Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9032 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Egy sarokba szorított Putyin veszélyesebb, mint valaha

Vlagyimir Putyin fenyegető keddi televíziós beszéde sokkal több volt, mint az Ukrajna elleni akadozó háború menetének megváltoztatására tett kísérlet. Megkísérelte a szomszéd állam elleni agresszió háborúját a fenyegetett „szülőföld” védelmére fordítani, ez  visszhangzik a hazafias történelemmel átitatott oroszok körében – áll a New York Times elemzésében.

Putyin, Oroszország elnöke nem kevesebbre törekedett, mint megváltoztatni a háború értelmét országa számára, és ezzel együtt növelve a tétet az egész világ számára. Félreérthetetlen szavakkal figyelmeztette a Nyugatot – „ez nem blöff” –, hogy Oroszország meggyengítésére vagy legyőzésére tett kísérlet nukleáris kataklizmát válthat ki.

Atomkardját zörgetve, a Nyugatot azzal vádolva, hogy országa „elpusztítására” törekszik, és 300 000 tartalékos katonai behívását rendelte el.

Putyin hallgatólagosan elismerte, hogy a február 24-én indított háború nem úgy alakult, ahogy szerette volna. Az ukránokat a „kollektív Nyugat katonai gépezetének” puszta gyalogjainak festette le.
Azáltal, hogy messze eltért eredeti céljától, azaz egész Ukrajna demilitarizálásától és „nácitalanításától”, értelmetlenné tette a Kreml messzemenő állításait, miszerint a háború a tervek szerint zajlik, és hallgatólagosan elismerte valamit, amit mindig is tagadott: a valóságot és az egységes ukrán nemzet növekvő ellenállást.

Putyin sarokba szorítva a legveszélyesebb.

Ez volt az egyik legfontosabb tanulsága kemény fiatalkorának, amelyet egy patkány dühös reakciójából tanult, akit az akkori Leningrád egyik lépcsőházában sarokba szorított.
„Oroszország megnyerte védelmi háborúit Napóleon és Hitler ellen, és a legfontosabb dolog pszichológiai szempontból az volt, hogy azt állítja, ez is egy védelmi háború” – mondta Michel Eltchaninoff, az „Inside the Mind of Vladimir Mind” című könyv francia szerzője.”

„Az orosz világ védelme a nyugati feldarabolási kísérlet ellen.”

Putyin elmondása szerint ez a képzeletbeli világ, amelyet valami elidegeníthetetlen orosz esszencia átitat, megnőtt. Azt mondta, Oroszország támogatni fogja a küszöbön álló népszavazást Ukrajna négy régiójában arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. A népszavazásokat Ukrajna és a Nyugat színleltnek minősíti, és az annektálás valószínű előzménye.

A Kreml jelezte, hogy ha elnyeli ezt a területet, az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására irányuló ukrán keleti és déli ellentámadást az orosz föld elleni támadásnak tekintik, ami indokolja a megtorlás bármely szintjét, egészen a nukleáris válaszig.

Poszt

Kitettem egy posztot, amelyben azt a kérdést tettem föl, vajon a kormány a benyújtott módosító javaslata révén önmagából csinál-e hülyét, mert az Európai Bizottság könnyedén átlátja majd annak hazug és újabb átverésre kész tartalmát, avagy az Európai Bizottságból, amely 12 év után is – ezért meg azért – elhomályosult tekintettel hagyja magát átverni, hozzájárulva Európa maradék ethoszának teljes felszámolásához, s elhatalmasodó politikai bornírtságukban utat biztosítva a rablók, gazemberek és kalandorok civilizáción kívüliségének.

A posztom egy helyén ezt írtam:

Mint kiderült, a kuratóriumokba beültetett minisztereknek nem kell távozniuk az alapítványi kuratóriumokból, elég, ha személyes érintettség címén az adott döntéshozatalból kilépnek.

Ez azt a jellegzetesen szemforgató magyaros technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis a politikus) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a kurátorok, de alkalmazhatják ennek a szemérmetlen és pofátlan gyakorlatnak valamilyen folklorisztikus változatát. Így születik meg aztán a megkérdőjelezhetetlenül objektív, elfogulatlan és abszolút tárgyilagos döntés, hiszen az „odabent” maradottak közül senki sem sejti, nincs is fogalma róla, hogy „odakint” az érintett politikus… és annak hatalmas főnöke milyen döntést tekintene egyedül helyesnek és elfogadhatónak.”

A Mandiner természetesen megint lelopta a szövegemet, amit meg is értek, hiszen szükségük van az olvasható szerzőkre és írásokra, maguk ezt képtelenek biztosítani.

Kiteszik hát, s várják névtelenségbe burkolózó, bátor és elszánt keretlegény-olvasóiktól a kommenteket. És jönnek is azok, szakmányban. Például az alábbi, amelynek remek tollú szerzője, bizonyos „packó” keveset fogott fel ugyan abból, amit írtam (ez emitt rendre így szokott lenni), ám talajt fogott, s bizsergetően vette tudomásul: ma is zsidózhat egy fincsit. A fent idézett soraimat az alábbi veretes parafrázisba sikerült átültetnie, s kitennie a Mandiner nevű elkötelezett kormánypárti, a hatalom támogatását élvező fel- vagy inkább leületre:

Ez azt a jellegzetesen szemforgató zsidó technikát jelenti, hogy ilyen esetben az érintett (vagyis az uzsorás) szemérmesen lesüti fényes tekintetét, s kimegy a folyosóra, ameddig a döntést meghozzák a bajban lévő emberek… Menj a francba, te görény Gáborgyörgy… Semmivel nem vagy jobb, mint az antiszemiták!”

A kormánypárti és a hatalom támogatását élvező Mandiner számára ezek a kommentek képezik a hozzáadott értéket, leginkább azért, mert a szerkesztők is ezekkel a kommentekkel azonosulnak, csak hát ilyeneket nem mernek leírni, hiszen ahhoz – egyelőre még – kellőképpen gyávák: még nem jött el az idejük, de már kétségtelenül kezd szárba szökkenni. Így aztán hangot kap megannyi viceházmesteri heroizmusba és verőlegényi öntudatba tekeredett anonim bajtárs, akik úgy zsidóznak, ahogy a kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandiner szerkesztősége azt elvárja. Még az sem lehet kizárt, hogy ezeket a kommenteket maguk a szerkesztők írják: mert ha a szerkesztés és az írás nem is fekszik annyira nekik, a fenti nyelvezetben és gondolatkörben kétségtelenül komfortos otthonossággal lubickolnak.
A „packó” nevű jeles szerzőnek lett tehát egy pompás napja, az elkötelezett, kormánypárti, a hatalom támogatását élvező Mandinernek úgyszintén, hiszen ez utóbbi biztosra ment: beetetett, s a lopott, lenyúlt csalira – menetrendszerűen – bukott is az ő nagyérdeműjük.
Lap és olvasói teljes szimbiózisban.
Szimpla világkép.
Utóirat: kb. másfél évvel ezelőtt Rónai Egon megkérdezte tőlem, miért nem megyek be a műsorába? Egyebek mellett azt válaszoltam, hogy nem szeretnék ugyanabba a székbe beülni, amelyben előttem a műsorában gyakorta szereplő mandineres főszerkesztő-helyettes üldögél. Rónai Egon erre valami olyasmit mondott, hogy áh, Gyuri, dehogy is, ő nem „az”, vagy nem „olyan”.
Meglehet, ez engem nem érdekel, magánügy. De a lapja „az” és „olyan”.
Kedves Egon, nézd a Mandiner oldalán megjelentetett lopott anyagokat, s találd meg az összefüggést a kiprovokált, ám rendre az elvárt és remélt hangokat szállító kommentek között.
Nem lesz nehéz, menni fog!
Gábor György

Lynne Tracy az Egyesült Államok új oroszországi nagykövete

Joe Biden elnök kedden Lynne Tracy külügyi tisztségviselőt jelölte az Egyesült Államok új oroszországi nagykövetének. 

Tracy jelenleg Washington örményországi küldötteként szolgál, korábban a külügyminisztérium oroszországi főtanácsadójaként, valamint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének helyettese volt. A Fehér Ház közleménye szerint további tengerentúli megbízások között szerepelt Türkmenisztán, Pakisztán és Kazahsztán.

Tracy a külügyminisztérium kitüntetett tiszteletdíjában, a külügyminiszter hősiességéért kitüntetett díjában és az Elnöki Érdemes Szolgálat díjában részesült.

Mint minden nagyköveti jelöltnek, Tracynek is meg kell kapnia a szenátusi megerősítést, mielőtt elfoglalja posztját.

Ha megkapja a kamara aláírását, Tracy akkor kerül posztjára, amikor az Oroszország által Ukrajna ellen folyó háborúban rendkívül megnőtt a feszültség. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi partnereit Nyugaton és azon túl, hogy diplomáciai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a Kremlre, miközben felfegyverzik Kijevet, hogy megvédje a támadást.

A háború már jócskán a hetedik hónapjában jár, és a végére utaló jelek sem látszanak.

A népszavazás paródiája

Emmanuel Macron francia elnök kedden „paródiának” minősítette az oroszok által támogatott népszavazásokat Ukrajna szeparatista régióiban.

Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán tartott beszéde előtt New Yorkban újságíróknak nyilatkozva Macron kijelentette, hogy az elkövetkező napokban az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai négy régióban tartandó népszavazások nem lesznek törvényesek. következményei a helyi média szerint.

“Azt hiszem, amit Oroszország bejelentett, az paródia” – mondta Macron, hozzátéve: “Még az a gondolat is, hogy népszavazást szervezzenek a háborús elismert és bombázott területeken, a cinizmus ékes bizonyítéka.”

Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herson és Zaporizzsja régiójában szeptember 23-27-én tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által támogatott regionális meghatalmazottak szerint.

Putyin előre menekül

Az orosz elnök bejelente az orosz katonai erők „részleges katonai mozgósítását”. „A Nyugat nukleáris zsarolás alatt akar minket tartani: de nekünk is vannak ilyen a fegyvereink, és készek vagyunk bármilyen eszközt bevetni. Én nem nem blöffölök” – jelentette ki az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében az ukrajnai háború eszkalációját jelezte, országában “részleges katonai mozgósítást” jelentett be, amelyre – szerinte – azért van szükség, mert a Nyugat “gyengíteni, megosztani és elpusztítani akarja Oroszországot”. 

Putyin a Nyugathoz fordulva azt is mondta:

„Bizonyára minden rendelkezésünkre álló katonai eszközt be fogunk vetni. Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy nálunk is vannak ilyenek. Ez nem blöff.”

Putyin bejelentése sebességváltást jelent Oroszország háborús erőfeszítéseiben:

Moszkva eddig mindig “különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajnában folyó agressziót, és  most ez a második alkalom a második világháború óta, hogy katonai mozgósítást jelentenek be.

A részleges mozgósítás legfeljebb 300 000 tartalékost érinthet (Oroszországnak 2 millió fős katonai tartaléka van).

A részleges katonai mozgósítással a tartalékos katonaság ismét hadrendbe kerül. 

“Népünk védelme, Oroszország szuverenitása és területi integritása érdekében támogatom a védelmi minisztérium és a vezérkar döntését a részleges mozgósítás bevezetéséről”

-mondta Putyin, pontosan kifejtve, hogy “a tervezet csak azokat az állampolgárokat érinti, akik katonai szolgálatot teljesítettek a fegyveres erőknél, akik már rendelkeznek tapasztalattal és képzettséggel. A rendeletet már aláírták, „a mozgósítási rendelet alkalmazásában” mától indulnak a kezdeményezések.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közvetlenül Putyin után a tévében nyilatkozva “nehéznek” minősítette a helyszíni körülményeket:

“Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a Nyugat ellen”.

A Donbász – jelentette be akkor az orosz elnök – „részben felszabadult”, de új lépésre van szükség, ehhez pedig „az orosz csatlakozási népszavazást kiíró ukrajnai területek Moszkva támogatását élvezik”.

Moszkva célja Ukrajnában továbbra is “az egész Donbász felszabadítása”, és ez egy “megingathatatlan” határozat. A szeptember 23. és 27. között sorra kerülő népszavazást tegnap jelentették be Luhanszk és Herszon térségének oroszbarát vezetői . Ha a szavazás a széles körben várt módon zajlana, akkor ezek a területek, amelyek Ukrajna területének körülbelül 15 százalékának felelnek meg (és nagyjából Portugália nagyságú területnek felelnek meg), Moszkva szempontjából orosz területté válnának, és így minden ukrán támadás, ezeken a területeken Oroszország területe elleni közvetlen támadásnak minősül.

A Nyugat már világossá tette, hogy nem kívánja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét. Tegnap mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma, mind a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg nemet mondott az elismerésre.

Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, Putyin szavai “megjósolhatók”, és arra utalnak, hogy “a háború nem Moszkva tervei szerint alakul.” 

A brit külügyminisztérium “aggasztó eszkalációnak” nevezte Putyin nyilatkozatát, és egyértelművé tette, hogy az orosz elnök “fenyegetéseit” “komolyan kell venni”.

Robert Habeck német alkancellár is „eszkalációnak” nevezte a Putyin által bejelentett helytelen lépésről beszélt: „Konzultálni fogunk, hogy miként reagáljunk politikai szinten” – magyarázta. Egyértelmű, hogy Ukrajnának továbbra is „teljes támogatást” kell kapnia.

Mai kérdés – Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná, ha a tegnapi programadó beszédet nem Dobrev Klára mondja el?

This poll is no longer accepting votes

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná?

A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya

Bemutatta árnyékkormányának tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Az árnyékkormány tagjai a következők lesznek:

Molnár Csaba, kancellária miniszter, igazságügyminiszter
Bodnár Zoltán, pénzügyminiszter,
Rónai Sándor, külügyminiszter,
Arató Gergely, kormányprogramért felelős miniszter,
Mustó Géza, belügyminiszter,
Kordás László, bér- és munkaügyi miniszter,
Gy. Németh Erzsébet, a szociális és nyugdíjügyi tárcavezető,
Komáromi Zoltán, egészségügyi miniszter
Varju László, energia- és rezsiügyi miniszter,
Dávid Ferenc, gazdasági miniszter,
Vadai Ágnes, honvédelmi miniszter,
Oláh Lajos, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
Benedek Szilveszter, mezőgazdasági miniszter,
Barkóczi Balázs, oktatási és kultúrális miniszter,
Szaniszló Sándor, önkormányzati miniszter,
Szitka Péter, vidéki ömkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó
Kálmán Olga, kormányszóvivő

Mai kérdés – Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

A Demokratikus Koalíció általa vezetett árnyékkormányáról, illetve annak vállalásairól beszélt vasárnap Budapesten Dobrev Klára, az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke.

A fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben tartott rendezvényt vasárnap a DK, ahol Dobrev Klára EP-képviselő az általa vezetett árnyékkormány felállításával kapcsolatban mondott beszédet. (A beszédet ide kattintva nézhet meg.)

A képviselő árnyékkormánya minisztereit hétfőn mutatja be.

This poll is no longer accepting votes

Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

A varázslatos pacséri termálfürdő

0

A természetben lenni mindig testi-lelki feltöltődés, hát még ha olyan helyen tartózkodunk, aminek kifejezetten gyógyhatása is van. Szerencsére itt a közelünkben, a Kárpát-medencében számos termálfürdő, különleges klímájú barlang vagy hegyvidék található. Válogathatunk a gyönyörű úticélok közül. Most bemutatunk három elérhető távolságú és árfekvésű gyógyhelyet, amit az egész család élvezni fog!

Ha még sosem hallotta Pacsér nevét, ne aggódjon, talán más is így van ezzel. Pacsér a Vajdaságban (Szerbia) található kis 2500 lakosú település, Bajától mindössze 60 kilométerre.

2014-ben nyitotta meg itt kapuit a különleges rózsaszínes vizéről híres termálfürdő. A gyógyvíz a forrásánál 72 ºC-os, a tóban viszont kellemes 28-32 fokra hűl vissza.

FH

Sótartalma kiemelkedő, ezért a különböző légúti betegségekkel küzdők paradicsoma. A vízben a són kívül található még lítium, jód, bróm, fluor és kén is. Gyógyhatását az ízületi, bőr- és csontbetegségekben szenvedők is élvezhetik, azonban pajzsmirigy-túlműködés esetén a fürdőzés nem javallott.

A belépőt dinárban lehet megvásárolni, ami felnőtteknek nagyjából 1200 Ft körül mozog, de elérhető családi és gyermekeknek (14 éves korig) szánt kedvezményes jegy is. 17 óra után még kedvezőbb áron juthat be a gyönyörű környezetben kialakított termálfürdőbe.

A termálfürdők nemcsak fizikailag segítenek, hanem a stresszoldásban, ellazulásban is jó szolgálatot tesznek. A pacséri termálfürdőnek van fedett medencéje is, így egy borongós, hidegebb napot is fel lehet dobni egy kis fürdőzéssel. Jó időben pedig egyszerre élvezhetjük a napsütés és a gyógyvíz kedélyjavító hatását.

A különleges parajdi sóbánya

Parajd Erdélyben található, mégpedig Marosvásárhely és Gyergyószentmiklós között. A középmiocén korban, nagyjából 20-22 millió évvel ezelőtt keletkezett az a sóredő, mely egy beltenger üledékeként maradt vissza, és a később rárakódott üledékrétegek közötti törésvonalakon tört a felszínre.

1762-ben kezdték bányászni a sót, de már jóval ezelőtt is éltek ezzel a természet adta kinccsel. A rómaiak után az avarok és a honfoglaló magyarok is tudhattak az úgynevezett sóvágásokról. Szent István már a Maroson hajók segítségével szállíttatta. Az első írásos emlék a só kitermeléséről II. András nevéhez köthető, valamint az 1222-es évszámhoz. A só kibányászásának technikája természetesen sokat változott a kezdeti idők óta, 1945 után bevezették a robbantásos sófejtést. Valószínűleg még több száz évre elegendő kibányászásra váró só rejlik a bányában.

A sóbánya gyógyászati célú használata az 1960-as években kezdődött. A különböző légúti betegségekkel élők terápiáját végezték itt, ennek neve szpeleoterápia. Ide sorolható minden olyan gyógymód, ami a barlangok speciális klímáját használja ki. Asztmára például nagyon kedvezően hat a sós levegő.

Mára a parajdi sóbánya egyes termeiben komplett szabadidőparkot alakítottak ki éttermekkel, játszótérrel, ajándékbolttal. Vezetett torna, kiállítások és sok egyéb program várja az ide látogatókat azt a célt szolgálva, hogy a bánya gyógyító levegőjét élvezve aktívan tölthesse az időt mindenki kicsiktől az idősekig. A bánya bejáratától buszok viszik a látogatókat a sótermekig. Külön érdekesség, hogy még egy ökumenikus kápolna is található a 12 méteres mélységben.

Ha a bánya levegőjének jótékony hatása nem lenne elég, még sósfürdő is található Parajdon, aminek vizében lebegve az ízületi, a csont- és a reumás betegségeknek is búcsút inthetünk. A fürdő a kialakulásától kezdve sok átalakuláson ment keresztül. Ma már modern medencékben élvezhetjük a tisztított és kellemes hőmérsékletűre hűlt sós vizet.

A parajdi sót természetesen rendkívül széleskörűen lehet hasznosítani a fogyasztástól a különböző szappanok, sótéglák gyártásáig, amiből sószobák is épülhetnek. A közönséges konyhasóval ellentétben ebben legalább 84-féle ásványi anyag található, valamint mentes a különböző adalékanyagoktól, így sokkal egészségesebb, mint asztali társa. Bőrtisztításra is kiváló, mivel hatékonyan száll szembe a baktériumokkal.

Csorba-tó, a Magas-Tátra szíve

Szlovákiában, a Magas-Tátra déli oldalán található a déli Tátra második legnagyobb tava, a Csorba-tó. Nevét a közelben fekvő Csorba településről kapta. Érdekesség, hogy csorba szavunk indoeurópai eredetű, szláv jövevényszó. A szláv nyelvekben a megfelelő szó jelentése csorbaság, foghíj. Annak ellenére, hogy maga a név nem túl pozitív kicsengésű, egy gyönyörű és klimatikus gyógyhelyként számontartott tóvidékről beszélünk. Ráadásul ez a Tátra legmagasabban fekvő települése.

Mit is jelent a klimatikus gyógyhely? Alapvetően olyan helyet, amely a magashegyi klíma egészségre gyakorolt pozitív hatását elérhetővé, megélhetővé teszi a gyógyulók számára. Az első magyar tüdőszanatórium, ami 1867-ben épült Újtátrafüreden, éppen ezt a kedvező klímát használta fel a tüdőbetegek gyógyításához.

A légszennyezettség ma szinte kivétel nélkül minden városban probléma. Egyre többször van határérték fellett a szálló por mennyisége. A kipufogógázoktól eltelt tüdőnk hálás lesz érte, ha egy kicsit kiszellőztetjük a Csorba-tónál. A klimatikus gyógyhelyek felkeresése egyre fontosabb lesz. Jó, ha már most beépül az évi rutinunkba.

Az 1346 méteres magasságban elhelyezkedő Csorba-tó egy valóságos üdülőtelep, ahol kényelmes szállodákban élvezhetjük a pihenést, agy indulhatunk gyönyörű túrákra a Magas-Tátrában. Télen remek sípályák várják a téli sportok kedvelőit. Baráti társasággal vagy családdal utazva is akadhatnak olyanok, akik nem szívesen másszák meg a Magas-Tátra csúcsait. Számukra is akad bőven szabadidős tevékenység a Csorba-tó körül.

Akár egy kellemes körséta, akár kalandpark, akár wellness-fürdők személyében. Bárhogy is, az erdők gyönyörű zöldje, a Csorba-tó nyugtató kékje már látványukkal és színükkel is gyógyítanak. A tüdőnkön kívül a hangulatunknak is biztosan jót fog tenni, ha tervezünk egy hosszú hétvégét a Magas-Tátra szívében.

Kötcse – 2022

Nézi az ember az özönlő szellemi elitet. Megérkezik a Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki elődeivel ellentétben sem nem régész, sem nem történész, ám rögvest megsértődik, mert igazgatónak lett szólítva: főigazgató vagyok – mondja öntudatosan (azt nem teszi hozzá, hogy se nem régész, se nem történész, se nem múzeológus), kéjesen nyalogatva saját ülepét. Aztán jön a Petőfi-szakértő, egyszemélyben jeles filmrendező, aki minden idők „legnagyobb” magyar filmjének forgatásán van túl (fizetek bárkinek, ha hasonló mondatot tud idézni Ingmar Bergmantól vagy Federico Fellinitől), s aki csak Petőfihez és a Pilvax-körhöz ért, a pedagógusok fizetéséhez nem. (Mindenesetre meghallgattam volna egy vizsgáját Németh G. Béla tanár úrnál, amint a tételek közül Petőfit húzza.) Érkezik az egyetemi professzor, a kis gőgös udvari ideológus, aki filozófiában ugyan nem alkotott semmi maradandót, de a

„lopás mint a Fidesz nemzeti programja”

teoretikus alapvetését egy életre lefektette, így hát mégiscsak van idézettsége, szóval a professzor arra a kérdésre, hogy mit gondol, helyénvaló-e, ha a határvadászok fizetése nagyobb, mint a pedagógusoké, azonnal visszakérdez: „rögtön egy erkölcsi ítéletet szeretne belőlem kiszedni?”, amiből annyi mindenesetre azonnal kiderül, hogy Lánczi András professzornak sem az erkölcs, sem az ítéletalkotás mibenlétéről sok fogalma nincs. És ez így megy, jönnek egymás után, a megszokott rendben és koreográfia szerint a vén huncutok és gonosz ostobák, sietős léptek, nem érnek rá, „féknyúz sajtónak nem nyilatkozom”, „jaj, hagyjon már békén ezzel” – kebelből feltörő sóhajával a terror igazgatónője, aztán a „van-e energiaválság, vagy nincs” kérdésre szépen felfeleli, hogy „a kérdés értelmezhetetlen”, végül terrorház-közgazdászként Friedmant, Krugmant, Kremert vagy Joshua Angristet megszégyenítő rövid ökonómiai eszmefuttatást oszt meg: „a hiány és a válság nem ugyanaz”. És érkezik a szép emlékezetű „álamfő”, aki komoly arcot vágva mondja, hogy „én drukkolok a tanárok fizetéséért, magam is tanítok három egyetemen.”

Csakhogy:

Az ország, a nemzet és a NER nagy kohójának szép emlékezetű és pótolhatatlan Plagi bácsija láthatóan nincs tisztában azzal, hogy a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozók bérezése különbözik. Aztán érdekelne az is, ha már szóba hozta, hogy nyolcvan évesen miként oktat három egyetemen, anélkül, hogy emeritálták volna? 2012 márciusában ugyanis – méltán – megfosztották doktori címétől, így nyugdíjaztatásáig tanársegédként taníthatott ugyan, de 70. életévüket betöltve kizárólag egyetemi tanárok oktathatnak tovább, professor emeritusként, ha az intézmény vezetése foglalkoztatni kívánja őket. De a 80. évében járó Schmitt Pál tanársegédre ez aligha vonatkozik.

Igaz, eszembe jut: minden fokozat, minden tudományos teljesítmény, minden publikációs elvárás, nyelvtudás, oktatási gyakorlat stb. nélkül is lehet ma már valaki egyetemi tanár, erről ugyanezek gondoskodtak, feltéve, hogy az érintett valamikor nagyot ugrott, gyorsan úszott vagy futott, gólt lőtt, bevitte a találatot, a bal horgot, kétvállra fektetett etc., vagyis olimpiát nyert.

Szóval minden rendben van, Plagi bácsi – a fent említett hölgyekkel és urakkal együtt – rendületlenül maga a megtestesült Fidesz-KDNP-rendszer: ikonikus figurák, akiket a mindhalálig hálás magyar nép a szívébe zárt, nem engedi el őket, megunhatatlan mind, annyi, de annyi jót alkottak, filmeket és múzeumokat, filozófiai tételeket és örökbecsű tanításokat, jó látni minden évben az érkezésüket Kötcsére, maszkabál és panoptikum, nejestől és férjestől, babakocsistól és testőröstől, gondterhelt arccal vagy épp egy tányér fölé görnyedve, jóízűen falatozva, elegánsan kilépve csillogó verdájukból, vacak, alig pármilliós órájukkal és karkötőikkel, semmibe sem nézett, szarrá alázott újságíróktól körülvéve, elvégre ők a legnagyobbak: akár múzeumigazgatóként, akár filozófusként, akár filmrendezőként, akár színészként, akár lepukkant popzenészként, akár a nap 24 órájának permanens megmondóembereként, egyetemi professzorként és bármiként, szépek és okosak, bölcsek és moráltól duzzadóak, és ez így megy megállíthatatlanul és feltartóztathatatlanul, minden és mindenki ugyanaz, újságírói mikrofonon innen és mikrofonon túl, legfeljebb az órák és karkötők változnak, meg a bajuszok méretei.

Otthon vagyunk, családias itt minden.

És a pedagógusokért kivétel nélkül mindenki felettébb aggódik, meg az egész magyar oktatási rendszerért, a jövő onnan kikerülő cselédségéért, elvégre ők fogják majd tíz és húsz és harminc év múlva is nekik, emitt meg a kastélyaikban is felszolgálni a pacalt és a pogácsát, ők fogják majd nyakon csípni a kapu előtti hangoskodókat és rabomobilba gyömöszölni a renitenseket, ők lesznek a kegyelmes úramék sofőrjei, testőrei, felszolgálói, autóajtó-nyitogatói és milliókat érő sáros csizmáik tisztára pucolói.

Szóval Kötcsén évről évre aggódva van, de nagyon.

Úri muri. Rokonok. Kivilágos kivirradtig.

Gábor György

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK