Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség Page 74 of 74

A hatalmon belül kérik az adócsökkentést

-

2017-08-05

A hatalmon belül kérik az adócsökkentést

Túladóztatják a hazai béreket, ezért ennek csökkentését javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László. Az úgynevezett adóék Magyarországon 48,2 százalék, ami néhány gazdag államéval vetekszik, a térség országaiban ez 5-13 százalékponttal kisebb. Az OECD-ben hazánk a harmadik legnagyobb adójú ország.

Elsődlegesnek nevezte a bérekre terhelődő adók mérséklését Domokos László az állami tévében szombaton. Az ÁSZ-elnök versenyképességi hátránynak értékelte az EU átlagát meghaladó túladóztatást. Szerinte azonban a gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse, mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre.

Az úgynevezett adóékkel írható le a munkát terhelő elvonások összessége. Azt fejezi ki, hogy az adók és járulékok hányad részét teszik ki a bérnek. A Domokos László által sokallott magyar adóelvonás valóban a legmagasabbak közé tartozik az OECD-ben.

A szervezet legutóbbi jelentése alapján

a 48,2 százalékos adóék Magyarországon a harmadik legnagyobb Belgium (54 százalék) és Németország (49,4) után, megelőzve Franciaországot (48,1).

Ausztriában 47,4, Olaszországban 47,8 százalék a jövedelmekre kivetett adók plusz a tb-járulékok aránya a bruttó béreken belül. A szupergazdagok országában, Luxemburgban 38,4 százalékot von el az állam, a briteknél megelégszik 30,8 százalékkal. Az amerikaiak 31,7 százalékot veszítenek fizetésükből, az írek mindössze 27,1-et. A térségben a legjobban megadóztatott csehek (43), szlovénok (42,7), szlovákok (41,5), lengyelek (35,8) mind sokkal jobban járnak a magyaroknál.

Az adóék OECD-átlaga 36 százalék, a magyar bérekből tehát bő 12 százalékponttal többre teszi rá kezét az állam. Azt hozzá kell tenni, hogy a világszervezet az egyedülálló gyermektelenek közterheit veszi figyelembe az összevetéskor, a különféle kedvezmények nincsenek benne ebben. A magyarok esetében például a gyerekek után járó, a jövedelemmel progresszíven emelkedő juttatásokat nem tartalmazza a felsorolás.

A magyarok nyomorúságára az is rávilágít ebben az adatsorban, hogy az OECD átlagához képest mind a foglalkoztatók, mind a munkaadók súlyosan túladóztatottak. A világszervezet országaiban átlagosan a munkavállalók 8,2 százalékot fizetnek az államnak, Magyarországon 14,4-et, a munkaadóknál ez az arány 14,4 és 22,2 százalék. Ez magyarázat lehet arra (is), hogy a kötelező minimálbér-emelést nem követték a nettó fizetések.

Nem adták le Neymar papírjait, nem játszhat a nyitányon

Foci
Sport

Bak Mihály

-

2017-08-05

0

Nem adták le Neymar papírjait, nem játszhat a nyitányon

A rekordösszegű átigazolással megvett Neymar nem léphet pályára a francia bajnokság nyitó fordulójában, mert új csapata, a Paris Saint-Germain nem adta le az átigazolásával kapcsolatos iratokat.

A brazil Neymar nem játszhat a francia labdarúgó-bajnokság első fordulójában új csapatában, a Paris Saint-Germainben az Amiens-nel szembeni szombat délutáni meccsen. Francia információk szerint

a PSG elfelejtette időben dokumentálni vadonatúj szerzeményének átigazolását.

Ehhez éjfélig kellett volna a szükséges papírokat benyújtania a francia szövetséghez.

Készen állok arra, hogy már holnap játsszak – nyilatkozta pénteki ünnepélyes bemutatásán a spanyol klubcsapatát, az FC Barcelonát elhagyó, s a PSG-hez öt évre aláíró 25 esztendős Neymar, akiért világcsúcs 222 millió eurót (67,6 milliárd forint) fizetett a párizsi klub.

