen állít fel, hogy megosztott társadalmunkat arra késztesse, újra elkezdjünk beszélgetni egymással. A kampányhoz kettévágott kanapékat és egy rövidfilmet használnak, néhány önként vállalkozóval együtt.
A „Peace Sofas”, azaz a “Béke Kanapék” nevet viselő újragondolt bútorokra
olyan embereket ültet a PDCS, akik ellentétes véleménnyel vannak olyan témákban, mint a menekültkérdés, a vallás vagy a feminizmus.
A résztvevők saját kanapéját vágják ketté, majd összeszerelik egy ellentétes véleményt valló fél szófájával és az első pillanattól kezdve rögzítik a felemás bútoron zajló beszélgetésüket.
A „Béke Kanapék” történetét bemutató film világos üzenettel zárul: amikor olyan emberekkel beszélgetünk, akik a sajátunktól eltérő álláspontot képviselnek, mindkét fél egy más szemléletmóddal gazdagodik. A kampánnyal arra szeretnék ösztönözni az embereket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és
nyissanak azok felé, akik másképp tekintenek bizonyos kérdésekre, mint ők maguk.
„Konfliktus. Szélsőségek Erőszak. Gyakran halljuk ezeket a szavakat manapság, ha társadalmi kérdésekről, alapvető értékekről van szó. Szerintünk van más megközelítés is. Hinnünk kell abban, hogy a különböző értékeket valló emberek tudnak beszélgetni, együttműködni egymással. Ezen az úton akarunk elindulni azokkal, akik leülnek a kanapéra, akik látnak, hallanak minket.” – egészítette ki a program céljait Wagner János, a Partners Hungary Alapítvány programvezető, mediátor munkatársa.
„Egy kanapé nagyszerű lehetőséget teremt, hogy beszélgetést kezdeményezzen egymással két ellentétes véleményen levő ember. Tökéletes szimbólum, hiszen egy kanapén ülve biztonságos otthoni környezetben érezhetjük magunkat, és nem egy vita helyszínén” – mondta Dr. Christian Strasser, MBA, a MuseumsQuartier igazgatója.
A kiállítás június 21-27. között, különböző helyszíneken tekinthető meg Bécsben, a MuseumsQuartier közvetlen közelében. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy leüljenek 1-1 kanapéra és meghallgassák az azon lezajlott beszélgetéseket. A kiállítást követően egy aukción fogják elárverezni az egyesített kanapékat. Az ebből befolyt összeget az ENND munkájának folytatására fordítják, melynek célja csökkenteni a közép-kelet európai országok lakóinak megosztottságát tréningek, konferenciák szervezésével, esettanulmányok bemutatásával.
Meghallgatná a gyenge forint miatt Matolcsyt a DK
Hetek óta zuhanórepülésben van a forint. E pillanatban 326 forint azeuró árfolyama, elemzők szerint azonban közel van a 330, és nem lehetetlen még ebben az évben a 340 forintos árfolyam sem.
A Demokratikus Koalíció szerint mindennek igen súlyos következmények lesznek a magyar lakosságra nézve. Jelentősen megdrágul az import, minthogy pedig a magyar termékek importtartalma igen magas, ráadásul pedig az árfolyam emelkedése miatt dráguló üzemanyag a szállítást is költségesebbé teszi, ez szükségképpen az árak komoly emelkedésével jár.
A drasztikus árfolyam-emelkedés a 2019. évi költségvetés megalkotását is befolyásolja, jelentős bizonytalanságot visz a költségvetési tervezésbe, ami viszont már az Országgyűlés hatásköre. Varju László, a Költségvetési Bizottság DK-s elnöke ezért indokoltnak tartja, hogy a Bizottság első kézből tájékozódjék a monetáris folyamatokról.
Kezdeményezi ezért, hogy hívják meg az MNB elnökét, és kérjenek tőle információt az árfolyam várható alakulásáról, ennek a költségvetési politikára gyakorolt hatásáról és a Magyar Nemzeti Bank terveiről.
