FüHü, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az európai vasút reneszánsza

2020-10-04

„Vasúttal akarjuk összekötni az uniós tagállamok fővárosait az eddiginél is jobban” – nyilatkozta Németország közlekedési minisztere. A repülés környezetkárosító hatása és a Covid-19 járvány egyaránt a vasúti reneszánsz mellett szólna, de…

„A Transz Európai Expressz a múltban a színvonalas vasúti utazást jelentette Európában” – érvelt Andreas Scheurer német közlekedési miniszter amikor újra ezzel a névvel hirdette meg programját. Amely része a karbon semleges Németország tervnek – amely 2050-re érné el a kívánt célt. A klasszikus Transz Európai Expresszt a légi konkurencia tette tönkre a nyolcvanas években. A szép vasúti kocsik ma már inkább csak a közlekedési múzeumokban találhatók meg. A Transz Európai Expressz a nemzeti vasúti társaságok összefogásán alapult. Most a németek egy új európai vasúti társaság létrehozását tervezik, mely menedzselné az új vasúti programot. A Bundesbahn és az SNCF – a francia nemzeti vasúttársaság – a két keresztapa, de számítanak a hollandokra is, akik részesei voltak a korábbi közös vállalkozásnak. Az osztrákok és a svájciak is szerepelnek a német közlekedési miniszter terveiben.

Milyen európai járatokat terveznek?

A Brüsszel-Zürich vonalon közlekedett az Iris, melyet újra kívánnak indítani. Rheingold volt a neve annak a járatnak, mely Hollandiából startolt és Németországon át egészen az Alpokig szállította az utasokat – rekord sebességgel. Ami a keleti uniós tagállamokat illeti: újra indulhat a Vindobona járat.

Pénzhiány

Ez a legfőbb akadálya az ambiciózus programnak. Az Európai Unió olyan stratégiai járatainak indulása is késést szenved mint a Rail Baltica vagy a Torino-Lyon vonal.

A másik gond az, hogy a vasútvonal hálózat nagy része elavult az Európai Unióban. A TGV kivételnek számít. Míg korábban a Transz Európai Expressz csakugyan expressz járat volt, manapság gyorsaságban a vasút versenyképtelen a legtöbb területen. Nemcsak a hálózat avult el, de a vasúti kocsik többsége is évtizedek óta szolgál. Még inkább rontja a vasút versenyképességét az, hogy az internetes rendelést még nem sikerült egységes rendszerben megoldani. Míg a légijáratokra pillanatok alatt lehet helyet foglalni, a vasútnál ez jóval körülményesebb.

Épp ezért hangsúlyozta a terv ismertetésekor a német közlekedési miniszter: „a leglényegesebb az, hogy legyen egységes digitális helyfoglalási rendszer!”

13 a bűvös szám

A cél az, hogy az utas reggel érkezzen a célállomásra kipihenten és tárgyalásra készen. Ezért a hálókocsi hálózat kialakítása a legfőbb feladat. Ma Párizsból Berlinen át el lehet jutni ennyi idő alatt Varsóba – hangsúlyozta a német közlekedési miniszter. Amszterdamból Rómába ugyanígy Kölnön és Frankfurton keresztül. Ugyanezt tervezik a Berlin-Barcelona járattal, amely Lyonon keresztül kötné össze Németország és Katalónia fővárosát. Az osztrákok Nightjet járata, amely Münchent köti össze Rómával pontosan 13 órát vesz igénybe. „A célunk az, hogy nagy európai éjszakai hálózatot építsünk ki” – nyilatkozta a Politiconak az osztrák vasúti társaság főnöke.