Szerb bankot vesz az OTP

Bak Mihály

-

2017-08-04

0

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Az OTP eddigi balkáni jelenlétét erősítve megveszi a legnagyobb görög kereskedelmi bank szerbiai leányát, a Vojvodinska bankát és többi érdekeltségét, így az NBG Leasinget 125 millió euróért (38 milliárd forintért). Ezzel az itthon piacvezető pénzintézet

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta: az OTP tavalyi jó eredményei, valamint a bankcsoport mintegy 8 milliárd eurós likviditási tartaléka

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

esetleg 4-5 újabb akvizíció jöhet szóba olyan országokban, ahol az OTP növelné a piaci részesedését, de lehet, hogy olyan országokban is megjelennek, ahol még nincs ott az OTP-csoport.

Az NBG vezérigazgatója a Reuters hírügynökséget néhány napja arról tájékoztatta, hogy a bank szerkezeti átalakításáról az EU-val létrejött megállapodás értelmében megválik balkáni érdekeltségeitől. Ennek keretében eladja az OTP Bank Romanianak a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28% tulajdonrészét. A tranzakció eredményeként az OTP Bank Romania a 8. legnagyobb szereplővé válik az országban.

Eloltották a hortobágyi tüzet

Bak Mihály

-

2017-08-04

0

Sikerült elolotani a lángokat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, most az újragyulladás megakadályozásán dolgoznak a tűzoltók. Mintegy ezer hektár égett le.

Péntek délelőtt sikerült megfékezni és eloltani a csütörtökön támadt tüzet a Hortobágyi Nemzeti Parkban – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Mukics Dániel elmondta: jelenleg a további tűz kialakulásának esélyét szüntetik meg azzal, hogy körbelocsolják a lángok helyét, nehogy bárhol bármilyen izzás kialakuljon és újra kigyulladjon.

Szepesi Erika, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes sajtószóvivője azt közölte, hogy a

drónokkal végzett légi felderítés adatai szerint csaknem ezer hektárnyi terület égett le

a Hortobágyi Nemzeti Parkban csütörtök délelőtt kitört tűzben. Körülbelül hatszáz szarvasmarhát biztonságos helyre tereltek.

A tűz oltásán egész éjjel dolgoztak a tűzoltók, pénteken kora reggel két honvédségi helikopter is bekapcsolódott az oltásba. Lakott területet nem veszélyeztetett a tűz.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Bak Mihály

-

2017-08-04

0

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot, s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

Átbukott a fakockán a budapesti orosz metrófőnök

Bak Mihály

-

2017-08-03

0

Átbukott a fakockán a budapesti orosz metrófőnök

Lecserélte a 3-as metró szerelvényeit felújító orosz Metrovagonmas a budapesti projekt vezetőjét – tudatta a cég közleménye. A munkálatokat az orosz cég anyavállalatának egyik vezetője fogja irányítani.

Leváltották a 3-as metró szerelvényeinek felújítását végző orosz Metrovagonmas budapesti vezetőjét, de a döntést a cég nem indokolta. Az M3-as szerelvények felújítását Gyenyisz Silo, a Metrovagonmas anyavállalata, a Transmasholding könnyű- és városi szállító vasúti jármű osztályának vezetője fogja koordinálni.

A Metrovagonmas új budapesti vezetője lesz a felelős a program sikeres kivitelezéséért,

ide értve a szerelvények biztonságát, a problémamentes működést, a menetrend betartását, a karbantartási munkák teljesítését, a szállítási idők betartását és a szerelvények üzembe helyezését.
A tervek szerinte havonta két új szerelvényt helyeznek üzembe, az év végére 21-et a 3-as vonalon. Eddig 13, hivatalosan felújított szerelvény érkezett meg, ebből hétnek van üzemeltetési engedélye. Az utolsó szerelvény leszállítása a szerződésben foglaltak szerint jövő nyárra várható.

A 222 metrókocsi felújítása csaknem 220 millió euróba (körülbelül 67 milliárd forintba) kerül.

Az első szerelvény március 20-án állt forgalomba Budapesten, de már az első napokban problémák léptek fel az ajtók nyitószerkezetében, a BKV június elején a meghibásodások miatt egy időre az összes felújított szerelvényt kivonta a forgalomból. Legutóbb egy hete az ajtó mozgatószerkezetébe került fakocka miatt állt le a metró, ez ügyben Tarlós István főpolgármester feljelentést tett a rendőrségen.

MTI/FüHü

Nagyot ugrott a kiskereskedelmi forgalom

Bak Mihály

-

2017-08-03

0

Nagyot ugrott a kiskereskedelmi forgalom

Júniusban hat százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbinál, ez az idei év legmagasabb értéke – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből.

A májusi értékhez képest fél százalékponttal nagyobb, 6 százalékot mért a KSH a kiskereskedelem forgalmában a naptárhatástól megtisztítva (a nyers index 5,5 százalék) júniusban a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva. Ezen belül

az élelmiszerek értékesítése ugrott a legnagyobbat, 4,1 százalékot.

A nem élelmiszer-termékek bolti forgalma 8,5 százalék volt, ami kissé elmaradt a májusi 10,3 százaléktól. Üzemanyagokból a májusi 4,3 után 5,1 százalék gyarapodást regisztrált a KSH.

Megszabadul az Opimus névtől Mészáros Lőrinc

Bak Mihály

-

2017-08-03

0

Megszabadul az Opimus névtől Mészáros Lőrinc

Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen minden bizonnyal nevet változtat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opimus Group. Az Opus Globalra átkereszteléssel a második legnagyobb részvényes felcsúti gázszerelő-polgármester megszabadulhat a sajtóbeli felvásárlásokkal, főleg a Népszabadság bezárásával besározódott Opimus névtől.

A befektetési társaság egytucatnyi vállalkozásban érdekelt, köztük az ország második legnagyobb médiakonglomerátuma, a Mediaworks. Az Opimus – Mészáros másik szerzeményével, a Konzummal – azzal vált világhírűvé, hogy mintegy négyszáz-százalékos részvénydrágulást ért el a budapesti tőzsdén, amióta Mészáros bevásárolta magát.

Rendkívüli közgyűlést hívott össze az Opimus Group csütörtökre, amelynek egyik napirendi pontja a tőzsdei társaság átkeresztelése Opus Globalra. A cég az elmúlt fél évben először arról lett ismert, hogy Mészáros Lőrinc kisebbségi részesedést szerzett benne, ennek nyomán május elején leváltották a teljes vezetést (érdekes módon a tőzsde honlapján most is a leváltott vezérigazgató olvasható kapcsolattartóként), és bekerült az igazgatóságba a felcsúti gázszerelőből lett polgármester két lánya. (Az áprilisban határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés pótlásakor is mindössze 16,9 százalékos részvényesi arány hozta meg a 100 százalékos döntéseket.)

Az Opimus árfolyama Forrás: portfolio.hu

Ezután az Opimus részvényeinek– párhuzamosan Mészáros másik tőzsdei szerzeményéének, a Konzuménak – árfolyama kilőtt. Ezután

azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált

– a Konzum egy hete 3200 (!) százalékos hozamemelkedésben volt, de járt ennek majdnem dupláján is, ezzel a világ legjobban teljesítő papírja címet érdemelhetné ki.

A bő száz éve alapított, s oltóanyag-készítést végző (egykoron Phylaxia), ma már vagyonkezelésben utazó Opimus

tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,

noha akkor 13 vállalkozás tartozott hozzá (azóta egy osztrák társaságot eladott). A pannó így is nagy és színes. Vannak ott agrárcégek, építőipari társaság, cseh közös tulajdonú mérnöki iroda, amely esélyes az új paksi blokkba beszállítani, ingatlanhasznosító, kockázatitőkealap-kezelő, a térség legnagyobb tűzhely-gyára, s néhány inaktív kft is.

És persze a konglomerátum ékköve, a Mediaworks, amely a tucatnyi vidéki napilappal a kormány kommunikációs igényét szolgálja ki, bevételével pedig

a második legnagyobb a médiapiacon.

A jó kormányzati kapcsolatokat szolgálja a Takarékinfó Adatfeldolgozó Zrt. is, amely koordinálja a kormányzati nyomással kikényszerített takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítását, és kiszolgál takarékok mellett egyéb „fontos” vállalatokat.

A cégekben lévő különböző arányú Opimus-részesedések befektetési értéke bő 6 milliárd forint az éves beszámoló alapján.

A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.

Jelenleg, mert a két hete bejelentett szándék szerint az Opimus 8,3 százalékos részvényesét, a Status Capitalt kerekítve 75-25 arányban megvásárolja Mészáros és maga az Opimus. A Konzumban pedig 19,54 százaléka van az újdonsült tőzsdegurunak.

Baráti kezekben 750 milliárdos fejlesztési pénz

Bak Mihály

-

2017-07-31

0

Baráti kezekben 750 milliárdos fejlesztési pénz

Összesen 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a kibővített MFB Pontok hálózatánál hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások és a lakosság számára – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn Budapesten.

A következő években 750 milliárd forint keretösszegű fejlesztési hitelek lehetősége nyílik meg kis- és közepes vállalkozások, valamint a lakosság számára.

A bejelentéskor Varga Mihály elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források kihelyezésére jött létre az MFB Pontok hálózata, a hálózat a közbeszerzésen nyertes hitelintézetekkel – Takarékbank Zrt., B3 Takarékszövetkezet, Budapest Bank Zrt., FHB Zrt. – indult, majd az OTP Bank, a Gránitbank, az MKB Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. konzorciumával egészült ki. Az eddigi 442 MFB Pont az év végére 642-re bővül.

A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz, a ciklusban a támogatások több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékánál – húzta alá Varga Mihály.

A fejlesztési keret elosztásában részt vevő pénzintézetek javarészt a kormány közelében, holdudvarában vannak. A Takarékbank és a B3 takarék az ágazat centralizációját kormányzati közreműködéssel irányító takarék-kör legfontosabb részei, az FHB Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában van, az MKB és a Növekedési Hitelbank Matolcsy György jegybankelnök rokonságában, környezetében lévők pénzintézetei, az OTP vezetője, Csányi Sándor pedig harmonikus kapcsolatot ápol a kormánnyal. A Gránitbank és a Budapest Bank vevőre vár, előbbiből az állam száll ki, utóbbit amerikai tulajdonosa adja el.

FüHü/MTI

Keletről Nyugatra haladva fogy az ország

Bak Mihály

-

2017-07-31

1

Keletről Nyugatra haladva fogy az ország

Az ország 500 főnél nagyobb településeinek több, mint fele mostanra körülbelül 350 ezres népességvesztést szenvedett el, s alig háromszáz akad közöttük, amely összesen 150 ezret meghaladóan növelte lakosainak számát. A változás kettészakította az országot: a vándorlás zömmel keletről észak-nyugatra, s külföldre zajlik. Mára sok helyütt az élet elemi feltételei is hiányoznak, amelynek egyik kevéssé ismert fejleménye a takarékszövetkezetek gyorsuló kivonulása a kistelepülésekről: hét-nyolc év alatt fiókjaiknak mintegy harmadát zárták be a falvak-kisvárosok pénzügyeit zömmel kézben tartó intézmények.

A Magyarországot sújtó drámai népességfogyás sok adata ismert, noha pontos számok nincsenek, elsősorban a külföldre vándoroltakéról. A többségi becslés félmillióra teszi a határon túl élők mennyiségét; az itteni állandólakcímüket megtartók hovatartozása komoly bizonytalanságot okoznak a statisztikusoknak. Ez nem csak az elmenteket érinti, hanem a belső vándorlásban lakóhelyet változtatókat is.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország két részre szakadt,

a népesség csökkenésének iránya a déli, dél-keleti és észak-keleti megyékből a középső és észak-nyugati területek felé zajlik. A GKI Gazdaságkutató tanulmányából kiszámolható, hogy 2007 és 2015 között egyedül az 500 főnél nagyobb települések (2027) közt szinte felbillent az ország. Különböző mértékű (helyenként akár 25 százalékig terjedő) lakosságfogyás sújtott 1734 települést (az országban összesen 3200-ból), ezekben 2015 végén 337 ezerrel éltek kevesebben; másfél év alatt ez a szám alighanem túlhaladta a 350 ezret. Ezzel szemben mindössze 293 helységben mértek gyarapodást, 151 ezret.

A természetes fogyást és az el-beköltözéseket együttesen számba vevő számok hasonlóan sötét képet festenek. Az irány ugyanaz, mint az előző mutatóknál, Eszerint 1668 település (szinte a teljes déli és keleti országrész) 226 ezer fővel nettó elvándorló, 359 helység (Budapest, Győr, Sopron és környéke) 243 ezerrel nettó bevándorló.

Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az adatokban nincsenek benne a 3200 hazai település egyharmadát kitevő aprófalvak.

A belső és kifelé tartó népvándorlás oka jól ismert. A munkalehetőségek szinte teljes hiánya a déli-keleti megyékben, s ahol akad is valamennyi, az elérhető jövedelem rendkívül alacsony. (A közfoglalkoztatás jelentős visszafejlesztése ezen csak rontani fog.) A számba vett bő 2000 település közül 464-ben nagyobb részt csökkentek a nettó reáljövedelmek (2009-2015 között), ezek lakossága vette nyakába lábát oda, ahol jelentősebben emelkedtek a bérek; utóbbi települések legnagyobb hányadában (1358-ban) 25 százalékig terjedő jövedelemjavulás zajlott le az utóbbi években. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2016-os (az idei nagy mértékű minimálbér-emelések előtt)

az elvándorlással sújtott térségekben az elérhető nettó átlagkereset legfeljebb 150-160 ezer forintot tett ki, de körülbelül harmadában a 120 ezret se érte el.

Az idei adatokat alapul véve pedig (a mediánbér-számítással) arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkavállalók zömét alkotó csoport kétharmadának bruttó bére nem éri el a 230 ezres statisztikai átlagkeresetet.

E kis kitérő háttér után tekintsünk rá arra a területre, ahol csendben évek óta zajlik az élet kivonulása a kistelepülésekről. A kiskereskedelem folyamatosan karcsúsodik (2016-ban 4713, öt év alatt 17 ezer, tíz év alatt 30 ezer kisbolt ment tönkre végleg, s a kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mert jobbadán élelmiszerüzletek vannak, ahol a pult mögé szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti minimálbérrel), de javában halad a leépülés a pénzügyi alapinfrastruktúrában is. Legutóbb a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a Hevesben és Borsodban 57 fiókot fenntartó Korona Takarék rövidesen 13 (!) egységét bezárja, lehetetlen helyzetbe hozva nem csak a számlájukat fenntartó lakosokat (például a kispénzű közmunkásokat), hanem elsősorban szinte a teljes önkormányzati rendszert. A Korona közléséből kimaradt, hogy még júniusban további öt térségi takszövvel való egyesülést határoztak el, amellyel a megnőtt Korona már három megyében lesz jelen 114 fiókkal.

A takarékok javarészt olyan helyen találhatók (nagyjából a legkisebb településeken), amelyeken már tíz éve se volt egyetlen kereskedelmi bank sem.

Csakhogy amíg az évtized elején még 1800 fiókjuk volt, mostanra 1200 alá került.

Felgyorsult a hálózat összehúzódása az elmúlt három évben, amikor a kistulajdonosok akaratát letörve állami irányítással láttak hozzá az erőszakolt takarékintegrációnak. Az ágazat 95 százalékát egybe terelő Takarékbank (az egykoron Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB bankkal és jelzálogbankkal együtt a Takarék Csoport központi szervezete) újabb nagy centralizációra készül még idén. Ennek során 52 takszöv 12 nagy regionális szervezetbe tömörül. S ha a 2010 utáni cél (az FHB vezetésével egy nagy „nemzeti tulajdonú” pénzügyi csoporttal képezni ellensúlyt az OTP-nek) nem is teljesül (Csányi Sándorral inkább kiegyeztek, Spéder pedig időközben kiesett a pixisből), a kitűzött feladat egyértelműen a minél bankszerűbb működés. Amely azzal jár, amit a Korona Takarék vezetése írt a fiókbezárásokat indokló levélben az önkormányzatoknak, hogy

„az elnéptelenedett településeken található, alig használt, veszteséges fiókok fenntartására nincs lehetőségünk”.

Bak Mihály

a 48,2 százalékos adóék Magyarországon a harmadik legnagyobb Belgium (54 százalék) és Németország (49,4) után, megelőzve Franciaországot (48,1).

A rekordösszegű átigazolással megvett Neymar nem léphet pályára a francia bajnokság nyitó fordulójában, mert új csapata, a Paris Saint-Germain nem adta le az átigazolásával kapcsolatos iratokat.

a PSG elfelejtette időben dokumentálni vadonatúj szerzeményének átigazolását.

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

drónokkal végzett légi felderítés adatai szerint csaknem ezer hektárnyi terület égett le

A Metrovagonmas új budapesti vezetője lesz a felelős a program sikeres kivitelezéséért,

az élelmiszerek értékesítése ugrott a legnagyobbat, 4,1 százalékot.

azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált

tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,

a második legnagyobb a médiapiacon.

A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.

A következő években 750 milliárd forint keretösszegű fejlesztési hitelek lehetősége nyílik meg kis- és közepes vállalkozások, valamint a lakosság számára.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország két részre szakadt,

az elvándorlással sújtott térségekben az elérhető nettó átlagkereset legfeljebb 150-160 ezer forintot tett ki, de körülbelül harmadában a 120 ezret se érte el.

Csakhogy amíg az évtized elején még 1800 fiókjuk volt, mostanra 1200 alá került.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA