Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

FüHü
7856 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miniszter asszony, ideje lenne beszélnie a sajátjaival!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb látványosnak és emberinek szánt kisfilmben jelentette be, hogy milyen jogi lépéseket tesz, illetve milyen felülvizsgálatokat kezdeményez a nők és gyermekek kiemelt védelme érdekében.

Azt gondolhatnánk, hogy mindezt komolyan is mondja, hiszen pár napja a szakminiszterek tanácsában is a kiemelt uniós védelem szükségességéről beszélt. – ezekkel a mondatokkal kezdi Úlyhelyi István Európai Parlamenti képviselő szokásos heti nyílt levelét.

Nos, érdemes lenne ezek szerint Miniszter asszonynak mielőbb beszélnie a Fidesz EP-képviselőivel is, akikkel egykori brüsszeli asszisztensként bizonyosan továbbra is szoros kapcsolatot ápol.

A kormánypártok európai politikusai ugyanis az elmúlt időszakban hiába tehettek volna számos esetben például a nők jogaiért és védelméért, rendre épp ennek ellenkezőjeként cselekedtek.

A narancsos delegáció tartózkodott például a McAvan-Šuica jelentés tárgyalásakor, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, illetve a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítése mellett foglalt állást.

Tartózkodtak annál az Arena-jelentésnél is, amely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Kuneva-jelentésnél, amely a súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Tanácsi határozatnál is, amely sürgette a nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést.

De tartózkodtak az ENSZ nőjogi jelentésével kapcsolatos parlamenti szavazáson is, pedig tehettek volna a nemek közötti bérszakadék csökkentéséért, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentéséért.

Végtelenül szomorú, hogy miközben Orbán Viktor „átfogó egyezséget” akar kötni a magyar nőkkel és otthon a „családbarát kormányt” hirdetik minden felületen, addig a fideszes EP-képviselők szép csendben rendre a családanyák és nők ellen szavaznak Brüsszelben.

Tisztelt Miniszter asszony, ideje lenne elbeszélgetnie a sajátjaival! Minden kis imázsfilm, minden mosolygó arcokkal telerakott plakát, minden szó hiteltelen ezzel kapcsolatban mindaddig, amíg az érdemi cselekvés sunyi tartózkodás marad csupán. Rendkívül sajnálatos, hogy még Ön sem támogatja a nők elleni erőszakkal szemben fellépő isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálását, de

legalább annyit megtehetne a nők és a családanyák érdekében, hogy meggyőzi a fideszes EP-képviselőket és tanácsadóikat: a nőkért és ne a nők ellen szavazzanak a jövőben az Európai Parlamentben.

Higgye el, már ez is nagy eredmény lenne. És még kisfilm sem kell hozzá.

Időközi polgármester választás Győrben – frissítve!

0

– A 18:30-kor kiadott zárás előtti utolsó adatok szerint a jogosultak 41,24 százaléka adta le szavazatát.

– A győri időközi polgármester választáson a 17 órakor kiadott választási részarány némiképpen elmarad az őszi választás szavazati hajlandóságától: 37, 68%.

– A választási iroda 15 órakor kiadott adatai szerint a választók 30,19%-a adta le szavazatát, azaz harmincezret is meghaladja szavazatukat leadó állampolgárok száma.

Hatan pályáznak a megyeszékhely polgármesteri tisztségére. A 9 órai részadatok szerint a szavazók 5,24% adta le szavazatát, míg 13 órára a választók 22,8%-a.

BALLA JENŐ

jelölő csoport neve:
Összefogás Győrért
– szervezetek:
Összefogás Győrért Egyesület

DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS

jelölő csoport neve:
FIDESZ-KDNP
– szervezetek:
FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt

GÉBER JÓZSEF

jelölő csoport neve:
Mi Hazánk
– szervezetek:
Mi Hazánk Mozgalom

HAJNAL JÁNOS
Független jelölt

KIRCHFELD MÁRIA
Független jelölt

POLLREISZ BALÁZS

jelölő csoport neve:
MSZP-DK-MOMENTUM-JOBBIK-LMP
– szervezetek:
Magyar Szocialista Párt
Demokratikus Koalíció
MOMENTUM MOZGALOM
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Lehet Más a Politika

Putyin pénzeli az amerikai neonácikat?

Az FBI nemrég lerohant a Bázis elnevezésű neonáci csoport központját, és ott rengeteg dokumentumot foglalt le. Az akcióra azért került sor, mert a neonáci aktivisták sok zsinagóga falára náci szimbólumokat festettek. Propagandájukban nyíltan népszerűsítették a pittsburgh-i zsinagóga elleni merényletet éppúgy mint azt az ausztrál neonáci lövöldözőt, aki mecseteket támadott meg Új Zélandon, és több mint 50 ember megölt.

Az Egyesült Államokban is megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma, és ez összefügg azzal, hogy mind több a neonáci szervezet az USA-ban. Közülük is kiemelkedik a Bázis, melyet 2018-ban alapítottak.

A Bázis az Al Kaidát tekinti példaképnek

Az Al Kaida bázist jelent, és a neonáci szervezet innen vette a nevét. Céljaik sokban hasonlítanak egymáshoz: terrorakciókkal akarják elérni a liberális demokrácia összeomlását. “Fel kell gyorsítani a liberális demokrácia agóniáját! Ehhez kellenek a jól megtervezett és meghatározott célpontokra irányuló akciók!” – hangsúlyozza a Bázis alapítója. Aki sok álnevet használ, de az FBI szerint Rinaldo Nazzaronak hívják, 46 éves USA állampolgár. Nazzaro azonban fellelhetetlen az Egyesült Államokban. Az FBI szerint Oroszországban dekkol!

Az orosz kapcsolat

Miért éldegél a Bázis “karizmatikus” vezére Oroszországban? – ezt vizsgálja most az FBI, amely a megszerzett dokumentumok alapján arra gyanakszik, hogy az orosz hírszerzés a Bázist is fel akarja használni az USA destabilizálására. Erre egyértelmű bizonyíték nincs, de a “karizmatikus” vezér felesége állítólag orosz és a hírszerzésnek dolgozik. A belső dokumentumok szerint a “biztonsága érdekében” helyezte át a székhelyét Oroszországba.

A terrorizmus ellenes harcban az oroszok és az amerikaiak rendszeresen egyeztetnek, de ez a Közel Keletre vonatkozik. A szélsőjobboldali, neonáci terrorszervezetekkel kapcsolatban nincs ilyen egyeztetés. Moszkva természetesen minden ilyen kapcsolatot tagad, de a politikai szélsőjobboldal támogatását nyíltan felvállalja. Putyin nyíltan támogatja Marine Le Pen asszonyt Franciaországban és Matteo Salvinit Olaszországban.

“A terror a megoldás, nem a politika”

Ezt hirdeti a Bázis, mely erőszakkal kívánja megváltoztatni a társadalmat “a fenyegetett fehér faj védelmében”. Az FBI azt különösen aggasztónak tartja, hogy a neonáci szervezetek nemzetközi hálózatot szerveznek, amely információkat cserél és aktív propagandát folytat a társas oldalakon.

Az antiszemita merényletek elkövetői arra hivatkoztak Amerikában, hogy épp ennek a propagandának a hatására hajtottak végre támadásokat zsinagógák és más zsidó intézmények ellen.

Új Merkel-Erdogan megállapodás a menekültekről

Németország hajlandó pénzügyileg támogatni azt a török akciót, amely szír menekültek egy részét visszatelepítené abba az északi övezetbe, melyet a törökökkel szimpatizáló milíciák elfoglaltak Szíriában. Ezt közölte Angela Merkel kancellár miután tárgyalt Erdogan elnökkel.

A kancellár asszony konkrét összeget nem említett, de ez is jelentős fordulat a német diplomáciában hiszen korábban Berlinben – éppúgy mint Brüsszelben az EU – bíráltak Erdogan katonai akcióját Szíriában. A kancellár asszony azonban realista. Számára az a fontos, hogy Erdogan megtartsa a korábbi migráns megállapodást vagyis ne indítson új menekült hullámot az EU irányában. Ezt a török elnök megígérte annak ellenére, hogy Törökország nem kapta meg a korábban megígért pénzt.

Pénzügyi vita van az EU és Törökország között

Angela Merkel kancellár tulajdonképp az Európai Unió nevében tárgyalt Törökországban éppúgy mint korábban amikor megállapodott Erdogan elnökkel, hogy a törökök saját területükön látják el a bevándorlók millióit. Cserébe pedig az Európai Unió fizet: két részletben összesen 6 milliárd eurót. Erdogan szerint nem kaptak ebből csak 3 milliárdnál kevesebbet. Az EU azért nem fizet rendesen, mert egyáltalán nem bízik abban, hogy Törökország valóban a menekültekre költi a pénzt. Erdogan most megígérte: nem a török költségvetésbe kerül az uniós pénz hanem olyan nem kormányzati szervezetek kapják meg, melyek a menekültekkel foglalkoznak. Eddig ugyanis az uniós pénzek egy részét Törökország pénzügyi problémáinak a megoldására használták fel. Az Európai Unió másik kifogása pedig az volt, hogy Erdogan elnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós pénzeket, amelyeket nem nekik szántak.

Merkel és Erdogan megállapodása elhárította a migráns hullám veszélyét, de a részletek tisztázása még hátravan. Az Európai Unió brüsszeli központjában nagy a bizalmatlanság a törökökkel szemben, mert a nemzeti együttműködés rendszerében Erdogan elnök családja és közeli hívei az államkasszát hajlandóak házipénztárként használni , erre pedig nem szívesen adnak pénzt az uniós tagállamok.

Egyetemi világhálózatot indít Soros

Egymilliárd dollárból Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózatot alapít Soros György. Davosi bejelentése szerint ez lesz élete fő műve. A hálózat alapja a CEU és ennek amerikai partnere, a Bard College. Soros eddig 32 milliárdot költött ilyen célokra.

A davosi világgazdasági fórumon új egyetemi hálózat létrehozását jelentette be Soros György. Az eddigi társadalmi szerepvállalási formájának neve alapján Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózat (OSUN) globális új szervezet lesz, az oktatást és a kutatást kívánja integrálni a felsőoktatási intézmények között.

A hálózat közös képzési programokat, hálózati kurzusokat kínálna, és rendszeresen kötne össze oktatókat és hallgatókat személyes és online konzultációkra világszerte. A szervezet célja „a vélemények szabad kifejezésének és a különböző meggyőződések sokszínűségének biztosítása”. További céljuk a mellőzött társadalmi csoportok, a menekültek, a börtönbüntetésüket töltők, a romák, az otthonukat elhagyni kénytelen emberek elérése és minőségi oktatásuk segítése. Ösztöndíjprogrammal támogatnák a politikailag üldözött kutatókat.

„Úgy hiszem, legnagyobb reményünk az oktatáshoz való hozzáférésben rejlik, ami a kritikai gondolkodás erősítésével és az akadémiai szabadság hangsúlyozásával megerősíti az egyének autonómiáját” – mondta Soros. Az új oktatási hálózat alapja a CEU és amerikai partneregyeteme, a Bard College lesz, partnerségre lépnek az Arizonai Állami Egyetemmel, amely a világ egyik vezető szereplője a távoktatásban. Soros szerint egymaguk nem tudnak globális hálózatot kiépíteni, reméli, hogy azok, akik osztják ezt a víziót, csatlakozni fognak.

Soros élete fő művének tekinti az oktatási hálózatot. Kiadott közleményük szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány az elmúlt 30 évben 32 milliárd dollárral támogatta az oktatást és a társadalmi igazságosságot erősítő célokat.

Davosban egyébként Soros beszélt például a kínai elnökről és Orbán Viktorról. Mindketten diktátorok, Donald Trump pedig hazudozó, szélhámos, nárcisztikus alkat, aki tagadja a klímaváltozást.

Nem vagyunk immunisak a gonosszal szemben!

Frank-Walter Steinmeier az első német elnök, aki beszédet mondott a Jad Vasem központban. Erre abból az alkalomból került sor, hogy csütörtökön emlékeznek meg Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.

1945 január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok azt a haláltábort, ahol a nácik több mint 1,1 millió embert öltek meg – jórészt zsidókat.

Nem mindenki tanult a történelemből Németországban sem

Ezt hangsúlyozta az államfő a Jad Vasem központban. “Szívesen mondanám, hogy mi németek tanultunk a történelemből, de nem mondhatom ezt akkor amikor a fajgyűlölet újra terjed Németországban”. Előfordul, hogy a zsidó gyerekeket leköpik az iskolában – mesélte a német államfő.
Németországban az antiszemitizmusnak két fő típusa van: a hagyományos náci eszmék újjászületése és az iszlamista típusú ellenszenv.
Ennek leküzdésére a szociáldemokraták berlini frakcióvezetője rendszeresen iskolai kirándulásokat vezet Auschwitzba, ahol több mint 400 ezer gyereket öltek meg! Maga a frakcióvezető is muzulmán, és a diákok közül is sokan Mohamed próféta követői, akik otthon gyakran hallanak antiszemita kijelentéseket. Amikor szembesülnek a kis gyerek cipőkkel Auschwitzban, akkor ők is megdöbbennek.

Zsidó-muzulmán közös megemlékezés Auschwitzban

Több mint egymilliárd muzulmán nevében emlékezik az áldozatokra Mohammed al Issza, aki egykor Szaúd Arábia igazságügyi minisztere volt, ma pedig a Muzulmán Világszervezet főtitkára. Ő korábban felkereste a holokauszt múzeumot Washingtonban. Ezt követően felvette a kapcsolatot amerikai zsidó szervezetekkel. Így most együtt emlékezik Auschwitzban egy holokauszt túlélő fiával, aki egy zsidó szervezet vezetője az Egyesült Államokban. David Harris az American Jewish Committee vezetője emlékezik meg együtt Auschwitzban azzal a Mohammed al Isszaval, aki a Koránt idézte a washingtoni holokauszt múzeum emlékkönyvében: “Ó hívők! Álljatok ki az igazság mellett mint Allah tanúi !”

Mol-INA: orosz keselyű kering?

Horvát lapértesülés szerint a Rosznyefty szeretné megszerezni a Mol csaknem 50 százalékos részét az INA-ban. A horvátoknak nincs pénzük ez eurómilliárdos vételárra, az oroszok az új horvát elnökben bíznak.

Új fordulatot vehet az INA „moltalanítása” Horvátországban, amivel, ha a Nacional hetilap értesülése szerint történne, a korábbi spekulációk igazolódnának. Nevezetesen hogy az oroszok szeretnének erős hídfőállást foglalni a térségben; a Rosznyefty pár éve már kinyilvánította érdeklődését a Mol INA-ban lévő 49,08 százalékos relatív többségi része iránt. Amit a horvát kormány hosszú évek óta szeretne visszaszerezni, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a magyar cég által kért – hivatalosan nem ismert – összeget. Lényegében a kétoldalú vita kipattanása óta

visszatérően sejlik fel Oroszország a háttérben.

A balkáni témákra specializálódott Balk.hu most azt írja a Nacional hetilapra hivatkozva, hogy a frissen megválasztott Zoran Milanović elnöktől reméli a Rosznyefty az ügylet nyélbe ütését. A horvát hetilap szerint az orosz cég a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INA-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint

a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban,

miután Zoran Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe. Azt azonban a lap is elismeri, hogy az elnöknek nincs beleszólása a végrehajtó hatalom (a kormány) döntéseibe, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés. A horvát értesülés szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert „frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal (újból) felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól, ám ebben azóta szinte semmit nem tett.

A közelmúltban akkor újult fel a Mol kiszállása, amikor december végén egy horvát bíróság két év börtönbüntetésre ítélte (távollétében) Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját és hat évre Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt. Ez a per is a kétoldalú vita része, a Mol irányításszerzése miatt zajlik sok éve. Erről részletesen itt írtunk. Két hete pedig arról érkezett hír, hogy

április második felében elkészül a horvátok hivatalos ajánlata

a Mol kivásárlására.

A horvát lap egy forrásának ismerete szerint a Mol részesedése az INA-ban nem haladja meg a 800 millió euró értéket, de

a magyar vállalat hárommilliárd euróra teszi.

Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a Mol kér értük. A magyar cég elsősorban a rengeteg fejlesztés miatt értékeli magasabbra tulajdonrészét.

Érdekes kombinációval áll elő a Nacional. Orosz értesülése szerint a Rosznyefty azzal „olajozná meg” az ügyletet, hogy

felajánlana a Molnak egy tulajdonában lévő olajmezőt,

amelynek értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a Molra.

Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. Az orosz forrás szerint

„a magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből”.

Arról a történetről van szó, amikor 2007-től az OMV megpróbálta – magyar értékelés szerint – ellenséges felvásárlással megszerezni a Mol irányító többségét, ami azonban az akkori kormány és ellenzék – a Fidesz is – összefogása segítségével nem sikerült. Az addigra összevásárolt 21,22 százalékot aztán márciusban eladta a Szurgutnyeftyegaznak, amelynek tényleges birtokon belülre kerülését a politikai háttérrel a Mol akadályozta meg az alapszabály módosításával. A pakettet végül 2011. májusában már az Orbán-kormány vásárolta meg az oroszoktól, meglehetősen felülárazva.

A horvátok által vázolt történet – különösen a láthatóan orosz forrásra tekintettel – meglehet, nem több vágyvezérelt nyomásgyakorlásnál. Különösen az inkább protokolláris súlyú elnöktől várható segítség emlegetése olvastán. Ettől függetlenül az elszánt horvát szándék mögött változatlanul nem látszik az anyagi háttér, tehát az orosz „segítség” korántsem tűnik irreálisnak. Pláne a felvázolt csereügylettel a bensőséges orosz-magyar-kapcsolat ismeretében.

A horvát értesülés szerint három éve az hangzott el, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INA-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását. A horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek. 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INA-t, de az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.

A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.

A hivatalos magyar álláspont – a Mol-vezetésé és a benne mintegy 25 százalékot birtokló kormányé – az, hogy megfelelő árajánlat esetén készek kiszállni az INA-ból. Orbán Viktor többször is beszélt arról, hogy a két ország kapcsolatait túlságosan megterheli az INA ügye.

Új mélyponton a forint

Csaknem két hónap elteltével újabb történelmi mélypontra ért a forint: egy euró 337,4 volt délelőtt. Egyre több elemző szerint a következő töréspont a 345 lesz, és még idén 350 is várható.

Csütörtök délelőtt 337,4-re emelkedett az euró a forinttal szemben. Ez az eddigi 337,28-at adta át a múltnak nem egészen két hónap elteltével. Sok bizonytalanság növeli a forint bajait. A térségben egyébként is igen rosszul teljesítő magyar deviza értékét folyamatosan csökkentik hazai és nemzetközi körülmények: az MNB hosszú ideje makacsul alacsonyan tartott  alapkamata, a világgazdaságban tapasztalható növekedési nehézségek. De még a Brexit változatlanul bizonytalan kimenetele is az amúgy is gyengébbeket érinti rosszabbul. Nem használ a forint megítélésének a magyar kormány és az EU (a Fidesz és az EPP) közti növekvő vita se. Mindezek következtében sokan tesznek fel nagy összeget a forint gyengülésére (ez az úgynevezett shortolás).

Az elmúlt hetekben elemzők – először külföldön, majd itthon is – egyre inkább a 345-350-es euróárfolyamról beszélnek még ebben az évben. Ezek gyakran önbeteljesítő jóslatként járulnak hozzá a befektetői döntésekhez.

Bennfentes információval éltek vissza?

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

Élőben a USA szenátusából – Trump’s impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Watch US senate discuss Trump's impeachment

Közzétette: The Independent – 2020. január 22., szerda

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!