Felgyújtotta magát az ellenzéki portál főszerkesztőnője Oroszországban

FüHü

2020-10-04

Felgyújtotta magát az ellenzéki portál főszerkesztőnője Oroszországban

A rendőrség azzal gyanúsítja a Koza Press ellenzéki portál főszerkesztőnőjét, hogy együttműködött a Nyílt Oroszország szervezettel, amelyet Mihail Hodorkovszkij és Soros György is támogat. Irina Szlavina lakásában ezt megelőzően hajnalban a rendőrség házkutatást tartott. Minden számítógépet elvittek, még a lányáét is.

Ezt követően Irina Szlavina a rendőrség székháza elé ment Nyizsnyij Novgorod városában, melyet a szovjet időkben Gorkijnak hívtak, ahol felgyújtotta magát.

Öngyilkosságba hajszolták

Ez volt az első reakciója Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak, aki jelenleg Németországban lábadozik miután hazájában Novicsok idegméreggel megpróbálták eltenni láb alól.

„Halálomért Oroszország a felelős!” – írta Facebook-on Irina Szlavina. Aki éppúgy mint Navalnij Putyint vádolta a brutális ellenzékkel szembeni kampányért.

Éppúgy mint a szovjet időkben

Az orosz törvényhozás nemrég nemzetbiztonsági problémának nyilvánította a nemkormányzati szervezetek oroszországi működését. Ide tartozik természetesen a Nyílt Oroszország is, amely az orosz titkosszolgálat szerint támogatta az ellenzéki portált Nyizsnyij Novgorodban. Ez a város az orosz hadiipar egyik központja, a szovjet időkben zárt városnak minősült. Ide száműzték Szaharov akadémikust, hogy elzárják a külföldi sajtótól. Ebben a városban kizárólag az ellenzéki portál jelentett alternatívát a hivatalos médiával szemben.

A főszerkesztő asszony lakásának brutális feldúlásában nemcsak a helyi rendőrség hanem a Moszkvából érkezett különleges kommandó is részt vett. A rendőrök sértegették és fenyegették a főszerkesztő asszony családját mondván, hogy hazaárulók! Ilyen vádak alapján hosszú időre börtönbe lehet kerülni Oroszországban, ahol az ellenzékkel szemben éppúgy lép fel a hatalom mint a szovjet időkben a másképp gondolkodókkal szemben, akiket CIA ügynöknek neveztek Moszkvában.

Stiglitz: zöld válságkezelés

FüHü

2020-10-02

Felgyorsíthatja a fellendülést a válság után, ha figyelembe veszik a környezetvédelmi célokat. A Nobel díjas Joseph Stiglitz szerint a közvélemény joggal várja el a kormányoktól, hogy a válságkezelő programok ne hagyják figyelmen kívül a hosszútávú klímaváltozási célokat. Ezzel ugyanis még fel is gyorsítanák a gazdaság helyreállítását – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász.

Immár senki sem hisz a V alakú válságban, melyet kezdetben a leghangosabban a Goldman-Sachs terjesztett még a Covid-19 járvány kitörésekor tavasszal. Ma már senki sem reménykedik ebben: több mint 200 ezer halottja van az USA-ban a járványnak, melynek senki sem látja a végét. Azt viszont egyre többen látják, hogy az egyenlőtlenség milyen mértékben növekedett az Egyesült Államokban. Sőt, a pandémia még jobban megmutatta, hogy nemcsak a jövedelmekben keletkeztek a korábbinál jóval jelentősebb különbségek a különböző társadalmi csoportok között, de az egészségügyben is! Minthogy az USA-ban az egyenlőtlenség problémája jelentős részben a faji határok mentén húzódik, ezért ennek politikai következményei is vannak – utal a Black Life Matters mozgalomra Joseph Stiglitz professzor.

Ne a piac hanem a polgárok érdeke döntsön!

Ezzel az Egyesült Államokban egyáltalán nem elfogadott gondolattal áll elő a Columbia egyetem professzora. Aki arra hivatkozik, hogy a globális kapitalizmus válságát mindenütt az állam próbálja megoldani hatalmas összegeket öntve a piacra, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást.

Milyen lenne ez az új gazdaság? Mindenekelőtt zöldebb mint a jelenlegi. Az elmúlt 200 évben a környezetszennyező energián alapult a gazdaság fejlődése, de a válság után kibontakozó új gazdaság ebben radikálisan különbözhet a régitől. A tudásalapú gazdaság kerül a régi szén, olaj, földgáz alapú gazdálkodás helyére, amely gyárakban állított elő tömegesen termékeket. Csakhogy Trump ezt figyelmen kívül hagyja: az USA kormánya nagy pénzeket adott a légitársaságoknak, de cserébe nem követelt tőlük kisebb szén-dioxid kibocsátást. Macron elnök Franciaországban viszont pontosan ezt tette: az állami támogatásért cserébe elvárja a szén-dioxid kibocsátás csökkentését az Air France-tól!

A zöldebb gazdaság hatékonyabb is lehet

A járvány elhúzódásával a gazdasági krízis hossza is megnövekszik. Ahhoz, hogy a gazdaságok kilábaljanak a válságból hatalmas beruházások szükségesek. A zöld gazdaság előnye itt az, hogy a beruházás a megújuló energia forrásokba sokkal rugalmasabb mint a hagyományos energiába. Ráadásul a zöld gazdaság munkaintenzív lehet vagyis hozzájárulhat a munkanélküliség csökkenéséhez. Mindehhez jön még, hogy a multiplikátor hatás épp emiatt nagyobb lehet: ha több ember jut pénzhez, akkor többet is költenek hiszen a munkaintenzív ágazatok béremelést is jelenthetnek.

Új Zéland a pozitív példa

A szigetország fiatal miniszterelnök asszonya a vírus válság menedzselésében is kitüntette magát, de gondol a jövőre is. Vagyis szeretné, ha a fellendülés a válság után egy környezetkímélő gazdaságot eredményezne. A miniszterelnökasszony egyik programja a természet turizmus fejlesztése. Sok munkavállaló, aki különben elveszítené a munkáját a hagyományos ágazatokban, bekapcsolódhat ezekbe a programokba, melyek a környezetkímélő turizmus számára próbálnak meg lehetőséget teremteni Új Zélandon.

Az USA gazdasága hogy lehetne zöldebb?

Stiglitz professzor, aki nyíltan támogatja Joe Bident, nem is titkolja, hogy Trumptól nem vár mást mint az eddigi politika folytatását vagyis a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyását a profit nevében.

Egy új washingtoni adminisztráció viszont megteremthetné az infrastruktúrát egy zöld fordulathoz.

Ehhez speciális zöld bankok is kellenek hiszen az állam önmagában nem képes finanszírozni a szükséges változásokat. Az államnak az lenne a feladata ebben az új rendszerben, hogy megkönnyítse a zöld beruházásokat – adókedvezményekkel és más módon. De az államnak más lehetőségei is vannak: kötelezni lehet a bankokat és a nagyvállalatokat arra, hogy mutassák be a közvélemény előtt: az általuk pénzelt új beruházások milyen környezetkárosító hatásokkal járnak! Ha ezeket a kockázatokat figyelembe veszik, akkor ily módon sok bankot és nagyvállalatot el lehet tántorítani a hagyományos beruházási politikától – érvel a Nobel díjas Joseph Stiglitz, aki a Project Syndicate portálon tette közzé nézeteit.

*Joseph Stiglitzről:

1943-ban született Joseph Eugene Stiglitz amerikai neo-keynesi közgazdász. A 2001. évi közgazdasági Nobel-díjban részesült, az American neo-Keynesian mozgalom egyik alapítója. 1960-63 között az Amherst Főiskolán tanult, majd a Massachusettsi Műszaki Intézetben szerzett doktori és PhD fokozatot. Négy évet töltött a Cambridge-i Egyetemen is ahová Fulbright-ösztöndíjasként érkezett. Széleskörű tudományos karriert folytatott, olyan rangos egyetemeken tanított, mint a Yale, a Stanford, a Princeton és az Oxford, és jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik. Politikailag is aktív volt, a Clinton gazdasági tanácsadói tanácsának elnöke volt, a Világbank vezető közgazdásza, tanácsadója az Obama-adminisztrációnak, valamint az Egyesült Királyság Munkáspártjának.

2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott George Akerlof és Michael Spence mellett az aszimmetrikus információs helyzetekben végzett piaci elemzésekhez való hozzájárulásáért.

Legemlékezetesebb munkái közé tartozik A globalizáció és elégedetlenségei (WW Norton, 2002), A zúgó kilencvenes évek: A világ legsikeresebb évtizedének új története (WW Norton, 2003), A globalizáció működőképessé tétele (WW Norton, 2006) és Az egyenlőtlenség ára: Hogyan oszlik meg a mai társadalom A jövőnket veszélyezteti (WW Norton, 2012).

„A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”

FüHü

2020-10-02

„A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”

Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.

Vera Jourova, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon igyekeznek korlátozni a média szabadságát. Több uniós államban is előfordul, hogy gazdasági eszközökkel lehetetlenítik el a kritikus sajtót. „Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntés mögött politikusok állnak.”

„Az Európai unió tagállamainak adófizetői viszont nem akarnak pénzt adni olyan országoknak, ahol megsértik a jogállamiság elvét és ahol nem lehet ellenőrizni a pénz elköltését.”

Szójáték volt a beteg demokrácia

A cseh uniós biztos a Der Spiegelnek adott interjúban nevezte betegnek a magyar demokráciát. Egy angol szójátékot próbált ki: az illiberal-illiberálisból csak az első három betűt tartotta meg, így lett „Magyarország ill democracy” vagyis beteg demokrácia.

Orbán Viktor miniszterelnök ezen annyira felháborodott, hogy követelte Vera Jourova leváltását bár pontosan tudta, hogy erre csekély az esély. A biztos asszony megerősítette: nem bánt meg semmit és természetesen nem mond le! Csehszlovákiában a diktatúrában élte le élete első részét, ezért pontosan tudja, hogy miről beszél amikor a jogállam megsértését kifogásolja. Vera Jourova közölte: a bizottság többi tagja teljes támogatásáról biztosította őt. Ursula von der Leyen, a bizottság elnökasszonya válaszol majd Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Az Európai Bizottság szerint sem jogállam Orbán rendszere

FüHü

2020-10-01

Az Európai Bizottság szerint sem jogállam Orbán rendszere

Ügyészség, média, civilek, igazságszolgáltatás: ezt a négy szót kell végre meghallania a Fidesznek, amikor azt kérdi, mi a baj a jogállammal Magyarországon – írja Donáth Anna, a Momentum EP képviselője Facebook bejegyzésében.

Az Európai Bizottság első jogállamisági jelentését évente fogják követni az újabb vizsgálatok. Az első részletes beszámoló alapján egyértelmű, hogy az Orbán-kormány jogállamot roncsoló tevékenysége már az uniós intézmények számára is elfogadhatatlan szintet ért el.

A jogállam kérdései kapcsán kiemelten fontos, hogy érvényesülnek-e az írott jogszabályok. A Bizottság megállapítása alapján Magyarországon ez több szempontból sem biztosított.

Polt Péter ügyészsége alatt “korlátozottan zajlanak” egyes korrupciós ügyekben folytatott büntetőeljárások – ez az óvatos megfogalmazása annak, hogy Rogán, Szijjártó, Tiborcz és társaik következmények nélkül követhetnek el bármilyen korrupciós cselekményt. Ha fideszes vagy, bármit megtehetsz – ezt üzeni mindannyiunknak a rendszer. De ha véletlenül bírósági szakaszba jutna egy ügy, arról is gondoskodnak: a miniszterelnökhöz való lojalitás alapján választott alkotmánybírák mandátumuk lejárta után a Kúria bíráiként folytathatják a munkájukat.

Különösen káros a magyar demokráciára és közéletre a kormánypropaganda, ami a jelentés egyik legfontosabb pontja: a média szabadságát, sokszínűségét tudatosan rombolja a kormány, például úgy, hogy állami hirdetéseket főleg kormányközeli médiumok kapnak. Külön nevesítik a KESMA létrejöttét, melyben 470 propagandamédium olvadt össze anélkül, hogy a versenyhatóság megvizsgálta volna. A cél egyértelmű: hazug propagandából egy igazságtalan és embertelen, mindenki mást megfélemlítő rendszert építeni, ami a Fidesz hatalmi céljait szolgálja.

A civilek helyzetét vizsgálva a Bizottság megállapította, hogy instabil környezetben végzik a tevékenységüket, és a kormány ezt fokozza megbélyegzéssel, listázással, bizalmatlanságot keltő dezinformációval.

Azért, mert ők a jogállamiság védelmének fontos szereplői. A jelentés alapján pedig indokoltabb az a törekvésünk, mellyel a jogállamiságot lebontó Fidesz-kormányt kikerülve, közvetlenül juttatnánk uniós forrásokat a civilek számára is.
A jelentésben persze semmi meglepő nincs – mindenki tudja, hogy mi zajlott Magyarországon az elmúlt tíz évben.

Mégis fontos rögzíteni: az Orbán-kormány lelepleződött és elbukott, már európai szövetségeseit sem tudja megvezetni. Közös felelősségünk, hogy ez a kudarc ne hulljon vissza a magyar emberekre, hanem

az európai értékek érvényesüljenek, és egy igazságos és emberséges jogállamot építsünk.

A kormány az elmúlt években sorra foglalta el a szabad média állásait. Bezárták a Népszabadságot, elfoglalták a Magyar Nemzetet, az Origót és most legutoljára az Indexet is. Ezért ránk, állampolgárokra egyre nagyobb felelősség hárul, hogy segítsük a szabad médiát és eljuttassuk a valódi híreket mindenkinek.

Az egyenjogúság serkenthetné a globális gazdaság növekedését

FüHü

2020-10-01

Az egyenjogúság serkenthetné a globális gazdaság növekedését

Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.

A szegénységi mutató 9,1%-al növekedhet a nők körében a Covid-19 világjárvány miatt. A londoni Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb államában semmit sem tesznek a nők védelmében a világjárvány idején. A McKinsey szerint ennek komoly gazdasági következménye is van.

1,8-szor jobban veszélyezteti a nők munkahelyeit a Covid-19 járvány mint a férfiakét – írta a McKinsey jelentése. Amely sietett ehhez hozzátenni: ha viszont gyors akció indulna a világon annak érdekében, hogy nők bérhátránya megszűnjön a gazdaságban, akkor ez 13000 milliárd dollárral növelné meg a világ GDP-jét a most következő évtizedben!

Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején

A világ 206 országát vizsgálta meg az ENSZ, és ezek közül mindössze 61-ben hoztak intézkedéseket, hogy enyhítsék a nőket sújtó terheket a járvány idején. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a női munkahelyek sebezhetőbbek hanem arról is, hogy az elzárás fokozott terhet ró a nőkre. Általában ugyanis az ő feladatuk a gyereknevelés és a háztartás vezetése. Az elzárás idején amikor a gyerekek sok időt töltenek otthon ez szinte megoldhatatlan problémát jelenthet a kis lakásokban. Az idős szülők ápolása is szinte mindenütt a nők kötelessége, ez is rendkívüli mértékben megnehezül hiszen ez a nemzedék az, amelyet leginkább veszélyeztet a Covid-19 vírus.

A járvány esélyt kínál a változásra

Erre hívta fel a figyelmet Achim Steiner ENSZ tisztviselő, aki a UN Women nevében nyilvánossá tette a a világszervezet ezzel kapcsolatos adatbázisát. Ebből az alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a kormányok a válságban lépéseket tehetnek egy olyan új modell felé, melynek két fő prioritása a társadalmi igazságosság és a nemek egyenlősége. „Ez az új kereső rendszer megmutatja azt a kormányoknak, hogy hol vannak a leginkább kirívó hiányosságok és bemutatják a legjobb megoldásokat a világon” – mondta az ENSZ tisztviselője.

Mirjana Spoljaric Egger, az ENSZ fejlesztési ügynökségének igazgatója a sajtóértekezleten kijelentette, hogy „a kormányok válságkezelő intézkedéseiből hosszútávú gazdaságpolitika is lehet. Meg kell változtatnunk a fejlődés irányát, és erre a válságkezelő programok esélyt kínálnak.”

Csütörtökön az ENSZ közgyűlés keretében a UN Women nagyszabású tanácskozást tart, hogy áttekintsék: a nemek közötti egyenlőség hogyan is érvényesül ma. 25 éve hozott erről határozatot az ENSZ, de még bőven van tennivaló: a UN Women szerint a nők fizetése még mindig átlagosan 16%-al kisebb mint a férfiaké a megvizsgált 170 országban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

FüHü

2020-09-29

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
„megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben

„Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”

Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.

Német kompromisszum

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

FüHü

2020-09-29

Már nincs szó jogállamiságról az új EU javaslatban

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

A kompromisszumos javaslat, melyet a brüsszeli Politico megszerzett magán viseli Merkel kancellár kezenyomát. A kancellár asszony intézte el, hogy a németek végül is elfogadják a közös eladósodás gondolatát, és most ő sürget mindenkit a gyors elfogadásra, mert január elsején meg kell kezdődnie a kifizetéseknek. Erre minden tagállamnak nagy szüksége van, de különösen azoknak, ahol a koronavírus járvány a legnagyobb károkat okozta: Olaszország és Spanyolország áll ennek a listának az élén.

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett arra az esetre, ha a jogállamiság kritériumait az EU számonkérné a pénz fejében.

Az Európai parlament négy fő frakciója ragaszkodott ehhez, de a német elnökség reméli: a kompromisszumos javaslatot mindenki elfogadja. A renitens magyar és lengyel kormány éppúgy az Európai parlament.

Korábban Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke még azzal fenyegette meg a renitens magyar és lengyel kormányt, hogy

„ha nem értenek a szép szóból, akkor majd megértik a pénz szavát!”

A kompromisszumos német javaslat elvetette ezt az opciót, de miért?

Az idő sürget

A gazdasági számok kétségbeejtőek: az EU tagállamai a legnagyobb válsággal néznek szembe, amely a második világháború vége óta kialakult. A koronavírus második hulláma végzett azzal az illúzióval, hogy gyorsan helyreáll a gazdaságok egyensúlya. Szeptemberben gyakorlatilag nulla volt a gazdasági növekedés az eurozónában. A keleti tagállamokban immár senki sem reménykedik abban, hogy idén pozitív GDP növekedést lenne képes produkálni. Vagyis az európai pénzek gyors kifizetésére egyre jobban szüksége van mindenkinek.

Igaz, hogy a Bundesbank elnöke figyelmeztetett mindenkit, hogy egyszeri alkalomról van szó vagyis Németország hosszú távon nem vállalja fel a gyengén teljesítő tagállamok adósságát (itt elsősorban Olaszországról van szó). Csakhogy a szigorú németek is meg vannak fogva: európai pénzek nélkül Olaszország csődbe mehet, és ez magával ránthatja az egész eurozónát.

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

FüHü

2020-09-28

Másképp kell reagálni Orbán illiberális politikájára!

A magyar miniszterelnök ma azért bírálja elsősorban a liberális demokráciát, mert az nem alkalmas az identitás megerősítésére és növekvő egyenlőtlenséget teremt, amely aláássa a társadalom stabilitását – Timothy Garton Ash politológus, aki annak idején Orbán Viktort is tanította Oxfordban, erre hívja fel a figyelmet a Der Spiegelnek adott interjújában.

A liberális demokrácia híveinek épp ezért korszerűsíteniük kell nézeteiket, hogy hatékony válaszokat találjanak Orbán és a Kaczynski bírálatára.

A német modell

A brit politológus a németek sikeres modelljének elemzését és reklámozását javasolja mondván, hogy az NSZK eredményes volt az NDK átalakításában és megteremtette Európa első számú nagyhatalmát. Németország ma stabil liberális demokrácia, melyet jóval kevésbé fenyegetnek populista tendenciák mint az Európai Unió déli és keleti tagállamait.

Pénz híján a német modell csak álom marad

Németországban a liberális demokrácia azért stabil, mert a lakosság 80%-át alkotó középosztály jólétben él. Ezért a szélsőséges Alternative für Deutschland nem képes áttörni, és nem jelent igazi politikai veszélyt. Ámde Európa keleti és déli részén a gazdasági helyzet sokkal rosszabb: a lakosság igen jelentős része él az európai szegénységi küszöb alatt – 1000 euró/fő /hónap. Ilyen körülmények között tág tere nyílik a populista pártoknak, melyek az EU-t teszik felelőssé azért, hogy a lakosság többségének életszínvonala nemcsak, hogy gyenge, de még romlik is a válság miatt. Ha tehát a liberálisok hatékonyan akarják bírálni Orbán Viktor politikáját, akkor életképes gazdasági – társadalmi alternatívát kellene kínálniuk az EU gyenge tagállamai számára, melyek egy frusztrált társadalommal néznek szembe, amely hajlamos hitelt adni a populista politikusok ígéreteinek.

1...101102103...932 102. oldal a 932-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

FüHü

„Vasúttal akarjuk összekötni az uniós tagállamok fővárosait az eddiginél is jobban” – nyilatkozta Németország közlekedési minisztere. A repülés környezetkárosító hatása és a Covid-19 járvány egyaránt a vasúti reneszánsz mellett szólna, de…

Milyen európai járatokat terveznek?

Pénzhiány

13 a bűvös szám

Öngyilkosságba hajszolták

Éppúgy mint a szovjet időkben

Ne a piac hanem a polgárok érdeke döntsön!

A zöldebb gazdaság hatékonyabb is lehet

Új Zéland a pozitív példa

Az USA gazdasága hogy lehetne zöldebb?

2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott George Akerlof és Michael Spence mellett az aszimmetrikus információs helyzetekben végzett piaci elemzésekhez való hozzájárulásáért.

Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.

Szójáték volt a beteg demokrácia

Ügyészség, média, civilek, igazságszolgáltatás: ezt a négy szót kell végre meghallania a Fidesznek, amikor azt kérdi, mi a baj a jogállammal Magyarországon – írja Donáth Anna, a Momentum EP képviselője Facebook bejegyzésében.

A jogállam kérdései kapcsán kiemelten fontos, hogy érvényesülnek-e az írott jogszabályok. A Bizottság megállapítása alapján Magyarországon ez több szempontból sem biztosított.

Elfoglalták a Szentkirályi utcai épületet is a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói. A rektorhelyettesi kinevezések után a Film- és Médiaintézetet is blokád alá vette a hallgatóság.

Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.

Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején

A járvány esélyt kínál a változásra

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Német kompromisszum

Az Európai költségvetés védelme címet viseli az a csomagterv, melyet a német elnökség dolgozott ki annak érdekében, hogy mindenki minél gyorsabban elfogadja az uniós költségvetést és a válságkezelő programot.

Az idő sürget

A német modell

Pénz híján a német modell csak álom marad

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA